Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-03 / 181. szám
2 1972. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK fSÜkusz Az 1CURK alkonya ALGÉRIA és további tizenkét el nem kötelezett ország javaslatot terjesztett elő azzal kapcsolatban, hogy vegyék íel az ENSZ-közgyűlés idei, 27. ülésszakának napirendjére a következő pontot is: „Kedvező feltételek megteremtése Korea füg'getleh és békés egyesítésének meggyorsítása érdekében”. A KOREAI NÉPI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG kormánya nyilatkozatban támogatta az indítványt. A nyilatkozat hangsúlyozza, e napirendi pont megvitatásához meg kell hívni a KNDK — mint közvetlenül érdekelt fél — képviselőjét is. A KNDK véleménye szerint e kérdés megvitatása alapján az ENSZ- nek meg kell szüntetnie a Korea békés egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ- bizottság (UNCTJRK) tevékenységét, intézkedéseket kell foganatosítani a külföldi csapatok Dél-Koreából való kivonására, hogy biztosítani tudják a tartós békét Koreában és megvalósítható legyen a koreai nép nemzeti egysége. Ezek és más hasonló intézkedések kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolatok tovább bővüljenek. A SZOVJETUNIÓ és a szocialista országok csoportja csatlakozott a javaslathoz, kérve, hogy vessenek véget az ENSZ koreai katonai beavatkozásának és vonjanak ki minden külföldi haderőt (amerikait és egyebet) Észak- és Dél-Koreából egyaránt. a kínai népköztársaság is támogatja a kérdés napirendre tűzését. Ezzel kapcsolatban a Zsenmin Zsi- pao szerdai vezércikkében többek között megállapítja: „Üj helyzet alakult ki az utóbbi időben a koreai félszigeten. Észak- és Dél-Korea megállapodott a két ország független és békés újraegyesítésében. Ez a megállapodás kifejezi az egész koreai nép nagy vágyát és jó alapot képez az ország független és békés újraegyesítéséhez. Hivatkozik a Zsenmin Zsipaoa KNDK kormányának hivatalos állásfoglalására, mely szerint mindenekelőtt az ENSZ- nek kell lépéseket tennie azért, hogy megvonják az amerikai hadseregtől Dél- Korea megszállásának jogát, azt, hogy az ENSZ lobogója alatt ott maradhasson. TERMÉSZETESEN a pekingi lap nem mulasztja el az alkalmat, hogy ez üggyel kapcsolatban is ne támadja a „szuperhatalmakat”. Napjainkban — írja a Zsenmin Zsipao — feltartóztathatatlan folyamat a különböző országok népeinek a „szuperhatalmak” ellenőrzésével és intervenciójával szemben tanúsított magatartása, az a követelésük, hogy maguk legyenek saját uraik, törekvésük a szuverenitás és a nemzeti jogok biztosítására. A LÉNYEGEN az ilyen oldalvágások azonban nem változtatnak, nem döntő jelentőségűek. A lényeg, s ez szinte biztosra vehető, hogy az ENSZ 27. közgyűlésén a koreai kérdés új megvilágításban kerül tárgyalásra. MIKÖZBEN az új koreai napirendi pont a legjobb úton halad, hogy felkerüljön az ENSZ közgyűlésének napirendjére, az amerikaiak természetesen nem hagyják magukat. Minden bizonnyal az ő súgásuk eredményeként jelentette ki szerdán Kim Csöng Pil dél-koreai miniszterelnök, hogy most szombaton valószínűleg nem tartják meg a két Korea Vöröskereszt-küldöttségeinek plenáris ülését, mint azt korábban tervezték. A miniszterelnök szerint Észak-Korea „politikai elemeket” akart beiktatni a találkozón megtárgyalandó kérdések közé. noha a Vöröskereszt-küldöttségek eszmecseréje „szigorúan emberbaráti” természetű. AZ ILYEN akadékoskodások azonban nem forgathatják vissza’ Koreában sem az idő kerekét... A. B. T. PRÁGA A törvény mindenkire kötelező A Rudé Právo szerdai számában „A törvény mindenkire kötelező” című kommentárjában az alábbiakat írja: A tartós kommunistaellenes támadás kereteiben ’ellenségeink minden alkalmat megragadnak, hogy gyűlöletet szítsanak Csehszlovákia és a többi szocialista ország ellen. Amikor a múltban kizárólag politikai és ideológiai eszközök felhasználásával sikerült úrrá lennünk a súlyos válságon, a nyugati propaganda azt harsonázta, hogy az államvezetés gyenge, hogy az államivezetés fél. Ma viszont azt vetik szemünkre, hogy minden ellenkező ígérgetés ellenére, állítólag politikai perekre van kilátás Csehszlovákiában. A tényeket és a valóságot teljesen figyelmen kívül hagyó burzsoá propaganda szándéka világos. A csehszlovákiai helyzetről kiagyalt koholmányokkal próbálja félrevezetni saját társadalmát és elvonni figyelmet az imperializmus bűntetteiről. Nyugati „barátaink” szándékosan hallgatnak arról az alapvető tényről, hogy Csehszlovákiában, akárcsak bármely más szocialista országban, senkit sem állítanak bíróság elé mindaddig, amíg az érvényes törvényekbe ütköző cselekedeteket nem követ el. Senkinek sincs joga társadalmunk szemére vetni — és különösen nincs joga erre a burzsoá nyugati propagandának —, hogy a meggyőzés és a hatalom eszközeit a szocialista törvényesség szilárdítására használja. Nemrégen valóban bíróság elé állítottunk néhány embert, akik durván megsértették a csehszlovák törvényeket. Ezeket az embereket azzal vádoljuk, hogy 1970—71 folyamán, a többi között, szocialista államunk vezetői ellen bújtogattrik, megpróbálták zavarni a politikai konszolidáció folyamatát és a Szovjetunióval való kapcsolatunkat, néhány emigránssal érintkeztek, akik külföldön ellenséges tevékenységet fejtenek ki Csehszlovákia ellen; ezeket az emigránsokat további tevékenységre ösztönözték, és ebből a célból különféle rágalmazó anyagokat bocsátottak rendelkezésükre. Ezeket az embereket nem politikai meggyőződésük, vagy politikai nézeteik miatt állítottuk bíróság elé, hanem azért, mert megsértették az érvényes törvényeket. A világ bármely országában — függetlenül az adott ország társadalmi rendszerétől — ugyancsak bíróság elé állították volna őket. Csehszlovákiában senki sem tiltotta meg ezeknek az embereknek, hogy saját nézeteiket vallják, függetlenül attól, hogy milyenek ezek a nézetek. Azt azonban nem engedhetjük meg, hogy ellenséges és felforgató nézeteiket olyan konkrét tettekre váltsák, amelyekkel törvényt sértenek, amelyekkel, veszélyeztetik az állam és az állampolgárok nyugalmát és biztonságát. A csehszlovák törvények minden állampolgár számára biztosítják a törvényes jogokat. Állampolgáraink tudják, hogy jól szervezett államban élnek, amely szüntelenül védelmezi érdekeiket Tudják, hogy törvényeink őrködnek minden állampolgárunk élete, egészsége és vagyona felett függetlenül attól, hogy mi a politikai vagy vallási meggyőződése. Azt azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy nincs joga szocialista államunk törvényeinek megsértésére. / / A SZOVJETUNIÓBAN szerdán felbocsátották a Kozmosz —513 tudományos műholdat. A PERUI KORMÁNY beje lentette, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Bangla Deshsel. Peter G. Peterson amerikai kereskedelemügyi miniszter lengyel vezetőkkel tárgyal Varsóban. A képen: Peter Peterson (jobbról a második) és Tadeusz Olechowski lengyel kereskedelemügyi miniszter (balról a második) a tárgyalásokon. Petrovszkij Washingtonban Petrovszkij szovjet egészségügyi miniszter (középen) Washingtonba érkezett, hogy Elliott Richardson amerikai egészségügyi, oktatási és népjóléti miniszterrel (jobbra) a két ország együttműködéséről tárgyaljon a szív- és rákbetegségek elleni küzdelemben. Hongkong-Kowloon Tenger alatti alagútiiyitány Szerdán átadták a forgatómnak a 84 négyzetkilométeres Hongkong-sziget és a száPatel és Makandzsi Bolygó kenyaiak Valóságos modem bolygó hollandivá változtat^ ták a különböző országok hatóságai Vindrai Ambalal Patel és Mohamed Makandzsi kenyai állampolgárokat, akik korunk legfejlettebb közlekedési eszközén, repülőgépen járták körbe a világot, de sehol sem volt maradásuk. Bolyongásuk június 3-án kezdődött Indiában, amikor brit útlevél birtokában hajóra szálltak London felé. Csakhogy a *brit hatóságok az utóbbi időben nem hajlandók korlátlan számban bebocsátani a brit útlevéllel rendelkező, Kelet-Afri- kából származó indiaiakat és mihelyt megérkeztek Londonba, a bevándorlási hivatal nyomban feltette őket az első Üj-Delhibe induló repülőgépre; A belügyminisztérium még az útiköltséget is kifizette, csak ne is lássa többé Patelt és Makandzsit. Ezt követően két nap alatt szabályosan körbeutazták a világot, mert Üj- Delhiben az indiai hatóságok rögtön követték az angolok példáját és továbbküldték őket Bangkokba. Ütjük további állomásai Hongkong, Tokió, Los Angeles, majd ismét London voltak. A két kenyai, aki szándékán kívül, bár teljesen ingyenesen körbeutazta ~ a világot, most ismét Londonban ÜL razföldön levő Kowloon-fél- sziget között létesített tenger alatti alagutat. A mintegy másfél kilométer hosszúságú alagút építése három évig tartott. Az alagúton naponta 70 000 jármű haladhat át. Szélessége 11 méter. Illetékfizetésre köteles első járműként egy 1899-es gyártmányú kéthengeres Fiat gépkocsi haladt át az alagúton, ugyanaz, amely az Olaszország és Svájc között létesített Szent Bernát alagutat is felavatta 1964-ben. Az alagúton áthaladó jármüved által fizetendő illeték összege 2 és 20 hongkongi dollár között ingadozik. A krími találkozó A testvérpártok vezetőinek krími találkozója azonnal a nemzetközi közvélemény érdeklődésének homlokterébe került— állapította meg kedd esti hírmagyarázatában Viktor Sragin, a moszkvai televízió politikai hírmagyarázója, a külföldi hírközlő szervek moszkvai keltezésű jelentéseit idézve. Ez a nagyfokú érdeklődés a kommentátor szerint azzal magyarázható, hogy „a szocialista világrendszer egyre szilárdabbá válik, s megszilárdulásának mértékében mindinkább az emberiség történelmi fejlődésének döntő tényezőjévé lesz”. A krími találkozó Sragin szerint újabb meggyőző bizonyítéka a szocialista országok akcióegységének és politikai vonaluk összehangoltságának. „Ma az egész világ meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok rohamosan szilárduló közössége képes koordinálni és egyesíteni a népek erőfeszítéseit az új társadalom építésében és az egyetemes béke, a biztonság megszilárdításában egyaránt.” A moszkvai televízió kommentátora emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok a nemzetközi kérdések konstruktív megközelítésével milyen jelentékeny sikereket értek el a lenini békés egymás mellett ■ élés politikájának megvalósításában. Ez mutatkozott meg — mondotta — az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai csúcsszintű tárgyalások eredményeiben és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti üzleti együttműködés fejlődésében. Sragin, aki az „Idő” című híradóműsor keretében szovjet részről elsőként nyilvánított véleményt a krími találkozóról, a továbbiakban rámutatott: „A szocialista országok mindenki számára érthető politikát folytatnak.” Ez az elvi politika, Leonyid Brezsnyev szavaival élve, nem egyéb, mint „a béke, a szabadság és a biztonság aktív védelme, amelyet barátainkkal és szövetségeseinkkel együtt folytatunk, összehangolva lépéseinket a nemzetközi porondon”. A krími találkozó — állapította meg befejezésül Sragin — kétségkívül hozzájárul majd a szocialista országok akcióegységének további megszilárdulásához országaink népeinek érdekében s az egyetemes béke érdekében. Jemen körüli tervek A moszkvai Pravda a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság határain kiéleződő helyzettel foglalkozik. Angol repülőgépek egy omani bázisról felszállva bombázták az ország keleti LONDON A nyári szabadság augusztus 9-én kezdődik? Az angol kormány bevezeti a szükségállapotot, ha a hét közepéig nem fújják le a dokkmunkások öt napja már hivatalos sztrájkját. A szükségállapot rendelkezéseit nem alkalmazzák feltétlenül. A kormány azonban azt akarja, hogy szabad keze legyen a hadsereg bevetésére és a többi rendkívüli intézkedésre. Ez a határozat született a minisztertanács keddi ülésén. A jelenlegi tervek szerint a parlamentet augusztus 9-én küldik nyári szabadságra. A szükségállapot bevezetését a törvényhozásnak hét napon belül meg kell vitatnia. Ha tehát a jövő szerdáig Heatbék elmulasztják a rendelet proklamálását, akkor össze kell hívniuk a parlament rendkívüli ülését. A Szükségállapotot 1970-ben már bevezették, hogy letörjék a dokkmunkások országos sztrájkját, amely végül kompromisz- szummal rendeződött. Akkor ígéretet tettek, hogy a munkaalkalmak csökkentését megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozzák. Ezeket az intézkedéseket nem tették meg, s most egyebek között emiatt áll sztrájkban egész Nagy-Britannia dokkmunkásserege, 43 000 ember, öt-hatszáz azoknak a hajóknak a száma, amelyek kirakatlanul vesztegelnek a part menti vizeken vagy a kikötőkben. A dokkmunkások elkeseredését még csak fokozta, amikor sztrájkőrség állítása miatt az ipari viszonyok bírósága börtönbe zárta öt vezetőjét. Jack Jones, a szállítómunkások szakszervezetének főtitkára és Lord Aldington, a londoni kikötői hatóság elnöke ezen a héten folytatja a tárgyalásokat egy kompromisszumról, amellyel a kollektív szerződést vonzóbbá tehetik? A redkÍYli!i dllüpot felhatalmazta a kormányt, hogy a szállítások folyamatosságát akár kényszerrel biztosítsa, így például a szállítóeszközök kisajátításával, vagy esetleg katonaság bevetésével. A hadsereg beavatkozása természetesen a végsőkig kiélezné a munkásság és a kabinet viszonyát. Kérdés, hogy ilyen esetben Vic Feather, a szaktanács főtitkára, megakadályozhatná-e az általános sztrájkot, amit a múlt hétfőn visszavont, miután a kormány szabadon bocsátotta az öt dokkmun- kásvezért. Ilyen előzmények után fogadta Edward Heath miniszterelnök Vic Feathert, a TUC főtitkárát kedden délután. Ez a második eset, hogy a szaktanács és a kormány párbeszédet folytat önkéntes bérstopról, amelynek fejében a brit gyáriparosok szövetsége árstopot helyezett kilátásba. Az infláció problémájának ez a megközelítése felháborítja a szakszervezeti mozgalom balszárnyát, amely a szakszervezetek legközelebbi, szeptemberre összehívott kongresszusában követelni fogja Feathe- réktől, hogy lépjenek fel következetesen az ipari viszonyok osztálytörvénye ellen. A kormány ezekkel a tárgyalásokkal feledtetni akarja, hogy munkaügyi politikája a szakszervezetek ellen irányul. Az angol alsóház keddi illésén pedig újabb viharos jelenetek zajlottak le Heath miniszterelnök és Wilson, az ellenzék vezére között — ezúttal Heath előző esti televíziós interjúja miatt. Heath az ITV televízióriporterének kijelentette, hogy nem hajlandó a TUC követelésének engedve visszavonni vagy felfüggeszteni az ipari viszonyok törvényét. Makacsul kitartott amellett, hogy a törvény egyes különösen sérelmezett szakaszait is csak próbaidő után módosítja. A riporter megkérdezte a kormányfőt, hogy miután a dokkmunkások fellépése alkalmas volt a „törvény és a rend” jelszavának kiadására, nem gondolja-e Heath, hogy ezzel eléggé megerősítette helyzetét az idő előtti választások kiírására, esetleg az ősszel. „Egy egész parlamenti ciklusra szóló program alapján választottak meg bennünket. Ennek java részét két év alatt teljesítettük ... teljesíteni akarjuk a többi részét is” — válaszolta Heath, határozottan cáfolva az őszi általános választások kiíráséról elterjedt híreket. területeit, az északi határoknál pedig aktivizálódtak az amerikaiak által felfegyverzett zsoldosok. Olyan adatok kerültek napvilágra, amelyek egy száműzetésben levő déljemeni kormány megalakításának előkészítéséről és az ország elleni támadás tervéről tanúskodnak. A tervek Rogers amerikai külügyminiszter arab-félszigeti látogatásával és az angol hírszerzés tevékenységével kapcsolatosak. Eközben az országban a nemzeti front, a széles néptömegekre támaszkodva, a nemzeti demokratikus átalakítások egész sorát hajtotta végre, és megszilárdította a jelenlegi haladó rendszert. Az új rendszer az országot az imperializmus és a cionizmus ellen harcoló haladó arab államok sorába emelte. Jemen támogatja az angol imperialisták ellen harcoló omá- ni hazafiakat. „Érthető, hogy a jemeni rendszer miért váltotta ki az imperializmus és a reakció gyűlöletét — írja a cikkíró. Érthető, miért szerveznek ösz- szeesküvéseket és provokációkat az ország megsemmisítésére és szétdarabolására.” Az imperialisták meg akarják osztani a haladó arab államok frontját, megnemér' tést, súrlódásokat, konfliktusokat, ellentmondásokat akar» nak létrehozni közöttük — így akarnak csapást mérni az arab világ nemzeti felszabadító mozgalmaira épp úgy, mint minden egyes haladó arab államra — írja befejezé- I sül a szerző. Peterson Varsóban
