Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

1972. JÜLIUS 5.. SZERDA fWT Micni hírlap Tartósan vagy átmenetileg? Tavaly a megye szocialista iparának termelésnövekedését teljes egészében o termelé­kenység emelkedése fedezte. Az idén — az eddig rendelke­zésre álló tapasztalatok sze­rint — mérséklődött a lendü­let; a termelékenységi hányad 96 százalékra csökkent. Ha most a korábbi esztendők ada­tait is fölsorakoztatjuk az em­lítettek mellé, akkor segítsé­gükkel olyan grafikonvonalat húzhatunk meg, amelyet völ­gyek és csúcsok tarkítanak. A megye ipara — az országoshoz hasonlóan — eddig nem bizo­nyult képesnek a termelékeny­ség egyenletes, bizonyos sza­kaszosságtól mentes növelésé­re. Völgyek és csúcsok válta­kozásából ugyanakkor némi törvényszerűség kikövetkeztet­hető. Szoros összefüggés A Nagykőrösi Konzervgyár hosszú évek óta kiegyensúlyo­zottan bűvíti az egy foglalkoz­tatottra jutó termelést. A har­madik ötéves tervben e mu­tató 61 százalékkal növekedett — érték alapján számítva —, tavaly pedig 105 százalékra rúgott. A gyárban nagyarányú rekonstrukciót valósítottak meg, tökéletesedett — a többi között az önálló elszámolási rendszerben működő egységek kialakításával — az üzem- és munkaszervezés, s mindezek következményeként gyors volt a termelés fejlődése. Lényegé­ben hasonló képet nyújtanak az adatok a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Vállalat esetében is. Igaz, itt — már csak a vállalat sajátosságai miatt is — hiányzik a rekonst­rukció, de a szervezés, a ter­mékfejlesztés döntő szerepet játszott abban, hogy tavaly az egy foglalkoztatottra jutó ter­melés 21,5 százalékkal emelke­dett. S megintcsak szembetű­nik: ugyancsak gyors volt a termelés növekedése is. Szélesebb kört vonva, s a megye egész iparát tekintve, megállapíthatjuk: a termelés növekedése és a termelékeny­ség emelkedése között szoros összefüggés áll fenn. Mind az egyes iparvállalatok, mind a különböző iparterületek eseté­ben ott tapasztalható dinami­kus termelékenységbővítés, ahol maga a termelés is jelen­tősen nagyobb lett. Túlbecsült lendület Valahol megkopott a figyel­meztető tények ereje a tavalyi siker láttán. A megye szocia­lista iparában 1971-ben az egy foglalkoztatottra jutó termelés 6,8 százalékkal növekedett, s mivel az előző év eredménye sem volt rossz, az illúziók ha­mar szárnyrakaptak. A pa­rázs viták arról, hogy milyen okok játszanak közre a terme­lékenység emelkedésének le­lassulásában, illetve megtorpa­násában, elcsitultak. Mintha minden rendben lenne, mintha nagyon is távoli időben történt volna, hogy a termelésnöveke­désnek csupánt 60 százalékát fedezte a termelékenység emelkedése — holott 1969-ben még ez volt a helyzet —, s már-már fölös okvetetlenke- désnek tűnt annak emlegetése, hogy az ipar — a termelékeny­ség előirányzatait tekintve — a harmadik ötéves tervet nem teljesítette. Magyarázat per­sze, mindig akad a múltra'. . A sok magyarázat mellett jóval kevesebb tervről lehet hallani. Néhány, kiegyensúlyo­zottan fejlődő vállalatot kivé­ve — mint amilyen például a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Mechanikai Művek, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat—, lényegében magában a lendü­letben bizakodtak a legtöbb