Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972. AUGUSZTUS 2.. SZERDA 3 Í*L ' J utc Magyar—szovjet közgazdász- szimpozionBudapesten A Magyar Közgazdasági Társaság október 16—22 kö­zött magyar—szovjet köz- gazdász-szimpoziont rendez Budapesten. A közgazdász- találkozón a két ország közötti szo­ros gazdasági kapcsolat alapján mindkét ország szakembereit egyaránt érintő témákat: például a magyar és szovjet gazdasági reform eredménye­it és perspektíváit, a hosszú távú tervezés és prognosztizá­lás, valamint a beruházások hatékonysága javításának kérdéseit vitatják meg, köl­csönös referátumok alapján. A Magyar Közgazdasági Társaság, mely sokirányú, két- és több­oldalú kapcsolatokat tart fenn, a közgazdasági tudomány ápolása érdekében nemrégen tartott hasonló találkozót a lengyel szakemberekkel, és részt vett a bolgár testvértár­saság kongresszusán. Népfronttitkárok tanácskozása A járási és a függetlenített városi népfronttitkárok tegnap Ráckevén tanácskoztak. Dé­kánt/ Sándor, a Hazafias Nép­front ráckevei járási titkára ismertette a járási népfront­bizottság művelődéspolitikai tevékenységét. A továbbiakban Kovács Antcilnénak, a Haza­fias Népfront megyei titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatták a most lezárult oktatási évad eredményeit, és tárgyal­tak az alkotmánynapi ünnep­ségek előkészületeiről. Egy esztendő változásai Barakkokból munkásszállók Százhalombattán A százhalombattai építkezéseken dolgozók az év háromszázhatvanöt napjából kétszázkilencvenet távol a családitól, a munkásszálláson töltenek. " Mondják, a szállás nem is a második, hanem az első otthonuk. Ho­gyan élnek, milyen körülmények között laknak itt — sokszor volt már téma a napilapok hasábjain. Hogy ismét írunk róluk — nem véletlen. A határozat után Múlt év elején az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­sága a helyszínen tárgyalta a százhalombattai beruházások helyzetét, s ezen belül a szál­lásokon élők körülményeit, el­látási, szociális, kulturális és egészségügyi viszonyait. Ezt követően a százhalombattai városi pártbizottság és tanács együttes ülésen vitatta meg a témát, és határozatot hozott a feltárt hiányosságok megszün­tetésére. Nemrégiben a városi pártbizottság — az érdekeltek bevonásával — megvizsgálta a határozatok végrehajtását. Komáromi János, a városi pártbizottság titkára mondja: — Sokat tettek egy eszten­dő alatt a beruházásokon dol­gozó párt- és szakszervezeti szervek, gazdasági vezetők azért, hogy elfogadható körül­ményeket teremtsenek a mun­kásaknak. A hőerőműnél és a kőolaj-feldolgozásnál egyaránt felújították, illetve most ala­kítják át a szállásokat. Javult a kereskedelmi ellátottság, a szolgáltatások színvonala. Kor­szerű üzemi konyhák épültek, a hőerőmű beruházásán új or­vosi rendelőt adtak át.. Bizonyít a helyszín A DHV-beruházás szakszer­vezeti irodájában együtt talál­juk Koczka Lászlót, a beruhá­zás MSZMP csúcstikárát és Csorna Antalt, a szakszervezeti intéző bizottság titkárát. Né­gyesben indulunk'körútra. Először az új, emletes szál­lókat mutatják a helybeliek. Az elhelyezés itt valóban szál­lodai: négyágyas szobák, mo­dern bútorokkal, fürdőszobák­kal, konyhákkal. A felújított régi épületben a berendezést kicserélték, tévészoba, étkező- helyiség mindegyikben. A „szemle” végén Komáromi Já­nos megjegyzi: — Érdekes módon egyfor­mán jellemző a régi és új szál­lásra: az ott lakók közül keve­sen gondolnak arra, hogy szo­bájukat egy-egy képpel, virág­IBUSZ-kirendeltség, ahol a va­lutaváltástól a csoportos kirán­dulások szervezéséig, szinte mindennel foglalkoznak. Hogy milyen nagy az igény erre is, azt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a parányi irodában tavaly például 1,2 millió forin­tos forgalmat bonyolítottak le. A múlté a jövő A Dunai Kőolajipari Válla­lat beruházásához átkísér Cso­rna Antal intéző bizottsági tit­kár, ő is körülnéz, hol tarta­nak a „szomszédban”. A tárgyilagosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a kő­olaj beruházásán