Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-13 / 190. szám

Ötvenmillió — korszerűsítésre A Pest megyei Sütőipari Vállalat, melyhez Cegléd is tartozik, mintegy 50 millió forintot fordít a negyedik öt­éves terv időszakában üze­meinek korszerűsítésére, a termelékenység növelésére, a minőség javítására és a szak­emberképzésre. A jászkarajenöi sütöde és szakbolt a Ceglédi Sütőipari Vállalat büszkesége. Előterve- zéssel készült, s hosszú évtize­dekre biztosítja az ellátás zökkenőmentességét. Gomba módra szaporodó házak Cegléden szinte gomba mód­ra szaporodnak az új házak. Erről tanúskodik a TÜZÉP építőanyag-telepének forgal­ma is: ez év júliusáig két­millió forintnyi értékű árut vásároltak meg az építők. Eb­ben a hónapban még na­gyobb volt a kereslet, s csak­nem egymillió forint forgal­mat bonyolítottak le. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6U XVI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Balesetek a mezőgazdaságban Nem kielégítő az ellenőrzés A mérgekkel dolgozók figyelmes ebbek Édességkedvelők A Fűszer- és Édességkeres­kedelmi Vállalat ceglédi ki- rendeltségének édességstatisz­tikájából : a város és a járás boltjaiban tavaly 92 százalék­kal több édesség kelt el, mint 1970-ben. Az előjelzések sze­rint ez évben duplájára emel­kedik a fogyasztás: 100 száza­lékkal több édesség fogy az év végéig, mint az elmúlt két esztendőben. A mezőgazdasági csúcsidő- szakban gyakoribbak a bal­esetek. Közrejátszik ebben az emberek nemtörődömsége, fi­gyelmetlensége, a tudatlanság és a vezetők esetenkénti fe­lelőtlensége is. Az elmúlt év baleseti statisztikája csaknem 100 mezőgazdasági balesetről tudósít. Ebben az évben sok mező- gazdasági balesetet jelentet­tek a városi tanács műszaki és balesetvédelmi felügyelősé­gének. Mint a vizsgálatok so­rán kiderült, a legtöbb baj egyéni gondatlanságból és figyel­metlenségből származott. Ezekben az esetekben az a felelős a balesetért, aki okoz­ta. A vezetők azért ítélhetők el, mert csak alkalomszerű­en ellenőrzik az előírt szabá­lyok megtartását. Különösen a műhelyekben okoz ez gon­dot: a védőszemüveg mellőzé­se, a védőburkolatok el­HUSZONÖTEZER ALBUM, ÖTEZER KÉP Lapok — a világ minden tájáról ERDEKES GYŰJTEMÉNY Neve: Tóth Ernő. Foglalko­zása: pedagógus. Ezenkívül az hbonyi 4459. számú II. Rákó­czi Ferencről elnevezett úttö­rőcsapat, a községi sportkör labdarúgó szakosztályának ve­zetője, népi ellenőr, a bélyeg- gyűjtő szökkör szervező titká­ra, a Szelei úti iskola úttörő labdarúgócsapatának edzője, férj és családapa. Tóth Ernőnek, a sok társa­dalmi és egyéb kötelezettségén túl még arra is jut ideje, hogy jó néhány hobbynak hódoljon. Bélyeget, szalvétát, csokis-pa­pírokat gyűjt A legkedvesebb és mennyiségileg is a legje­lentősebb a világ sportjáról készült gyűjteménye. Elsősor­ban az a félezer képeslap ér­demel említést, amelyet a vi­lág különböző tájairól kapott, egy-egy kiemelkedő sportver­seny alkalmából. Nem jelen­téktelenebb az a temérdek fo­tó, eredeti felvétel sem, amely a világ sportolóiról, csapatai­ról készült. — Gyűjteményeim egy szo­bát és egy szekrényt töltenek meg — mondja. — Mivel a sportot nagyon szeretem, hisz testnevelő tanár vagyok, az­zal foglalkozom a legtöbbet. Főiskolás koromban több, ma is élvonalbeli sportemberrel alakítottam ki jó kapcsolatot, s jó barátom az abonyi Varga János birkózó és Varga Ist­ván, a válogatott kézilabdás is. Az elmúlt tíz-tizenöt év­ben nem zajlott le olyan je­lentősebb sportrendezvény, amelyen sportolóbarátaim, is­merőseim ne gondoltak volna rám. Innen a képeslapgyűjte­mény, mely egyik nagy kin­csem. Van egy olyan képesla­pom, amely a Reál Madrid va­lamennyi játékosának aláírá­sával érkezett. Legtöbb lapot Varga János barátom kül­dött. A másik gyűjtemény világ­hírű csapatok és sportolók ké­peiből áll. A képek között ta­láljuk 1966-ból, az Inter csa­patáról készült színes felvé­telt, Puskás Ferenc arcképét, a játékos aláírásával, a ma­gyar labdarúgó válogatottról készült eredeti fotót. Nem egy