Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

1972. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK MSI MEClt ^Kíriap Űj strand Balatonlellén A déli Balaton-part legked­veltebb üdülőhelyén, Balaton- lellén új strandot építettek. A Balaton-fejlesztési tárcaközi bizottság, a Balatoni Intéző Bizottság és a községi tanács összefogásából épített 2200 sze­mélyes strand megnyitotta ka­puit. Emeletes épületében 300, kétszemélyes kabint, zuhanyo­zókat, értékmegőrzőt és napo­zóteraszokat alakítottak ki. A strand előtt 150 gépkocsi par­kolhat. Hasznos szünidő Megjött az adriai expedíció Gazdag zsákmánnyal tért haza az Állatkert adriai expe­díciója. Egy, a célnak megfe­lelően különlegesen felszerelt 20 tonnás hűtőgépkocsiban többek között kárminvörös langusztákat, tengeri pókokat, virágállatokat, tengeri csilla­gokat, macskacápákat, szikla­halakat, mérges skorpiókat, görög teknősöket és egyméte­res lábatlan gyíkokat hozták. Az Állatkert új lakói már láthatóak az akváriumban. A Fővárosi Ásványvíz- és Jégipari Vállalat az idén nyá­ron 400 diákot foglalkoztat. Képünkön: a Pepsi Cola-palackozó gépsornál a Szilágyi Erzsébet Gimnázium „brigád”-ja. Jól tették, hogy elmentek..." MONOL ÓG-RIPORT Azt mondja, hogy ilyent még nem látott? Sőt, hogy még nem is hallott ilyenről? Nincs ezen semmi csodálkozni való, itt, a vasadi tanyavilágban nem a mi tanyánk az egyet­len, amelynek kinn van az ab­lakában a tábla, hogy „Ez a ház eladó!” Persze, értem én, aki tanyát akar venni, az aligha bízza magát a szerencséjére, aligha indul neki a vak világnak, mondván, ahol kinn van a táb­la, oda betérek. A tábla nyo­mán nem is jött még egy ve­vő sem, mégis, látja, maga is csak ide talált. Híre van en­nek a faluban, sőt, lehet, hogy még Monoron is! Hát igen, elköltöznénk. Nem Vasadra, hanem be Monórra. Ott élnek a gyerekeink, köze­lebb mennénk hozzájuk. Néz­ze, megöregedtünk, ketten ma­radtunk itt az urammal, mit várhatunk a jövőtől? Az uram a hetvenharmadik évét tölti be az idén, én a hatvanharma­dikban vagyok. Ö még bírja, eldolgozgat a földön, a Kos­suth Szakszövetkezetben, de én ötvenkettő óta betegeskedem. Gondolni kell arra, hogy mi lesz később, ott akarunk lenni a gyerekeink közelében ... Ha fiatal volnék, én nem mennék el innen, szeretem a tanyai életet. A nyár itt na­gyon jó, nézzen körül, csend, nyugalom van, s a község sincs olyan nagyon messze. Az­tán ez itt amolyan tanyaköz­pontféle is. Itt van, két lépés­nyire a kisbolt, minden szük­séges dolgot meg lehet itt ben­ne kapni, s látja, a kisbolt kö­ré hogy összetömörültek a há­zak, van itt egy kupacban... várjon csak... vagy huszonöt tanya. Innen a nép se fogy el. Igaz, az öregek, a régiek sorra elköltöznek, de jönnek messzi vidékekről a helyükbe újak. Lehet, hogy ők még rosszabb körülmények között éltek, de nekünk ez már nem jó. Leg­inkább a villany hiányzik. Ré­gebben, az ötvenes években voltam én négy évig tanácstag, kértük már akkor is a villanyt, de hiába. Telefont is kértünk, ezt kaptunk is. Igaz, most rossz. Az éjszaka is rosszul lett egy fiatal mama, a férjé­nek éjjel 3-kor kellett bemo­toroznia a községbe orvosért. Hát, látja, ezért költözünk be a városba. Pedig most nyár van, s most sokkal könnyebb itt az élet. De télen! A fiam két éve, a lányom már három éve elment innen. Jól tették. A fiam tizenegy évig járt be innen a feleségével dolgozni, sokat megtaposták a havat. Monorra költöztek, a Rákóczi telepre. A lányomék építettek, a fiamék vettek egy házat. Én ezért a tanyáért legalább hatvanezret szeretnék megkap­ni. Igaz, tudom, hogy itt, a környéken huszonöt-harminc ezerért is lehet kapni tanyát. Tavaly a Népszavába tetet­tem ki kétszer, hogy ez a ta­nya eladó. Egyvalaki írt rá, messziről, tán Nyíregyháza környékéről. Megírtam neki az árat. Nem válaszolt vissza. Más érdeklődő nem volt. Deregán Gábor Kompvendéglő A komp egy évtizeden át szál­lította a Mohácsi­sziget lakosságát a két part között, egy idő óta azon­ban kihasználat­lanul vesztegelt a Dunán. Ezen Vakították ki most a vendéglőt és a presszót, s mellettük egy kis konyhát. A kompot hajó­hídon lehet meg­közelíteni a szi­getről. Az avató­ünnepség egyben kompkeresztelő is volt: a vízi ven­déglő — stílsze­rűen — a Hul­lám nevet kapta. Különleges ven­déglátó egység nyílt Mohács alatt a Dunán: a fő­város után a má­sodik kompven­déglő az ország­ban. A vízi ven­dégfogadó a vá­rossal átellenben horgonyoz, a szi­geten levő strand­nál. amelyet Ezüstpartnak ne­veznek a helybe­liek. A kompven­déglőt a mohá­csi révátkelési vállalat és a Ba­ranya megyei Vendéglátó Vál­lalat közösen mű­ködteti. Áramot vesz 30 ezer forintért a farmosi özvegy Fél évi tervteljesítés — Akvaglókus — Orvosi lakás és rendelő 1972 és a IV. ötéves terv második esztendejének a fele éppen befejeződött. Ugyan, tekintsünk be az első, utunk­ba eső községbe, érdeklődjük meg, vajon hogyan? Amit a községfejlesztés tervéből erre a félesztendőre ütemeztek be, megvalósult-e? A községfej­lesztés nagyobbára építkezési beruházás, és az építkezések­nél az elmaradás ... — De nem nálunk! — vág­ja el szavunkat Bagyinszki Béla, Farmos tanácselnöke. Nem alaptalanul, miként az a későbbiek során ki is derül. De mielőtt , rátérne a részle­tekre, azt is megmondja, hogy az első félév tervét 70 százalékkal túlteljesítették. Ha a lakosság maga építi... Farmoshoz közeledve, a napfényben ezüstösen csillogó gömb tűnt szemünkbe. Eddig még nem láttuk. — Persze, hogy nem, hi­szen új és általa most már biztonságosan láthatja el a lakosságot törpevízművünk — szólal meg ismét a tanácsel­nök. Elmagyarázza aztán, hogy a gyakori áramszünet miatt eddig akadozott a víz­ellátás. Igaz, a vízszünet tá­volról sem érintette még az egész lakosságot, mert a víz­vezeték egyelőre csak a köz­ség felét hálózza be. Mind­össze nyolc kilométer hosszú, és legalább a kétszerese kelle­ne. Ebben az évben csupán egy háromszáz méteres ge­rincvezeték épül, anyagi fede­zet hiányában a vezeték bő­vítésétől el kellett tekinteni. Talán ebben az ötéves terv­ben meg sem épülhet az egész hálózat, noha jövőre két kilo­méterrel, a következő eszten­dőkben pedig a rendelkezésre álló pénztől függően szándé­koznak meghosszabbítani. — Habár — folytatja a ta­nácselnök — könnyen meges­het, hogy terven felül vagy helyesebben kívül, hamarább kiépül a hálózat. Öt utca la­kói most is összefogtak, ma­guk költségén építették meg a vezetéket a házukig, s közü­lük többen bekötötték a há­zukba is. Legalább kétszáz házban van már fürdőszoba és anélkül új ház már nem B odolák, a vállalat újítási felelőse rop­pant egyszerűen érvelt a termelési ta­nácskozáson. — Kartársak! A keret célja és rendelteté­se, hogy kimerítsük. Tessék engem megérte­ni, hiszen világosan fejezem ki magam. A pénz azért van, hogy okosan és céltudatosan elköltsük. Egyaránt hasznát látja a vállalat, a népgazdaság, és természetesen az a dolgozó, aki ésszerű újításával segíti a vállalatot. Újít­sunk tehát bátran és merészen. A megérde­melt jutalom nem marad el. Egy hét múlva Hupka kartárs jelentkezett. Okosan és tartalmasán beszélt arról,' hogy lisztcsomagolót újított, amely megkönnyíti a kiszerelést, és milligrammnyi pontossággal adagolja a réteslisztet. Bodolák áhítattal hallgatta szavait. Kétnapi szabadságot biztosított számára a műleírás el­készítésére. Hupka annak rendje szerint meg is kapta az ezer forint jutalmat, de ámultán hallgatta néhány hónap múltán, hogy a ma­sina nem ér egy ütet taplót. Nem mér pon­tosan. Cafatokra szaggatja a zacskókat. A ke­rekek kenésére szolgáló olaj belecsurog a lisztbe. — Nem baj! Nem baj! — vigasztalta Bodo­lák a mestert. — Egy hiba nem a világ. Ez nem sikerült! Annyi baj legyen, leselejtezzük! És valóban, szétszedték a csomagológépet. A farészeket felaprították gyújtósnak. A fémré­szekért pedig kilónként húsz fillért fizetett a MÉH-telep. Bodolák néhány hónap múlva újra noszo­gatta a termelési tanácskozás résztvevőit. Kü­lönös jelentőséggel nézett Hupka Bertalanra, aki többször biztatóan visszakacsintott. Ez a gesztus valami olyasmit jelentett: — Tihamér, énrám mindig számíthatsz. A második számú újításnak sem volt na­gyobb sikere. A szabadon futó kontrafékes öl­tözőszekrény arra volt hivatott, hogy az egysé­gek szociális megoldásait korszerűvé tegye. Nem volt azonban biztosított a társadalmi tu­lajdon. A dolgozók holmijai naponta eltüne­deztek. Hupka, a derék újító még el sem köl­tötte az újításért járó összeget, már kimond­ták a drákói ítéletet: — Le kell selejtezni! ÚJÍTÁSOK — De azért nem esünk kétségbe! — emelte fel a hangját Bodolák, az újítási felelős. — Tovább megyünk a megkezdett úton! — Ez a biztató mondat természetesen Hupka Berta­lannak szólt, aki gondolatban már a legfris­sebb újítás technikai megoldásán tűnődött Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy a harmadik, negyedik újításnak ez volt a sorsa. Lelkes fogadtatás. A prototípus gyors elkészí­tése. Az újítási díj bürokráciamentes kifizeté­se, és utána jött, szokás szerint, a leselejtezés. A tizediknél Hupka ugyancsak megemberel­te magát. Gondosan elkészítette az önműkö­dő bejárati ajtó műleírását. Saját kezűleg vé­gezte el a kivitelezést. Másnap reggel Bodolák kartárs csillogó te­kintettel fogadta. — Üdvözlöm! Talán elkészült a legisleg- újabb? — Igen! — simította Hupka az újítási fe­lelős asztalára a műleírást. — Érdekes! Figyelemre méltó! — olvasta Bodolák, majd a végén felkapta a fejét. — Sláger lesz belőlel Sürgősen le kell gyártani. — Már elkészítettem! — jegyezte meg sze­rényen Hupka. — Hol van? — A MÉII-telepen! — Nem értem! — piszkálta a fülét Bodolák. — Két hetet dolgoztam rajta esténként! — magyarázta Hupka. — Valódi mestermunka. Véleményem szerint büszke lehetek rá. Ami­kor elkészült, nekiálltam, és szétvertem. Négy forintot kaptam érte a MÉH-telepen. — Ember, meg van maga őrülve? — Nem! Egyáltalán nem! Leselejteztem, ahogyan a másik kilenc újításomat is leselej­tezték, és leadtam a hulladéktelepen. — És akkor most miért jött ide? — Fel akarom venni az újításért járó tisz­teletdíjat. Rossi Károly épül. Ott sem, ahová még nem érnek el a csövek. Jelen­leg a község 1400 háza közül hétszázban, a négyezer lakos­ból mintegy kétezer-kétszáz ember ihat vezetékes vizet. Elmondja még a tanácsel­nök, hogy azért esett az Ak- vaglóbusra a választásuk, mert saját talpán áll meg, nem kell kábelekkel kikötni, tehát nem foglal el nagy he­lyet. Űrtartalma 200 köbmé­ter, ami azt jelenti, hogy még kétnapos áramszünet esetén is elegendő vizet ad nemcsak a meglevő, de a jövőben épü­lő vezetéknek is. Tulajdonképpen június vé­gére kellett volna elkészülnie az Akvaglóbusnak. Meglett egy hónappal határidő előtt. Ezekben a napokban kétszer feltöltik, aztán leeresztik a vizet belőle, vagyis kimossák, és a harmadik fel töltés után, mire e sorok megjelennek, már szolgálja Farmost. Hatá:idő előtt A másik községi nagyberu­házás az az épület, amely a másodot körzeti orvosnak ott­hont, mind a kettőnek, meg a fogorvosnak külön-külön ren­delőt nyújt. Ez az építkezés is jóval előbbre van, mint ahogy a terv szerint beütemezték. Az orvos talán már augusztus vé­gén, de szeptember elején biz­tosan beköltözhet új lakásába. /. régibb pedig a jelenleg al­bérletben lakó körzeti fogor­vos, aki pesti lány, és ezekben a napokban helybeli fiatal­emberhez megy férjhez. Igaz, az új családi tűzhely nem va­lami jó állapotban lévő épü­letbe kerül, de a három éven b;lül megépülő négy modern s-olgálati lakásból juttatnak egyet az ifjú párnak. Másik kettő pedagóguslakás lesz, egy pedig a körzeti ápolónőé. Erről a most befejezés előtt álló épületről mondja a tanácsel­nök: — Házi építőbrigádunk mintegy nyolcszázezer forint költséggel készíti el jóval ha­táridő előtt. Ha vállalatnak adjuk ki az építkezést, kétszer annyiba került volna, és talán csak később lenne kész. — Azt hallottuk, hogy a köz­ség kereskedelmi ellátottsá­ga nagyon jó. — Én inkább csak jónak mondanám, noha, például hús­ellátásban kétségkívül sehol a járásban nem jobb. Helyben csupán szórvány gyümölcsö­sök vannak, termésükből vaj­r kevés jut kereskedelmi for­galomba, boltjainkban mégis az idénynek megfelelő, szép, friss gyümölcs mindig kapha- A bolthálózat pedig to­vább bővül. Tető alatt már a kis ÁBC-áruház, és az eddig élkülözött kisvendéglő kö­zös épülete. Jövőre megnyílik mind a kettő. Műszerész kerestetik — És a szolgáltatóipar? — Hát, bizony, az nem tel­jes. Nagyon kellene tv-, rádió- és kis háztartási gépjavító. He­tenként, kéthetenként eljön ugyan Jászberényből a Gelka, de a megjavított készüléket jó, ha leiközelebbi kiszállás­kor hozza vissza. Legalább 550 tv-előfizető van a községben, rádió csaknem minden ház­ban. zseb- és táskarádióknak se szeri, se száma. És a sok mindenféle háztartási gép! Biztosan megélne nálunk egy műszerész. Hetven személy­autó van, a motorkerékpárok száma pedig 4—500 körül le­het. A javítószolgáltatás kér­dése, remélhetőleg, rövidesen megoldódik. Egy pesti motor­szerelő kért iparengedélyt a tanácstól, de műhelyét csak akkor nyitja meg, ha lakást is talál, mert ide akar költözni. A tanács keres most neki la­kás.. Bagyinszki Béla tanácsel­nök hangot vált, másról be­szél: — Elmondtam sok szépet és jót, de vannak problémáink is. Például a külterület nagyré­sze nélkülözi a villanyáramot. Száz méter vezeték építése ezer forintba kerül. Erre sem rbben, sem az elkövetkező években nem telik a község pénzéből. Az igények azonban nőttek, aminél csak az örven- detesebb, hogy az otthonát sze­rető ember komoly anyagi ál­dozattal is hajlandó korsze­rűsíteni, kényelmesebbé és szebbé tenni a lakását. A kül­területen nemrég három ta­nyai ház gazdája összefogott, é . mert 300 méteres vezetéket kell húzniuk a legközelebbi villanyoszloptól, fejenként be­fizettek 10—10 ezer forintot. Közelükben, de más irány­ban, ugyancsak a meglévő ve­zetéktől 300 méterre lakik egyedül a házában egy magá­nyos özvegy, tsz-tag külön­ben. Most, hogy neki is legyen villanyvilágítása, 30 ezer fo­rintot fizetett lé. Ősszel ki- gyúl már a villany a házában. Szokoly Endre A vízlépcsőnél is Útrakeltek a Tisza-kutatók A szegedi Tisza-kutató munkaközösség első csoportjai útrakeltek, megkezdték a 15 éves távlati kutatási program idei terveinek valóra váltását. A folyó flórájának és fauná­jának szervezett viszgálata még 1957-ben kezdődött, amelynek eredményeként átte­kintést nyertek a fólyó völ­gyének élővilágáról. A feltá­rások évek óta két fő területre koncentrálódnak, egyre inkább igazodva a társadami igé­nyekhez. Az egyik fő terület Tiszafüred és Kisköre körzete, ahol a Tisza II. vízlépcső épül, a másik a sasér-mártélyi táj­védelmi szakasz. A Tisza II. vízlépcsőnél hazánk legna­gyobb mesterséges tava jön létre a folyó vizének felduz­zasztásával. Itt az emberi be­avatkozás kihatásait vizsgálják sokrétűen. A másik fő terület, a saér-mártélyi szakasz úgy szólván érintetlen. Itt a cél éppen az, hogy megőrizzék, megvédjék a Tisza-völgy e kis térségének ősi szépségét, segítsék a tájvédelmi körzet rekonstrukcióját, helyreállít­sák a hajdani buia mocsári nö­vényzetet az ősi fafajokkal. Helikopterekkel a peronoszpóra ellen A párás, fülledt időjárás va­lóságos melegágya a növényi gombafertőzéseknek; a hazai szőlőgazdaságokban már há- rom-négyszer kellett véde­kezni a peronoszpóra- és a lisztharmatfertőzés ellen. Idén — az elmúlt évi kísérletek alapján — új „fegyvert” vetet­tek be a fertőzés felszámolásá­ra. A hegy-dombvidéki szőlős­kertek felett helikopterek húz­nak el, és tartályaikból nagy hatású növényvédő szereket szórnak a növényzetre. A KA —26 mintájú helikopterek a próbák tanúsága szerint jól alkalmazhatók a 30 százalékos dőlésű dombvidékeken is, te­hát olyan helyeken, ahol a ha­gyományos növényvédő gépek már használhatatlanok.

Next

/
Thumbnails
Contents