Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-23 / 198. szám
1973. AUGUSZTUS 23., SZERDA MEGY <Mír!ap PENOMAH-PROGNOZIS Soha ennyi sertést! S' Átvétel és megértés Szeptember 1-ig nyilatkozni kell — Javul a húsellátás Egy tekintélyes méretű hirdetés adta az ötletet erre az interjúra. Lapunkban immár több napja megjelent a Pest- Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat „Értesítjük kedves, ügyfeleinket” kezdetű tájékoztatója a sertésár- tékesítési szerződésekről, az októberben életbe lépő új súly- és árkategóriákról. A gazdaságok előtt ismeretes, hogy a szarvasmarháról hozott kormányhatározattal egyidejűleg egyéb intézkedések is napvilágot láttak. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatóján vázolta azokat az indokokat, amelyek arra késztették az illetékeseket, hogy a sertéstenyésztőket kevesebb zsírú állatok előállítására ösztönözzék. Nos, ama hirdetés már ennek a következménye. De lássuk, miként is fest Pest megyében a sertéstenyésztési helyzet. Hatvanötezerrel több a tavalyinál Marschik Pál igazgató és Tatár Sándor igazgatóhelyettes válaszol kérdéseimre. Mindenekelőtt megtudom, hogy míg tavaly 205 ezer hízott sertést vásárolt meg a vállalat, az idén 270 ezerre növekszik ez a szám, tehát 65 ezer a többlet. Ha a fővárost, valamint Nógrád megyét nem tekintjük, akkor a következő a kép: tavaly 151600, az idén 197 700 disznó kerül a vállalathoz csupán Pest megyéből. Ez egyszersmind annyit tesz, hogy a PENOMAH -történelmének legnagyobb árukínálatát kell levezetni az idén. (Összevetésül: 1970-ben majdnem az egész esztendőben vettek át annyi sertést, mint most pusztán a negyedik negyedévben. Egészen pontosan: akkor 92 ezer volt az évi produktum — most 80 ezer a negyedik negyedévi!) Vezet a Háztáji — Miként oszlik meg ez a mennyiség? — A 270 ezerből 110 ezerre tehető a közös állományból érkező hízott sertések száma, vagyis a fennmarádó rész,- a 160 ezer, háztáji, illetve egyéni gazdák eladása. Az első félévről már egészen pontos adalékunk van erre: akkor Pest megye termelőszövetkezeteiből, illetve a tsz-ek által értékesített háztáji állatok száma 44 ezer volt, míg a közvetlen egyéni és háztáji értékesítés 38 500 darabra rúgott. Azért nehéz a szétválasztás, mert akad tsz,. amely vállalja a háztáji produktum közös úton történő értékesítését, de akad, amely erre nem hajlandó. Térjünk azonban át arra a hirdetésre. Megtudom, hogy korábban 60, de tavasztól már 90 nap lett a vállalási, átvételi határidő. Tehát a mai jelentkezőktől ennyi idő múltán köteles — ha megkötik a szerződést — átvenni az árut a PENOMAH. Marschik Pál: — Az idén két alkalommal is fölkerestünk minden termelőt, megkérdeztük: mit kíván tenni a sertésével. Velünk szerződik, avagy szabad piacon értékesíti? Azért volt fontos tudnunk ezt, mert csak így készülhettünk fel az áru ütemes fogadására. Hiszen nyilvánvaló: nem lehetséges az egyik héten kétszer annyit levágni, mint a másik héten. — S miként nyilatkoztak a tenyésztők? — A többségük szerződést kötött, ám sokan nem nyilatkoztak, így ott van, ott hízik háluk a sertés, s föltehető, hogy ha jobb árat nem kapnak érte, vállalatunknál jelentkeznek majd. Ez azonban megzavarhatja a vállalati munkát, jóllehet arra törekszünk, hogy mind a szerződött, mind az úgynevezett „szabad” sertést a lehető leghamarabb átvegyük. Miként a hirdetésből is kiderül, szeptember 1-ig nyilatkozhat a tenyésztő — van még gondolkodási ideje. Szeptembertől ugyanis már csak „szabadon” vásároljuk fel az állatokat, ami annyit tesz, hogy 1 forinttal kevesebbet kap kilójáért a tenyésztő. Persze, szerződést lehet majd kötni szeptembertől is, ám ez már csak 1973-ra szól. Gyorsabban fizetnek — Akad-e konfliktus a termelőszövetkezetekkel? — Több tsz érdeklődött: lehetséges-e előbb leadni az állatot, miként azt a szerződés megszabja? Megtudtuk, hogy a háztájiban „elkészült”, meghízott állatokról van szó, de ha ezeket átvennénk, úgy mások kerülnének hátrányba. Amit tehát most meg tudunk venni, az egyrészt a hátralék, amelynek több oka is lehetséges, továbbá a szerződésben esedékes áru, végül a „szabad”, tehát 1 forinttal olcsóbb sertés. Ezt sem azért vesszük meg azonban, mert olcsóbb, hanem, mert ha tovább hízik, még több lesz a zsírja. Márpedig az új rendelkezések, az ár- és súlycsoportok éppen annak érdekében születtek, hogy kevesebb zsírral adják át állataikat a tenyésztők. — Többéves szerződések megkötése, vagyis nagyobb termelői biztonság nyújtása napirendre került-e? Tatár Sándor: — Néhány,.modern sertésteleppel rendelkező szövetkezettel van ilyesmire is példa. Dunavarsány, Törtei, valamint néhány állami gazdaság tartó zik ezek közé. A többéves szerződések legfontosabb feltétele azonban az lenne, ha a közgazdasági szabályozók tartósan hatnának. Termelőszövetkezeti, egyedi kérésnek mondanám: nincs olyan hét, hogy ne keresnének meg bennünket azzal, hogy előbb szeretnék megkapni pénzüket. Marschik Pál: — Az előírások értelmében az átvételtől számított 15. napon kell ugyanis fizetnünk. Most azonban eldöntöttük, hogy lemegyünk 14 napra — a gazdaságok tehát egy nappal korábban kapják meg a pénzüket. Sajnos, nekünk a kereskedelem csak a 30. napig köteles átutalni az áru ellenértékét ... A húsellátás számai A PENOMAH elsősorban Pest és Nógrád megye húsellátását végzi. Az igazgató pontos számokat sorol föl, amelyekből megtudom, hogy 1971 első félévéhez képest a két megyében 10 százalékkal kevesebb marhahúst, de 15 százalékkal több sertéshúst, valamint 7 százalékkal több húskészítményt hoztak forgalomba 1972. első felében. Vagyis másképpen: 14 vagon a visz- szaesés marhahúsból, de 60 vagon a sertéshústöbblet és 15 vagon a sertéshúskészítmény plusza. A húsellátás a növekvő kínálattal párhuzamosan tovább javul még az idén. Zsírból, szalonnafélékből az igényeknek megfelelő az ellátás, a választékban azonban lehetnek zökkenők. Jóllehet több a húskészítmény, mégis kevésnek mondható. Ne feledkezzünk meg egy fontos adalékról: sertéshúsból 100 vagonnyit exportáltak is az első félévben — tavaly egyáltalán nem volt kivitel. A PENOMAH vezetőinek, alkalmazottainak dolgát természetesen bizonyos mértékig megnehezítette az, hogy most háromféle árral kell dolgozniuk — ez önmagában is lelassíthatja az átvételt, nem szólván a nagy szállítási távolságokról és egyéb akadályokról. — Kérjük partnereinket, legyenek megértéssel a vállalat iránt! Mi minden esetre azt ígérjük, jiogy minden erőnket latba vetjük a zökkenők nélküli átvétel érdekében. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a vállalat három — váci, ceglédi, balassagyarmati — gyára közül a ceglédiben július 1-től két műszakban dolgoznak. A Hungarocamiontól hűtőkocsikat béreltek, amelyek ott állnak a gyárak udvarán. így sikerült elérniük, hogy a kánikula ellenére nem érkezett hír húsok megromlásáról. — Mit mutat a szabadpiac? — A malac- és süldőár fölötte van az állami árnak. Ez tehát annak a tükre, hogy nincs szabadulnivágyás az állattól, ami biztató a jövőre, jóllehet a vállalat pilisi hizlaldájába nem tudnak vásárolni. Ebben a hizlaldában különben ötezer „elkészült”, zömében 150 kilós sertés van, s ezeket az állatokat ott tartják, hogy előbb a termelőszövetkezetek áruját tudják földolgozni. Zárjuk e körképet az ínyenc falatok kedvelőit tudósító hírrel: Vácott húsboltot nyit — a helyi párt- és tanácsi szervek kérésére — pénteken a PENOMAH. A friss áruról természetesen a vállalat gondoskodik, ami nem jelenti azt, hogy a kereskedelem ugyanezen minőségű áruhoz ne jutna hozzá. Keresztényi Nándor Hogy tetszik a munkahelye? Kérdeztük: márciusban és augusztusban a Mechanikai Művekben Idő: 1972. március, hely: Mechanikai Művek. Félhomály és kellemetlen csípős szag fogadja a látogatót a festőüzemben. Kiss Imrénével, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa munka- védelmi felügyelőjével a munkakörülményeket vizsgáljuk. Egy KÖJÁL-ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy a levegő szennyezettsége hatszor nagyobb, mint az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályban meghatározott érték. A kéthetenként kötelező orvosi vizsgálat azt is kimutatta, hogy az egészségre ártalmas festék pusztítja az itt dolgozók vörösvérsejtjeit. Ezért az utóbbi időiben többen vastablettákat és injekciókat kaptak. Mint marslakók A festőfülkékben dolgozó emberek akár idegen bolygóról érkeztek volna, valamennyiüknek ezüst a keze, a ruhája, a haja. Hídvégi József festőt faggatom: — Hogy bírja ezt a munkát? — Én még nem vettem észre semmi elváltozást. — Azt hallottam, hogy minden órában leállnak öt percre és kimennek a levegőre. — Nem állunk le, csak reggeli szünet van. — Miért nem használják a légzésvédőt? — Mert nem jó. A lágyfestödében az asszonyok kézzel mártogatják a tűzhelyalakatrészeket a festékbe. — Nem lotvpnak kesztyűt? — Nincs értelme — mondja Bandzi Ferencné. — A textil csak jobban beissza a festéA szakszervezet rendezésében Tanácskoznak a pedagógusok Tegnap megkezdődött Cegléden, a Dózsa György középiskolai kollégiumban, a Pedagógusok Szakszervezetének Pest megyei bizottsága által szervezett kétnapos tanácskozás, amelyen a megyei bizottság tagjai, a járási, városi és nagyközségi titkárok vesznek részt. A megbeszélésen megjelent dr. Dobi Ferenc, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára, Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei titkára, Gere Géza, a megyei pártbizottság munkatársa, Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke és Sági Ferenc, a Ceglédi Várósi Pártbizottság osztályvezetője. Kovács András, a pedagógusok ceglédi szakszervezeti bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Dobi Ferenc tartott előadást. Bevezetőjében a XXII. szak- szervezeti kongresszus határozatainak végrehajtásáról beszélt. Elmondotta, hogy a kongresszus óta eltelt idő alatt is észrevehetően nőtt a szakszervezet politikai súlya, erősödött szocialista jellege. Arra ösztönzött, hogy ezentúl bátrabban éljenek a szakszervezet jogaival és hatáskörével, az ellenőrzés, a véleményezés és a vétójog gyakorlásával. — A szakszervezeti munka javult, kialakultak és tartalommal telítődtek a megfelelő szervezeti keretek. A munkában hasznosan érezteti hatását, hogy a vezetésbe nagyobb számban kerültek be nők és fiatalok. A párt a X. kongresszus célkitűzéseinek végrehajtásában számít a szakszervezetek közreműködésére is — mondotta a vezető titkár, majd befejezésül a magyar szakszervezeti mozgalom időszerű feladatait ismertette, megállapítva, hogy tovább kell javítani a munkamorált, a munkahelyi légkört és körülményeket, szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a tanácsokkal. Délután Pethő Géza, a Pe dagógusok Szakszervezete központi vezetőségének mun katársa tartott előadást a szakszervezeti jogokról, munkaügyi rendeletekről, jogkö rökről, a szakszervezet és a mozgalmi szerve^ kapcsolaté ról. Beszédében kitért a pót- szabadságok, jutalmazások kérdésére, a pedagógusok fizetésének rendezésére, továbbképzésük fontosságára. Elmondta, hogy minden oktatási intézmény költségvetési tájékoztatót kap, ennek segítségével és útmutatásával gazdálkodhat okosan, s ennek igazolására példákat is említett. Szó volt a pedagógusok munkaruhájáról és a védőruhák elosztásáról, majd a beszédet követő szünet után a téma konzultációja következett, sok hasznos hozzászólással. A tanácskozás ma délelőtt folytatódik. Az új tanév feladatairól és a társadalombiztosítással kapcsolatos teendőkről értekeznek. T. T. Konténerben Kondenzátorok - szalagon A Mechanikai Művek abonyi üzemében szalagon készítik a kondenzátorokat. A minőséget pontos méréssel állandóan ellenőrzik. Urban Tamás felvétele Budapest és Miskolc után Komárom megyében is bevezetik az élelmiszerek konténeres szállítását. A FÜSZÉRT, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatok és az ÁFÉSZ-ek ezer konténert vásárolnak a Váci Hajógyárból, és osztrák szabadalom alapján készített emelőgépekkel felszerelt gépkocsikat állítanak munkába. A korszerű módszerekkel rendkívül meggyorsul az áruterítés, a konténerek alkalmazásával csökkentik a nehéz fizikai munkát is. két, a gumikesztyű meg szétmegy. — Hányszor mos kezet egy műszakban? — Négyszer-ötször, utána bekenem vazelinnal. A festőüzemben egyébként ötnapos munkahét van és védőételként almát kapnak az emberek. Javítani kell a helyzeten Herczog Ede gyáregységvezetőtől kérdem: — Mi történt az üzemben azóta, hogy megtudták: a KÖJÁL nagyon fertőzöttnek minősítette a levegőt? A válasz: — Nem tudjuk az eredményt, csak azt tudom, hogy hamarosan másik festékre térünk át, amely az egészségre nem ártalmas, ezenkívül kor-, szerüsftjük ak üzemet. — A gazdasági vezetés mit tesz a festőüzem munkakörülményeinek megváltoztatására? Heinrich János műszaki igazgató válaszol: — Ismerjük a gondokat és segítünk is rajta. A vállalatnak azonban nincs pénze beruházásra, csak felújításra. Abonyi gyáregységünkbe leköltözik a festőüzem egy része, de azért itt is változtatunk a körülményeken. Más rendszerű festőfülkék lesznek, ezekben a vízfüggöny négyszer akkora lesz, mint a jelenlegi, az elszívókat pedig kétszer nagyobb kapacitásúra cseréljük át; keressük a módját a tetőszellőzés megoldásának. Az átalakítás végrehajtására az SZMT munkavédelmi felügyelője határidőt szab meg. Amennyiben áz írásban közölt feltételeknek nem tesznek eleget, leállítják az üzemet. Idő: 1972. augusztus, hely: Mechanikai Művek. Tiszta, világos üzemcsarnokba lépünk. — Eltévedtünk, nem itt voltunk a múltkor — mondom Kiss Imre munkavédelmi felügyelőnek. Kiderül, hogy valóban nem itt voltunk, de mégis jó helyen járunk, mert ez a napfényes csarnok az új festőüzem. Keresem az ismerősöket. Hídvégi Józsefet műszakban találom. — Hogy tetszik az új munkahely? — Most, amikor tudom, hogy ilyen körülmények között is lehet dolgozni, semmi pénzért nem mennék vissza a másikba. Infraalagút és vízfüggöny Herczog Ede gyáregységvezető elmondja, hogy a régi épületet nem tudták átalakítani, ezért költöztek ebbe a csupaablaikúba. A festőfülkékben jól működik az elszívó berendezés, s a vízfüggöny sem akad el, mint a másikban. Egyébként, hogy zavartalan legyen a termelés, maguk a festők karbantartják a fülkéket szabad szombatokon, túlórában. így rajtuk múlik, milyen feltételeket teremtenek maguknak. Azt is megtudjuk, hogy a festőle gyakorlatilag csak négy órát dolgoznak egy műszakban, a hátralevő időben pedig takarítanak, javítanak. A gyáregységvezető invitál» nézzük végig a festőüzemet. Büszkén mutatja az infra- alagutat, amelyben szárítják, égetik az alkatrészeket. A másikból rendszeresen ömlött a füst beégetés után, most pedig semmit nem érezni. Kíváncsi vagyok a lágyfes- tőre. Itt a körülmények nem változtak semmit. A régi épületben az asszonyok ugyanúgy dolgoznak, mint márciusban. Mibe került a felújítás és mi lesz a mártogmtó sorsa? — a választ ismét Heinrich János műszaki igazgató adja meg: — A vállalatnak egymillió 200 ezer forintjába került az új festőüzem. Szerencsére gyáron belül, átszervezéssel, felszabadíthattunk egy épületet. így az üzem területe kétszer akkora lett, mint a régié. Az átalakítás egyébként a minőséget is javítja, mert a zsírtalanító mélyebb, az infraalagút is jobb, mint a korábbi. Költözés előtt — És a mártogató? — A lágyfestő augusztus végén leköltözik Abonyba, azért nem csináltunk ott semmit. Még egy utolsó kéndés: — Miért nem korszerűsítették korábban a festőüzemet, miért csak a KÖJ ÁL-ellenőr- zés és a szakszervezeti vizsgálat után? — Ennek több oka van, kétségtelen, hogy az anyagiak is hozzájárultak. Nem érdemes a témát boncolgatni, most már az eredmény fontos: a Mechanikai Művek festőüzemében a dolgozók egészségét nem fenyegeti semmiféle veszély. Soós Ibolya Könyvkiállítás Kedden a Budapesti Történeti Múzeumban — a nemzetközi könyvév alkalmából — a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése rendezésében kiállítás nyílt Mai magyar könyv címmel. A szeptember 10-ig nyitva tartó bemutatót dr. Marczali László, a Kiadói Főigazgatóság vezetője, a nemzetközi könyvév magyar bizottságának elnöke nyitotta meg. A mintegy 800 kötetnyi anyag körültekintő válogatásban mutatja be a hazai idegen nyelvű könyvkiadást, az évente megrende-' zett Szép magyar könyv ver* seny díjnyertes munkáit. A Mai magyar könyv kiállítás egyben nyitánya a nemzetközi könyvév alkalmából sor-J ra kerülő őszi rendezvénysorozatnak.