olyan felvétel is akad, mely még nyilvánosság elé nem ke­rült. Egy külön album a vi­lág rangsorolt sportolóit gyűj­ti egybe, egy másik az úiknri olimpiák történetét eleveníti fel, képekkel és jelentősebb eredményekkel. A testnevelő tanár gyűjte­ménye 25 albumból és több mint ötezer fényképből áll. Ezekben a napokban készült el egy újabb album, mely a kö­zelgő müncheni olimpia baj­nokesélyeseit mutatja be. Gy. F. távolítása és az ittasság, mind áldozatokat követel. A mérgekkel dolgozók már figyelmesebbek. A nemrég tartott ellenőrzés tapasztala­tai szerint, a méregraktárak állapota és rendezettsége ki­elégítő. Ehhez az is hozzájá­rul, hogy az év elején a mé­regkezelői tanfolyamon mind­azok részt vettek, akik ezen a munkaterületen dolgoznak. A mezőgazdasági munka zöme még hátra van. A gé­peken kívül a mentőládák fel­szereléséinek pontosságára és a megfelelő ivóvízre, ai tiszta­ságra is nagy gondot kell for­dítani. Cs. I. Épül a fűrészcsarnok Cegléden, a Jászberényi úti felüljáró és a KÖZGÉP közötti területen, tizen­két hektáron épül a Fűrész- és Hor­dóipari Vállalat üzeme. Jelenleg a fűrészcsarnokot építik. Az épület alapozását és a te­tőtartó pillérek felállítását befe­jezték, s már a te­tőelemeket szere­lik. Apáti-Tóth Sán­dor felvétele Olló, borotva - aranydiplomával Hat évtized — megérni is szép. Hatvan évig dolgozni — ez már ritkaságszámba megy. Hatvan évet dolgozni, s még­hozzá ugyanabban a szakmá­ban — szinte csodálatra mél­tó. Törtei büszkélkedhet ilyen ritka mesterrel, név szerint Ko­A nyári nap lányai ÉPÍTŐTÁBORI HANG ULA TOK PARADICSOMBAN — Jaj, de fáj a derekam! — Bezzeg, ha Pista szoron­gatná ! A felhő mögül leskelődik kí­váncsian a nap. Elvörösödik zavarában. Lányok hajlonga- nak.a határban, aligbikiniben. Nevetésük elsodródik a szél­lel, barnán fénylő bőrükön táncolnak az égi sugarak. A nyár vidámságot, énekszót, szépséget árasztó lányai ők. Paradicsomot szednek a Pest megyei középiskolások a nagykőrösi Absolon Sarolta építőtáborban. HAJRÁ, CEGLÉD! — Mint minden évben, most is a legszorgalmasabbak közé tartoznak a ceglédi diákok — mondja Kékesi Klára, a tábor vezetője. — Négy-négy bri­gáddal, tehát csaknem száz ta­nulóval érkezett ide a Kossuth gimnázium és a közgazdasági szakközépiskola. At. első „fél­időben” így alakult az iskolák közötti verseny élmezőnye: 1. Vác, Géza téri gimnázium, 2. Cegléd, Közgazdasági Szakkö­zépiskola, 3. Cegléd, Kossuth gimnázium. Nemcsak a munkában nyúj­tanak jó teljesítményt, hanem a tábor kulturális és sport­életének megszervezésében is. A ceglédiek vezető szerepét jelzi például az, hogy Kun Mária, a közgazdasági szakkö­zépiskola tanulója, a táborta­nács elnöke. Az ő brigádja ke­zeli 500 kötetes könyvtárun­kat REGGELTŐL ESTIG Hajnali ötkor felkiált a hangszóró: „Ébresztő!’’ Erre mindenki a másik oldalára fordul. Valaki felnyöszörög a paplan alól: — Te, én csak a bal szeme­met tudom kinyitni. — Én is csak az egyiket. — Akkor már egy ember felébredt. Fél hétkor megkezdik a munkát: szőlőt kötöznek és paradicsomot szednek. — Nem rossz munka, csak ne kellene közben dolgozni — kacsingatnak egymásra. Fél egykor a korgó gyomor zenéjére lépkednek szaporán vissza a táborba. A délután az igazi! Pihenés, játék következik. Ízelítőül: olimpiai vetélkedő, Ki mit tud?, viták. Megnézték a „Hal­ló, itt Balaton!” című műsort, eljöttek közéjük a Színművé­szeti Főiskola növendékei. A házi fodrászversenyen el­ső lett a fogkefékkel teleéke­sített fantáziafrizura. Iskolába járáshoz ajánlották. Az ügyes­ségi vetélkedőn Gőz Erzsi győ­zött: hurkapálcikákkal „fala­tozta” a zizit. A jelmezes be­mutatón Balogh Margit sikert aratott egy lepedővel: görög istennőként hódított. Esténként messzire száll a lányok éneke: „Nálunk oly vidám az élet, Mennyi munka, mennyi ének!” ÉLENJÁRÓK A brigádversenyben is jól szerepelnek a ceglédiek. A közgazdasági szakközépiskolá­ból Andó Zsuzsa „csiapata” a legszorgalmasabb, a Kossuth gimnáziumból Végh Ildikóé. — Már májusban meg­kezdtük a felkészülést: „ösz- szeszoktató edzéseket” tartot­tunk. A brigádtagok jó bará­tok is. A napi normánk: nyolc láda paradicsom személyen­ként, vagy négy és fél sor szőlőkötözés. Ezt mindig túl­teljesítjük. LEÉGTEK Nem a munkában. A na-i pon. Sokan egy-két éjszaka csak állva tudták kialudni magukat. Másnap kórusban énekelték: „Add már, uram, az esőt!” Mert ha esik, nem kell kimenniük a földre. Vidám társaság ül körben: Knerczer Juli, Joó Ági, Bíró Marika, Karsai Anikó, Ecseri Mari. — Emléket is viszünk haza — tárják szét tenyerüket. — Formás kis vízhólyagokat. — Az is valami? — kiált fel Domonyi Eta. — Én igé­nyesebb vagyok: sörhólyago- kat gyűjtök. Mindenki ismeri a tábor­ban a ceglédiek P-brigádját íme, a névsor: Pitt, Patt, Pipó, Pötyi, Pepi, Pöddy, Pi- cur, Prof és Pimpi. — Jól megy a munka? — Piiigen! DOPPING Engedélyezett doppingszert használnak a lányok, ha ve­szélybe kerül a norma. Valaki kísérteties hangon felbúg: — Gondoljatok arra, sze­gény lelkek, hogy három hét múlva kezdődik a suli. Hát jobb ott felelni? — Inkább a paradicsom! — zúg a kórus, s máris fürgéb­ben járnak a kezek. Kohlmayer Ádám vács Ferenc férfi és női fod­rásszal. Feri bácsi 73 eszten­dős, s 61 évet töltött a bor­bélyüzletben. A hat évtized alatt rengeteg „hajműtétet” végzett, s nagyon sokan sze­rezték meg nála a szakmun­kásnak kijáró diplomát. — Valóban 12 éves volt, amikor eljegyezte magát a hajnyíróval és a borotvával? — Annyi. Egyébként de jól tetszett mondám, mert valóban őröli életre szóló barátságot kötöttem e derék szerszámok­kal. — Milyen érzés aranydiplo­más, kiváló mesternek lenni? — Jó érzés, tagadhatatlan. De bár ne volnék az! Még legalább ötven évig szeretnék dolgozni! Feri bácsinak ugyanis, aki meglepő fiatalosan mozog, van még jó néhány kuncsaft­ja. Csupán egyet sajnál: ami­kor beadta az ipart, le kellett vennie a cégtábláját. — Szerencsére, nincs nagy baj — mondja az idős borbély —, tudják azt tábla nélkül is, hogy míg a Kovács föl bírja emelni a két kezét, a borotva nyelét sem engedi el. — Folytatja-e a családban valaki a papa mesterségét? — Igen, a Zsuzsa lányom. Szinte egy napon történt: én beadtam, ő pedig kiváltotta az ipart. Gy. M. CEGLÉDI VASIPARI KTSZ Hét sportágban versenyeztek A ceglédi Vasipari Ktsz-ben csaknem kétszázan dolgoznak. Sportéletük mozgatóereje a szövetkezeti bizottság. Ez évi költségvetésük is körülbelül 8000 forintot biztosított sport­célra. v Az idén még sor kerül az országos atlétikai versenyre, a megyei horgászbajnokságra, a KISZÖV Kupában a tekére és asztaliteniszre, valamint az augusztus elején sorra kerülő kispályás szakszervezeti váro­si labdarúgó-bajnokságra. Hét sportágban bonyolítot­tak le versenyeket. Sakkban, a KISZÖV Kupa megnyerése után, az országos döntő (OKISZ-Kupa) elődön­tőjében második lett a ktsz. Kispályás labdarúgásban a negyedik, kézilabdában a fér­fiak a második helyet szerez­ték meg. Férfi és női asztali- teniszben egyaránt ezüstér­mesek lettek. A városi szakszervezeti baj­nokságban a sakkcsapat 2., a férfi asztalitenisz-csapat szin­tén 2. lett. Atlétikában tavaly ősszel a ceglédiek szerepeltek a legjobban a megyei váloga­tón. Magasugrásban és távolug­rásban Széles József győzött, nyert. A megyei sakkbajnokságon fél ponttal végeztek a győztes mögött, a második helyen. U. L TEKE Az Ikarusé a kupa Cegléden 8 csapat részvéte­lével rendezték meg a már hagyományossá váló Kossuth Kupa találkozót. Egyéniben a veterán Nagy László kitűnő teljesítményt nyújtott, egy fával győzött A Bem SE kitett magáért, a nem várt második helyen végzett csapatban, s egyéniben Tar ja­ni helyezést szerzett Csapatban: 1. Vasas Ikarus, 2. Bem SE, 3. Ceglédi Építők. Egyéniben: 1. Nagy (Ceglé­di Építők), 2. Mészáros (Ika­rus), 3 Tömösvári (Ikarus), 4. Tarjáni (Bem SE). U. L. MODERN AUTÓHUZATOK minden kocsitípusra. nagy választékban kaphatók t a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Méteráru-szaküzletében Cegléd, Kossuth Ferenc u. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents