Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-05 / 156. szám

A Fehér úttól a Déli pályaudvarig Kádár János meglátogatta a metrót Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbi­zottság első titkárának, vala­mint Nagy Richárdnak, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárá­nak, Kelemen Lajosnak, a Fő­városi Tanács általános elnök- helyettesének és Skoda La­josnak, a Fővárosi Tanács el­nökhelyettesének társaságában kedden megtekintette a buda­pesti metró kelet—nyugati vo­nalának már elkészült, a Fehér út és a Deák tér közötti sza­kaszát és az épülő vonalrész állomásait. A vendégeket a Fehér úti metróvégállomáson Fazakas György, a Metró Földalatti Vasút megbízott igazgatója, Ritter György, a metró párt- szervezetének titkára ás Ba­logh László, a metró főosztály­vezetője fogadta. A vendégek metróra szálltak. Elsőként a Baross téren álltak meg, ahol a főváros egyik legnagyobb csomópontja forgalmáról tá­jékoztatták őket. Ezt követően a látogatók a Deák téren, a kelet—nyugati metrószakasz ideiglenes végállomásán időz­tek hosszabban. Kádár János ezután az épü­lő Kossuth Lajos téri állomást kereste fel, ahol Valkó Márton, a Közlekedési Építővállalat vezérigazgatója és Harmath István, a vállalat pártbizott­ságának titkára fogadta a ven­dégeket. Kádár János ezután ipari vasúttal átutazott a Du­na alatti metróalagúton. A metróút következő állomása a Margit-híd budai hídfője volt; itt Rakonczay Nándor, a Híd­építő Vállalat igazgatója és Mészáros László, a vállalat párttitkára adott tájékoztatót a munkálatokról. Az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára ezt kö­vetően a metró Batthyány téri és Déli pályaudvari megállói­nak építkezéseit nézte meg. A metró eddig elkészült sza­kaszának és épülő állomásai­nak megtekintése után Kádár János a Közlekedési Építővál­lalat székházában baráti be­szélgetésen és ebéden találko­zott szocialista brigádvezetők­kel, valamint a XII. kerületi pártbizottság munkatársaival, párt- és társadalmi szervek aktivistáival. Kádár János a metrólátoga­tás során minden munkahe­lyen elismeréssel szólt a vég­zett munkáról, és örömmel vette tudomásul, hogy a Köz­lekedési Építővállalat és a Hídépítő Vállalat dolgozói tel­jesítik a metró határidő előtti átadására tett korábbi ígére­tüket. A megye orvosai helyeslik az új egészségügyi törvényt Az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezetének Pest megyei bizottsága kedden dél­előtt a szakszervezet szék­házának Weil Emil-termében aktívaértekezletet tartott, amelyen a megye egészség- ügyi intézményeinek vezetői, több más orvos és egész­ségügyi dolgozó vett részt. Megjelent az értekezleten dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese, Göndics Zol­tán, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az Egészség- ügyi Minisztériumot dr. Ke­resztes László főosztályvezető képviselte. Az értekezletet dr. Stark Janka országgyűlési képvi­selő, a szakszervezet megyei bizottságának elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót dr. Tengelyi Vilmos megyei fő­orvosnak, aki az új egészség- ügyi törvényt és az ahhoz kapcsolódó jogszabályokat, va­lamint a törvény végrehaj­tása során felmerülő feladato­kat ismertette. Utána, dr. Sorbán Pál, a megyei kórház igazgatóhelyettese, az orvos­etikai bizottság titkára, a fe­gyelmi eljárásra vonatkozó újabb rendelkezésekről szó­lott, majd Varga Erzsébet, a szakszervezeti bizottság tit­kára tolmácsolta a bizottság véleményét és beszélt a szak- szervezet szerepéről a törvény végrehajtásában. Ezután rövid vita alakult ki, amelyet összefoglalva, dr. Ke­resztes László minisztériumi főosztályvezető megállapítot­ta, hogy az értekezlet részt­vevői jól értelmezik és helyes­lik a törvény intézkedéseit. Július 10-től, Moszkvában A KGST Tanácsának 26. ülésszaka Mint hivatalosan közölték, július 10-én Moszkvában meg­nyílik a KGST Tanácsának 26. ülésszaka. A megállapodás ér­telmében a küldöttségeket a tagállamok kormányfői veze­tik. Az ülésszakon részvevő ma­gyar delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Vályi Péter, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Magyar Nép- köztársaság KGST-képviselő- je; Párái Imre, az Országos Tervhivatal elnöke; Szekér Gyula, nehézipari miniszter; Káplár József, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese; Mar­jai József külügyminiszter­helyettes; Szita János, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője, Papp László, a Magyar Népköztár­saság KGST-képviselőjének helyettese. Beff jüződtá Péter János és Bohuslav Chnoupek 1972. július 3-án és 4-én Budapesten tárgyalásokra ke­rült sor Péter János és Bo- huslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter között. A tárgyalások során átte­kintették a két szocialista or­szág eddigi együttműködésé­nek helyzetét és továbbfej­lesztésének lehetőségeit, meg­beszéléseket folytattak az időszerű nemzetközi kérdések­ről. A kérdések megtárgyalá­sa a két fél teljes egyetértését tükrözte. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEG XVI. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM ÁRA 80 FILLER 1972. JÜLIUS 5., SZERDA Fock Jenő Mongóliában Látogatás: múzeumokban és az állattenyésztési kutatóintézetben Ulánbátorban folytatódtak a tárgyalások a Fock Jenő ve­zette magyar és a Cedenbal vezette mongol delegáció között. Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den feleségével látogatást tett az ulánbátori forradalmi múzeumban, és a központi ál­lami múzeumban. A második napja itt-tartoz­Mozdonyavató Cegléden Kiállítás a második vaspálya jubileumára Érdekes látnivalóval gazda­godott a ceglédi vasútállo­más: műszaki emlékként egy régi típusú, 275-ös soro­zatú gőzmozdonyt állítot­tak ki, amely ennek a vasútvonalnak jellegzetes vontató járműve volt. Az avató ünnepségen Balassa István, a MÁV Buda­pesti Igazgatóságának helyet­tes vezetője elmondotta, hogy a pest—cegléd—szolnoki vas­útvonalat 125 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 1-én avat­ták fel. A pályaudvaron látható „nyugdíjas” mozdony 1928- ban készült, s Európa leggaz­daságosabban üzemelő tí­pusa volt. Akkori korszerűségére jellemző, hogy a sebessé­get regisztráló mérőmű­szerrel is felszerelték. Az avató ünnepség után a ceglédi művelődési házban kiállítás nyílt, amely bemu­tatja a magyar vasút 125 éves történetét. kodó magyar vendéget a mú­zeumlátogatásra elkísérte D. Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint több más mongol vezető. A mongol forradalmi mú­zeum és a központi állami múzeum megtekintése után Fock Jenő kíséretével az ál­lattenyésztési kutatóintézetbe látogatott, ahol az intézet tu­dósai és munkatársai bemu­tatták a mezőgazdasági terme­lés tudományos szervezésével, valamint a nemesítéssel kap­csolatos munkáikat. A vendégeket Luvszan, Zsagvaral és Molomzsamc, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjai kísérték. Kedden este az Ulánbá­tort operában hangverseny­nyel zárult a nap programja. Kétszáz méteren - Százhalombattán A Hőtechnika Építő és Szigetelő Vállalat hét hónap alatt felépítette a Dunamenti Hőerőmű második, 200 méter magas kéményóriását. Most a magasban már a szerelők dolgoznak. Székesfehérvár Ülésezett az országgyűlés ipari bizottsága Az országgyűlés ipari bi­zottsága kedden Székesfehér­váron, a MŰM 327. számú iparitanuló-intézetében tar­totta ülését. A napirenden az 1969. évi VI. számú — a szakmunkásképzésről szóló — törvény végrehajtása szere­pelt. A bizottság ülésén részt vett Nagy Imre, a munka­ügyi miniszter helyettese, a Munkaügyi Minisztérium és a Művelődésügyi Minisztérium több vezető munkatársa, Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára, dr. Tapolczai Je­nő, a Fejér megyei Tanács el­nöke, Pólyák János, az or­szággyűlés jegyzője, Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, dr. Törő- csik Gábor, az országgyűlés irodavezetője, Ínokai János, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának titkára, továbbá több meghívott szak­értő, Fejér megyei nagyválla­latok vezetői, szakmunkás- képző intézeti igazgatók. Gácsi Miklós, a bizottság elnöke nyitotta meg az ülést. Az 1969. VI. sz. törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól Nagy Imre, a munkaügyi mi­niszter helyettese számolt be. Elöljáróban kiemelte, hogy a szakmunkásképzésről szóló kerettörvényt mind a közvé­lemény, mind az iparitanuló­intézetek és vállalatok kedve­zően fogadták. A törvény a képzés korszerű gyakorlatát valósítja meg. A szakmunkásképzés re­formjának hasznos és Igen szükséges segítőjeként érté­kelte a bizottság az 1973. ja­nuár elsején életbelépő szak­munkásképzési alapot. Ebből az évi 300 millió forintból a többletköltségeik arányában dotálják a szakmunkásképzés­ben részt vevő vállalatokat. Az országgyűlés ipari bi­zottsága a tanácskozás össze­foglalójában megállapította, hogy a szakmunkásképzéssel foglalkozó 1969. évi VI. számú törvény végrehajtása jól in­dult, eredményei is mutatkoz­nak, de a további sikeres megvalósítás — az MSZMP Központi Bizottságának az ok­tatással foglalkozó, legutóbbi határozata szellemében — újabb intézkedéseket és a jog­szabályok szükség szerinti ki­egészítését kívánja meg. Az országgyűlés ipari bizottsága az elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat megküldi az ille­tékes minisztereknek, illetve jelentést készít a témáról az országgyűlés számára. HÍR A KOREAI FÉLSZIGETRŐL Ha néhány esztendővel ezelőtt egy újságíróklub­ban vagy akár valamelyik parlament folyosóján, be­szélgetés közben valaki ki­jelenti, hogy Észak- és Dél- Korea képviselői bármiről is közös nyilatlcozatot írnak alá és tesznek közzé, feltét­lenül megmosolyogják ezt a próféciát. Most pedig pon­tosan ez történt. Ráadásul a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és a Ko­reai Köztársaság hivatalos képviselői nem valamilyen periférikus, politikailag je­lentéktelen témáról adtak ki „észak—déli közös közle­ményt”, hanem a lehető legfontosabb, a két állam kulcskérdésének számító témáról, kettejük közele­déséről és az egyszer eljö­vendő nemzeti egyesülés­ről. (A közös nyilatkozatot lapunk 2. oldalán ismertet­jük.) A koreai félszigetről ér­kezett hír rendkívül érde­kes. Hogy fontossága arány­ban áll-e azzal a nyilván­valóan nagy visszhanggal, amelyet kelt, az csak ké­sőbb dőlhet el, a szavak próbája kizárólag a gyakor­lat lehet. Annyi azonban már rö­vid távra is valószínűnek tűnik, hogy a világ egyik igen veszélyes pontján ki­sebb lesz a feszültség és ez a lehetőség a két állam határain túl is örvendetes. Kevés hely volt a földke­rekségen, ahol olyan gya­koriak voltak a nem ritkán fegyveres összetűzésekben is megnyilvánuló inciden­sek, mint a KNDK és Dél- Korea államhátárán. Ha a mostani, a két ál­lam közeledése mellett hi­tet tevő közös nyilatkozat hangja és szövege feltétle­nül meglepetésnek számít is, bizonyos jelek már ko­rábban utalnak esetleges enyhülésre. Mint emlékeze­tes, a két állam Vöröske­reszt-delegációi felvették egymással a kapcsolatot és tárgyalásokat kezdtek. A közös nyilatkozat elvei rokonszenvesek, megvalósí­tásuk azonban sem gyors­nak, sem könnyűnek nem ígérkezik. Dél-Koreában amerikai megszálló csapa­tok tartózkodnak és az or­szág fegyveres ereje támo­gatja az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Indo- kína-szerte hírhedtté váltak a hosszú ideig ott harcolt dél-koreai „Tigris” hadosz­tály kegyetlenkedései. Szöulnak sok mindennel kellene szakítania ahhoz, hogy gyakorlatilag is el­induljon a KNDK által oly régen szorgalmazott nem­zeti egység felé. KÖZÉLET Heinz Bartschnak, az NDK­beli Állami és Kommunális Intézmények Dolgozói Szak- szervezete elnökének vezetésé­vel küldöttség érkezett ha­zánkba a Közalkalmazottak Szakszervezetének meghívá­sára. A küldöttséget fogadta Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettese, dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter és dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke. Dr. Ernesto Thalmann, a svájci külügyminisztérium főr titkára és a svájci külügymi­nisztérium több vezető beosz­tású munkatársa július 2-től 4-ig Budapesten tartózkodott Megbeszéléseket folytatott Pú­ja Frigyessel, a külügyminisz­ter első helyettesével. Dr. Thalmannt fogadta Péter Já­nos külügyminiszter is. Andrikó Miklósnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga osztályv .zető-helyettesé- nek vezetésével kedden haza­érkezett Prágából az a ma­gyar pártmunkásküldöttség, amely a CSKP KB meghívá­séra tanulmányúton volt Csehszlovákiában.

Next

/
Thumbnails
Contents