Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
1972. JÜLIUS 30., VASÄRNAP ”‘kJÍíríap 7 Nem tudjak, hogy ki találta fel a hegedűt; sokak szerint Andrea Amati, a híres cremonai hegedűkészítő iskola megalapítója. Am valószínű, hogy ő csak tökéletesítő- je, végleges kifejlesztője volt a „hangszerek királyának”. Vannak, akik az 1560—1610. között Lombardiában élt híres hangszerkészítőt, Gasparo di Salo-t tartják a hegedű „apjának”, mások viszont az Olaszországba származott német mestert, Kaspar Tieffenbru- ckert, aki már fél évszázaddal előbb is készített ilyen hangszert. Az azonban bizonyos, hogy a hegedű őse a jóval „testesebb”, de mégis erőtlenebb hangú viola volt. (Erre utal a kicsinyítést érzékeltető olasz elnevezés, a violino is.) Az Andrea Amati alapította hegedűkészítő iskola azonban valóban mindmáig fogalom. Utódai és tanítványai, elsősorban Nicola Amati, Antonio Stradivari és Pietro Guarneri rendkívül magas tökélyre emelték a hegedűkészítés művészetét Még nem ismerhették a hangok fizikáját. mégis megtalálták a hegedűk legtökéletesebb akusztikai viszonyait, műremekeket alkottak. A cremonai iskolából kikerült hegedűk tiszlán "csengő, erős, kifejező hangját mind ez ideig csak megközelíteni sikerült, túlszárnyalni még nem. A hegedűk anatómiája A régiségek megfiatalodnak A límogesí múzeum anyagából A franciaországi Llmousln-vidék közigazgatási és kulturális központja Limoges. A neolit kortól, a rómaiakon és a középkoron keresztül napjainkig sok-sok kulturális régészeti emlék őrzi itt a letűnt korok civilizációit. A szép francia kisváros múzeumát 1911-ben alapították, és rendezték be, egy 18. századbeli püspöki palotában. Nem tartozik Franciaország legnagyobb múzeumai közé, speciális gyűjteménye azonban egyedülálló: a francia és a világ zománcfestészetének olyan válogatott remekeit láthatjuk falai között, amellyel egyetlen múzeum sem büszkélkedhet a világon. Egyiptomi gyűjteménye is gazdag. Szarkofágok, scarabeus bogarakat ábrázoló művek, halotti emlékek, használati tárgyak, korsók képviselik a különböző egyiptomi dinasztiák korszakait. Limousin vidéke különösen gazdag a gall-római emlékekben. Képünkön: múmia alakú szarkofág az egyiptomi gyűjtemény anyagából. A Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat porcelán műtermében százával sorakoznak az értékes „gyógyításra váró” törött porcelánok, kerámiák. Szakértő kezek művészi munkájával javítják a hibákat, illesztik össze a törött darabokat. ga, ha a rezonátor a különböző magasságú hangokat egyforma mértékben erősítené fel. Sajnos, nem így van. Tudjuk, minden rezgő rendszernek van saját rezgése is, s ha ezzel megegyező frekvenciájú rezgés éri, azt különösen nagymértékben felerősíti. A hegedű szekrényében levő levegő maga is rezonál, s önrezgése különbözik a szekrény saját rezgésétől. A fa és a bezárt levegő saját, rezgésszámán mutatkozó legnagyobb erősítést fő fa-, illetve fő levegőrezonanciának nevezik; ezek ismerete támpontot adhat a mesterhegedűk készítéséhez. Stradivari hegedűin a fő fa- és a fő levegőrezonancia megközelítőleg egy zenei kvint távolságra fekszik egymástól. Ugyanennek a két rezonanciapontnak a távolsága gyengébb minőségű hegedűn egy egész oktávnál is több. Mindez ma már elektromos hangszínmérővel ellenőrizhető, s a mérések alapján készített hangossággörbe jellemző a hegedű minőségére. Kopogtatás A rezonanciaviszonyok megállapításának van néhány hagyományos „fogása”. Amikor a mester a fedél és a hátlap vésésében már jól előrehaladt, mutató- és hüvelykujja közé fogva felemeli a falapot és különböző pontokon ujja bütykével megkopogtatja. A hallott hang magassága gyakorlott fül számára megfelelő tájékoztatást ad a lapok további formálására vonatkozóan. Ügy látszik, hogy a cremonai nagymestereknek e kopogtató hangok megítélésében rendkívüli jártasságuk volt... Amati, Stradivári, Guarneri valószínűleg ugyanazzal a soha meg nem fejthető titokkal rendelkezett, mint az „arany század” többi nagyjai: Rafael, Leonardo, Michelangelo, Tizian. Ez a titok: a zsenialitás* ,*> TECH N I K A E HETI TUDOMANY- TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN A LEGÚJABB RÉGÉSZETI KUTATÁSOKRÓL ÉS AZOK EREDMÉNYEIRŐL KÍVÁNUNK TAJÉKOZTA- TÄST NYÚJTANI OLVASÓINKNAK. Franciaországban a freskókkal kapcsolatos, kutatás központját a champs-i kastélyban találhatjuk. A 18. században épült kastély termeiben laboratóriumokat, restaurátorműhelyeket rendeztek be. Az asz- szisztencia mellett jelenleg két kémikus, két geológus és egy mikrobiológus dolgozik az érdekes intézményben. A kutatók a kövek és festékek kémiai és fizikai problémáival foglalkoznak egy kisebb szektor pedig a templomok és kastélyok Gazdag lelőhelyek A Földközi-tengeri Régészeti Intézet 1970-ben alakult meg. Az intézmény a Francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ égisze alatt működik. Itt dolgozzák tel azt az anyagot, amelyet a francia régészek a Földközi-tenger térségében végzett expedícióik során begyűjtenek. „Civilizációnk bölcsője’’ — meglehetősen gazdag a még feltáratlan és a már feltárt régészeti emlékekben. A régészek a föld és a víz alól egyaránt felszínre hozzák ezeket az emlékeket. Az elmúlt 1971-es év jó eredményeket hozott az intézet számára, és általában a régészet tudományának. Sikerrel folytatták Marseille-ben az ókori hellén kikötő feltárását, amelyet 1967-ben kezdtek el. A Rhone völgyében a folyamszabályozási munkák során régi római kori nekropolisz romjainak feltárásán dolgoztak, és 1972-ben is dolgoznak az intézet munkatársai. Eszak-Afrika is igen gazdag még feltáratlan ókori emlékekben, hiszen a római birodalom határai erre a kontinensre is jócskán kiterjedtek. Az intézet régészei Marokkóban, Algériában, Tuniszban és Líbiában dolgoznak. Az egymást követő régészeti expedíciók tagjai régi római táborerődök nyomait, általában a birodalom határmesgyéit keresik. Tuniszban számos ókori római tábor nyomát találták meg. Líbiába, Bu-Njem környékén még 1966-ban kezdődtek meg az ásatások. Itt egy 3. századbeli római tábort tárnak fel. Az intézet víz alatti régészeti kutatásokat is folytat. Jelenleg Marseille vizein dolgoznak, és régi elsüllyedt hajórakományokat, kikötönyomokat keresnek és térképeznek fel. Ebben a munkában komoly segítséget nyújt az Archeonaute nevű francia régészeti kutatóhajó, melynek fedélzetéről szondázásokat, kisebb fúrásokat lehet végezni. üvegfestményeinek öregedési kérdéseivel és „betegségeivel”. A champs-i kastélyban berendezett intézet különféle műszerekkel, optikai berendezésekkel van felszerelve. Kémiai és fizikai analízisek sokaságát hajtják végre itt a freskók védelmében. Sajnos, a freskók festékrétegeinek és kötőanyagainak analizálása lényegesen nehezebb feladat, mint a fára vagy vászonra festett művek esetében. A fali freskók elsőszámú ellensége a nedvesség, amely három irányból támadhat: a levegőből, a talajból és a tető irányából. Természetesen a nedvességen kívül más tényezők is veszélyeztetik a fali művészet termékeit: penész, gombák, kalciumkicsapódás. Egy- egy templom, barlang, vagy kastély mikroklímája a látogatás hullámzásának függvényében meg-megváltozik, és a mikrobák is fenyegetik a fali festményeket. Vonatkozik ez a középkori freskókra, de a magdalén korabeli barlangi festményekre (Lascaux) egyaránt. Nehéz, több frontos küzdelem vár a freskókutatókra és restaurátorokra, mert a lég- nedvességgel, talaj mozgással, mikroorganizmusokkal, és az idő vasfogával kell egyidőben harcolniuk. Képünkön: champs-i kastély. A hangerő és a hangminőség szempontjából a hegedű legfontosabb része a „doboz”, a rezonátor. Fedele és hátlapja kissé boltozatos. A hátlapot juharfából (esetleg körtevagy szikomorfából), a fedelet lucfenyőből gyalulják, vésik ki a hagyományos, pontos arányokkal bíró alakra. A felhasznált fát legalább tíz évig érlelik, szárítják, vagy igen régi, „megállapodott” faanyagot kutatnak fel a hegedű készítéséhez. A fedél két oldalán található f-lyukakon keresztül érintkezik a rezonáAsztrahányi leletek Az utóbbi években az asztrahányi régészek ásatásokat folytattak a Volga alsó folyása és a Don bal parti mellékága, az Akszaj-folyó mentén. A feltárások során értékes leletek — ősi szekéren vándorló harcosokat ábrázoló arany fülbevaló, nyaklánc, karperecek, borostyán és szardonix gyöngyök, 160 arany övcsat, 145 bronz nyílhegy — kerültek napvilágra. A leletek az időszámításunk előtti 5. századból származnak, amikor azon a vidéken szarmata törzsek éltek. Egy másik helyen az ásatások során lószerszámelemeket találtak, melyeket domborműves csatajelenetek, fantasztikus állatok díszítenek. Ugyanott a képünkön látható nagy ezüsttál alatt hét kisebb ezüstedénykére bukkantak a kutatók. Az edénykék füleit különlegesen szépen munkálták meg az egykori alkotók. E leletek az I. századból származnak. Az ásatások eredménye újabb ismereteket sorakoztat fel a szarmata törzsek életére, területi elhelyezkedésére, művészeti tevékenységére vonatkozóan. Kiváló hegedűkészítők ma is élnek szerte a világon. Közéjük tartozik Alekszej Pehenyko, szovjet mesterhegedü-ké- szítő. tor besejében levő levegő a külső levegővel. Az oldallapokat juharfa-darabokból hajlítják megfelelő alakúra. A nyak a szépen faragott csigával jávorfából, az ún. fogólap, a kulcsok és a húrtartó ébenfából, a húrokat tartó láb kemény juharfából készül. A hangszer külsejét egyes mesterek töltőanyaggal kezelik, és minden esetben lakkozzák. Nem kétséges, hogy az enyv, a tölőanyag és a lakk hozzájárul a hegedű hangjának minőségéhez, de bizonyos, hogy nem csupán ebben rejlik a mesterhegedűk titka. A felhangolt hegedű húrjainak együttes feszítése mintegy 23 kilogramm. Ebből 9—10 kg egyenesen lefelé irányul és a lábon keresztül a rezonátor vékony fedelére nehezedik. Hogy ezt a terhet elosszák és növeljék a tető ellenállását, már a régi hangszerkészítők is fenyőfából való csíkot (gerendát) enyveztek a fedőlap belső felületére, pontosan a lábnak a legmélyebb hangú húrt (G) tartó talpa alá. A láb másik talpát a fedél és a hátlap között nagyjából függőlegesen álló fenyőfarudacska — az ún. lélek tartja. A lélek helyének csekély megváltoztatása, vagy más faanyagból készítése gyökeresen megváltoztatja a hegedű hangját. Egy kis fizika A hegedűtestnek, a rezonátornak az a szerepe, hogy átvéve a húr rezgéseit, jóval nagyobb levegőmennyiséget hozzon mozgásba, s ezáltal a hangot felerősítse. Könnyű lenne a hegedűkészítők dőlFreskókutatás és terápia A mesterhegedűk titka
