Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

T vsmősöSi ^PCSTMEfrYTT hírlap kólón kiadasa! XVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 15., KEDD JÓ KEZEKBEN Mintakerteket- létesítenek Mit tanácsos termeszteni ? — Javul a felvásárlás Az Arany János Művelő­dési Központban jöttek ösz- sze a minap a szakemberek, hogy a magyar gyümölcster­melés rekonstrukciója ér­dekében, megkezdjék a min­takertek létesítésének meg­szervezését. ! A zárt-, hétvégi és házi ker- : tek korszerű alapmo- delljeinek kialakítására a SZÖVOSZ a Nagykörös és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei jelölte ki. ' Dr. Szamosközy László osz­tályvezető is jelen volt, a ker­tészeti egyetem docensével, dr. Kovács Sándorral, aki a létesítendő körösi mintaker­tek istápolását társadalmi munkában vállalta. Részt Vettek továbbá a Pest, Haj­dú és Szolnok megyei MÉ­SZÖV- és nyolc város ÁFÉSZ-küldöttei, valamint a Augusztus 4-én befejeződött városunkban az évenkénti kö­telező tüdőszűrő-vizsgálat. Dr. Danis Iréntől, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetőjétől érdeklődtünk: Milyen eredménnyel zárták a tüdőszűrést? — Nagyszerűen sikerült a tüdőszűrés, annak ellenére, hogy a legforróbb júliusban végezték a szakemberek. Ilyenkor nemcsak dologidő van a gyárakban és a földe­ken, de a középiskolák diák­jai sincsenek a városban, és az is köztudott, hogy az em­berek ebben az időben men­nek üdülni. Mégis 15 655 felnőttet és fiatalt szűrtek ez alatt a rövid hónap alatt. A munkába állás előtti vagy gépkocsivezetői jogosítvány­szerzés előtti kötelező szűrés­sel így majdnem 19 ezer a le­szűrtek száma. helyi szövetkezet és kerttár­sulás vezetői és tagjai. Molnár László szövetke­zeti elnök megnyitó beszéde után, dr. Szamosközy László tartott előadást. Kifejtette, hogy a kis gazdaságok, a zárt-, hétvégi és házi kertek nem vetélytársai, hanem kisegítői a nagyüzemek­nek. A kisgazadságok segítése tehát fontos feladat, amit a szövetkezetek szívesen vállal­nak. A termelést, a korsze­rűsítést irányítani kell, hogy például ne növeljék az őszi­barack-termelést, a szamó­catermelést viszont fokozzák, s a jobb értékesítés érdeké­ben, minél több egyfajta gyümölcsöt termeljenek. A példanyújtást szolgálják majd a modellkertek. Dr. Kovács Sándor felhív­— Mi történik azokkal, akik betegség, nyaralás folytán nem mehetnek el a tüdőszűrésre? — Novemberben kerül sor a középiskolás diákokra és eb­ben az időben kapnak idézőt mindazok, akik valamilyen oknál fogva a nyári szűrésen nem jelenhettek meg. — Volt-e valamilyen visz- szásság a szűrésnél? — Nagyon jól sikerült. Az emberek a szeszélyes időjárás ellenére türelmesek voltak, magukkal hozták a tüdőszűrő­lapot, fegyelmezetten zajlott le a tüdőszűrés. — Jövőre is ebben az idő­ben lesz a szűrés? — Nem. Addigra kijavítják az elromlott szűrőgépet, és hasonlóan az előző évekhez, folyamatosan szűrik le a la­kosságot. ta a figyelmet arra, hogy az elpusztult, öreg fák helyeit könnyebben kezelhető, ala­csony törzsű, többségben cse­resznye-, meggy-, illetve nyári almafákat és' szamó­cát kell telepíteni. Józsa György, a MÉSZÖV Pest megyei kiküldötte azt kérte, hogy az értékesítést a szövetkezetek termelési szerződéskötéssel biztosít­sák. Farkas Béla velencei ÁFÉSZ-küldött az új zalagyöngye szőlő teirmelését javasolta, és a kisgépek túl magas ára ellen emelt kifogást. Vida János, az ÁFÉSZ fel- vásárlási osztályának veze­tője elmondotta, hogy Kő­rösön évente 100 vagon gyü­mölcs- és zöldségfélét vásá­rolnak fel. A mintamodell ki­alakításától nagy fellendü­lést vár. Papp László nyugdíjas ta­nár emlékeztetett arra, hogy 1939-ben 1800 vagon vörös és 1900 vagon kékszilvát szál­lítottak el Nagykőrösről. A Kőrösre nem való, kevésbé értékes kadarka mellőzését, illetve a Kocsis Irma, a Pan­nónia kincse s az új cse­megeszőlők termelését java­solta. Szabó Zsófia, a városi ta­nács termelésellenőrzési osz­tályának előadója azt kérte a kiskerttulajdonosoktól, hogy a család szükségletének biztosításán túl, igyekezze­nek pótolni a közfogyasz­tásnak a hiánycikkeket. Csikói Pál, a kerttársulás elnöke, a létesítendő model­lek, azaz mintakertek ki­alakítását úgy látja célsze­rűnek, ha azokban a gyü­mölcs- és szőlőféleségek ter­melését bemutatják. Szabó Mihály a növényvé­delem, Fodor Ferenc a per­metezőgépek körüli gondokról szólt. Nagy Ferenc, a városi pártbizottság osztályvezető­je, elismeréssel nyilatkozott arról, hogy amikor az ÁFÉSZ kezébe, jó kézbe került a gyü­mölcstermelés rekonstrukció­jának feladata. K. L. Holnap: Ptkrtnap Szerdán, augusztus 16- án, délután fél 3 órai kezdettel, a MÁV oktatási termében. a MÁV, a TRA- KIS és a tejüzem dolgozói­nak közös pártnapot tarta­nak. A pártnap előadója Bodrogi István, a városi párt- bizottság osztályvezetője. Me fférett a szilva Holnap megkezdik a szilva szedését a Petőfi Termelő- szövetkezetben. Igen bőséges a termés, szinte roskadoznak a fák a gyümölcs alatt. , A szedést és a válogatást a termelőszövetkezet dolgozói végzik, körülbelül százötve­nen. Ma és holnap: Áramszünet néhány utcában Ma, kedden, augusztus 15- én, a Kazinczy, Nyereg és Balassa utcákban, holnap, szerdán, a Szolnoki út 16-os számtól a 44-es számig, to­vábbá a Dobai, Németh Irén, Encsi, Derkovits, Árpád, Baj­za és Timár utcákban, reg­gel 7 órától délután 15 óráig, a DÉMÁSZ szünetelteti az áramszolgáltatást. Ötvenmillió — korszerűsítésre A Pest megyei Sütőipari Vállalat mintegy 50 millió forintot fordít a negyedik ötéves terv időszakában üze­meinek korszerűsítésére, a ter­melékenység növelésére, a minőség javítására és á szakemberképzésre. A jászkarajenői sütöde és szakbolt a sütőipari vállalat büszkesége. Előtervezéssel készült, s hosszú évtizedek­re biztosítja az ellátás zök­kenőmentességét. Mit látunk ma a moziban? Jefferson utolsó menete. Amerikai színes film, egy nagy néger bokszolóról. Kísérőműsor: Magyar Hír­adó. Pillantás a világminden­ségbe. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Anyakönyvi hírek Született: Veszprémi Ba­lázs és Fék Márta: Anikó, Po- zsár István és Szentpéteri Eszter: Zoltán, Csete Amb­rus és Kiss Margit: Rita, Du­dás József és Mekes Teré­zia: József, Mészáros János és Vencze Veronika: János, Birkás Béla és Szabó Ilona: Béla, Nagy József és Fló­rián Erzsébet: Szilvia nevű gyermeke. Házasságot kötött: Fehér László és Andó Julianna, Dezső László és Lábát Gab­riella. NévacTót tartott: Juhász Dénes és Fokti Éva: Éva nevű gyermekének. Meghalt: Bene Lajos (Bok­ros d. 75.), Monori Balázsné Ugró Lidia (Kossuth L. u. 87.), Hajdú András (Szurdok d. 7.). Kladács Alajos (Der­kovits u. 11.). Hogy vált be a kistraktor? Annak idején megírtuk: az ÁFÉSZ tavasszal egy kis- traktort vett, hogy a szövet­kezet keretében megalakult kerttánsulás tagjainak zárt­kertjeiben, hétvégi és házi kertekben szántást, ekeka- pázást és egyéb talaj mun­kát végezhessen. Vida Jánostól, a szövetke­zet felvásárlási osztályának vezetőjétől megkérdeztük, ho­gyan vált be a gép? — Némi csalódást okozott a tagok körében, mert az 5 ló­erős kisgép csak a rendsze­resen megművelt kiskertek­ben végzendő munkára al­kalmas, szántóföldire nem, Ízért kevesen vették és ve- ízik igénybe. A kihaszná­lása csak 30—40 százalékos, ami nem fedezi a kocsival és az alkatrészekkel 44 ezer forintba került gép amortizá­cióját. — Felmerültek olyan kér­dések, hogy a szövetkezet a kerttársulásnak szántóföldi munkára is alkalmas, 9 ló­erős traktort szerezzen be, de ilyen nemigen kapható, vagy ha néha érkezik is kül­földről, olyan árat kérnek érte, amelyet nem lehet meg­fizetni. — A zártkertmodell kiala­kítását tárgyaló ankéton is szó esett e kérdésről. A SZÖVOSZ vezetői úgy nyilat­koztak, hogy a kiskőrösi gép­gyárban, külföldi licencek alapján, "'esetleg gyártanak majd kisgépekét. Míg szándé­kuk meg nem valósul, a zárt-, hétvégi és házi kerteket ad­dig is korszerűsíteni, fejlesz­teni kell, de a fejlesztésbe a fokozott gépesítést bekap­csolni nem lehet — mondotta az osztályvezető. K. L. A Kutyakaparó csárdában Petőfi Sándorra emlékeznek a látogatók A KOCSÉKI HATÁRBAN, a Szolnoki út mentén áll a Ku­tyakaparó csárda, melyet a nép Kutyakaparási csárdának nevez. Ebben a régi, híres csárdában 1847-ben, ezen a vidéken jártában, megfor­dult Petőfi Sándor is, aki egy szép költeményben megéne­kelte a csárdát. Gyermekko­romban, egy vén lócán még láttam ott a költő kézjegyét. A CSÁRDAÉPÜLET Kocsér község tulajdona, s a Nagy­kőrös és Vidéke ÁFÉSZ bér­li. Sajnos, a Petöfi-látta ré­gi csárdának már csak az em­léke van meg. Az épület még a századforduló tájékán le­égett. s a zsúptetö helyett cseréptetőt húztak rá. Az öreg csárdából eltűnt a kemence, eltűntek a mennyezeti geren­dák, a kecskelábú asztalok; a kármentős bormérö, csak a petróleumlámpa maradt meg. Az ÁFÉSZ az elmúlt évek­ben a csárdából modem ital­boltot csinált, csak egy fali tablókép emlékeztet a csár­dával kapcsolatos Petőfi-em- lékekre, melyet dr. Törös László, az Arany János Tár­saság elnöke állított össze, no meg egy falra felakasztott régi betyármordály. Majd minden esztendőben kilátogatok a Kutyakaparó csárdába, hogy Petőfi Sán­dor emlékezetének hódoljak. Mostani látogatásom előtt két éve jártam ott, ami­kor éppen betelt a csárda komoly figyelmet érdemlő vendégkönyve, s az én sürge­tésemre vett újat a szövet­kezet, melyet azóta megint teleírtak, ezért kívánatos, hogy mielőbb újat tegyenek az asztalra. A csárdát egy kedves kö­rösi fiatalasszony: Kovács Gyuláné vezeti, akinek a férje traktoros az állami gazda­ságban. Kérdéseimre elmon­dotta, hogy a csárdát a szö­vetkezet jól ellátja, bor, sőt sör is mindig van. A kiszol­gálás egyműszakos, reggel 7-től 12-ig és délután 5—8- ig tarthat nyitva. Ennek azt hiszem, nem nagyon örülnek a zárás alatt arra járó szom­jas autósok és gyalogosok. ÉRDEKES BEJEGYZÉSE­KET, véleményeket lehet ol­vasni a csárda vendégkönyv