Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

VÁC I MAPLÖ A PEST MEGYEI HlfttAP K 0 l ő N KI A C á S a XVI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1972. JÜLIUS 29., SZOMBAT Fél év munkája mérlegen Javuló kenyérellátás ' A Uj üzem Nagymaroson és T ahitótfalun Rekonstrukció a váci kenyérgyárban A hét derekán Nagymaros­ra utaztak a Pest megyei Ta­nács I. számú (váci) Sütőipa­ri Vállalatának a vezetői. Eb­ben a községben tervezik új létesítményük, egy tortalap- készítő üzem megnyitását. Na­pi 500 darab lesz a kezdő té­tel. Ellátják vele Vác, Viseg- rád, Dunakeszi környékét is. Ha növekszik a kereslet, bővítik a kapacitást. Elsősor­ban a dolgozó nők háztartási gondjain akarnak enyhíteni. Péteri Árpád főkönyvelő — akivel az első félév munká­járól, eredményeiről beszél­getünk — elmondta, hogy a váci kenyérgyárban ké­szült réteslap nagyon népszerű lett. Májusban indultak ezzel az új cikkel s ma már napi ezer- ezerötszáz (darabonként négy lapot tartalmazó) csomag a napi teljesítmény. 10—12 dol­gozót foglalkoztat. Ami öröm eladók és vevők számára: a szavatosság ideje tíz nap, te­hát tud kockázatot vállalni a kereskedelem is. A féléves mérleg itt is el­készült. A váci gyár az első hat hónapban 274 ezer forint nyereséget ért el, ami előre­lépés a tavalyi éves 470 ezer Augusztus 18-19-20: szobi napok Nemzetiségi együttesek találkozója Hangverseny, kiállítások, evezősvetélkedő Az idén harmadszor rende­zik meg Szobon augusztus 18- tól 20-ig a szobi napokat, és a nemzetiségi találkozót. Só­lyom Lászlótól, a községi mű­velődési ház új vezetőjétől ér­deklődtünk arról, hogy mivel gazdagodik az idei rendez­vénysorozat. A háromnapos rendezvény­sorozat fő eseménye az idén is a nemzetiségi együttesek ta­lálkozója, de ezenkívül is lesz néhány újszerű, érdekes ren­dezvény. Az idén először sze­repel a helyi zeneiskola taná­raiból alakult kamarazenekar, ök augusztus 18-án a szobi na­pok megnyitója után adnak hangversenyt. Többek között Corelli,- Händel- és Bartók- műveket játszanak. A hang­verseny után zenei vetélkedőt is rendeznek. Másnap délután két kiállítás nyílik a nagyköz­ségben. A Börzsöny Mú­zeum termei a természettudo­mányi múzeum kiállítási anya­gának adnak helyet. Ugyan­csak az idén rendezik meg elő­ször a szobi amatőr képzőmű­vészek, fotósok és a népmű­vészeti szakkör tagjainak ki­állítását. Délután a hagyomá­nyos meghívásos evezősver­senyre kerül sor. Augusztus 20-án kerül sora szlovák nemzetiségi napra. Er­re az alkalomra a csehszlová­kiai Párkányból, Léváról és Érsekújvárból is várnak ven­dégeket. Délelőtt nyitják meg a Csehszlovák Kultúra kiállí­tását „Közös harc” címmel, mely a cseh, a szlovák és a magyar nép évszázados baráti kapcsolatával foglalkozik. Dél­ut^n kerül sor a szlovák nem­zetiségi együttesek bemutató­jára. Galgagyörkről, S'ződről, Kemencéről, Kóspallagról, Bernecebarátiról, Püspökhat- vanból, Ácsáról és Csővárról érkeznek népi együttesek. forinthoz képest. Termelési értéke is kétmillióval nagyobb, mint a múlt év első felében. A létszámot 36 új dolgo­zóval sikerült növelniük. A létrehozott tmk-üzem betölti hivatását. Jól kiszol­gálja a vállalathoz tartozó váci és vidéki egységeket. Ké­sőbb bérmunkát is tudnak majd vállalni, ami által meg­gyorsul a karbantartó üzemre fordított költségeknek a meg­térülése. Az idei létesítmények közül kimagaslik a szeptember első felében elkészülő tahitótfalui új üzem. Közel hatmillió fo­rintba kerül. Napi 80 mázsa kenyeret termel és megoldja a Duna jobb part egy részé­nek az ellátását. A váci , kenyérgyár re­konstrukciójához hárommil­liós hitelt vesznek igénybe. A bank kedvezően véleményez­te kérésüket. Aminek még örülnek: a panasz, bírálat csökkent 1972. első. felében. További cél, hogy teljesen megszűnjenek — jó sütőipari termékek segítségével — a még itt-ott előforduló hibák. (p. r.) Az olva:ó írja: Mi lesz a Rádi úttal? Nagy megelégedéssel és örömmel olvasom a Váci Nap­ló cikkeit, amelyek a virágos Vác érdekében íródnak. He­lyesnek találom pedagógiai szempontból is, hogy a kárte­vők megfékezését ellenőrző if­jú brigádokkal javasolják mjg- oldani. Va«i a városnak egy forgal­mas, de nagyon elhanyagolt te­rülete: a Rádi út. Az erdőren­dezőség előtti szakaszt hosszú évek óta senki nem gondozza. Földhányásmaradványok, kö­vek, törmelékek, árkok vegye­sen éktelenítik ezt a területet, s az undorító dudvák lassan a szomszédos jegenyefákkal ver­senyeznek, ho_. melyikük ér előbb az égig? Javaslom, hogy az említett erdőrendezőség, vagy a közeli két textilgyár ifjú munkásai segítsenek széppé tenni a Rá­di utat. Dr. i. é. Képeslapímport? Újságárus váci ismerősöm­mel utazom a vonaton. Mutat­ja a táskáját. Tele Nők Lapjá­val, Nimróddal, Filmkultúrá­val, Nagyítóval s más ismert képeslappal. — Honnan s hová ezzel a sok nyomdatermékkel? Titokzatosan a fülembe súg­ja: — Képeslapimport! _ jtv? — T udod, képtelen vagyok a hosszú könyörgés ellenére törzsvendégeimet ellátni, ké­peslappal. Hogy megtartsam őket, Budapestről egészítem ki a Vácott kapott kontingenst. Nem csak én csinálom, a többi hírlapárus is. — Nem lehetne helyben ki­elégíteni az igényeket? — De igen. Ám az túl egy­szerű lenne. Miért ne legyen költségesebb, komplikáltabb? (—ő) Gödi—dunakeszi „különítményesek“ így „törlesztettek TIZENHAT VÁDLOTTAT 'ÍTÉLTEK EL A SZOKOLYAI TÖMEGVEREKEDÉS BŰNPERÉBEN Csütörtökön zsúfolásig meg­telt a Váci Járásbíróság eme­leti, hatos számú nagy tárgya­lóterme. A dr. Huszti Rezső vezette büntetőtanács július 10-én kezdte tárgyalni az idei év legnagyobb helyi vonatko­zású perét, és július 27-én hir­dették ki az ítéletet Fekete Já­nos elsőrendű vádlott és 1« társa előtt. ' A terem hallgatósága döb­bent figyelemmel hallgatta az előzményeket. Tavaly decem­berben történt, hogy öt fiatal­ember Gödről és környékéről Szokolyára utazott táncmulat­ságba. Közülük hármat a szoko- lyaiak minden különösebb indok nélkül megtámad­tak, megvertek. í Az öt fiatalember a támadást elmondta otthon a barátainak. HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Rabszolgaság, a múlt század elején Ma és holnap amerikai, szí­nes, szinkronizált filmet ját­szik a Madách-mozi Rabszol­gák címmel. Több- évi mun­ka, jelentős dokumentum­anyag tette lehetővé Herbert Biberman rendezőnek, hogy megközelítse a XIX. század első felének Amerikájában a rabszolgaság létrehozta em­beri kapcsolatokat. Törté­nelmi hűsége mellett egyút­tal aktuális film, amely al­kalmas a mai Amerika né­gerproblémáinak alaposabb megértésére. Biberman nem azt akarja megmutatni, hogy léteznek a rabszolgaságnak emberséges formái, hanem azt, hogy a néger—fehér problémát csak a négerek jo­gainak teljes elismerésével lehet megoldani. — Vasárnapi matinéfilm: Az ég kulcsa. — Hétfőtől szerdáig ugyanott pereg a Négy gyilkosság elég lesz, kedvesem? című cseh­szlovák képtelen képregény. A gengsztertörténet többszö­rös gyilkossággal vádolt ár­tatlan hőse: George Camel, az ügyefogyott kis tanító, aki­nek a történet elején telje­sülj ^legtitkosabb vágya: a szépséges Sabrinát légyottra várja lakásába. Szól a csengő, de a lány helyett egy hulla omlik a karjába. A történet­ben fontos szerepet játszik egy egymillió dolláros csekk, a megszámlálhatatlan gyil­kosság okozója s a komédia humorának egyik forrása. Lu- bomir Lipsky és Jirina Bohda- lova a két kitűnő főszereplő. P. K. Nem az igazságügyi szervek segítségét kérték, hogy sérel­mükért elégtételt kapjanak, hanem elhatározták, hogy na­gyobb csoporttal Szokolyára utaznak, és a sérelmet „meg­torolják”. Erre alkalmat adott, hogy a rendszeresen Dunake­szin játszó Devils zenekar feb­ruár 12-én Szokolyán lépett fel. A gödi és a dunakeszi fia­talok — mintegy harmincán — Szokolyára mentek. Többen kábeldarabbal fel­fegyverkeztek, s egész úton arról volt szó, hogy „most törlesztenek”. Szokolyán, a kultúrotthon- ban Fekete János elsőrendű vádlott minden indok nélkül belefejelt Varga László arcá­ba. Utána az italboltba men­tek, ahol Piros László Hártó Jánost „vette kezelésbe”. He­gedűs Péter Bagyinszki Antalt pofozta meg, Karanadev Ti­bor is a bosszúállók sorába lé­pett. Erre lehúzták az italbolt redőnyét. A göd—dunakeszi „különít­mény” tagjai ütötték, verték, rugdosták a redőnyt. Beverték az ablakokat, végül felrántot­ták a redőnyt, de úgy, hogy az teljesen tönkrement. A kelet­kezett kár közel háromezer fo­rint volt. Most már kibontakozott a tömegverekedés. Peregi Zoltán egy feléje közeledő férfit leütött. Bögér László szokolyai lakos gyanútla­nul ment cigarettáért; őt is körülvették, leütötték. Ugyanígy járt Sebestyén Zsig- mond, majd Hacskó János, vé­gül pedig Pál Róbert. Végül a vendégek eltávoztak Szokolyá- ról, a község elcsendesedett. A garázda botrányt január 29-én megismételték Perö- csényben. Fekete János itt is nagy legény volt, kötekedett, mikrofonon keresztül sérteget­te a közönséget, míg végre ki­tették a szűrét. A tárgyalás során és az íté­lethirdetéskor nem voltak ilyen nagyhangúak. Lehajtott fejjel hallgatták az ítéletet — az enyhítő és súlyosbító körül­mények felsorolását. A bünte­tések a vádlottság sorrendjé­ben a következők: I. Fekete János (egy év és hat hónap), II. Hegedűs Péter (egy év és két hónap), III. Pi­ros László (tíz hónap), IV. Ambrus Zoltán (hét hónap fel­függesztett), V. Karanadev Ti­bor (egy év), VI. Peredi Zol­tán (egy év), VII. Kovács Ár­pád (nyolc hónap felfüggesz­tett), VIII. Darvasi Pál (egy év), IX. Mészáros József (egy év), X. Ferbert József (figyel­meztetés), XI. Farkas Tibor (nyolc hónap felfüggesztett), XII. Dragon János (figyelmez­tetés), XIII. Tolmácsl Tibor (figyelmeztetés), XIV. Mészá­ros Tib.or (figyelmeztetés), XV. Ifj. Balogh Ferenc (egy év) és Maszárovics József (hat hónap felfüggesztett). A vádlottak megfizetik az ötezer forint perköltséget, és kötelesek az okozott kárt meg­téríteni. Papp Rezső Töprengés térben és anyagban Schöner Mihály és Vigh Tamás kiállítása Megíogalmazhatók-e, kife­jezhető-e megismert vilá­gunk új törvényszerűségei a művészet hagyományos eszkö­zeivel: anyagával és formakul­túrájával ? Minden kor művészének ez az alapvető problémája, s csak a legnagyobbak találják meg kérdésükre a választ. Ki már­ványban, bronzban felel rá, ki fára, falra, vászonra festi vá­laszát egyszerűen és megismé­telhetetlenül. A művész — év­ezredek óta — kagylóként gyötri elő önlelkéből gyöngyét, egyéni stílusát. A többi: tet­szetős kibúvó, mesterkélt csi- nálmány, talmi játék. A művészet lényege tehát az önmarcangoló keresés, a harc az anyag természetének és a kifejezés eszközeinek birto- ! káért. Schéner Mihály és Vigh Tamás kiállítása éppen azért jelentős eseménye váro­sunk művészeti életének, mert két töprengő művész vallomá­sát tárja fel, s ezek a vallo­mások érthetően s mégis szo­katlan módpn — összecsenge­nek! Schéner Mihály képein a színek törvényeit és természe­tét kutatja. Tematikus ihletője a népművészet kifogyhatatla­nul gazdag világa, de formai jelzésekké sűrűsödnek, gyak­ran plasztikusan kiemelkedve az alap síkjából. S minthogy egyes elemei külön színek hor­dozói, a színdinamika egyúttal térdinamikai hatású is, egy­ként tükrözve a vásárok ka­vargását és a falusi élet szí­neinek ősi egymásrautaltságát. Mesevilágban jár, betyárok, vadászok, parasztok alakjától kísérve, a népdalok tisztasá­gában ragyogva. Vigh Tamás indulását is fa­liképek, a síkplasztika alkotá­sai jelzik, s itt látható legutób­bi Dózsa-plakettjeivel máig is társai. Közben azonban egyre jobban kikristályosodott ben­ne a meggyőződés, hogy az anyag, a mondanivaló és a for­manyelv összhangja nem lehet a megszokott értelmű. Ezért először a lemezmegmunkálás technikájára talált rá (vörös­rézlemez „Torzó”-ja a klasszi­kus téma modem megfogalma­zása), majd mondandóját ele­mekre lebontva építi újból fel alkotásait. „Déméter”-je szin­tén klasszikusan csengő kér­dés válasza: így, ilyennek lát­ja a Földistent a XX. század művésze! A tárlat legnagyobb dicsére­te, hogy nem lehet közömbö­sen elmenni a teremből: a né­zőt is további töprengésre készteti. Végh Ferenc Vigh Tamás szobra: A tu­domány szimbóluma. (Tahin felvétele) Egy vízi erőmű köszöntése Ágh Biró Béla, a váci Géza király téri gimnázium igazga­tója, utazást tett az új Al-Du­nán, ahol — mint ismeretes — ünnepélyes külsőségek között felavatták a közös jugoszláv— román együttműködéssel épült vaskapui vízierőmű- és hajó­zási rendszert. Bíró igazgató most a Természet Világa leg­újabb számában, térképpel és saját felvételekkel illusztrálva, lelkes hangú cikkben leírja: a felavatott gigászi létesítmény­nyel hogyan vált valóra egy évszázados álom, a Duna ener­giáját miként fogta munkára a két nép közötti összefogás. Szabó István hét méteresből gólt lő. Szabó István 25 éves kézi­labdázó a dunakeszi Vasutas NB I/B csapatában játszik. A tavaszi idényt nagyszerűen zárta, csapata gólkirálya és legjobb átlagot nyújtó játéko­sa. — Mióta kézilabdázik? — Kisgyerek korom óta. 1962-ben kerültem Dunakeszi­re ipari tanulónak és azóta játszom a Vasutasban. — Mi a jó játék titka? — Az első mérkőzésen Mis­Sikkasztó postás Szilvási László 26 éves du­nakeszi postahivatali kézbe­sítőt a Váci Járásbíróság bün­tetőtanácsa egy rendbeli, foly­tatólagosan elkövetett sik­kasztás miatt tíz hónap sza­badságvesztésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. Az el­zárást három évi próbaidőre felfüggesztették. Szilvási 16 hónapos kézbesítő tevékeny­sége alatt 6000 forintot nem fizetett be a postának a hiva­talos pénzből, hanem azt sa­ját céljára fordította. Egy 430 forintos utalványt kézbe­sítés helyett magának meg­tartott. A tárgyaláson elis­merte, hogy 6430 forint kárt okozott a Budapestvidéki Pos­taigazgatóságnak és nehéz anyagi körülményeire hivat­kozott. Figyelem! A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat augusz­tus elsejével feszültség alá helye­zi a Gombási úti lakótelep 10 kW-os földkábelhálózatot valamint a hozzátartozó transz­formátorállomásokat és a kicsat­lakozó légvezetéki hálózatot, (x) kolc ellen 12 gólt lőttem és az önbizalmat adott. A csapat összeforrt, rutinosodott és szívvel-lélekkel hajtunk. Ez ösztönző. — A legszebb gól? — A TFSE ellen esett. Á saját hatosunkon megszerez­tem a labdát és onnan dob­tam. Az ellenfél kapusa két­ségbeesetten futott vissza a kapujába. Hasonló szituáció volt, mint a labdarúgó VB-n, amikor Pele félpályáról lőtt kapura, de az pár centivel el­kerülte a kaput. — Mikor ment a legjobban a játék? — Miskolc, Szeged, Szarva» marad emlékezetes. A szege­diek ellen 11 gólt lőttem. — Csapata felkészüléséről? — Július elsején kezdtük el a felkészülést és július 22— 23-án részt vettünk a Rác Ku­pán. Szabó Istvánt társai csak „Csizinek” szólítják a szurko­lókkal együtt. A játéktudását elméleti úton is fejlesztette — segédoktatói, edzői és játékve­zetői képesítése van. . Kép és szöveg; Solymosi László „Csizi“ — a gólkirály

Next

/
Thumbnails
Contents