Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-05 / 156. szám
1972. JÜLIUS 5., SZERDA PEST MECYEt ^JCívltm Az üdültetést vizsgálta az ÉDOSZ Az üdültetési munkáról számolt be tegnap az ÉDOSZ Pest megyei bizottságának ülésén a Nagykőrösi Konzervgyár és a dunakeszi Gyümölcs- és Főz elékk on ze rvgyár szakszervezeti bizottsága. Nagy gond az üdülőjegyek elosztása, a dolgozók kívánságainak teljesítése a konzervgyárakban is. Mindenki nyáron megy szabadságra, s télen még a jutalomként kapott szakszervezeti beutalókat sem fogadják eL Nagykőrösön például az idén is megmaradt 38 darab SZOT-üdülőjegy, amelyet a téli hónapokban kapott a vállalat — a Balaton mellé. Ugyanez a helyzet Dunakeszin is. Nehezen találnak gazdára azok a gyermekbeutalók is, amelyek a tanév idejére szólnak. A szülők nem szívesen engedik el a gyerekeket, mert elmaradnak tanulmányaikban, s — érthetően — az iskolákban sem nézik jó szemmel a hiányzást. Nyáron viszont annál többen kérik a családos beutalókat. Hogy az igényeket kielégíthessék a vállalatok, üdülőket bérelnek. A Nagykőrösi Konzervgyárban a jóléti alapból évente 250 ezer forintot költenek üdültetésre. A beutalók szétosztásánál általában érvényesül azok jutalomjellege, s figyelembe veszik a szociális körülményeket is. Dunakeszin a beutalók 65 százalékát fizikai munkások kapják, Nagykőrösön 63 százalékuk veheti igénybe a kedvezményes üdülést. Országos értekezlet a MÉM-ben Napirenden: a minisztérium és a megyei tanácsok Dr. Soós Gábor előadása — A megyék közül csak Pest megyében Kedden országos tanácskozást rendeztek a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseinek, valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőinek részvételével a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg az értekezletet, majd átadta a szót dr. Soós Gábornak, a miniszter első helyettesének. Dr. Soós Gábor előadásában a megyei tanácsok és a MÉM kapcsolatával foglalkozott. A többi között szólt arról, hogy a megyéknek olyam önálló gazdaságpolitikai koncepciót célszerű kialakítaniuk, amelyek természetszerűen igazodnak az országos elképzelésekhez. A megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai ügyeljenek arra, hogy a tárcához tartozó vállalatok a párt és a kormányzat célkitűzéseinek megfelelően dolgozzanak. A járási hivatalok munkájáról szólva a miniszter első helyettese elmondta, hogy az új tanácstörvény érvénybe lépése óta e hivatalok szakigazgatási színvonala — ellentétben a megyékével — gyengült.. A nagyközségekben hasonlóképpen alacsony a szakigazgatási nívó. Sokan azt vallják, hogy a létszámot kellene növelni. Ehelyett a miniszter első helyettese azt javasolta, hogy illő tiszteletdíj felajánlásává! vonják be a szak'gazgatásba a községi szakembereket. Dr. Soós Gábor elemezte az irányítási módszereket, így a többi között azt, milyen szálak fűzik egybe a megyei tanácsokat a minisztériummal, illetve fordítva. Minit mondotta, a MÉM céljait jogszabályok, felhívások, körlevelek fogják egybe, s tolmácsolják a megyei tanácsoknak. Az utóbbi időben csökkent a jogszabályok száma; amelyik időszerűtlenné válik, azt igyekeznek mielőbb megszüntetni. Hamarosan megkezdik a miniszteri rendeletek és utasítások felülvizsgálatát, a párhuzamosságok megszüntetését. Az országos értekezlet előtt több kérdés érkezett a minisztériumhoz a résztvevőktől. Így fölmerült az az igény, hogy a jelentősebb jogszabályok megalkotása előtt a MÉM kérje ki a megyei tanácsok véleményét. Dr. Soós Gábor egyetértését fejezte ki ezzel a kívánalommal. A tárca, illetve a tanácsok több csatornán tájékoztatják egymást: vannak tervtájékoztatók, tervegyeztetések, országos értekezletek, körlevelek. Sajnos, a körlevelek az utóbbi időben megsokasodtak, ezért a minisztérium vezetősége elhatározta, hogy megritkítja számukat. É lel mi szer-higiénia: Fokozott ellenőrzés szükséges Egy hónap 893 vizsgálatának eredményeiből Ezen a nyáron szigorúbb az élelmiszer-ellenőrzés. Ám mit Jelent az, hogy szigorúbb? — Gyakoribb, tüzetesebb már tavasz óta, és az élelmiszer-előállító üzemeket is fo- Itozciüabban ellenőrizzük — válaszol kérdésünkre dr. Madár János, a Pest megyei KÖJÁL igazgató-főorvosa. — A nyári melegben nagy veszélyt Jelenthetnek a könnyen romló élelmiszerek, és idei ellenőrzéseink máris igazolják: nem elégséges a legnagyobb erőfeszítésünk sem. — A megye területén most már évek óta nem fordult elő fagylaltmérgezés, mert szigorúan számon kérjük, hogy az alapanyag-ellátó üzemen belül és attól az árusítóhelyig ne szakadjon meg a hűtőlánc. Idén fokoztuk ezt az ellenőrzést is. Járási-városi kirendeltségeink havonta legalább egyszer végigkísérik útjukon a fagylalt-alapanyag szállítmányokat. Rajta tartjuk a szemünket a mezőgazdasági nagyüzemek közétkeztetésén is, ellenőrizzük konyhájuk, tálalóhelyeik tisztaságát, a munkahelyre szállított ennivaló útját. A menü összeállítására is tanácsokat adunk, nehogy köny- nyen romló ételeket vigyenek a munkahelyekre. — A megyében sok a kiránduló- és üdülőhely. Ezeken nagyon sűrűn ellenőrizzük az éttermek, a turistaházak és az üdülők konyháit. Rendszeresen vizsgáljuk a többnyire tsz- ekben működő konzervgyári előkészítő telepeket, továbbá a vállalati, szövetkezeti húsfeldolgozó meg tejipari üzemeket. Gyakrabban megismételjük azonban az ellenőrzést ott, ahol egyszer már szabálytalanságot találtunk. Penészes falak Egy hónap leforgása alatt a megyében a KÖJÁL közegei 893 vizsgálatot tartottak, 34 esetben vettek ételmintát, és ezek közül a laboratóriumi vizsgálat során 28 bizonyult nem megfelelőnek. Mulasztások és szabálytalanságok miatt 47 esetben kellett határozattal intézkedni, és 31 szabálysértési eljárás indult. Tíz figyelmeztetéssel ért véget, 21 pedig bírságolással. A kirótt bírságok összege 5350 forint. A talált szabálytalanságok közül csokorba kötve néhány: A dabasi ÁFÉSZ 17. számú cukrászüzemében és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat érdi 51. számú cukrászatában a könnyen romló süteményeket, a vállalat nagymarosi fagylaltkészítőiében pedig két kanna tojásfehérjét találtak az ellenőrzés során hűtés nélkül. A Tejipari Vállalat ceglédi üzemében nem mossák megfelelően a műanyag szállítórekeszeket, és több dolgozó egészségügyi vizsgálata nem történt meg. Váci üzemében pedig fedetlen a szeméttároló, környéke bűzös, és rengeteg a légy. A szobi kenyérgyárban is megoldatlan a szeméttárolás, a nagymarosi sütőüzem falai penészesek. Hol a körömkefe? Főtt tésztát még a hűtőszekrénybe sem szabad eltenni, huszonnégy órára sem. Erről, úgy látszik, sem a zsámbéki ÁFÉSZ, sem a vendéglátóipari vállalat dunakeszi 316. számú vendéglőjében nem tudnak. A Pannónia visegrádi Sylvanus szállójának éttermében nem szabályszerűen mosogatnak, a tonyha hűtőszekrényében mindenfélét tartanak egymás mellett. Verőcén a megyei vállalat Otthon vendéglőjében a fagylaltpult mellett feltört a szennyvíz, továbbá 113 darab lejárt határidejű krémest árusítottak. Szentendrén a vállalati Kék Duna presszóban viszont olyan fagylaltot hoztak forgalomba, aminek határideje szintén lejárt. Felsögödön az Autópihenő vendéglőben tíz kiló fagylaltot talált az ellenőrzés hűtés nélkül. Solymáron a vállalati Mátyás étterem élelmiszerraktárában pedig egérnyomokat észleltek, hiába kerestek ellenben a személyzeti kézmosó mellett a szappant, a törülközőt meg a körömikefét. A perbáli ÁFÉSZ önkiszolgáló boltban két kilogramm főzőkolbászt, 54 pohár tejfelt meg 50 üveg pácolt halat találtak, amelyek szavatossági ideje lejárt. A váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 184. számú boltjában hull a falak vakolata, porosok a polcok, és a hűtőszekrény belseje rozsdás. Az ürömi húsbolt húskampói nem tiszták, a kézmosóban nincs víz. Sötét foltok a Kék Dunában Végül még egy vizsgálatról, amit a megyei KÖJÁL az Állategészségügyi Állomással, a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, valamint a Fővárosi Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézettel együtt tartott legutóbb 'a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet húsüzemében. Hetenként 150 disznót vágnak és dolgoznak fel ott. Az üzem hűtőkamrája szűk, és azon keresztül viszik a nyershúst is, ami fertőzött lehet. A belső hűtőkben vegyesen tárolják az árut, a sózott szalonna mellett például a füstölt kolbászt, ami közegészségügyi szempontból megengedhetetlen. Az üzem tisztátalan, de nehezen is lenne tisztogatható, mert faláról pereg a vakolat, a csempe és kőpadlója feltöredezett, szennyes. Az eszközöket sem tartják kellőképpen tisztán. Az elmosott húsdaráló tárcsájában húsfoszlányokat fedeztek fel. Tisztogatáshoz a forrázókondérban melegítenek vizet, a kézmosó csapokból azonban meleg víz folyik, csakhogy se törülköző, se körömkefe a csapok mellett. A Kék Duna kapott egyhavi haladékot, hogy húsüzemében rendet teremtsen, de ettől függetlenül a szabálysértési eljárás megindult. SZ.E. A statisztikai beszámoltatás rendszere is megkurtítandó, bár egy év alatt 15 százalékkal csökkent a megkért adatok tömege. Mit vár a minisztérium a megyei tanácsoktól? A többi között azt, hogy ügyeljenek a tsz-ek és az állami vállalatok egyenjogúságára, az állami támogatás feltételeinek megtartására, s lépjenek fel következetesen a jogszabályok megsértői ellen. Sajnálatos, hogy sok helyütt elhúzódik a fele- lösségrevonás, illetve meg sem történik az. A miniszter első helyettese előadásának végén beszélt a mezőgazdasági munkák helyzetéről is. Megemlítette, hogy a tavaszi munkák általában jól sikerültek, s most az a legfőbb tennivaló, hogy ne torpanjon meg a gazdaságok anyag- és eszköz- ellátása. Az alkatrész-utánpótlásban már jelentős a javulás, de most igen lényeges, hogy a megyei tanácsok — összefogva a szolgáltató vállalatokkal — megelőzzék az esetleges hiányokat. Operatív bizottságok működjenek — a hagyományokhoz híven — a megyékben. Ami az aratást illeti, országosan már 20—25 százaléka magtárba került a rozsnak, s a múlt héten megkezdték a búza betakarítását. Az elsőként aratott növény, az őszi árpa már 80 százalék erejéig magtárba került az Alföldön, s betakarítása kedvezően halad az ország más részein is. Az aratás témaköréhez tartozik: a tárolás. Pillanatnyilag úgy fest a helyzet, hogy a gabonának mintegy a felét a tsz-ek magtáraiban, illetve szükségtárolókban kell elhelyezni. Célszerű, hogy a tsz- ek több bértárolási szerződést kössenek. Ezután dr. Vágó Ödön, a MÉM igazgatási és jogügyi főosztályának vezetője tartott előadást a tárca tűz- és üzemrendészeti helyzetéről. A többi között megemlítette, hogy Magyarországon — a fővároson kívül — csupán Pest megyében működik üzemrendészet a gazdaságokban. K. N. Üdvözöljük a Pest megyei Élelmiszergazdaságot! M egyénk sajtója ismét gazdagodott: megjelent — s ezután kéthavonta elhagyja a nyomdát — a Pest megyei Élelmiszergazdaság című, újságformátumú, de folyó- iratjellegű szaklap. Miként fejléce alatt olvasható: „szövetkezetek, vállalatok és intézmények lapjáról” van szó, amelynek anyagi alapját a megye három területi tsz-szövetsége, valamint a különféle felvásárló vállalatok, az AGROKER, s a megyei tanács teremtette meg. Dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság titkára A megye élelmiszergazdaságának jövőjéről írt első oldalas cikket, ugyanott olvashatjuk dr. Pénzes János Az élelmiszergazdaság vertikális fejlesztéséről című írását. Kusza Béla, az aktuális mezei munkákról, tennivalókról, dr. Kéri Miklós a szarvasmarha-gü- mőkor elleni