helyen. Nem adják könnyen A közelmúltban, az ország- gyűlés tanácskozásán, 1971 gazdasági mérlegét megvonva mind a pénzügyminiszter be­szédében, mind a felszólalá­sokban újra meg újra elhang­zottak a figyelmeztetések: a hatékonyság növelése elkép­zelhetetlen a tartós, kiegyen­súlyozott termelésfejlesztés nélkül. S a termelésfejlesztés kiindulópontja a termelékeny­ség emelkedése. Ezt azonban nem adják könnyen. A Pest megyei Műanyagipari Válla­latnál például nem volt ele­gendő, hogy nagymértékben fejlesztették a technikai alapo­kat, új termékek — olefincső, teflonáruk — sorát kezdték gyártani, hanem a vállalat egé­sze került alapos vizsgálat alá, FELVESZÜNK 16 évet betöltött, fiatal lányokat és asszonyokat újonnan létesített, korszerű üzemünkbe két műszakos munkahelyre (könnyű, tiszta, ideális munkakörülmények), valamint 18 éven felüli férfi segéd- és betanított munkásokat, továbbá adminisztrációs munkakörbe érettségizetteket és közgazdasági technikumot végzetteket. Jelentkezés: OGV Budapesti Palma Gumigyár Bp. IX., Lenhossék u. 3. Telefon: 140-860, 136-880. Közületek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére Pest megye egész területén, magán- és társasház-építkezők részére elsősorban üdülőövezetben (Duna-kanyar, Ráckeve és környéke)- nagyobb megrendelés esetén a megye területén is - vállalunk melegpadlé-burkoló munkálatokat (PVC, neovinil, gumiszőnyeg, csúszásgátló gumilépcső-burkolatok; faltól tálig szőnyegek, különböző minőségben és színben). Taksony és Vidéke ÁFÉSZ építőipari osztálya, Budapest V., Beloiannisz u. 13. Telefon: 329-923, 118-651. s a „belső mechanizmus” kor­szerűsítése teremtette meg a feltételeit annak, hogy tavaly az egy foglalkoztatottra jutó termelés 18,4 százalékkal nö­vekedjék. Sajnos, az említett példával ellentétben a vállalatok több­ségénél — s különösen a me­gye könnyűipari üzemeiben — rögtönzésekkel remélnek sike­reket elérni. Néhány új gép, egy pillanatnyilag kelendő ter­mék, s máris — vélik — az ajtón kopogtat a vevők, fel­használók, a felsőbb szervek elismerése. Ezt az utat járva jutott kátyúba a Pamutfonó­ipari Vállalat váci cérnázógyá- ra, s bukott meg a Pest megyei Faipari Vállalat, hogy csupán kettőt említsünk az elgondol- koztatóan gazdag példák kö' zül. Mert elgondolkoztató — sőt, meghökkentő — az a rö­vidlátás, ahogyan a gazdasági vezetők nem lebecsülhető ré­sze fölfogja s irányítja a ter­melés folyamatát. Mintha csak a közvetlen holnap lenne. Alap nélküli falak Nem áll szándékunkban vészharangot kongatni, s okunk sincs erre. Azt azonban nagyon világosan ki kell mon­danunk, hogy a gazdasági re­form bevezetése óta négy és fél esztendő telt el, bizonyos kérdésekben már nincs helye elnéző türelemnek. Ahol még mindig ott tartanak, hogy ta­lálgatják, mit kellene tenni, hogyan lehetne ötről hatra jut­ni, ott elsősorban a vezetéssel van baj, és nem a — szabá­lyozó rendszerrel...! Mert el­fogadható-e természetes tény­ként, hogy több éven át tartó rostokolás után a megye mi­nisztériumi könnyűiparában 1971-ben végre növekedett a termelés — s vele a termelé­kenység —, de 1972-ben mind­két gazdálkodási mérce ismét alacsonyabbra került? Holott szerény a kínálat, a választék a legtöbb s keresett termékek­ből, az üzemek meg csökken­tik a termelést, de azért az embereket sem engedik el... Aligha kell bizonygatni: a termelékenység tartós, ki­egyensúlyozott növelése — szemben az átmeneti emelke désekkel és visszaesésekkel — természetes és szükségszerű követelmény. Ha egy vállalat hosszabb távon élni akar — a ma még könnyen bezsebelt ál­lami támogatások, visszatéríté­sek elapadnak egyszer! —, ak­kor nem építkezhet úgy, hogy falakat emel, de az alapokat fölöslegesnek ítéli. Miféle épít­mény, szerkezet jöhet így lét­re? Felelősséggel senki nem je­lentheti ki: a termelékenység tartós, egyenletes növekedésé­nek minden feltétele adott. Ez azonban nem jelenthet beletö­rődést az átmeneti emelkedé­sekbe és visszaesésekbe. A ne­gyedik ötéves tervről szóló tör­vény meghatározza: az ipari termelés növekedésének 75— 80 százalékát a termelékeny­ség javítása fedezze. A ho­gyanra az üzemekben kell meglelni a feleletet. Töprenge­ni lehet, tétlenkedni nem. Mert másfél esztendő az ötből már eltelt. Mészáros Ottó BÍRÓSÁGI TAPASZTALATOK Egy évvel a lakásrendelet után Nehéz terület: a szolgálati lakás Most egyesztendős az új la­kásrendelet. Minden rendelet annyit ér, amennyi abból vég­rehajtható. Az egyéves rende­let nyomán tapasztalható moz­gásról érdeklődöm a Pest me­gyei Bíróságon, dr. Karvász János tanácsvezető bírótól. — Az eltelt idő még nem árul el túl sokat: még az azon- nyomban elindított perek egy része sem jutott el a fellebbe­zésig. S az emberek kezdet­ben nem bírósági kereset for­májában keresik igazukat, ha­nem megpróbálnak megegyez­ni az új rendelet adta jogok értelmében. Egyértelműen új körülmény, hogy az ítélethoza­tal és a végrehajtás a lakáski­ürítési perekben egy kézbe került. (A tavaly július 1-e előtt meghozott jogerős hatá­rozataikat a mai napig is az illetékes tanácsok foganatosít­ják.) A munkaviszonytól függ Néhány érdekes gyakorlati példával máris szolgálhat egy nehéz terület: a szolgálati la­kásoké. A szolgálati lakás bér­leti jogviszonya: az adott munkaviszony függvénye. A munkaviszony megszűntével (a munkavállaló felmondásával, nyugdíjaztatásával vagy halá­lával) a bérleti jogviszony megszűnik és semmiféle mó­don nem folytatható. Az így visszamaradott lakó: jóhisze­műen visszamaradott jogcím nélküli lakáshasználó, aki — ha munkaviszonya nem fegyel­mi határozat, vagy büntertő- bírói ítélet miatt szűnt meg — másik lakásra, vagy pénzbeli térítésre tart hat igényt. Erre azonban a lakással rendelkező szerv nem kötelezhető. — Előfordult-e olyan eset, amikor a jogcím nélküli la­káshasználó akarta cserére vagy pénzbeli térítésre rábírni a lakástulajdonost? — Folyamatban is van né­hány ilyen per. Nem árt tud­ni: ha a lakással rendelkező szerv megtűri a jogcím nélkül visszamaradottat, s jószántából nem ajánl fel másik lakást, vagy térítést, az az ő dolga, de erre semmiképpen sem köte­lezhető. Arra sincs jogalap, hogy a lakásból önként kiköl­tözött jogcím nélküli utólag érvényesítse kártérítési igé­nyét. Aki szolgálati (vagy más) lakását elhagyta és kije­lentkezett: ezáltal a lakáshoz fűződő minden jogát elvesz­tette, s utólag nem érvényesít­heti. — A szolgálati lakásban visszamaradott jóhiszemű jog­cím nélküli lakó milyen csere­lakást igényelhet? Az addig használt lakás alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata, vagy a jogos lakásigény mér­téke az irányadó? Hiába a bejelentés — Konkrét példával világít­hatom meg ezt. Az idén több perben is foglalkoztunk a váci DCM kétszoba komfortos laká­Pályázati felhívás a Vác városi deákvári ABC áruház létesítésére A Vác Városi Tanács VB termelés- és ellátásfelügyeleti osz­tálya Vácott új kereskedelmi egységgel’ kívánja a jobb és választékosabb ellátást biztosítani. A telephelyet a Deákvári főút és az Altányi út keresztező­désében jelölték ki, összhangban a rendezési tervvel. A létesítendő áruház vonzáskörzetéhez 1600—2000 lakás tar­tozik. A terület közművesített. Az áruház építőjének és üzemeltetőjének kijelölésére - a pályázati felhívás határidejéig történő jelentkezés alapján — versenytárgyaláson kerül sor. A pályázati jelentkezést zárt borítékban 1972. JÚLIUS 15-IG kell osztályunkhoz eljuttatni. A levélborítékot „771. KERESKEDELMI PÁLYÁZAT" felirattal kell ellátni. Pályázatot csak állami vállalat és szövetkezet nyújthat be. VÁC VÁROSI TANÁCS VB TERMELÉS- ÉS ELLÁTÁSFELUGYELETI OSZTÁLY VÁC, MÁRCIUS 15. TÉR 11. sainak kiürítésével. Egy mun­kavállaló például otthagyta a gyárat, családját hátrahagyta a szolgálati lakásban és elköl­tözött. A jogcím nélküli által hátrahagyott család kétszere­sen jogcím nélkülivé vált. A vállalat cserelakást ajánlott fel a számukra. A rendelet ér­telmében ilyen esetben megfe­lelőnek tekinthető egy komfort nélküli lakás, vagy különbé já­ratú albérleti szoba is. A hát­rahagyott asszony azonban új férjet hozott a jogcím nélkül lakott lakásba. A bejelentke­zést a rendőrség természete­sen elfogadta, de az is termé­szetes, hogy ez nem biztosít plusz jogcímet ebben az eset­ben. Az asszony mégis arra hi­vatkozott, hogy újbóli férjhez- menetele egyszobányival na­gyobb cserelakásra teszi igény- jogosulttá. Csakhogy a már jogcím nélkülivé vált lakás­használó ezt követően megnö­vekedett lakásigényét nem ve­szi tekintetbe a bíróság. A la­kás kiürítésére vonatkozó el­sőfokú ítéletet emiatt a másod­fok helybenhagyta. Általános elv, hogy a jóhiszemű jogcím nélküli lakó számára a jogos lakásigénye alsó határát kielé­gítő cserelakás a megfelelő, akkor is, ha a meglevőnél egy komfortfokozottal alacso­nyabb. Kikötés, hogy ugyan­abban a városban, faluban le­gyen. Nemcsak a szolgálati, ha­nem az állami és az állampol­gárok tulajdonában levő laká­sok kiürítésére is érvényes, új vonása a rendeletnek, hogy a bérlő vagy lakáshasználó az ugyanabban a helységben levő saját tulajdonába is kiperel­hető, kilakoltatható. Csak írásban — Előfordult, hogy jogcím nélkül visszamaradottat más helységbe akartak kilakoltat­ni? — Ilyen per is folyik. Két példát is említhetek, bár mind- kettőnél főképp a szolgálati lakással kapcsolatos elvi tá­jékozatlanság a jellemző. Egy községi állatorvos 1947-ben va­lamely kastély néhány helyi­ségébe költözött, és szabály- szerű bérleti szerződést kötött az akkori tulajdonossal. A bér­leti viszony jogfolytonosan folytatódott az 1952-i államo­sítás után is. 1968-i nyugdíjaz­tatása után az állatorvos a leá­nya fővárosi szövetkezeti la­kásába költözött, és oda beje­lentkezett. Feleségét hátra­hagyta a közös lakásban, majd 1971. július 22-én —^az új la­kásrendeletet követően — a nyugalmazott állatorvos bérle­ti jogáról írásban lemondott, és ezért 30 ezer forint kártérí­tést igényelt. A nemrég egye­sült községi tanács arra hivat­kozott, hogy a kérdéses lakás időközben szolgálativá vált. A perbe beavatkozott a Pest me­gyei Főügyészség is: szorgal­mazta a lakás szolgálativá vá­lásának felderítését. — Lehetséges „menet köz­ben” szolgálativá átminősíteni egy tanácsi bérlakást? — Erre is van mód, de csak­is törvényes formák között. Azt tapasztaljuk, hogy néhány községi tanács bizonytalan eb­ben a kérdésben, pedig tudni­való. hogy ez csak határozat formájában történhet. Ezt a la­kásban lakóval írásban kell közölni, hogy ezáltal biztosít­sák a határozattal szembeni tiltakozása jogát, ugyanis az ilyen államigazgatási határo­zat esetleges törvénysértése el­len a bíróságtól is kérhet jog­orvoslatot a lakó. A lakással rendelkező szerv csak akkor kérheti a szolgá­lati lakás kiürítését, ha a ren­deletben előírt megfelelő la­kást vagy lakáshasználatba­vételi díjat ad a lakónak. A törvényesség ugyanis a legfőbb szempont, amelyet a lakásügyekben ítélkező bírósá­goknak szem előtt kell tarta­niuk. Péreli Gabriella Vitorlások paradicsoma Tovább fejlesztik Fertőrákos határában a Fertő-tó magyar- országi szakaszán lévő vitor­lástelepet. A program szerint, ezerötszáz vitorlázónak biz­tosítanak sportlehetőséget, több mint négyezer szemé­lyes strandot alakítanak ki, a tervezett kempingben pedig n olcszázan tartózkodnak majd. A nádasokban, cölöpö­kön hetven horgásztanyát épí­tenek. A program ezeken kí­vül százágyas szálloda építé­sét is magában foglalja. Tíz nap rendeletéiből A fegyveres erők és testüle­tek hivatásos állományú tag­jainak nyugdíjáról szóló 22/1971 (VI. 1.) Korm. számú rendelet kiegészítéséről a 22/1972. (VI. 21.) MT. számú rendelet intézkedik. (Munka­ügyi Közlöny június 28-án megjelent 10. száma.) A szakmunkásképzésről szó­ló 1969. évi VI. törvény vég­rehajtására kiadott 13/1969. (XII. 30.) MüM. számú rende­let egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítésé­ről a 15/1972. (VI. 14.) MüM. számú rendeletet az előbb em­lített Munkaügyi Közlönyben találják az érdeklődők. Az üzletszerzők, propagan­disták és ügynökök munkabé­réről ugyanitt olvashatjuk a 16/1972. (VI. 27.) MüM. számú rendeletet, amely július 1. napján lépett hatályba. Az egészségügyről szóló, 1972. évi II. törvény járvány­ügyre vonatkozó rendelkezé­seinek végrehajtását a 9/1972. (VI. 27.) ÉVM. rendelet írja elő. A Tanácsok Közlönye jú­nius 29-i számában találjuk. A halottakkal kapcsolatos ren­delkezéseinek végrehajtásáról a 10/1972. (VI. 30.) EüM. szá­mú rendelet, az egészségügyi dolgozók rendtartásáról a 11/1972. (VI. 30.) EüM. számú rendelet intézkedik. Az utóbbi részletesen foglalkozik az or­vosi magángyakorlatra való jogosultság feltételeiről is. (Megjelenít a Magyar Közlöny június 30-i 50. számában.) A 6 napostól eltérő munka­idő-beosztás esetén a szabad­ságok számításáról a Munka­ügyi Szemle ez évi 6. (júniusi) száma táblázatot közöl. környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ ///////////////// Nyitva- kedd kivételével 9-től 19 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents