Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

Pénteken: PÁRTNAP A városi rendőrkapitány­ság pénteken délután fél 3 órakor székházában pártnapot tart, amelynek előadója Szűcs Zoltán, a városi 'tanács vb-el- nöke. Újra megkezdte működését a liszt­cseretelep Közel egy esztendeje sürget­jük lapunkban, hogy a Bács megyei Terményforgalmi Vál­lalat által üzemeltetett és még 'a múlt évben leállt nagykőrö­si lisztcseretelepet újra nyis­sák meg, hogy a termelőszö­vetkezetektől és az állami gazdaságoktól gabonafejada­got kapott dolgozóknak, ne kelljen Kocsérra és Kecske­métre járni a gabonát meg­őrletni. A Hunyadi Termelő- szövetkezet vállalta a liszt­cseretelep üzemeltetését. A lisztcseretelep a Rákóczi úton, az egykori malomépü­letben, a múlt héten megnyílt, s Tóth B. László, a Hunyadi Termelőszövetkezet raktáro­sa vezeti. Minden kedden és pénteken délelőtt 7—10 óráig cserélik át lisztre a búzát és a rozsot. A cserélők mondták, a cseré­be kapott jó minőségű kecs­keméti liszttel, meg vannak elégedve. A Hunyadi Termelőszövet­kezet tagjainak a cseretelepen ugyancsak a fenti időben osztják a gabonafejadagot. A búza ára 300, a rozsé 270 fo­rint, és a tritikálét ugyancsak 270 forintért adják. K. L. T VAfflRöSÖS P£$fA%E<rVEI HÍRLAP KPIÖNKIAPAS^ XVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Jó termést ígér a kukorica A héten befejezik a körösi határban v „ A Dózsa Termelőszövetkezetben nyolc kombájn dolgozik Szedik a paradicsomot A múlt héten és a hét ele­jén bevégezték az aratást az Arany János, a Hunyadi és a Rákóczi termelőszövetkezetek­ben, a Szabadság Termelőszö­vetkezetben is a végén jár­nak a munkának, csak a Dózsa Termelőszö­vetkezetnél van még ko­molyabb területű rozsve­tés aratni való. Kedden kint jártunk a szö­vetkezet központi irodájában, és Pap Istvánt, a Dózsa Ter­melőszövetkezet elnökét meg­kérdeztük az aratási munká­ról. — Nagy erővel dolgozunk a közbejött esős idő folytán el­húzódott aratás befejezésén — mondotta. Még 220 hektár rozs vár le- aratásra. öt kombájnunk kora reggeltől késő estig dolgozik, és három kombájnt segítségül kaptunk az Arany János Ter­melőszövetkezettől. , Ha időjárási vagy más, nagyobb akadály nem jŐn közbe, ezen a héten mi is végzünk az aratással. Molnár Barna üzemgaz­dásszal a termelőszövetkezet­ben folyó munkákról beszél­gettünk. — Az aratás mellett a legfőbb munkánk most a paradicsomszedés. Eddig csak a konzervgyárba 50 vagonnal szállítottunk be. Folyik azután a silózás, a mű­trágyaszórás s az oszd gabona­vetésekhez való talajelőkészí­tés. Kukoricavetéseink jó ter­mést ígérnek, és az idén is nagy területen termelünk ká posztót — mondotta Molnár Barna. K. L. r Fedél alatt Zilizi Menyhért szakközép­iskolai tanár mondta el Nagy Pálné, a Lencsés-világosi is­kola tanítónőjének panaszát: egyik kis növendéke a Szur­dokban édesanyjával és hat testvérével, padlásolatlan, ké­mény nélküli, fűtetlen „szo­bában” lakik. A helyszínen szomorú kép tárult elém. A családot 2,5x3 méteres, félig felépült kis kamrában találtam, melyen nem volt kémény, s a ház vé­gén belátszott a kéklő ég. A hidegben az ágyon, mint a kismalacok, úgy húzódtak össze a gyerekek. Édesanyjuk, Fülop Istvánná elmondotta, hogy az a tanya, amelyben laktak, összedőlt, és egyik rokona adta nekik a nyáron azt a szükséglakást. Ö a GEV-telepen dolgozik, a házastársa, akire rájött a „bó- na”, bort és pálinkát lopott, és lecsukták. A kisgyerekek szomorúan panaszos teitíntete kísért ha­záig. A városi tanácsházán be­mentem Szűcs Zoltán tanács­elnökhöz, és előtártam a meg- fagyással fenyegetett család helyzetét. A tanácselnök meg­értő szívvel intézkedett és la­kást biztosított a családnak, az üresen álló alsó-nyársapáti iskola épületében. A napokban kilátogattam az iskolához, hogy megnéz­zem, mi lett Fülöpnével és családjával? Az öreg akácfák között meghúzódó iskolaépület falán márványtábla hirdeti, hogy telkét 1926-ban Kocsis József ajándékozta a városnak. Tágas, szoba-konyhás la­kásban találtam a családot, melybe Fülöpné megszerezte a legszükségesebb bútordara­bokat. A gyerekek szépen, tisztán öltözöttek, és két szek­-r JUTALOMBOL Tíz nap a Fekete-tenger partján A területi vetélkedő után, melynek egyikét Nagykőrö­sön rendezték. júniusban Vácott került sor a szakmun­kástanulók honvédelmi ve­télkedőjének megyei döntőjé­re. Annak idején hírt adtunk arról, hogy a nagykőrösi Tol­di Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet leány szak­munkástanulóinak háromta­gú csapata, amelynek tagjai Antal Mária, Kallik Katalin és Komáromi Etelka voltak, a megye legjobbjának bizo­nyult, s bulgáriai turistaúttal jutalmazták. Antal Mária, aki a három II/C osztályos, 16 éves lány egyike. így mondta el a juta- lomúton szerzett élményeit: —r Iskolánk mindhárom győztese körösi, s először is jártunk külföldön Szinte hi­hetetlen volt számukra a váci győzelem és az út az Express Vállalat külön vonatával. Vár­táig utaztunk, majd a Kam- tsiában létesített, új táborban, iátorban laktunk, 10 napig. Külön német, magyar és bol­gár ifjúsági tábor volt, egy­más mellett. A magyar fiata­lok, körülbelül hetvenen, va­lamennyien Pest megyeiek voltak, a szakma kiváló ta­nulói és a megyei honvédel­mi verseny legjobbjai. A nagykőrösi 224-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézetből hárman, szakmájuk kiváló tanulói (az egyik Gál Gyula, a másik 2 fiú kocséri volt), szintén táborunk lakói vol­tak. A Fekete-tenger közvet­len közelében laktunk. Kelle­mes volt a víz, mindennap fürödtünk. Apróbb rákokkal, medúzákkal találkoztunk a parton is, s végül egészen megbarátkoztunk velük. Egy nap Várnába kirándultunk. Az utazás, étkezés és szállás, a Pest megyei MHSZ jóvoltá­ból, ingyenes volt, csupán a költőpénzt kellett megválta­nunk. Az utazással összesen 12 napos külföldi úton szer­zett élményekre még sokáig emlékezni fogunk. S. Z. Mit látónk ma a moziban? Átutazóban Moszkvában. Szinkronizált szovjet film­vígjáték. Kísérőműsor: Határvidék. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. rény telve van ruháikkal. Már a télire való befőttek is ott sorakoznak a sublótcm. — Tessék megmondani — kért Fülöpné —, hogy hálásan köszönöm a segítséget. Ez a lakás az életünket mentette meg. Én állandóan dolgozok, a gyerekekhez egy idős asz- szonyt fogadtam. 1600—1800 forintot megkeresek. A Petőfi Termelőszövetkezet gyümöl­csösében dolgoztam, de mivel tériszonyom van, s nem bírom a fatisztítást, most újra régi munkahelyemre, a ládagyárba járok. Házastársam kereseté­ből minden hónapban küld pár száz forintot. Nemsokára hazajön, és írja, hogy vigyáz, többet el ne kapja a bóna. • Az alsó-nyársapáti iskolá­ban az ősszel ismét megindul a tanítás. Eddig 13 tanuló je­lentkezett, akik közül öt Fü­löpné gyermeke. A család vál­lalta az iskola takarítását.- K. L. Jó szórakozás volt Használjuk ki a Cifrakertet Igazi, jó szórakoztató, köny- nyűzenei műsort láthatott a cifrakerti szabadtéri színpad közönsége. Az előadás napján már csupán állóhelyek voltak, igaz, hogy a tánczene rajongói nem sajnálták a fáradságot, s végigállták a közel kétórás műsort. A műsor első felének sztár­ja Szécsy Pál és ősz Ferenc volt. Műsorukban jó arányban szerepelt a humor és a muzsi­ka. Különösen jó ötlet volt, hogy kérdőíveket osztottak szét a közönségnek. Dékány Sarolta kellemes hangjával szerzett szép perceket. Szünet nélkül kezdődött a műsor második része: Kovács Kati, Koós János és az Express együttes showja. Vi­lágszámok, magyar slágerek váltották egymást. Külön em­lítést érdemel az Express együttes, kulturáltan kísérte az énekeseket, de saját szá­maival is sikert aratott. Sóly­mos Antal, az örökmozgó lel­ke az együttesnek. A nagy sikerű műsor része­se volt a Cifrakert és a sza­badtéri színpad, gyönyörű fái­val, virágaival. A szervezés is kitűnő volt, a bevétel megha­ladta a tervezettet. Ilyenkor felmerül a gondo­lat, vajon kihasználjuk-e a szabadtéri színpadban rejlő lehetőséget, nem lehetne-e nyaranta több műsort lehozni a szabadtéri színpadra? Azt, hogy érdemes, ez a jól sikerült este is bizonyítja. Még sok ilyen kulturált szórakozási lehetőségre van igénye a körösieknek. Nyáron is, amikor szabad levegőn kel-* lemesen tölthetik az estét. 11 Már télre készülnek Sok olajkályha elkel Az ÁFÉSZ vasboltjában ar­ról érdeklődtem, hogy ilyen­kor nyáridőben mit vesznek legtöbbet a vásárlók? N/áii sláger a hűtőgép — Forgalmunk emelkedik — mondotta Bodzsár István boltvezető. Sok háztartási kis­gépet eladunk, ezek 80 száza­léka hűtőgép. Legnépszerűbb a 125 literes Lehel, s kelendő a 85 literes Saratov szovjet, hűtőgép is. — Az új mélyfúrású kutak és öntözőberendézések készí­téséhez vidékre is sok vascsö­vet, gumitömlőt és más alkat­részt vásárolnak boltunkban. Vízszívó motorból nem tu­dunk eleget szerezni. Nem kell a kasza — Kaszát az idén sem nagyüzemi gazdaságok, sem magánosok nemigen vettek. A múlt években minden nyáron 300 is elkelt, most százat sem tudtunk eladni. Edényeket nagyobb meny- nyiségben inkább ősszel, a lakodalmak idején vásárol­nak. Az igények kielégítésére rtagy választékkal készülünk fel hazai és szovjet gyártmá­nyú edényekkel. Készülnek a télre Sokan betartják a közmon­dást: a-télre nyáron kell fel­készülni. Már több mint 150 olajkályhát eladtunk. Veszik a központi fűtés beszerelésé­hez szükséges alkatrészeket. Keresettek az alumínium ra­diátorok. — Hagyományos takarék­tűzhely kevés volt, még ke­vesebb a Vaskályha, pedig a román kályhákat, melyeket a szomszéd városokban 1500 fo­rintért árulnak, mi 1000 fo­rintért adjuk. Bővül az áruválaszték — Fokozatosan bevezettük a rádió, elektromos cikkek és szerelési anyagok árusítását is. Többek között, jelenleg nyolcféle zsebrádió van rak­táron — mondotta a boltve­zető. Szöveg: Kopa László Foto: Kiss András Zentai Balázs méri a kért villanydrótot. SPORT Áthalad az olimpiai láng városunkon 1972. augusztus végének és szeptember elejének legna­gyobb szabású és egyben vi­lágméretű eseménye lesz a nyári olimpia, amelyen a világ százegynéhány országának leg­jobb sportolói vesznek részt. Ebben az évben is az ókori ■átékok színhelyéről, Oly rúpiá­ból indították el a lángot München felé. Az olimpiai staféta Nagykö­rösön is áthalad, augusztus Id­én fél 4 és 4 óra között. A ki­jelölt sportolók mini gázpa­lackkal működő, krómozott fémkályhát visznek magukkal és nem a fáklyát, hanem a lán­got adják át egymásnak. A fáklya nehéz, s a siker érdeké­ben már több próba is volt. A .Emberek a termelőszövetkezetben Három Bogár Imre Az apa az ágyban fekszik. Az ágy lábához kötötték a ré­gi gyeplőszárat, egy szöggel megakasztották az ágy végé­ben, abba kapaszkodik, ha fel akar ülni. Kucsmája ágyban fekve is a fején van, mintha jelezné, hogy számára már a munka a pihenés. Idős is, beteg is, de szemében nagy akarat szikrázik néha. Imréről, az igazi Bogár Im­réről sokat tud. Apja vagy nagybátyja szavait idézi vissza, ha rágondol. Az ő elbe­széléseikből ismeri. — Furfangos ember volt az Imre, azt mesélik — mondja — ő csak névrokona. A hírére sem pályázott soha. Megkérdeztem azért, hogy hasznára vagy kárára volt-e a névrokonság? — Hasznom nem volt belő­le soha. Hol jobban, hol rosz- szabbul viseltem. De szégyent se hoztam rá. Amikor egy ki­csit élhettem, nem volt a ne­vemmel semmi bajom. Még a katonáéknál is tizedes lettem ezzel a névvel. De ha csak egy kicsit is elmaradtam az adó­val, akkor mindjárt emleget­ték, hogy ja, maga az a Bogár Imre? Nem került messze a bandájától! Kend is olyan nagy betörő, de adót fizetni mégis muszáj. — Most hogy megy a világ a tanyán? — Sok nyavalyás élet van itt még most is, de a nép úgy fláncol, hogy csak na! Ilyen nagy fényűzést még nem lát­tam, pedig már nyolcvankét évet megértem. Földet nem kell vennie a mostani ember­nek, takarékoskodik, de azért nem veri fogához a garast. Ruházkodnak, hogy azelőtt a polgármester se különben, bú­tort vesznek, házat építenek, hogy ránézni is gyönyörűség. Egy bajom van nekem, hogy korán születtem, kiköpök az életből. Itt ő volt a honfoglaló. Ö szántott elősző” ezen a terüle­ten. Itt jutott földhöz, azért került el szülővárosából, Nagykőrösről. Hajlékot épített, s gazdálkodni kezdett a tetét- leni homokon. A fia mezítláb jön be a krumpliszedésből. — Olyan meleg a homok, hogy nem állja már a lábam. Ha a pék kivetné a kenyeret, hamarabb megsülne, mint a kemencében. Ő a gazda. Tagja a Vörös Csillag Termelőszövetkezet­nek. A közösben is, a háztáji­ban is a felesége és az ő ke­ze munkáját várja a föld. Kö­rüljárjuk a birtokot. Van itt kukorica, krumpli, szőlő. A szőlő már öreg, a gyümölcs­fák is sorra pusztulnak ki. Látszik a kezenyoma minde­nütt, de az is szembetűnik, hogy a homok innen-onnan „visszabeszél” neki. Az unoka éppen katona, az ősszel szerel le. Tanult szak­mája van: traktoros. Civil ko­rában kezdő emberként kere­sett 2600 forintot havonta. Igaz, olajos, piszkos mester­ség. — Nem jönne vissza Kőrös­re? — kérdeztem a legidősebb Bogár Imrét. — Én már nem megyek, ahhoz öreg vagyok. Fiam itt született, itt nevelkedett fel, ő is marad. Mi már csak itt tudjuk leélni az életünket. Miklay Jenő Krupp-cég a lángot vivő spor­tolókat megajándékozza a fémfáklyával. A futók 1 kilo­métert 4 perc alatt tesznek meg, a motorosok haladási se­bessége 60 km/óra. Szombaton délután a volt válogatott kézilabdás Belos Pé­ter veszi át a megyehatáron az olimpiai lángot a Bács-Kiskun megyeiektől, majd hat spor­toló, hat KISZ-es fiatal és hat úttörő fogadja a stafétát Nagy­kőrösön, a Rákóczi iskolánáL A főtéren lesz a második vál­tás városunkban és a tanács­háza előtt Horváth Lehel, a Hazafias Népfront városi elnö­ke anyanyelvükön köszönti a ’rendező német szövetségi köztársaságbeli rendező kísé­rőket, s átadja nekik városunk emlékplakettjét. A városban három sportoló váltja egymást és a Kinizsi­sporttelepről motoros viszi to­vább a lángot Cegléd felé. A váltófutásban városunk­ban körösi sportolók vesznek részt — Donáth Ferenc válo­gatott tornász és Hanny Judit aranyjelvényes atléta. A nem mindennapos eseményt, az olimpiai láng útját az érdek­lődők megtekinthetik. Ügy hisszük, sokan lesznek szom­baton délután fél 4 és 4 óra között a Kecskeméti és Ceglé­di út mentén. Játékvezetői továbbképzés E héten keddtől szombatig városunkban, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépis­kolában rendezik a Pest me­gyei labdarúgó-játékvezetők továbbképző tanfolyamát. Az elméleti előadásokra és viták­ra az intézetben, a gyakorla­tiakra a Kinizsi-sporttelepen kerül sor. Szabad idejükben a várossal és a konzervgyárral ismerkednek a bírójelöltek. Csütörtöki műsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17.30: Nk. Kinizsi öregfiúk—Pest megyei játékvezetők válogatottja, ba­rátságos mérkőzés. , S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents