Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-16 / 192. szám

MENŐ MENÜ Vasárnap estefelé vacso­ralesen szimatoltam a vá­rosban. Korgó gyomrom vezényszava a Rákóczi úti Magyar Étterem felé irá­nyított, s a képzelet terített asztalán finom ételek je­lentek meg. Odaértem az ablakhoz. Mohón futottam végig az étlapot. A kevés pénz lát­ványához szokott szemem egyből megpillantotta a két menüt, 14,50-ért. Ennyit még a verebek is összehor­danak a zsebembe, gondol­tam. Olvasni kezdtem a kifüg­gesztett lapot. Ez állt raj­ta: „1. Menü: Húsleves, fara- galuskával” Micsoda? Különleges, ízes újdonság, ceglédi mód­ra? Még egyszer megnéz­tem : .......fara galuská­va l”. Ez aztán menő menü! Fő­leg akkor, ha készítője csi­nos, fiatal szakácsnő. (—yer) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RfeS2.EBE XVI. ÉVFOLYAM, 192. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 16., SZERDA Mustra, újborra MEGKEZDŐDÖTT A SZERZŐDÉSKÖTÉS A Közép-Magyarországi Pin­cegazdaság budafoki üzemé­nek ceglédi pincészetében, melyet a környéken Gerje- pinoe néven isimernek, nagy­ban folynak a szüreti elő­készületek. OLVASÓINK ÍRJAK Köszönet a segítségért H. Éva, ceglédi lakos azzal a kéréssel fordult szerkesztő­ségünkhöz, tolmácsoljuk kö­szönetét azoknak, akik tizen­hat hónapos kislánya életét megmentették. Július 28-án a súlyos állapotban levő gyermeket egy Volga utasai vették fel a távoli tanyán és szállították kórházba. A cse­csemőosztályon az orvosok és ápolónők mindent elkövet­tek, az azonnali műtét és a gondos ápolás eredményeként a kislány állapota szépen ja­vul és a közeli napokban el­hagyhatja a kórházat. Olvasónk a gépkocsi uta­sainak, a kórház orvosainak és ápolóinak ezúton mond kö­szönetét. Kolóniáit küldenek a belgrádi bemutatóra A ceglédi Stylus Faipari Ktsz Déli úti telepén a bú­torgyártás mellett jelentős szolgáltató munkát is végez­nek. Részt vesznek az idei ceglédi szüretelési készülődés­ben, s hibás kádakat és hor­dókat javítanak a termelőszö­vetkezetek és a lakosság ré­szére. Most nagy megtiszteltetés érte a szövetkezetét. Októ­berben kiállítást rendeznek Belgrádban a magyar külke­reskedelmi vállalatok, melyre a Stylus Ktsz^t is meghív­ták. A meghívást elfogadták, és elhatározták, hogy a már több nyugati államban keresett ko­lóniái bútoraikból mutatnak be egy kollekciót, mely most készül a telepen. K. L. Az udvaron, Lázár József brigádvezető irányításával, a kádároki javítják a beteg hordókat, a raktárnál a ki- sebb-nagyobb hordókat mosi- sák, tisztítják. Veres Sándor, a pincészet vezetője elmondotta, hogy a pincékben már összesen 22 ezer liter űrtartalmú hordó üresen, tisztán várja a mustot és az új­bort. A borszőlőt a feldolgozó gé­pekkel felszerelt nyársapáti pince fogadja. A ceglédi és a csemői ha­tárból várják a legtöbb mus­tot, de Abonyból, Cegléd- bercelről, sőt Pilisről is nagy tételeket jeleztek. Az idei termésátlag, mint a ha­társzemléken megállapítot­ták, sok helyen a közepes alatt van. A korai szőlőik szüretelése néhány hét múlva elkezdődik, ezért a must és újbor átvételé­re megkezdték a szerző­dések kötését a telep iro­dáján. A gerjei pincészet látja' el borral a környék italboltjai­nak nagy részét, és túlnyo­mó részben a kereskedelmet is, s erre a célra még elegen­dő borkészlete van. A borokat nagy gonddal ké­szítik elő az elszállításra. A fejtés után szűrőgépen eresz­tik át. A gép mellett állan­dóan egy szál gyertya ég. Gyertyavilágnál nézik meg, hogy eléggé tiszta-e a bor. K. L. Miért nem kapható légyirtó? HÍihály bácsi fel s alá jár­kál a házudvarról nyiló ajtaja előtt. Kezében légycsapó. Ide­üt, odacsap és csak úgy hulla­nak a legyek. — Ugyan, Mihály bácsi, miért kínlódik azzal az ósd,i szerkentyűvel ? — Tud jobbat? —• Hát, persze, ott van pél­dául a Chemotox. — Csak volt — dörmögi ba­jusza alól az öreg. s ismétel­ten rásóz az ajtófélfára. — He­tek óta járom az üzleteket. A végén már beleuntam, inkább elővettem a jó, öreg légycsa­CEGLEDTOL TEMESVÁRIG Dózsa útján — kerékpáron Egy fiatalember — két szenvedély Tizenkét nap alatt 800 kilo­métert kerékpározott Vörös Lajos, a KÖZGÉP 19 éves la­katosa. Szenvedélyes turista és amatőr régész. — Hogyan született meg a nagy kerékpártúra ötle­te? — Nagyon szeretem a ter­mészetet, a barangolást. Ipari­tanuló koromban az ország na­gyon sok vidékét bejártuk, s annyira megszerettem a turisz­tikát, hogy az iparitanuló-is- kola befejezése után sem let­tem hűtlen hozzá. Sokan azt mondják, hogy fárasztó. Ne­kem pihentető. Szeretem a he­gyeket, a síkságot, az erdőket, a folyókat és szeretem az em­bereket, megismerem életüket, múltjukat, jelenüket. Nagyon érdekel a néprajz és a történe­lem. Egy-két napos túra alatt is számtalan színes, érdekes epizódot hallok annak a terü­letnek a történelméből, ame­lyen barangolok. Eddig csak Magyarországon tettem kisebb- nagyobb túrákat. Ez a majd­nem 800 kilométeres út volt az első jelentős vállalkozásom, amely Romániába vezetett. — Februárban egyik bará­tommal elhatároztuk, hogy ke­rékpáron végigutazunk azon az útvonalon, Ceglédtől Te­mesvárig, amelyen valamikor Dózsa vonult seregével. Rész­letesen kidolgoztuk az útiter­vet. Barátom végül nem tudott jönni, így egyedül vágtam ne­— Merre járt a tizenkét nap alatt? — Az első hat napon Ma­gyarországon kerékpároztam, a többin már Romániában. Elő­ször Várkonyba látogattam el, ahol Dózsáék átkeltek a Ti­szán, majd Szarvasra karikáz- tam, ahonnan, Mezőtúron át, Békésre jutottam. Ez utóbbi falunak az az érdekessége, hogy ott érte utói Dózsáékat az a királyi parancs, amely meg­tiltotta a keresztes hadjárat további szervezését. Apátfalva és Nagylak volt a következő állomás. Megnéztem, a két falu közötti síkságon, az egykori csata színhelyét. Az ásatások során sok érdekes lelet került elő a föld gyomrából. Nagy­laknál léptem át a román ha­tárt. Először Aradra látogat­tam, majd Temesvárra, ahol a Bánáti Múzeum sok emléket őriz a Dózsa-kori időkből. Jár­tam a solymosi várban is. — Nem fárasztotta ki az út? — Volt olyan nap, amikor szívesebben mentem volna au­tóval. Hozzászoktam már a ke­rékpározáshoz, de naponta 70 —80 kilométer nem kevés. Mindenütt nagyon kedves em­berekkel találkoztam, megmu­tatták a környéket, segítettek szállást keresni. Különösen a falvakat szeretem. Minél ki­sebbek, annál jobban őrzik a népi hagyományokat. Örömmel fogadják az idegent, büszkék arra, hogy falujuk is szolgál érdekességgel, nemcsak a vá­ros. És valóban, a sok-sok kis faluban számtalan nézni, látni­való akad. — Honnan származik törlénelemszeretete? — Régóta szívesen forgatom a histórikus könyveket, de iga­zán a Kossuth Múzeum keltet­te fel érdeklődésemet. Sok se­gítséget, útmutatást kaptam és kapok a múzeum munka­társaitól. A múlt és az idegen tájak iránti kíváncsiság jól megfér egymással, sőt, ki is egészítik egymást. A fiatal géplakatos szívesen mesélt élményeiről. Üjra átélte a nagy út kalandjait, szépsé­geit. Khim Antal pót. Kicsit mókás, hogy én itt járkálok, s nyakra-főre csap- dosok, de az egészségünkért még erre is hajlandó vagyok! Hogyhogy % nekem föl sem tűnt eddig? Persze, mert volt még a tavaly vásárolt Chemo- toxból. Utánanéztem, s tény­leg: hetek óta nem kapható Chemotox. Akárhogy is gon­dolkodom, érthetetlen. A raga­csos, kihúzható légyfogót ki­vonták a forgalomból. Ezt csakis helyeselni lehet, eléggé gusztustalan látványt nyújtott. Jött helyette a toxa-zászló és a Chemotox. Lassan a piros színű zászlócskák is kimúltak. — A Chemotox ideje is le­járt volna? — kérdezik sók ezren. Mert, gondolom, nem­csak Törteién hiánycikk a légyirtó. Mint mondottam, teljesen érthetetlen, hogy nyáridőben nem lehet légyirtót kapni. (Csak nem a kemény télre tartogatják?) Közismert a légy sajátos táplálkozásmódja, az, amellyel a különféle kórokozókat ter­jeszti. Ráadásul minden egyes légy baktériumok millióit hor­dozza magán. Mindenképpen érthetetlen tehát, hogy hetek óta szabad teret kaptak ezek a rendkívül káros rovarok. Je­lenleg ugyanis ott tartunk: a legyek (tudományos nevükön a Musca család) gondtalanul nyaralnak, az embereik pedig bosszankodnak. RAKTÁROZÁSI ELŐÍRÁSOK MEGSZEGÉSE MIATT Meggyulladt a lucerna a tsz-darálóban TAKARMÁNYOZÁSRA ALKALMATLANNÁ VÁLT Vasárnap éjjel Abony hatá­rában a lakására tartó Rimó- czi István és Rimóczi Antal a Szelei úton a József Attila Tsz darálójából füstöt látott szivárogni. Rimóczi István kerékpárra pattant, és a hat kilométer­nyire levő községbe indult a tűz bejelentésére. A rendőr­őrs értesítette a ceglédi tűz­oltóságot, ahonnan két gép­járműfecskendő hamarosan megérkezett. Sárik László tűzoltó zászlós a tűz nagy ki­terjedése miatt átkaroló tá­madásra vezényelte a fecs­kendők legénységét. A mint­egy háromnegyed részben már lehullott tetőszerkezet lángoló farészeit létrán közelítették meg, míg a raktárba az át­égett ajtón keresztül léptek be. Öriási füst volt. A rak­tárban tárolt száraz lucerna­liszt hőséget árasztott magá­ból. A tűzoltóknak egyenként kellett sorra venniük a hat- száznegyven zsák parazsas őrleményt. Mire megvirradt, a tsz tagjai is nagyobb szám­ban összejöttek, hogy segítse­nek, a községi fecskendő is megérkezett. A nagy mennyiségű lucer­naliszt valószínűleg takarmá­nyozásra alkalmatlanná vált. A tűzoltók munkájának kö­szönhető viszont a daráló má­sik helyiségében tárolt lucer­na és más vetőmag megmen­tése. Itt még a födém is épen maradt. A tüzet követő vizsgálat megállapította, hogy a lucer­naliszt gyulladása a szárítási és raktározási előírások meg­szegése miatt következett be. A zöld lucerna magas hőfo­kon való őrlésekor zsákba ke­rülhetnek olyan részek, ame­lyek a teljes kihűlésig még parazsasodást idézhetnek elő. (j. 2.) Árkok és ágak GYANÚTLANUL ELŐ­ZÖK a törtell Lenin út pá­ros számú oldalán. Zsákot tolnak előttem, hát jól ki­kanyarodok. A következő pillanatban elcsúszom, és tompa ütés ér a térdemen... De jó, hogy így történt! Félreértés ne essék, nem annak örültem, hogy kerék­párom elferdült kormányát a járókelők nem kis érdek­lődésére sikerült helyreiga­zítanom, sőt, nem is a lá­bamon keletkezett foltnak, hanem annak, hogy ilyen csekélységgel megúsztam. Viszont egy kérés: az itt s a község más területein is fellelhető, út menti, begye­pesedett részekre ne hajt­sanak se kerék-, se motor- kerékpárosok. A fű és a ta­rack alatt ugyanis legtöbb­ször picike kis árkok hú­zódnak. Mindenekelőtt pedig ké­rem a lakókat, tartsák rendben a folyókákat. Ne­sajnálják azt a fél órát, még ha a szabad időből kell is elcsípniük. Embertársaik érdekében teszik, s talán nem is gondolják, milyen hasznos munkát végeznek. VAN EGY MÁSIK, szin­tén az utak mentén lesel­kedő ármány is, mely külö­nösen a szemre veszélyes. Ezek pedig az utcára ki­nyúló gallyak, és az utak díszítését szolgáló fák túl­ságosan lehajló ágai. Sok kellemetlenséget okoztak már eddig is, mostanában pedig még veszélyesebbek, mert a közvilágítással is bajok vannak. Az óvatossá­gon kívül itt is a tulajdo­nosok megértésére van szükség: távolítsák el a közlekedést gátló, s az egészséget is veszélyeztető ágakat, gallyakat. Gy. M. KÉZILABDA Négypontos rajt Több hetes nyári szünet után megkezdődött a kézilab- dásoknál az őszi idény. Pá­lyára lépett a Ceglédi Építők férfi NB Il-es és a Bem SE megyei csapata. A Bem SE ellenfele a Do- mony volt, s 11:8-as félidő után biztos 25:13-as ceglédi győzelejn született. Az újjá­szervezett Bem SE az első félidőben szervezetlenül, a Kertészek a parkban A Városgazdálkodási Vállalat kertészeti részlegének Kovács-brigádja nyírja „Zengő” fűnyíró gépeivel a város parkjainak pázsitját. A kertészeti munkákat, a palántázást, öntö­zést, gondozást Palásti Józsefné brigádja végzi. Apáti-Tóth Sándor felvétele második félidőben már job­ban játszott, és ekkor szolgált rá a győzelemre, a védekezés és a gólratörés is meggyő­zőbb volt. A Bem SE a második félidőt öt emberrel játszotta, Csulikot háromszor két percre kiállí­tották, kizárták a játékból, de helyére nem állhatott senki. A kapus, Gergye, cvengébb volt a szokottnál, sok volt a pon­tatlanul ellőtt labda, s Pod- horszky sérülten is megfelelőt nyújtott. A ceglédiek közül Kuthán és Medgyesi játszott jól, a gólokat Kuthán (10), Ko­lossá (6), Medgyesi (3), Tol­mács! (3), Podhorszky (3) lőt­te. A Ceglédi Építők vasárnap mérkőzött, s mindjárt rang­adót játszott. A Békéscsabai Vízmű látogatott Ceglédre. Az Építők győzelmével megszi­lárdította helyét az élcsoport­ban. Ezen a találkozón és az OGSC ellen sem védhet Sza- lisznyó, akit a váci mérkőzés után két hétre eltiltottak. Szrapkó lett az első számú kapus, s ő nagy érdemeket szerzett a győzelem kivívásá­ban. Zsiga, a cserekapus, most védett először az NB II-ben. öt percig állt a kapuban, s há un hetesből kettőt hárí­tott. Tíz mézőnyiátékos ját­szott, s csak négy szerzett gólt: Szabó (9), Bálint (6), Jó­nás (3), Szalkay (1). Az Építők az első félidőben kitűnően játszott, gyors játé­kával meglepte ellenfelét, 5:0- ra, majd ll:l-re is vezetett a csapat. Szünet után már ki­egyenlítettebb lett a játék, a vendégek 19:13-ig szépítettek. Az olimpiára készülő ma­gyar bírókettős vezette a mér­kőzést, nagyon jól. U. L. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents