Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

T mmősösi ^A_PC8tA\ECrYEI HÍRLAP KOLON KIADÁSA’ XVI. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1S72. AUGUSZTUS 22., KEDD Kísérletek és eredmények Évente harmincötezer vagon paradicsomot dolgoznak fel Tanácskozás Kecskeméten Kozséron is Vásárolják az cxportszüvát Fiatal gyümölcsfák a házikertekben Anyakönyvi hírek Született: Felelőtlen szállítók \ Pénteken délután a Ceg­lédi út északi részének környékén szinte elviselhe­tetlen bűz terjengett, ami még másnap reggel is érez­hető volt. A Fasor kisven­déglőben „pihenő” szállítók okozták a bajt. akik állati hullát vittek tehergépko­csin. Mi lett volna, ha történe­tesen nagy a meleg, és az úttestre kifolyó nedvet el­lepik a legyek? Még rágon­dolni is rossz. Vagy a szál­lítókat ilyesmi nem ér­dekli? Jó lenne tudni, kik vol­tak. Felnőttek és gyerme­kek egészségét veszélyez­tették, miközben kedélye­sen poharazgattak. EMLÉKEZETES NAP Az olimpiai láng Nagykőrösön Donáth Ferenc az olimpiai lánggal Kiss András felvétele szilvát, mely a tanyaudvaron termett, bizonyságául annak, hogy ha sok gyümölcsfát ül­tetnek a házikertekbe, nem­csak a családnak, de közellá­tásra, sőt exportra is jut be­lőle. A felvásárló telep vezetője szerint az idén uborkából volt még számottevő termés. K. L. Külföldi küldöttséget fogad az MHSZ-szervezet Augusztus 24-én, csütörtö­kön, a Magyar Honvédelmi Szövetség testvérszervezete, a csehszlovák SVAZARM kül­döttsége, a főtitkárral az élen, városunkba látogat: egy szlovákiai terület a nagykő­rösiekkel, akar kapcsolatot teremteni. A helyi MHSZ- vezetők bemutatják a vendé­geknek az MHSZ-bázisokat. Házasságot kötött: Nagy Pál és Gyimesi An­na, Sípos Lajos és Mikes Ro­zália, Csizmár Lajos és Patik Ilona, Hegedűs László és Ba­log Ilona, Harkai Ferenc és Trapp Katalin, Kaszap Dé­nes és Duzs \ Ilona, Pesti László és Todola Zsuzsanna, Bárányi György és Morav- csik Ilona. Meghalt: Torma Andrásné Nagy Rozália (Tormás u. 21). Hor­váth Jánosné Fehér Eszter (Kőcser, József A. u. 25). A paradicsomnemesítési, -termesztési és -feldolgozási munkabizottság a minap ta­nácskozást tartott Kecskemé­ten, a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézetben. A tanácskozás előtt a részvevők megtekintettük a szegedi állami gazdaság öthalmi kerületében a pa­radicsomfajta-kísérleteket, majd a kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutató In­tézet borbási üzemegységé­ben a paradicsomfajtákat. Konzervipari feldolgozásra legalkalmasabbnak látszik a K 928, nagyon korai, eléggé egyszerre érő; a Jubileum, bő­termő, kiváló színű, nagy bo- gyójú fajta; a Tamu Chicó 3, hosszú bogyójú (gépi szedésre az egyik legalkalmasabb, egye­düli hihája, hogy érés kezde­tén csúcsfoltosságra hajlamos); az X 398, jó színű, bőtermő, eléggé egyszerre érő; az X 373, nagy bogyójú, jó színű; a K 600, eléggé egyszerre érő, bő­termő, van nagy bogyójú vál­tozata is; a Wva 63, a gomba- betegségeknek jól ellenálló, késői érésű, nagy bogyójú, magas szárazanyagtartalmú; az R 3/2 félig Longum típusú, verticilium és fusalium resis- tens, hatalmas bogyójú; az NCX 316, gépi szedésre alkal­mas (hibája hazánkban,: a ká­liumtáplálkozás folytán leve­lei leperegnek. A paradicsom a konzerv­ipar által a legnagyobb meny- nyiségben feldolgozható zöld­ségféle: évente 30—35 ezer va­gont tartósítanak belőle. Fontos szempont a szín, a jó eg4:zségi állapot, a ma­gas szárazanyag-tartalom, hogyan áll ellen a Phy- tophtorának és mennyire alkalmas gépi szedésre? Előnyösnek mutatkozik a Wu- xal nyomelemes, de még elő­nyösebbnek a Volldünger lambtrágyázás. A növényvédelmi kísérle­tekben és a köztermesztésben jó hatásúnak bizonyult a Phytophtora ellen a Dithane M—45 permetezés és a Ditha- ne M 8 porozás. Palántázott paradicsomhoz gépi szedésre 30, helybe vetetthez 22 centi­méter tőtávolság a megfelelő. Fontos az egyszerre érés vizsgálata, mert 5—6 szá­zalék túlérésen felül már nagy a romlási veszteség. A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetem kertészeti tanszé­ke hámozásra alkalmas 20 külföldi paradicsomfajtát állí­tott kísérletbe. Javasolták a jelenlevők, hogy levélanalízis alapján határozzák meg a trá- gyázási és lombtrágyázási igényt, a talaj trágyaellátott­ságának mérése helyett a nö­vény tópanyagfelvételi ará­nyainak mérése és a tápanyag- éhség kielégítése legyen a cél. A növény kezdeti fejlődési időszakában a foszfor szerepe a legfontosabb, később a kálié. Hatalmas porfelhő oszlik szét a Kossuth Lajos utcában. Az IFA, amely felkavarta, már bekanyarodott. A piros-fehér korlátokon belül alig néhány centiméterre félmeztelen, bar­nára sült munkások lapátol­ják a földet, betont kevernek. — A szennyvízlevezető csö­vek betorkolló nyílását készít­jük el, vagyis misungos muf- folást végzünk. — Milyen mélyre hatolnak? — Egyre mélyül a cső, 1 méter 10 centitől 2 méter 70 centiig ér le. — Nehéz a munka? — Meleg van, aztán hideg, ugye, hát így kell dolgoznunk. Elkelne még néhány markoló­gép, az egyedüli valahol más­hol dolgozik. — Akadályozza valami az előrehaladást? — A teherautók, mert na­gyok, a személyautók, mert gyorsak. Látja — mutatja —, kénytelen voltam kintebb ten­ni a korlátot, mert majdnem elgázoltak. Szűcs György, Mészáros Ist­ván és Pál Ferenc ezután a Nálunk a káli műtrágyák gyakran klórral szennyezettek, következésképp hatásuk nem eléggé érvényesül. Eredményes kísérleteket végeztek a helybe vetéses paradicsom gyomirtásával, vetés előtt Dymid alkal­mazásával, majd a para­dicsomvirágzás kezdete előtt hektáronként 2 liter Treflán felülkezelésével. Ugyanez a módszer üvegház­ban már nem alkalmazható eredményesen, csak szabad­földön. Gépi szedésre 40—50 száza­lék helybevetés és 50—60 szá­zalék palántás termesztés mutatkozik a leggazdaságo­sabbnak. Dr. Konrád Zoltán I munkakörülményekről beszél: — Reggelire, vacsorára hi­deget eszünk. Ebédre a válla­lat a konzervgyárral kötött szerződést, onnan kapunk me­leg ételt 5.40-ért hozzájárulás­sal. A szálláson rádiónk van, kéthetenként Váltják az ágy­neműt. Amúgy minden szom­bat szabad. A kereset megle­hetős, 3 és fél ezer forintot rakhatunk az asztalra, a nő­sek naponta 20 forint, a nőt­lenek 15 forint különélési pénzt kapnak. Hogy könnyít- sünk magunkon, naponta többször is fellocsoljuk a port, mert a városgazdálkodási vál­lalat locsolása alig több a semminél. Polóni István technikus jön oda. Fiatal ember. — KISZ-tag? — KISZ- és párttag va-| gyök. — Hogy oldják meg a gyű­léseket? — Bérfizetési napokon, ami­kor termelési tanácskozást, szabad pártnapot is tartunk. Egyébként mindenki szakszer­vezeti tag. Új lakásba költöztek Az emlékoszlop története Augusztus húszadika előtt a Ceglédi úti új lakótelepre újabb lakók érkeztek: 2S ál­lami lakásba költöztek be az igényjogosultak, s az ünnepet munkával, takarítással kö­szöntötték. ★ Vasárnap, az alkotmány ün­nepén, a tetétleni Árpád-hal­mi emlékoszlopnál, kegyele- tes ünnepséget rendezett a felszabadulás után alakult Kőröstetétlen község tanácsa és népfrontbizottsága, együtt a ceglédi járási és a jászka- rajenői községi tanáccsal és népfrontbizottsággal. Az ün­nepségen Nagykőrös várost Horváth Lehel és Fehér Jó­zsef, a Hazafias Népfront he­lyi elnöke, illetve titkára kép­viselte. Az egykor Nagykőrös hatá­rához tartozott Tetétlen pusz­tán a 9 és fél méter magas Árpád-oszlopot Nagykőrös vá­rosa 1896-ban, 5 ezer korona költséggel emeltette. Az em­lékmű felállításának gondola­tát Mészöly Gáspár főgimná­ziumi tanár vetette fel. A javaslatot elfogadták, s a föld tulajdonosa, özvegy Ta- nárky Gedeonná, a szükséges területet átengedte a város­nak. így került a tetétleni ha­lomra az emlékoszlop, ame­lyet 1896. augusztus 30-án avattak fel. Kopa László — Nemigen érünk rá. In­kább csak gyógyüdülőbe me­gyünk. De ha mi nem is, a gyerekeink kihasználják a lehetőséget. — Végeznek valami társa­dalmi munkáj? — A gépészeink megjavítot­ták a felszegi óvoda hintáit. A csoportosulás hírére egy teherautóval megérkezik So­vány Mihály építésvezető is. — Most is az a véleménye — szögezem neki a tollat —, hogy tudják tartani a határ­időt? Mosolyog: — Eddig úgy látszik, hogy igen. — Célprémiumos munka ez? — Ez? Miért lenne? De ha nem csináljuk meg időben, mindenki minket szid, hát igyekszünk. — Most hány emberük van? — Jelenleg harminchármán dolgoznak Kőrösön. — Valami érdekesség? — Hétfőn a rendőrség is ki­jön, s elzárjuk az utat a Szel­lőháztól a Tóth darálósig. Már nem kockáztathatjuk tovább embereink testi épségét. A lyukashíd körüli munkákhoz rendőrlámpát szerelünk fel, illetve kapcsolunk be. Re­mérjük, hogy ezután sem for­dul elő baleset. — Hol a legrosszabb a hely­zet? — A bevezető csöveket a Tabánban rakjuk le. Embe­reinknek térdig érő vízben, sárban kell dolgozniuk. Jelen­leg a markológép is ott mű­ködik. Hogy könnyítsünk a munkán, szivattyúzzuk a vi­zet, és sóderrel tömítünk. Az árok már nyílegyenes. A Kossuth Lajos utcai rekonst­rukció gőzerővel folyik. Eddig sem a gyorsaságra, sem a mi­nőségre nincs panasz. Reméljük, nem is lesz. B. J. Mit látunk ma a moziban? Mackenna aranya. Nagysza­bású amerikai kalandfilm. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Gazda Jánosné, az ÁFÉSZ kocséri gyümölcs- és zöldség­felvásárló telepének vezetője elmondotta, Kocséron is ész­revehetően csökkent a gyü­mölcstermelés. Az öreg gyü­mölcsfák jelentős része ki­pusztult, de kék szilvából azért az idén is jelentősebb mennyiséget szállítanak be a termelők. Lóczi Béla 76 éves nyugdí­jas termelőszövetkezeti tag a VI. dűlőből hoz be, naponta kétszer, kerékpáron, kék szil­vát. — Van-e remény a kocséri gyümölcstermelés fellendíté­sére? — kérdeztük tőle. — Nem sok — mondotta. — A fiatalok többsége az ipar­ban helyezkedett el, s legfel­jebb az udvarban ültetnék néhány gyümölcsfát, házi szükségletre. Urbán László termelőszö­vetkezeti tag a VIII. dűlőből, kocsin hozott jó pár mázsa Czakó István és Szrapkó Mária: Zsuzsanna, Pelsőczi. László és Varga Mária: László, Szatmári Zoltán és Katona Edit: Zoltán, Király Dénes és Deák Iloná: Ilona, Buzsák Sándor és Tóth Margit: Erika, Huszár Gyula és Kis Sa­rolta: Gyula, Kerekes László és Lele-Szűcs Mária: Amb­rus, Márton Dénes és Andó Julianna: Erika, Kaszap Sándor és Biczó Ildikó: Zol­tán, Komáromi István és Pa­lotai Ilona: Ferenc nevű gyer­meke. Szombaton, augusztus 19-én, az ókori játékok színhelyéről, a görögországi Olympia váro­sából az újkori, XX. nyári olimpiai játékok színhelye, München városa felé útnak indított staféta, amelynek tag­jai a lángot vitték magukkal, délután fél 4 és 4 óra között áthaladt városunk területén. Már Bács-Kiskun és Pest megye határában is sok ember s az „Üdvözöljük az olimpiai lángot” szövegű hatalmas felirat várta a fáklyát hozó kecskeméti motorost, akitől 15 óra 35 perckor Belos Péter testnevelő tanár vette át a lángot. A rossz idő ellenére sokan gyülekeztek a staféta útvona­la, a kecskeméti és a Ceglédi út mentén. Többen az ablak­ból nézték az eseményt, de több százan a Szabadság té­ren várakoztak „München, 1972” felirattal, valamint az ötkarikás és a müncheni olim­piai emblémával ellátott, fe­hér mezes sportolók vitték a lángot: a Rákóczi iskolától a központig Hanny Judit, onnan tovább Donáth Ferenc, majd a strandtól a Kinizsi-sporttele­pig Hanny Katalin. A váltóhe­lyen ifjúgárdisták és úttörők tisztelegtek a lángnak. A fák- lyavívőket a Pedagógus SE és a Kinizsi sportolói követték. A központban Horváth Lehel köszöntötte a gépkocsival kí­sérő német rendezőket, és át­adta nekik Nagykőrös város emlékplakettjét, Tihanyi Lajos pedig a konzervgyár Kinizsi Sportkörének frissítő ajándé­kát. A Cifrakerttől ismét mo­toron vitték tovább a lángot, Cegléden át, Budapest, majd München felé. A legidőseb) sportemberek szerint, bár Magyarországon már máskor is áthaladt, Nagy­kőrösön keresztül most vitték először az olimpiai lángot. 1972. augusztus 19. a nagy­kőrösi sporttörténelem, de a város történetének is emléke­zetes napjai között szerepel ezután. S. Z. Készül az ecetes uborka Sokan a kovászos uborkára esküsznek, de az ecetes uborka is népszerű. A konzervgyár egytől ötkilós adagokban készít ecetes uborkát. Mielőtt Nánási Sándorné megindítaná a gépet, mely levet tölt az üvegbe, Bagi Teréz alaposan beledöngöli, nyomkodja az uborkát, hogy a súlyból egy gramm se hiányozzék. Kiss András felvétele ÚTÉPÍTŐK Térdig érő sárban — Volt valaki üdülni az idén?

Next

/
Thumbnails
Contents