Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-07 / 158. szám

4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE TV­Jó estét, Magyarország! Valamennyire beavatott néző is tudja: ahol a televízió meg­jelenik, „pusztulás jár a nyo­mában” — legalábbis sokan efféle következményektől tar­tanak korunk zsoldosserege, a tévéstáb bevonulásakor, ami­nek ebben az adásban is han­got adtak. S bár joggal cá­folták az újmódi tatárdúlás veszélyét, az is bizonyos, hogy látszat és valóság igencsak el­tér egymástól. Hiszen a meg­hitt szobasarokban zajló in­tim beszélgetést hőség, fény­özön, kamerák pergőtüze kísé­ri, s a kábel-óriáskígyók való­ban elnyelik a képernyőn mu­tatott vagy mutatni óhajtott bensőséget. Ezen az ellentmon­dáson egy módon lehet csak felülkerekedni: a szükségből erényt kell csinálni. Mohó len­cseszemekkel lessük meg ma­gánéletedet? Nosza, mutassuk meg a „vándorló tükörben” önmagunkat önmagunknak. Fi­gyeljünk arra, milyen érzés idős falusi embernek tulajdon ábrázatát monitorban látni, reszkető kézzel mikrofont ra­gadni és „fesztelenül” nyilat­kozni? Mindez a furcsa vi­szolygás akkor vetkőzik csak ki természetellenességéből, ha játéknak tekintjük. Szinte kí­sérletezünk vele: miképp hök- ken meg a kiskutya, mikor váratlanul szembetalálja tü­körképét? Mert ez effajta „kiskutya komplexum”, az ön­hökkentő pillanatok voltak a legmulatságosabbak, s a túl­zottan szabványos, gördülé­kennyé izzasztóit, riportszerű riportok sikerültek a legkevés­bé. A hosszúra nyúlt bevezető az elmondottak ellenére sem kíván elmarasztalás lenni. Hi­szen már a méretek is tisz­teletet parancsolóak: Lenin vá­ros, a Tiszai Vegyikombinát, Cibakháza, valamint Ráksi több-több helyszínének össze­kapcsolása, a képek megfelelő időben történő válogatása nem is történhetik zökkenő nélkül. Dicsérjük tehát a minduntalan mozaikokra széthullni készülő színhelyek főparancsnokát, Horváth Ádám vezető rendezőt (akinek stratégiai teljesítmé­nyéért szívünk szerint valami­féle katonai rangot is adnánk), a közvetlen kedvességgel irá­nyító Vitray Tamás vezető ri­portert és valamennyi, itt fel- sorolhatatlan munkatársukat. Vitray nem önvédelemből mondta, hogy nem műsort, ha­nem országos beszélgetést szerveztek, mert ez az egy esztendő múltán megismételt vállalkozás a szó eredeti értel­mében valóban nem műsor. Nem is vesszük hát sorra a kedélyes és kínos, könnyed és csikorgó pillanatokat, hiszen FIGYELŐ MÄNDY IVÄN (Televízió, július 5., 20.00) ennyi szereplő, riportalany ki­választása, előkészítése is pél­dátlan erőfeszítés; képtelenség arra számítani, hogy minden olajozottan menjen. A tévé­technika végül is eredménye­sen vizsgázott: örömmel ta­pasztaltuk, hogy nemcsak a közeli Japánból, a szomszédos Amerikából, hanem a távoli Bátorszőllöről is tudunk már kifogástalan képet-hangot kapni. S hogy volt-e a sikeres ön­vizsgáztatáson túlmutató, tár­sadalmi jelentősége a vállal­kozásnak? Ha szerényen is, de valamelyest erősítette az „egy vérből valók vagyunk” tuda­tát, a kis hazában egymásra­utaltságunk érzetét, a külön­bözésben az azonosságot. Mindezt nagy szavak nélkül, pirinyó gondokkal, botladozó kedélyességgel, de a fölfordu- iás ellenére is családias mó­don. Nem a kutya—díszhal ajándékváltásra, a műanyag- fólia-tapasztalatcserére gon­dolok elsősorban, hanem a valóban megteremtett kapcso­latra. A szereplők talán ki­merültén zuhantak álomba, napokig nyögik még a feszült­ség terhét, de sokkal tovább emlékeznek majd az ország színe előtti találkozásra. Re­méljük, nem kell újabb esz­tendőt várnunk a folytatásra. Röviden. Tardos Péter sze­rényen a háttérbe vonult a Töltsön egy órát kedvenceim­mel! újabb adásában. Ezáltal adott lehetőséget Koncz Zsu­zsa és Tolcsvayék igényesen szórakoztató muzsikálására, a clown-hagyományokkal élő Szegő Tamás bohóságaira és L atinovits Zoltán művészi gondokról valló, magáról őszintén szóló, egyszerre elmé­lyült és csípősen szellemes megnyilatkozására. Péter igényes „snittfilmje”, a Fellahok forradalma érdekes képet adott Algéria modern történelméről, merengésre késztetve a dicsőség múlandó­ságáról — elmerült s ma is látható arcokat felvillantva. E sorok írója sakk-kedvelő­ként is örült a Sakk-matt mű­sor találékonyságának, amit nem rendítettek meg a fischeri bonyodalmak. A világbajnoki döntő helyett bemutatott szép Portisch-játszma elemzése megfelelő kárpótlást nyújtott. Lehotay-Horváth György Dokumentumfilm a tv-ben: Vasfejű ungoriak Július 13-án, csütörtökön, a „Négy páncélos és a kutya” újabb kalandja után, a „Vas­fejű ungoriak” címmel doku- mentumfilmet sugároz a tévé. /. filmben Urban Ernő ismer­teti meg a nézőkkel a ke­mény akaratú ungoriak erőfe­szítéseit, amelyeket a kulturál­tabb életkörülmények elérésé­re tettek. Közös kilométerek (Csütörtök, televízió, 18.40) A műsor a szovjet—magyar autóipari együttműködésről számol be, a közös gyártmá­nyokról és a kooperáció to­vábbi lehetőségeiről. Azt so­kan tudják, hogy a szovjet autóbuszokhoz és teherautók­hoz a Rába gyár szállítja a hátsó hidakat, azt azonban kevesebben, hogy az Ikarus- bűszokhoz viszont a szovjet fél küldi a mellső tengelyeket. Hírt kapunk a Zsiguli-prog- ramról is, amelyről Taraszov szovjet autóipari miniszter és Horgos Gyula, kohó- és gép­ipari miniszter nyilatkozik az adásban. Horgos Gyula arra is választ ad, miért nem cél­szerű hazánkban személygép­kocsit gyártani. Zsiguliból pél­dául a jövő évben 25 ezer da­rabot szállít a Togliatti autó­gyár, ahol 27 másodpercenként gördül le a szalagról egy el­készült gépkocsi. Egyébként most első alkalommal látha­tunk filmet a hatalmas autó­gyárról. A műsor bemutatja a kocsik hazánkban is közked­velt, új tervezésű sport és cuo- pe változatait. A kamerák azokba a magyar gyárakba is ellátogattak, amelyek a Zsi- guli-alkatrészeket gyártják. Iparunk tizennyólcféle alkat­részt biztosít a Zsigulihoz. A kocsi műszaki problémáiról a főkonstruktőr helyettese be­szél. Július filmújdonságai a televízióban Július filmprogramjából különösen két igényes, világ­hírű olasz film ígér tartalmas szórakozást. Július 15-én ke­rül képernyőre Federico Fel­lini 1957-es filmje a Cabiria éjszakái, Juliette Massinával a címszerepben. Egy hét múl­va, július 22-én, másik kiváló Fellini-filmet tekinthet meg a nagyközönség, az Édes