az építők szálláshelyzete nem éri el a hőerőműnél tapasztalt színvo­nalat. A *különbség megszűné­se azonban rövid idő kérdése. — Mutatok egy régi szállást — javasolja Bató István, a szakszervezet intéző bizottsá­gának titkára — és egy újat. Most az átalakulás, a forron­Űgy tűnik, egy esztendő alatt szinte forradalmi válto­zás állott be a százhalombattai munkásszállásokon lakók élet- j körülményeiben. A tudat át­formálása azonban lassabban megy. A dolgozók egy i része például nem veszi igénybe a szállókon a „fekete öltözőt”, s munkaruhájával szennyezi környezetét. Nem egy helyen láttuk, hogy a szállodának be­illő szobában szanaszét hever­nek olajos munkaruhák. Itt a szállásgondnokságok határo- zottab intézkedésére lenne szükség. A jövő feladata tehát a tu­datformálás. A szállásokon gás pillanatában vagyunk. Fel­újítjuk az egészségházat, ki­szolgáló létesítményeket épí­tünk. — S a határidő? — A határidő 1973 január- február — válaszol Fekete Bé­i la, az Építőipari Szolgáltató Vállalat kirendeltségének he­lyettes vezetője. — Addigra be kell fejezni az átalakítást, presztízskérdés ez. — A legnagyobb eredmény tavaly óta — folytatja Bató István —, hogy megváltozott a szemlélet. Vezetőké és dolgo­zóké egyaránt. A beruházó, az építő- és a szerelővállalatok vezetői törődnek az itt lakók ellátásával, hiszen például az elavult szállások korszerűsíté­sére négymillió forintot költe­nek. S az emberek sem türel­metlenek már, mert tudják, hogy jobb körülmények közé kerülnek. Ha elkészülnek a teljes felújítással, bekerítik a szállás területét, parkosítják, rendezik a terepet. A régi, barakkszerű szállá­sok mellett itt is találunk kor­szerű épületeket. Az öt, egy­más mellett sorakozó három­szintes szállóban a szerelőipa­ri vállalatok munkásai laknak. Most épül a hatodik, amely merőlegesen csatlakozik a töb­biekhez, s ebben lesznek a tv­és a klubszobák. élők jó részének nincs meg a nyolc általános iskolai végzett­sége. Tavaly ősszel kísérlet­képpen a kőolaj beruházásán — a Barátság művelődési ház­ban — kihelyezett osztályt in­dítottak, a jelentkezők azon­ban év közben lemorzsolódtak. Nem élnek a dolgozók a mű­velődési házak nyújtotta szó­rakozási lehetőségekkel sem. Éppen ezért jobban kellene törődni a\ szálláslakók szabad idejének kulturált kitöltésével. A két beruházáson jelenleg háromezren dolgoznak, ez a szám az elkövetkezendő évek­ben emelkedni fog. Soós Ibolya Senki nem tép ki Az első KISZ-brigád A tudatformálás politikai feladat gal díszítsék, hangulatosabbá tegyék. Persze, ezt már nem lehet határozatban előírni... Ha mindent meg akarnánk nézni, egy teljes napot tölt­hetnék itt, ezért Koczka Lász­ló azt javasolja, hogy legalább az idén avatott létesítményeket tekintsük meg. Az orvosi ren­delőt, amely fogászattal, fek­tetőszobával színvonalas egész­ségügyi ellátást nyújt. Nemré­giben adták át a minden igényt kielégítő művelődési házat. Ez egyszerre több száz vendéget fogadhat, s könyv­tárral, folyóirat-olvasóval, té­vészobával, játéktermekkel, if­júsági klubbal rendelkezik. — Július elsején adták át az ezerötszáz személyes üzemi konyhát. Naponta húszféle ételt főznek, étlap szerint ebé­delhetnek a dolgozók — tájé­koztat Vajai Sándorné üzlet­vezető. A szolgáltató létesítmények közül — posta, cipőjavító, fod­rászat — a leglátogatottabb az A Ganz Műszerművek gö­döllői Árammérőgyárának próbatermében a fogyasztás- mérőket szabályozzák be. A munka nem különösen ne­héz, de idegileg kimerítő. Négy ember dolgozik egy munkapadnál, a műszerek minden rezzenésére figyelniük kell. Nem csoda, hogy a kez­dők sokszor úgy érezték, ezt a munkát sohasem tudják meg­tanulni. Az elmúlt években a próbateremben a fluktuáció olyan méreteket öltött, hogy a vállalat gazdasági és társa­dalmi vezetői szinte naponta összeültek, töprengtek, ho­gyan lehetne az egyre na­gyobb vándorlásnak gátat vet­ni. Ekkor a gyár KISZ-bi- zottsága javaslattal jelent­kezett : ifjúsági brigádot szerveznek a próbaüzem­ben. Első lépésként, múlt év au­gusztusában önálló KISZ- alapszervezetet hoztak létre, majd ez év januárjában kizá­rólag KISZ-tagokból 19 fővel megalakult a — gyár történe­tében első — KISZ-brigád. És mi történt azóta a pró­bateremben? Kérdésünkre Bognár János, a KISZ-brigád vezetője adott választ. — Az előző évekhez képest óriási változás állott be. Ja­nuártól, a brigád megalakulá­sa óta senki nem lépett ki a próbaüzemből. A változás tu­lajdonképpeni oka: a KISZ- brigád tagjai vállalták, hogy a próbaterembe kerülő új dol­gozók betanításában segítsé­get nyújtanak. Mindent elkövetünk, hogy mielőbb megszokják a munkahely légkörét, meg­szeressék a szakmát. Legutóbb például az egyik kislányt másik munkahelyre akarták helyezni, mert 43 százalékos selejttel dolgozott. Brigádunk két tagja mellé állt, segítettek neki. Ma már 13 százalékos selejt kerül Tapasztalatot* s néhány jó barátot A. M. Kuvalcsuk, Omszk megye pártbizottságának titkára a budai járásban Jobbról balra: Omszk megye pártbizottságának titkára, Alekszandr Makszimovics Kuvalcsuk, Tuza Istvánná, a budai járási pártbizottság titkára és Kuvalcsuk elvtárs felesége a Tö­rökbálinti Állami Gazdaságban. Vállán fényképezőgép. Szakértő szemmel néz, értően kérdez, a vezetőknek gyakran össze kell szedniük magukat, hogy pontos feleletet adjanak. Minden érdekli. Ha valami különösen tetszik, válláról le­kapja a fényképezőgépet, ex­ponál, hogy „megmutassam otthon ...”, mondja Alek- szandr Makszimovics Kuval­csuk, Omszk megye pártbi­zottságának titkára. Inkább a testvérmegye Feleségével a Balatonnál töltött néhány hetet, csak há­rom nap jutott Budapestre. Ö ez idő alatt inkább testvérme­gyéjükre volt kíváncsi — Pest megyére. Hétfőn ,a megyei pártbizottságon fogadta a ven­dégeket Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára. Tő­le sok mindent megtudtak, s mivel Kuvalcsuk elvtárs szak­területe a mezőgazdaság, el­sősorban a gödöllői Agrártu­dományi Egyetemre volt kí­váncsi. így telt el a hétfő, s kedden a budai járási párt- bizottság mutatta meg a já­rás mezőgazdasági büszkesé­geit Kuvalcsuk elvtársnak és feleségének. A vendégeket Tuza Sándorné, az MSZMP budai járási bizottságának tit­kára kísérte el az útra. Az első állomás a Kerté­szeti Kutató Intézet Törökbá­linti Állami Gazdasága volt, ahol Közép-Európa legna­gyobb őszibarackosában fo­gadta a vendégeket Saághy László, műszaki-termelési igazgató és Püspöki Károly párttitkár. Június végétől szeptemberig 1200 holdról át­lagban 430 vagon őszibarac­kot szüretelnek: összesen 15 csak ki a keze alól, és ez pon­tosan annyi mint a műhely átlaga. A fizetése azelőtt 1500 forint volt, most 2300-at keres meg havonta. Török Sándor, a próbaterem művezetője így vélekedik a KISZ-brigádról. — Nagy örömmel fogadtuk a KISZ kezdeményezését, és nem is csalódtunk a fiatalok­ban. A munkában megállják a helyüket, sőt példamutató eredménnyel dolgoznak néhá- nyan, és akkor is számítha­tunk rájuk, ha a műhelyben valamilyen probléma adódik. Ök takarították ki legutóbb a műhelyt, és ezzel elismerést szereztek maguknak az idő­sebb munkatársak körében is. Van a próbateremben egy idősebbekből álló szocialista brigád. Ez a brigád 1964-ben alakult, és idén elnyerte az „aranykoszorús szocialista brigád” címet. Minden jel arra mutat, hogy a KISZ-brigád raj­tuk is túl tesz. Januártól senki sem lépett ki az üzemből, pedig nem tör­tént más, csak megalakult a gyár első KISZ-brigádja. Á. É. fajtát. A gépsorok nagyság szerint osztályozzák a barac­kokat, 40 .százalék exportra indul, de ellátják a konzerv­gyárakat és a hazai boltokat is az ízletes gyümölccsel. Hasznos szerepcsere A Hungarofruct 20 ezer tonnás budaörsi hűtőházában Czigány Péter, a hűtőház igazgatója és Geszler György- né párttitkár kalauzolta a ven­dégeket. Itt azonban szerepet cseréltek: az igazgató kérde­zett először, s Kuvalcsuk elv­társ válaszolt. Elmondta, hogy Omszk megye 10 millió hek­tárnyi területet foglal el, eb­ből 6 és fél milliót művelnek meg. Sok a mocsár, az erdő, a •tajga — ez a szélsőséges idő­járás következménye. Itt 9 hónapig tart a tél, s csak 3 hónapig meleg az idő. Mégis megterem a tájon a búza, az árpa, a rozs, silókukoricát is vetnek. Hatalmas az állatál­lomány : másfél millió szarvas­összesen 19 pályaművet nyújtottak be a tervezőcsopor­tok a Ráckeve központjának rendezésére meghirdetett terv- pályázatra. A bíráló bizottság befejezte a tervek értékelését és kedden a ráckevei Savoyai-kas- télyban átadták a díjakat a nyerteseknek. A tervezők fontos feladata volt, hogy Ráckeve történelmi műemlék központjának köz­vetlen környékén, a műemlékekkel összhang­ban oldják meg a köz­pont rekonstrukcióját, az úthálózat fejlesztését. A bí­ráló bizottság eredményesnek ítélte a pályázatokat, bár olyan terv nem akadt, amely Negyvenkilenc gépipari vál­lalatnál megvizsgálták, hogyan használják ki a gépeket, be­rendezéseket, s megállapítot­ták, még mindig sok a tartalék a géppark jobb hasznosí­tására. A gépek tavaly átlagosan mindössze napi 1,17 műszakot dolgoztak, s még a legkorsze­rűbb berendezések sem érték el a másfél műszakos termelé­si időt. A vállalatok jó része első­sorban a munkaerőhiánnyal magyarázza a kapacitás ala­csony szintű kihasználását, más vállalatok arra hivatkoz­nak, hogy a társüzemektől marha, 450 ezer tehén, 700 ezer juh él a korszerű tele­peken. Czigány Péter először egy számmal kezdte tájékoztatá­sát: évente 200 ezer tonna al­mát exportál a Hungarofrúct a Szovjetunióba. A budaörsi hűtőházban 8—9 hónapig tart a téli alma tárolása, de ter­mészetesen számtalan gyü­mölcs innen indul a világ minden tájára. A tavalyi for­galom 11 ezer vagon volt. Na­ponta 800—1000 tonna gyü­mölcsöt raknak vagonokba. A vendégek megtekintették a hatalmas és meglehetősen hi­deg raktárakat, elbeszélgettek az ott dolgozókkal, s Kuval­csuk elvtárs zsebéből viharos gyorsasággal fogyott a jel­vény ... Sajnos, rövid volt az idő Az Állattenyésztési Kutató Intézetben, Herceghalmon Ke­serű János főigazgató és Engedi Sándor párttitkár vár­ta testvérmegyénk képviselő­jét. Elmondták, hogy mivel foglalkozik az intézet, szóltak a tízezer holdas gazdaságról, az újfajta hibridsertésről, mely a legkedvezőbb tulaj­donságokkal rendelkezik. Ku­valcsuk elvtárs búcsúzóul így foglalta össze magyarországi élményeit: — Először voltam hazájuk­ban. Rengeteget láttam, érde­kes emberekkel, új tájakkal ismerkedhettem meg. Megha­tott, hogy testvérmegyénkben milyen nagy szeretettel fogad­tak. Sajnos, a rövid idő gá­tolt abban, hogy mindent megnézhessek, de így is be­szélhettem sok jó szakember­rel, akik beszámoltak az ér­tékes eredményekről, hasz­nos tapasztalatokat szereztem, s néhány jó barátot... Omszk megye pártbizottsá­gának titkára és felesége ma utazik el hazánkból. az első díjat kiérdemelhette volna. Hatvanezer forintos második díjat kapott Darnyik Sándor tervezői csoportja, valamint Vinkovits István tervezői kol­lektívája: mindkét alkotói kö­zösség tagjai a Városépítési Tudományos és Tervező Vál­lalat dolgozói. Az 50 ezer fo­rintos harmadik díjat Kotányi Zoltánnak, a budapesti Műsza­ki Egyetem városépítési tan­székén dolgozó tervezői cso­portja érdemelte ki. Ezenkívül négy pályaművet 20—30 ezer forintért megvásárolt a bíráló bizottság. A legjobb terveket a Savoyai- kastélyban rendezett kiállítá­son mutatják be. vagy külföldről nem kapják meg kellő időben az anyagot, az alkatrészt, vagy kevés szer­számuk van a gépekhez. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium azonban — mindezek tu-, domásulvétele mellett — a vállalati munkaszerve­zés alacsony színvonalá­ban látja a kapacitások nem megfelelő kihaszná­lásának legfőbb okát. A KGM most azt szabta meg legfőbb feladatként a vállala­toknak, hogy javítsák a mun­ka- és üzemszervezést, és anyagilag így tegyék érdekelt­té a dolgozókat a második vagy a harmadik műszakba» végzett munkában. T. E. Még nem tudni, milyen lesz a központ Értékelték Ráckeve rendezési tervpályázatát Kihasználatlan gépek Anyagi érdekeltség — több műszakra

Next

/
Thumbnails
Contents