vében. Jólesik látni, hogy a beírok legnagyobb része sze­retettel gondol Petőfi Sán­dorra. Kovács Ferenc például azt írta a vendégkönyvbe, hogy: Kár, hogy a csárdát kivetkőz- tették Petőfi Sándor emlékét őrző eredeti formájából. Nemrégiben a költő szülő­városából, Kiskőrösről ott járt egy társaság, s elszomorodva nézték a modern csárdát, és az udvarát, ahol beomlott a kút és düledezik az istálló is, Halle Ferenc és neje egye-t Elmaradt az aratóbál Csak egy aláírás ? Aláhamisították a nevét A város különböző pontjain színes plakátok adták tudtul a mulatni vágyóknak: augusztus 12-én este aratóbált tartanak a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában. A bál azonban elmaradt. Kalocsai Zoltán panaszolta ezt a szerkesztőségben'. Azzal keresett fel bennünket, hogy kilenc nappal ezelőtt keres­ték meg őt a termelőszövetke­zetből, hogy bált kellene ren­dezni, s a szükséges papírok beszerzésével is őt — mint a zenét szolgáltató muzsikusok egyikét — bízták meg. S lám, minden engedélyt megszerzett, amiben pénze is fekszik, most meg a termelőszövetkezet ve­zetői megmakacsolták magu­kat, nem engedélyezik a bál megtartását. Pedig 2—300 fia­tal vár a mulatságra. Megnéztem az engedélyeket. A termelőszövetkezet nőbizott- ságelnökének neve tévesen sze­repel, nevét aláhamisították. Először Király Bélához men­tünk, aki a zenészeket kiköz­vetíti. — Általában a zenészek in­tézik a kikérést. Ha a zenész váltja ki az engedélyt, a saját nevét kell aláírnia. Észre sem vettem, hogy más nevet irt alá. Ha kifizeti a pénzt, ki­adom az engedélyt. Tizenöt éve csinálom, a munkáltatók rend­szerint elismerik az aláírást, ebből nem szokott baj lenni. A Hunyadi Tsz-ben tartott bálok körül már máskor is előfordul­tak ilyen problémák. Túri József, a termelőszövet­kezet párttitkára. — Csak a plakátról értesül­tem, hogy bál lesz. Amikor utánanéztem a dolognak, ak­kor derült ki, hogy a nőbizott­ság elnöke is. úgy tartja, hogy ez az idő nem alkalmas bál rendezésére, csak azért egye­zett bele, mert úgy tudta, hogy én már engedélyeztem a bál megtartását. Összeültünk tisz­tázni a dolgokat. Feketén, fe­héren kiderült, hogy a kezde­ményezés Kalocsai Zoltántól indult el. A bált természetesen nem tartjuk meg, ilyen fejetle­nül nem lehet semmit sem rendezni. Ez tanulság a jövőre is, csak akkor intézkedjenek a zenészek, ha ezt előzőleg pon­tosan megbeszélték a „rende­zővel”. Szalai Balázsné, a nőbizott­ság elnöke. Öt az uborkaföldön találtam meg. Férjével egyet­értésben mondják, hogy ami­kor Kalocsai Zoltán felkeres­te őket, azt mondta, hogy Túri elvtárs tud a dolgokról. Nem ez az első eset, hogy a zenészek önállóskodnak. Nem­egyszer játszanak zenekarok mindenféle engedély nélkül nyilvános mulatságokon. A ha­szon érdekében a boltvezetők is eltekintenek az engedély be­szerzésétől. , Nem hiszik el, hogy megbüntetik őket. Szigo­rúbb ellenőrzést kell bevezet­ni a „maszek” muzsikusok munkájának ellenőrzésére. SPORT LABDARÚGÁS Ismét Kecskemétre került a Váry Lajos-vándordíj A Nagykőrösi Kinizsi elnök­sége 1969-ben, Váry Lajos emlékére, vándordíját alapí­tott. A vándordíjért minden év augusztus elején a serdülő labdarúgók küzdenek. Három­szori egymásutáni vagy ötszö- rösi elsőség után a díj a nye­rő egyesület birtokába kerül véglegesen. Az idén augusztus 12-én és 13-án bonyolították le a versenyt ideális körülmé­nyek között, a jól előkészített Kinizsi Sporttelepen. 1969-ben msen követeli a vendég- könyvben, hogy vissza kell állítani a Kutyakaparó csár­dát eredeti formájába. Hegedűs Zoltán azt írja,, hogy ez a Petőíi-emlékcsár-, da megérdemelné, hogy töb­ben látogassák. Ezt régen, szervezett kirándulások, va-, csora és egyéb rendezvények segítették, még a múlt évek­ben is rendezett kirándulást ide az Arany János Társa-, ság. Dr. Kovács Pál csodálkozva, kérdezi: miért nincs a vil-, lány bevezetve? Vannak a vendégkönyvben egyéni természetű bejegyző-, sek is. Sokan a jó kiszolgá­lást dicsérik. Bologyeri Já­nos balmazújvárosi gépkocsi- vezető beírta, hogy sehol se’ ivott olyan pompás fekete­kávét, mint ott, pedig a csár­dásáé nem is presszógépen főzi. 1973. JANUÁR ELSEJÉN lesz Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulója, s ebből az alkalomból az egész or­szág hódoló szeretettel emlé­kezik a költőre. Az ünneplés fényébe kell állítani a Ku­tyakaparó csárdát, és Kocsér községnek, mint tulajdonos­nak, a körösi ÁF ESZ-nek, mint csárdabérlőnek is, be kell kapcsolódnia az ünnep­lésbe. Csinálni kell valamit, hogy a Kutyakaparó csárda méltóbban őrizze Petőfi Sándor emlékezetét. Azért, hogy ne következzék be ifj. Bimbó Jánosnak a vendég­könyvbe írt bejegyzése: Las­san, lassan hétköznapi kocs­ma lesz belőle' Kopa László a Kinizsi serdülőcsapata volt a győztes, 1970-ben a Ceglédi Vasutas, a múlt évben és az idén is a Kecskeméti TE. Végeredmény 1. Kecskeméti TE 4 3 1 — 9:*2 7 2. C. Vasutas 4 2 1 18:55 3. Kecskeméti D. 11213:44 4. Nagykőrös 4 1 1 33:53 5. Kiskanfélegyh. 4 — 1 3 3:10 1 A körösi csapat eredményei: Kiskunfélegyháza 3:1, Kecs­keméti Dózsa 0:0, Ceglédi Vasutas 0:2, Kecskeméti TE 0:2. A tizenötös keret a kö­vetkező volt: Várkonyi, Tóth II. — Tóth I., Szabari, La- bancz, Katona I., Járó, Bélte- ki, Gábor, Kaszap, Fekete, Leskó II., Hajdú, Szalai, Ka­tona II. Góllövők: Fekete, Szalai, Leskó II. Gyenge védőjáték, gólsze­gény csatársor, bátortalan já­ték jellemezte a körösi csapat játékát, csak Fekete, Gábor, Szalai és Labancz teljesítmé­nye dicsérhető. Bállá, Bokor, Faragó és Fehér játékvezető tárgyilagos bíráskodása bizto­sította a sportszerű lebonyolí­tást. A rendezésért, a gördülé- kenységért, a szervezés nagy munkájáért M. Kiss Józsefet illeti dicséret. A Váry Lajos szellemében rendezett torna is igazolta, hogy többet kell foglalkoz­nunk a serdülőkkel, mert Nagykőrösön is jobb, széle­sebb körű szervezéssel, ered­ményesebb csapatot lehetne összeállítani. A jelenlegi játé­kosállománnyal Józsa Benő edző áldozatkész munkája után sem volt várható jobb eredmény. Tihanyi Lajos a Kinizsi el­nöksége nevében zárta a tor­nát, üdvözölte a részvevő csapatokat. A díjat és az em­léklapokat az első három he­lyezettnek özv. Váry Lajosné adta át. Szép, értékes viadal volt. A Kinizsi labdarúgócsapata augusztus 10-én, szerdán, Nagykőrösön, vasárnap Tápió- szelén játszott edzőmérkőzést a Tápiószelei Kohásszal. Ha­zai pályán 6:3, Tápiószelén 5:3 volt az eredmény. Augusztus 16-án, szerdán, délután 4 órai kezdettel hazai pályán a Bem SE-vel lesz ed- zőmtrkőzés. P. S. r A vártnál jobb eredmények A tüdőszűrésről

Next

/
Thumbnails
Contents