életet, amely a moziban is emlékeze­tes sikerrel szerepelt. Ezúttal szinkronizált verzióban élvez­hetjük az 1959-es produkciót. Két kiváló színész, Sophia Lo­ren és Anthony Perkins játsz- szák A gyilkos vagy áldozat című francia alkotás főszere­peit. Ez biztosítási csalásra épülő bűnügyi történet. Az amerikai filmstúdiók terméke a Rézkancsó című produkció. Űj, 13 részből álló francia Várkonyi Tibor és Schmitt filmsorozat is kezdődik július 9-én a televízióban. Az egyen­ként 25 perces epizódokból ál­ló Világjárók hősei: egy fran­cia újságíró és egy amerikai fotóriporter, akik pénz nélkül vágnak egy világkörüli útnak, s számos bonyodalom közben jutnak el Nápolyba, Tokióba, Burmába, Hongkongba, Isz­tambulba, Thaiföldre, Mani­lába. Ugyancsak júliusban mutatják be a Történelmi ma­gánügyek című magyar vígjá­tékot is. Üj epizóddal jelent­kezik a Maigret felügyelő so­rozat, ennek a címe, az Ár­nyék. A kamerák segítségével jú­lius 12-én, színházi estét látha­tunk Brüsszelből, ahol Molié- re Tartuffejét játsszák. Július 26-án pedig lengyel film pe­reg: Mi rejtőzik az emberben címmel. 1 fl PEST fl MEGYEI lüwMDMWQjmm A i ITíElLlEIVIIIZjliO vise HI me 1 lé k 1 e t~ Nyolcssásból 48 Táncdalfesztival 72 DONTO: AUGUSZTUS 19-EN Hatodszor rendezi meg az idén a Magyar Rádió és Tele­vízió a táncdalfesztivált. Mint dr. Várhegyi Tibor, a 1972. július 10—16 ^ HÉTFŐ­KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Kedvelt régi melódiák. 9.06: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Miguel de Cervantes Saa­vedra regénye folytatásokban. XIII. rész. 9.26: Rádióbörze. 9.30: A hót zeneműve: Paganini: h-moll hegedűverseny. 10.05: Zenekari muzsika. 10.30: Klasszikusok mag­nószalagon. 12.35: Tánczenei kok­tél. 13.20: Nóták. 13.52: Válaszolunk hallgatóinknak! 14.07: Édes anya­nyelvűnk (ism.). 14.12: A Magyar Fúvósötös játszik. 14.40: Miért ».zép? 15.10: Életutam. Wittmayer Sándorral beszélget Fekete Gyula. 15.45: Egy férfi és egy nő. Rész­letek Lai filmzenéjéből. 16.05: Pol- beat. 16.17: Angela... Dokumen­tumjáték IV. rész. 16.45: Bemutat­juk új kórusfelvételeinket. 17.20: Húszas stúdió. 18.10: Könnyűzenei Olimpia — döntő. VI. rész. 18.43: Van új a nap alatt. 19.40: Népdal­est. 20.23: Nagy siker volt! 21.30: Híres zenekarok albuma. 22.20: Koncz Zsuzsa és a Bergendi-együt­tes felvételeiből. 23.00: Schubert* művek. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A csudálatos Mary. P. L. Travers regénye folytatásokban. XII. rész (ism.). 8.30: Tito Gobbi és Geszty Szilvia énekel. 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.05: Zenés mű­sor üdülőknek. 12.03: Zenekari mu­zsika. 13.03: Külföldi kulturális kapcsolataink. 13.20: Kórusok, hangszerszólók. 14.00: Kettőtől ha­tig... 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). 18.20: Ludas Matyi. Fazekas Mihály elbeszélő költeményének rád ló változata (ism.). 18.57: Közkí­vánatra! 20.00: Az esti krónika különkiadása. 20.30: Üj könyvek (ism.). 20.33: Rádiószínház (1969). Egyetlen boldog, békés nap (ism.). 21.47: Erkel operáiból. 22.30: A hét zeneműve. Paganini: h-moll hegedűverseny (ism.). 23.15: Déki Lakatos Sándor népi zenekara ját­szik, Pécsi Kiss Ágnes és Kovács Lajos énekel. URH 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Hangfelvételek felsőfokon. 20.16: Láttuk, hallottuk (ism.). 20.36: Da­lok. 21.02: A dzsessz kedvelőinek. 21.47: Theo Adam énekel. 22.27: A kórusirodalom mesterei. POZSONYI TV 18.15: Munkáskórusok. 19.00 és 21.50: Tv-híradó. 20.00: A nummi cipészek. Közv. a brnói színház­ból. 22.10: Szpasszkij és Fischer Reykjavikban. KOSSUTH RÁDIÓ 8.18: Zenekari muzsika. 9.00: Harsan a kürtszó! 9.35: Mezők, fal­vak éneke. 10.05: Bizet: Dzsamile. Egyfelvonásos opera. 11.14: Beetho- ven-művek. 12.35: Melódiákoktól. 13.59: A fekete esernyő. Adam Bahraj regényének rádióváltozata (ism.). 15.10: Éneklő Ifjúság. 15.20: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén. 15.43: László Margit éne­kel. 16.00: A világgazdaság hírei. 16.05: Nóták. 16.39: Fiatalos stúdió­ja. 17.05: Holnap közvetítjük... 17.32: A gépet a múlt században (Folytatás a 2. oldalon.) SZOMBATON a Rádiószín­ház 1969-es felvételét hallot­tuk: Taar Ferenc dokumen­tumjátékát, a Bomló világot. Egy 120 személyes tanyai kollégiumban készült interjú Veres Jancsit is megszólal­tatta; a kisfiú arról beszélt, mit is csinál majd a közel­gő szünidőben. Terveiből az­tán kevés valósult meg: az omló tanyavilág nem jelké­pesen, hanem valóságosan maga alá temette; pajtásaival egy düledező fal körül ját­szott, felmászott a falra, s mikor a leomló rom Jancsit betemette, társai elfutottak félelmükben. Csak későn ér­tesítették a szülőket, a szü­lők csak későn tudták értesí­teni a mentőket — a mentő­orvos pedig a halott gyerek fölé hajolt. Kit terhel a fele­lősség? Felelős-e egyetlen vagy néhány ember a kisfiú haláláért? Van-e kapcsolat — kérdezte a narrátor író — a lehetőségek hiánya és a gyerek halála között? A vá­lasz egyértelmű „igen” volt, még akkor is, ha az orvosi kórbonctani vizsgálat sze­rint a baleset után körülbe­lül 20—30 százalék lehetőség maradt a gyerek megmenté­sére. Az omladozó fal, a ta­nyán élő gyerekek sivár kör­nyezete, elzártsága — mindaz, ami megelőzte a szerencsét­lenséget, felelős a történte­kért. Magyarországon, jelen­legi becslések szerint, 1 mil­lió ember él tanyán s a ta­nyavilág megszűnését — a rögződés nagyon különböző mértékű helyenként — 20—80 évre tervezik. Az ada­tok, a tények át meg átszőt­ték az egyes sorsot, az egyet­len, kiválasztott történetet. A család tagjai menekülnek a tanyáról, mások makacsul ragaszkodnak hozzá — a rossz körülményeket a megromló emberi kapcsolatok is súlyos­bítják: anya és gyerekei, há­zastársak, testvérek vádol­ják, gyötrik egymást. A do­kumentumjáték felépítése, hangvétele a sorstragédiákat idézte; olyan zárt világ, olyan determináló könyezet tárult fel, amely az első perctől kezdve tragédiát hordozott. Arányos és visszafogott volt íróilag a darab, kemény és kíméletlen — s voltaképpen dicsérni kellene azt a tö­rekvést is, hogy az előadás­ra a debreceni Csokonai Színház művészeit kérték fel. PIERRE BOULEZ (Petőfi, július 3., 20.28) (Rózsahegyi György rajza) Talán a problémához is kö­zelebb állnak — közelebb éreznek —, de a szereplési lehetőség önmagában is fon­tos. A debreceni színház elő­adói közül többen azonban — érzésem szerint — sokszor „túljátszották” a dokumen­tumjátékot. SOK ÉS SOKFÉLE MŰ­SORT sugárzott vasárnap dél­előtt a három adó. A válto­zatosság — s ez nagyon jó — szembeötlőbb volt, mint más alkalmakkor. Közvetítést hallottunk Ceg­lédről a Dózsa-ünnepségek so­rozatából —' ezúttal nyilvá­nos irodalmi műsort, „Száza­dunk szülöttei ... mit tudtok Dózsa Györgyről?" címmel. A Dózsa-ünnep — ezt a rádió más műsoraira figyelve is észrevettem már —, mint min­(Folytatás a 2. oldalon.) táncdalfesztivál titkára el­mondotta, 1972-ben pályázati felhívás nyomán mintegy 800, jeligés pályamű érkezett a táncdal- és sanzonbizottság címére. Ebből 48 dal hang­zik el a fesztiválon, s az ille­tékesek további négy, úgy­nevezett tartalékot is kivá­lasztottak az esetleg kimara­dó dalok pótlására. Az elő­döntők — amelyeken egyen­ként 16 dal hangzik el — jú­lius 22-én, 29-én és augusz­tus 5-én lesznek a József At­tila Színházban. Az elődöntő­ket szakmai zsűri értékeli, amelynek elnöke Lendvay Ka- milló lesz, tagjai: Galambos Erzsi, Gyimesi Ernő, Har- sányi Gábor, Juhász István, Kiss Gyöngyi, Romhányi Jó­zsef, Sárosi Katalin, Szteva- novity Dusán, Tóth Erika, Török Jánosné és dr. Vukán György. A döntő időpontja augusz­tus 19-e; akkor nemzetközi zsűri dönt a szerzői, hang­szerelői és előadói díjak oda­ítéléséről. A döntő mező­nyét a zsűri és a közönség alakítja ki. Döntőbe jutnak azok a dalok, amelyek a zsű­ritől a legtöbb pontot, illetve a közönségtől a legtöbb szava­zatot kapják. Az idén a kö­zönségnek elődöntőnként két dalra kell szavaznia. A sza­vazólapokat a Rádió- és Tv- újság, valamint a Zeneműki­adó fesztiválfüzete tartalmaz­za majd. A közönségszavazás eredményéről elődöntőnként július 28-án, augusztus 4-én és 11-én számolnak be a rádióban és televízióban, is­mertetve a kialakult sorren­det is. A döntőt követő gála­esten adják majd át a kö­zönségdijat, amikor a fesz­tivál dalait ismert külföldi előadók tolmácsolják majd anyanyelvükön. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.2G: Rákóczi-Induló. 4.30: Hírek, idöjárasjeien* tés. 5.00: Hírek, időjárás. 3.30: Reggeli krónika. 3.44: Falurádió S.OOi Hírek, idöjárásjelentés. 6.30: Hírek, tdöjárásjeleniés. 6.43: Hallgatóink figyelmébe. 7.00: Reggeli krónika IL kiadás. 7.30: Oj könyvek 4.00- Hí­rek, Időjárás. 8.03: Műsorismertetés. 10.00: Hírek. Időjárás. 12.00: Óéi) krónika. 15.00: Hírek. Időjárás. 16.00: A világgazdaság hírei. 17.00: Hirek. időjárás. 17.03: Külpolitikai összefoglaló. 19.00: Esti krónika. 21.00: Hí­rek. 22.00: Hírek, időjárás. 24.00: Hirek. időjárás. PETŐFI RADIO: 6.20: Torna. 6.30-tól 8.03-Is azonos a Kossuth rádió műsorával. 11.00: Hírek. 13.00: Hirek. időjárás. 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. 14.30: Hírek, Időjárás. 15.30—33-ig: Hírek. 16.30: Hírek. 17.30: Hirek. 18.00: Hirek, időjárás. 19.34: Esti mese. 20.00: Esti krónika. 23.00: Hírek, Időjárás. 24.00: Hirek, Időjárás. URH-RADIOi 18.00t Hírek. 20.30: Hírek. 23.00: Hírek *1*'-'»* Szombat—vasárnapi 16.00: Hirek, tdőjárás.

Next

/
Thumbnails
Contents