Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

2 1972. AUGUSZTUS 3., CSÜTÖRTÖK fSÜkusz Az 1CURK alkonya ALGÉRIA és további tizen­két el nem kötelezett ország javaslatot terjesztett elő az­zal kapcsolatban, hogy ve­gyék íel az ENSZ-közgyűlés idei, 27. ülésszakának napi­rendjére a következő pontot is: „Kedvező feltételek meg­teremtése Korea füg'getleh és békés egyesítésének meg­gyorsítása érdekében”. A KOREAI NÉPI DEMOK­RATIKUS KÖZTÁRSASÁG kormánya nyilatkozatban tá­mogatta az indítványt. A nyi­latkozat hangsúlyozza, e napi­rendi pont megvitatásához meg kell hívni a KNDK — mint közvetlenül érdekelt fél — képviselőjét is. A KNDK véleménye szerint e kérdés megvitatása alapján az ENSZ- nek meg kell szüntetnie a Korea békés egyesítésére és újjáépítésére alakult ENSZ- bizottság (UNCTJRK) tevé­kenységét, intézkedéseket kell foganatosítani a külföldi csa­patok Dél-Koreából való ki­vonására, hogy biztosítani tudják a tartós békét Koreá­ban és megvalósítható le­gyen a koreai nép nemzeti egysége. Ezek és más hasonló intézkedések kedvező feltéte­leket teremtenek ahhoz, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti kapcsolatok tovább bővülje­nek. A SZOVJETUNIÓ és a szo­cialista országok csoportja csatlakozott a javaslathoz, kérve, hogy vessenek véget az ENSZ koreai katonai beavat­kozásának és vonjanak ki minden külföldi haderőt (amerikait és egyebet) Észak- és Dél-Koreából egyaránt. a kínai népköztár­saság is támogatja a kér­dés napirendre tűzését. Ezzel kapcsolatban a Zsenmin Zsi- pao szerdai vezércikkében töb­bek között megállapítja: „Üj helyzet alakult ki az utóbbi időben a koreai félszigeten. Észak- és Dél-Korea megál­lapodott a két ország függet­len és békés újraegyesítésé­ben. Ez a megállapodás ki­fejezi az egész koreai nép nagy vágyát és jó alapot képez az ország független és békés újraegyesítéséhez. Hi­vatkozik a Zsenmin Zsipaoa KNDK kormányának hivata­los állásfoglalására, mely sze­rint mindenekelőtt az ENSZ- nek kell lépéseket tennie azért, hogy megvonják az amerikai hadseregtől Dél- Korea megszállásának jogát, azt, hogy az ENSZ lobogója alatt ott maradhasson. TERMÉSZETESEN a pekin­gi lap nem mulasztja el az al­kalmat, hogy ez üggyel kap­csolatban is ne támadja a „szuperhatalmakat”. Nap­jainkban — írja a Zsenmin Zsipao — feltartóztathatatlan folyamat a különböző orszá­gok népeinek a „szuperha­talmak” ellenőrzésével és in­tervenciójával szemben tanú­sított magatartása, az a kö­vetelésük, hogy maguk le­gyenek saját uraik, törekvé­sük a szuverenitás és a nem­zeti jogok biztosítására. A LÉNYEGEN az ilyen ol­dalvágások azonban nem vál­toztatnak, nem döntő jelen­tőségűek. A lényeg, s ez szinte biztosra vehető, hogy az ENSZ 27. közgyűlésén a ko­reai kérdés új megvilágítás­ban kerül tárgyalásra. MIKÖZBEN az új koreai napirendi pont a legjobb úton halad, hogy felkerüljön az ENSZ közgyűlésének napi­rendjére, az amerikaiak ter­mészetesen nem hagyják ma­gukat. Minden bizonnyal az ő súgásuk eredményeként jelentette ki szerdán Kim Csöng Pil dél-koreai minisz­terelnök, hogy most szom­baton valószínűleg nem tart­ják meg a két Korea Vörös­kereszt-küldöttségeinek ple­náris ülését, mint azt koráb­ban tervezték. A miniszterel­nök szerint Észak-Korea „po­litikai elemeket” akart beik­tatni a találkozón megtár­gyalandó kérdések közé. noha a Vöröskereszt-küldöttségek eszmecseréje „szigorúan em­berbaráti” természetű. AZ ILYEN akadékoskodá­sok azonban nem forgathat­ják vissza’ Koreában sem az idő kerekét... A. B. T. PRÁGA A törvény mindenkire kötelező A Rudé Právo szerdai szá­mában „A törvény mindenki­re kötelező” című kommen­tárjában az alábbiakat írja: A tartós kommunistaellenes támadás kereteiben ’ellensé­geink minden alkalmat meg­ragadnak, hogy gyűlöletet szítsanak Csehszlovákia és a többi szocialista ország ellen. Amikor a múltban kizárólag politikai és ideológiai eszkö­zök felhasználásával sikerült úrrá lennünk a súlyos válsá­gon, a nyugati propaganda azt harsonázta, hogy az ál­lamvezetés gyenge, hogy az államivezetés fél. Ma viszont azt vetik sze­münkre, hogy minden el­lenkező ígérgetés ellenére, állítólag politikai perekre van kilátás Csehszlová­kiában. A tényeket és a valóságot tel­jesen figyelmen kívül hagyó burzsoá propaganda szándé­ka világos. A csehszlovákiai helyzetről kiagyalt koholmá­nyokkal próbálja félrevezetni saját társadalmát és elvonni figyelmet az imperializmus bűntetteiről. Nyugati „barátaink” szán­dékosan hallgatnak arról az alapvető tényről, hogy Cseh­szlovákiában, akárcsak bár­mely más szocialista ország­ban, senkit sem állítanak bí­róság elé mindaddig, amíg az érvényes törvényekbe ütköző cselekedeteket nem követ el. Senkinek sincs joga társadal­munk szemére vetni — és különösen nincs joga erre a burzsoá nyugati propagandá­nak —, hogy a meggyőzés és a hatalom eszközeit a szocia­lista törvényesség szilárdításá­ra használja. Nemrégen valóban bíró­ság elé állítottunk néhány embert, akik durván meg­sértették a csehszlovák törvényeket. Ezeket az embereket azzal vádoljuk, hogy 1970—71 fo­lyamán, a többi között, szo­cialista államunk vezetői el­len bújtogattrik, megpróbál­ták zavarni a politikai kon­szolidáció folyamatát és a Szovjetunióval való kapcsola­tunkat, néhány emigránssal érintkeztek, akik külföldön el­lenséges tevékenységet fejte­nek ki Csehszlovákia ellen; ezeket az emigránsokat to­vábbi tevékenységre ösztö­nözték, és ebből a célból kü­lönféle rágalmazó anyagokat bocsátottak rendelkezésükre. Ezeket az embereket nem politikai meggyőződésük, vagy politikai nézeteik miatt állítottuk bíróság elé, hanem azért, mert megsértették az érvényes törvényeket. A világ bármely országában — függetlenül az adott or­szág társadalmi rendszerétől — ugyancsak bíróság elé állí­tották volna őket. Csehszlovákiában senki sem tiltotta meg ezeknek az em­bereknek, hogy saját nézetei­ket vallják, függetlenül at­tól, hogy milyenek ezek a né­zetek. Azt azonban nem en­gedhetjük meg, hogy ellensé­ges és felforgató nézeteiket olyan konkrét tettekre vált­sák, amelyekkel törvényt sér­tenek, amelyekkel, veszélyez­tetik az állam és az állampol­gárok nyugalmát és biztonsá­gát. A csehszlovák törvények minden állampolgár szá­mára biztosítják a törvé­nyes jogokat. Állampolgáraink tudják, hogy jól szervezett államban élnek, amely szüntelenül védelmezi érdekeiket Tudják, hogy tör­vényeink őrködnek minden állampolgárunk élete, egész­sége és vagyona felett füg­getlenül attól, hogy mi a poli­tikai vagy vallási meggyőző­dése. Azt azonban mindenki­nek meg kell értenie, hogy nincs joga szocialista álla­munk törvényeinek megsérté­sére. / / A SZOVJETUNIÓBAN szer­dán felbocsátották a Kozmosz —513 tudományos műholdat. A PERUI KORMÁNY beje lentette, hogy felveszi a diplo­máciai kapcsolatokat Bangla Deshsel. Peter G. Peterson ame­rikai kereskedelem­ügyi miniszter lengyel vezetőkkel tárgyal Varsóban. A képen: Peter Peterson (jobb­ról a második) és Tadeusz Olechowski lengyel kereskedelem­ügyi miniszter (balról a második) a tárgyalásokon. Petrovszkij Washingtonban Petrovszkij szovjet egész­ségügyi mi­niszter (középen) Washingtonba érkezett, hogy Elliott Richard­son amerikai egészségügyi, oktatási és népjóléti miniszterrel (jobbra) a két ország együttműködéséről tárgyaljon a szív- és rákbetegségek elleni küzdelemben. Hongkong-Kowloon Tenger alatti alagútiiyitány Szerdán átadták a forga­tómnak a 84 négyzetkilométe­res Hongkong-sziget és a szá­Patel és Makandzsi Bolygó kenyaiak Valóságos mo­dem bolygó hol­landivá változtat^ ták a különböző országok hatóságai Vindrai Ambalal Patel és Mohamed Makandzsi kenyai állampolgárokat, akik korunk leg­fejlettebb közle­kedési eszközén, repülőgépen jár­ták körbe a vilá­got, de sehol sem volt maradásuk. Bolyongásuk jú­nius 3-án kezdő­dött Indiában, amikor brit útle­vél birtokában hajóra szálltak London felé. Csakhogy a *brit hatóságok az utóbbi időben nem hajlandók korlátlan számban bebocsátani a brit útlevéllel rendel­kező, Kelet-Afri- kából származó indiaiakat és mi­helyt megérkez­tek Londonba, a bevándorlási hi­vatal nyomban feltette őket az el­ső Üj-Delhibe in­duló repülőgépre; A belügyminisz­térium még az útiköltséget is ki­fizette, csak ne is lássa többé Patelt és Makandzsit. Ezt követően két nap alatt szabályosan körbeutazták a vi­lágot, mert Üj- Delhiben az indiai hatóságok rögtön követték az ango­lok példáját és továbbküldték őket Bangkokba. Ütjük további ál­lomásai Hong­kong, Tokió, Los Angeles, majd is­mét London vol­tak. A két kenyai, aki szándékán kí­vül, bár teljesen ingyenesen körbe­utazta ~ a világot, most ismét Lon­donban ÜL razföldön levő Kowloon-fél- sziget között létesített tenger alatti alagutat. A mintegy másfél kilométer hosszúságú alagút építése három évig tar­tott. Az alagúton naponta 70 000 jármű haladhat át. Szélessége 11 méter. Illetékfizetésre köteles első járműként egy 1899-es gyárt­mányú kéthengeres Fiat gép­kocsi haladt át az alagúton, ugyanaz, amely az Olaszország és Svájc között létesített Szent Bernát alagutat is fel­avatta 1964-ben. Az alagúton áthaladó jár­müved által fizetendő illeték összege 2 és 20 hongkongi dol­lár között ingadozik. A krími találkozó A testvérpártok vezetőinek krími találkozója azonnal a nemzetközi közvélemény ér­deklődésének homlokterébe került— állapította meg kedd esti hírmagyarázatában Viktor Sragin, a moszkvai televízió politikai hírmagyarázója, a külföldi hírközlő szervek moszkvai keltezésű jelentéseit idézve. Ez a nagyfokú érdeklődés a kommentátor szerint azzal ma­gyarázható, hogy „a szocialis­ta világrendszer egyre szilár­dabbá válik, s megszilárdulá­sának mértékében mindinkább az emberiség történelmi fejlő­désének döntő tényezőjévé lesz”. A krími találkozó Sragin szerint újabb meggyőző bizo­nyítéka a szocialista országok akcióegységének és politikai vonaluk összehangoltságának. „Ma az egész világ meggyő­ződhet róla, hogy a szocialista országok rohamosan szilárduló közössége képes koordinálni és egyesíteni a népek erőfeszíté­seit az új társadalom építésé­ben és az egyetemes béke, a biztonság megszilárdításában egyaránt.” A moszkvai televízió kom­mentátora emlékeztetett arra, hogy a szocialista országok a nemzetközi kérdések konst­ruktív megközelítésével mi­lyen jelentékeny sikereket ér­tek el a lenini békés egymás mellett ■ élés politikájának megvalósításában. Ez mutat­kozott meg — mondotta — az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai csúcsszintű tárgyalások eredményeiben és a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti üzleti együttműködés fejlődésében. Sragin, aki az „Idő” című híradóműsor keretében szovjet részről elsőként nyilvánított véleményt a krími találkozó­ról, a továbbiakban rámuta­tott: „A szocialista országok mindenki számára érthető po­litikát folytatnak.” Ez az elvi politika, Leonyid Brezsnyev szavaival élve, nem egyéb, mint „a béke, a szabadság és a biztonság aktív védelme, amelyet barátainkkal és szö­vetségeseinkkel együtt folyta­tunk, összehangolva lépésein­ket a nemzetközi porondon”. A krími találkozó — állapí­totta meg befejezésül Sragin — kétségkívül hozzájárul majd a szocialista országok akció­egységének további megszilár­dulásához országaink népeinek érdekében s az egyetemes bé­ke érdekében. Jemen körüli tervek A moszkvai Pravda a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság határain kiéleződő helyzettel foglalkozik. Angol repülőgépek egy omani bázisról felszállva bombázták az ország keleti LONDON A nyári szabadság augusztus 9-én kezdődik? Az angol kormány bevezeti a szükségállapotot, ha a hét kö­zepéig nem fújják le a dokkmunkások öt napja már hivatalos sztrájkját. A szükségállapot rendelkezéseit nem alkalmazzák feltétle­nül. A kormány azonban azt akarja, hogy szabad keze legyen a hadsereg bevetésére és a többi rendkívüli intézkedésre. Ez a határozat született a minisztertanács keddi ülésén. A jelenlegi tervek szerint a parlamentet augusztus 9-én küldik nyári szabadságra. A szükségállapot bevezetését a törvényho­zásnak hét napon belül meg kell vitatnia. Ha tehát a jövő szerdáig Heatbék elmulasztják a rendelet proklamálását, ak­kor össze kell hívniuk a parlament rendkívüli ülését. A Szükségállapotot 1970-ben már bevezették, hogy letörjék a dokkmunkások országos sztrájkját, amely végül kompromisz- szummal rendeződött. Akkor ígéretet tettek, hogy a munkaal­kalmak csökkentését megfelelő intézkedésekkel ellensúlyoz­zák. Ezeket az intézkedéseket nem tették meg, s most egye­bek között emiatt áll sztrájkban egész Nagy-Britannia dokk­munkásserege, 43 000 ember, öt-hatszáz azoknak a hajóknak a száma, amelyek kirakatlanul vesztegelnek a part menti vizeken vagy a kikötőkben. A dokkmunkások elkeseredését még csak fokozta, amikor sztrájkőrség állítása miatt az ipari viszonyok bírósága börtönbe zárta öt vezetőjét. Jack Jones, a szállítómunkások szakszervezetének főtitkára és Lord Al­dington, a londoni kikötői hatóság elnöke ezen a héten foly­tatja a tárgyalásokat egy kompromisszumról, amellyel a kol­lektív szerződést vonzóbbá tehetik? A redkÍYli!i dllüpot felhatalmazta a kormányt, hogy a szállí­tások folyamatosságát akár kényszerrel biztosítsa, így például a szállítóeszközök kisajátításával, vagy esetleg katonaság be­vetésével. A hadsereg beavatkozása természetesen a végsőkig kiélezné a munkásság és a kabinet viszonyát. Kérdés, hogy ilyen esetben Vic Feather, a szaktanács főtitkára, megakadá­lyozhatná-e az általános sztrájkot, amit a múlt hétfőn vissza­vont, miután a kormány szabadon bocsátotta az öt dokkmun- kásvezért. Ilyen előzmények után fogadta Edward Heath miniszterelnök Vic Feathert, a TUC főtitkárát kedden délután. Ez a máso­dik eset, hogy a szaktanács és a kormány párbeszédet folytat önkéntes bérstopról, amelynek fejében a brit gyáriparosok szövetsége árstopot helyezett kilátásba. Az infláció problé­májának ez a megközelítése felháborítja a szakszervezeti moz­galom balszárnyát, amely a szakszervezetek legközelebbi, szep­temberre összehívott kongresszusában követelni fogja Feathe- réktől, hogy lépjenek fel következetesen az ipari viszonyok osz­tálytörvénye ellen. A kormány ezekkel a tárgyalásokkal feled­tetni akarja, hogy munkaügyi politikája a szakszervezetek el­len irányul. Az angol alsóház keddi illésén pedig újabb viharos jelene­tek zajlottak le Heath miniszterelnök és Wilson, az ellenzék vezére között — ezúttal Heath előző esti televíziós interjúja miatt. Heath az ITV televízióriporterének kijelentette, hogy nem hajlandó a TUC követelésének engedve visszavonni vagy fel­függeszteni az ipari viszonyok törvényét. Makacsul kitartott amellett, hogy a törvény egyes különösen sérelmezett szaka­szait is csak próbaidő után módosítja. A riporter megkérdezte a kormányfőt, hogy miután a dokkmunkások fellépése alkalmas volt a „törvény és a rend” jelszavának kiadására, nem gon­dolja-e Heath, hogy ezzel eléggé megerősítette helyzetét az idő előtti választások kiírására, esetleg az ősszel. „Egy egész par­lamenti ciklusra szóló program alapján választottak meg ben­nünket. Ennek java részét két év alatt teljesítettük ... teljesíte­ni akarjuk a többi részét is” — válaszolta Heath, határozottan cáfolva az őszi általános választások kiíráséról elterjedt hí­reket. területeit, az északi határok­nál pedig aktivizálódtak az amerikaiak által felfegyver­zett zsoldosok. Olyan adatok kerültek napvilágra, amelyek egy száműzetésben levő dél­jemeni kormány megalakítá­sának előkészítéséről és az or­szág elleni támadás tervéről tanúskodnak. A tervek Ro­gers amerikai külügyminisz­ter arab-félszigeti látogatásá­val és az angol hírszerzés te­vékenységével kapcsolato­sak. Eközben az országban a nemzeti front, a széles nép­tömegekre támaszkodva, a nemzeti demokratikus átala­kítások egész sorát hajtotta végre, és megszilárdította a jelenlegi haladó rendszert. Az új rendszer az országot az imperializmus és a cioniz­mus ellen harcoló haladó arab államok sorába emelte. Je­men támogatja az angol im­perialisták ellen harcoló omá- ni hazafiakat. „Érthető, hogy a jemeni rendszer miért váltotta ki az imperializmus és a reakció gyűlöletét — írja a cikkíró. Érthető, miért szerveznek ösz- szeesküvéseket és provokáció­kat az ország megsemmisíté­sére és szétdarabolására.” Az imperialisták meg akar­ják osztani a haladó arab ál­lamok frontját, megnemér' tést, súrlódásokat, konfliktu­sokat, ellentmondásokat akar» nak létrehozni közöttük — így akarnak csapást mérni az arab világ nemzeti felszaba­dító mozgalmaira épp úgy, mint minden egyes haladó arab államra — írja befejezé- I sül a szerző. Peterson Varsóban

Next

/
Thumbnails
Contents