küzdelemről, Kovács Zoltán a tsz-kong- resszus utáni feladatokról írt. A tartalmas első számban olvashatjuk Gádor János tsz-elnök elemzését arról, hogy a dányi Magvetőben miként foglalkoznak a zöldségtermesztéssel, s dr. Bosánszky Lajos gondolat- gazdag írását az egységes szövetkezeti törvény következményeiről. E kiragadott felsorolásból is kitetszik, hogy az új lap elsősorban szakemberekhez szól. Hogy mi a célja, egyben programja, azt a szerkesztőbizottság Beköszöntője a többi között így fogalmazza meg: „A szakmai lap célja, hogy tájékoztasson a megye állami gazdaságainak, mezőgazdasági szövetkezeteinek, élelmiszeripari üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek életéről, munkájáról, gondjairól és megismertesse azokat az új gyakorlati és tudományos eredményeket, amelyek a megye üzemeiben hasznosíthatók”. Mindez nem kis feladat! Sok sikert kívánunk teljesítéséhez a Pest megyei Élelmiszergazdaság szerkesztőinek és munkatársainak! Határozat a tsz-vezetők jövedelméről Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Kedden Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsa. Moharos József elnökhelyettes elmondotta, hogy a TOT elnöksége a kongresszust követően kilenc pontból álló határozati javaslatot állított ösz- sze, amelyet a kormány elé terjesztett. A Minisztertanács elfogadta, és határozattá emelte a javaslatokat, 'amelyek a mezőgazdaság egészét érintik, és sok vonatkozásban a szövetkezeti gazdálkodás korszerűsítését szolgálják. Közöttük szerepel a közgazdasági szabályozók továbbfejlesztése annak érdekében, hogy az eddiginél nagyobb termelési biztonságot teremthessenek, kiegyenlítsék az egyes ágazatok közötti jövedelemkülönbségeket. Ez utóbbi elsősorban a rendkívül munkaigényes növény- termesztési ágakat, így a zöldségtermesztést, valamint a szarvasmarhatartást tenné kiBENTA-SERTESEK fizetődőbbé. A határozat értelmében megvizsgálják, milyen intézkedésekkel célszerű ösztönözni a mezőgazdasági szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának létrehozását. Csökkenteni kell a szövetkezetek ügyviteli terheit, korszerűsíteni az adatszolgáltatást. Ehhez az üzemgazdasági és számviteli szakemberek szervezett továbbképzésére van szükség. Mivel a mezőgazdasági dolgozók s főleg a szövetkezeti tagság szociális ellátása elmarad az ipari munkásokétól, szükségesnek látták, hogy kidolgozzanak egy ütemtervet, amely a különbségek megszüntetésének tennivalóit határozza meg. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa keddi ülésén határozatot fogadott el a termelőszövetkezeti vezetők jövedelmének szabályozásáról. A gazdaságokat négy kategóriába osztották, terület, nagyság és gazdasági eredmény szerint, és nagyjából ezek a mutatók határozzák meg azt is, hogy a gazdaság vezetői menynyi jövedelmet kaphatnak. Az idén 3500 hízott sertést dolgoz fel az érdi Benta- völgye Termelőszövetkezet új húsüzeme, jövőre ez a meny- nyiség már eléri a 12 ezer darabot. Az áru háromnegyed része tőkehúsként kerül a környék üzleteibe. Gábor Viktor felvétele Ötszáz millió villanyégőhöz A kereken negyedmillió négyzetméter területen épülő, s részben már működő nagy- kanizsai fényforrásgyárban ebben az évben további két fontos ipari létesítmény készül el, s ezzel lényegében lezárul a gyárépítés második szakasza. Elkészül a gyár legnagyobb lámpagyártó csarnoka, amelyben 21 nagy teljesítményű, automatikusan működő izzólámpagyártó gépsort helyeznek el. A másik önálló gyáregység a technikai üveggyár. Ebben a gyárban építik meg a legnagyobb hazai üvegolvasztó kemencét. Az üveggyár másik fontos berendezése a Ribbon rendszerű izzólámpabúra-gyár- tó automata gépsor. Ez a berendezés évente 500 millió villanyégőbura gyártására al- | kalmas. Az üveggyárban és a nagy automata lámpagyártó I csarnokban ez év végén kezdődik a termelés.
