Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
4 1972. JÜLIUS 29., SZOMBAT Szentendrei nyár Vasárnap: Teátrum-finálé „ Viharos99 esték — A legifjabb látogató A hegyek közé ékelt völgy- katlanban megrekedt a levegő. A hőmérő higanyszála harmincöt fokot mutatott. Aki aránylag könnyen viselte el a július végi rekkenő meleget, az a modell volt. Állt az ősfák között,^ ruhája semmi, akár egy élő terrakotta szobor. Körülötte vagy ötvenen, festők, szobrászok, grafikusok, keramikusok — a zebegényi nyári képzőművészeti szabadiskola hallgatói. Százhatvan művészetrajongó vette birtokába már több, mint két hete a Szönyi István Emleiimúzeum csodálatos szépségű pántját. A civil életben a légitülonbözőbb foglalkozási ágak képviselői. Tauucs István, a békési járás népművelési felügyelője. Furten- bacher Tibor Detanított munkás Budapestről. Király Katalin főiskolai hallgató Pécsett. Véghelyi József asztalos Sopronból érkezett. Dr. Kádas Zsigmond fogorvos, Mezőtúrról. Simon Miklós mérlegkészítő Szegeden él. Szántó Melinda matematika—rajz szakos tanár eddig Mohácson tanított, az ősztől azonban az egyik váci iskola pedagógusa lesz. Szappanos Andrásáé erdőmérnök Sopronban. Dr. Vízi Béla egyetemi adjunktus Veszprémben. Dr. Jordán Kamill szobi állatorvos a feleségét is elhozta magával. Singer Annamária a tengerentúlról, Chicagóból érkezett ide, Zebegénybe. És sorolhatnám még hosszan a neveket, s a nevek tulajdonosainak foglalkozását. Ami összeköti őket — a művészet szeretete. És túl a szeretetem a hozzáértés. Nem egy közülük rajztanárként dolgozik a civil életben, vagy éppen a Képzőművészeti, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. A diákok közül sokan éppen a főiskolára készülnek nyaranként Zebegényben. Mások egyszerűen csak a hobby- juknak hódolnak s a legtöbb esetben nem is amatőv fokon. Bizonyság rá a ma délután Vácott megnyíló tárlat, amelyen az elmúlt hetekben Zebegényben készült műveket — grafikákat, festményeket, szobrokat és kerámiatárgyakat — tekinthetik majd meg az érdeklődök. Ez lesz az első alr kálóm, hogy az ötödik esztendeje működő zebegényi szabadiskola hallgatói nyilvánosan is bemutatják alkotásaikat a nagyközönségnek. Prukner Pál Vayer Lajos széles látókörrel írt és a Szépművészeti Múzeum legszebb rajzaiból nagyvonalú ízléssel válogatott könyve második kiadásban jelent meg, s ezúttal a Corvina gondozta méltó tipográfiával. A RAJZMÜVÉSZET MESTEREI — XIV—XVIIL SZAZAD című kötete, kifogástalan reprodukcióival, az európai grafika első vonalába tartozó műveket mutat be. Páratlan gazdagsággal állunk szemben, hiszen a múzeum közel százezer rajzot, metszetet birtokol, az Eszterházy-, Páltffy-, Poggi-, Delhaes-, Majakovszky-kollek- ciót és az állami vásárlások anyagát. Vayer Lajos meleg szavakkal emlékszik Hoffmann Edithre, aki hosszú ideig volt a grafikai osztály vezetője. A válogatás kiterjed az itáliai, németalföldi, francia, angol kultúrterületre, tartalmaz miniatúrát, vízfestményt, kréta- és tusrajzot, elmúlt európai századak képes szótárát. Az egyedülálló gyűjtemény, melynek mérete a bécsi Albertinával vetekszik, olyan műveket vonultat fel, mint az osztrák „Biblia pauperum” kéziratának egyik lapját, Leonardo da Vinci világhírű rajzait. Cranach-, Dürer-, Rem- brandt-műveket. A könyv jegyzetapparátusa nemcsak tartalmazza az imponáló bibliográfiát, hanem a jelenlegi tudományos álláspontot is rögzíti, megemlíti a téves adatokat is. Vayer Lajos kitűnő válogatása felveti a Szép- művészeti Múzeum grafikai anyaga jelenleginél kedvezőbb elhelyezésének szükségességét is. Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos annak idején igényelték A Szentendrei nyár keretében szinte minden napra jut valamilyen művészeti esemény, amely nagy érdeklődést kelt. Sajnos, a szeszélyes időjárás gyakran felborítja a meghirdetett programot. Szerdán este például, fél nyolcra „Régi magyar muzsika’’ címmel hangversenyt hirdettek a szabadtéri színpadon. Délután 6 órakor olyan fergeteges zápor zúdult a városra, hogy majd elvitte a széksorokat. Másfél óra alatt berendezték a városi tanács dísztermét, áthordták a hangszereket, és az előadást szép sikerrel megtartották. Pénztár a lakásablakban Balajti Ágnes közönségszervező Balázsi Béláék lakásában rendezte be főhadiszállását. A Marx térre néző ablak egyúttal a pénztár, nem fogynak ki előle a vásárlók. Egy mondat ide, tíz az előadásók után érdeklődőknek jut. Némi fejszámolás után közli, hogy a Teátrum addigi tíz előadására hivatalosan 6500 jegyet adtak el. A még hátralevő előadásokra is jóformán elővételben elkelt minden jegy. Különösen kapósak voltak a jegyek a mai és holnap esti előadásokra, miután tudják, hogy ez a produkció hattyúdala. Jövőre már más, hasonlóan színvonalas előadással lepi meg a Szentendrei Teátrum hűséges közönségét. Csónakkal az előadásra Mert a Teátrumnak szabályos törzsközönsége lett. Az első évben „sikk” volt látni, ma már nem annyira társaságbeli esemény, inkább a színművészet igazi rajongói jönnek, akik minden évben visszatérnek. — Megtörtént — meséli Balajti Ágnes —, hogy az egyik előadásra , csoportnyi a rajz- és metszetanyag össze- gyűjtetését, most e páratlan gazdagság sürgeti az önálló grafikai múzeum létrejöttét a fővárosban. BRANCUSI A reneszánsz sem kizárólagosan Itáliában szerveződött, elég a Kolozsvári testvérek Szent György szobrára hivatkozni bizonyságul. A modem művészet kialakulása is európai összteljesítmény, hiszen a spanyol Picasso, az orosz Sztravinszkij, Chagall, a magyar Ady, Bartók, a román Brancusi közösen építette ezt a szerves folyamatot. Párizs csak műhely volt, fogadó és sugárzó központ, ahová a kontinens eddig parlaginak vélt széleiről, e lenézett szellemi provinciákból verbuválódtak a XX. század nyitó értékei. E Párizs-járás eredményezte Picasso új képeinek, Bartók új zenéjének, Ády új verseinek, Brancusi új szobrainak születését. Sik Csaba Brancusiról írt könyve, mely a Művészet Kiskönyvtárának 70. köteteként jelent meg, érinti ezt a folyamatot. Adatközlése a lényegre szorítkozik. Kétségtelen, Rodin után lezárult a szobrászat antik-reneszánsz korszaka, s az újítók, Mestrovics, Medgyessy, Brancusi elsősorban a népi forrásokat és a prehisztorikus hagyományokat figyelték. Ady a dunai népek találkozását „eszme-barrikád”-okon képzelte el. íme a valóság: Bartók a korszerű zene, Brancusi a modern szobrászat egyik alapvető mestere, akik a szomszéd nép művészetéből kölcsönöztek. Hiszen Bartók román népi dallamokat gyűjtött, Brancusi magyar kópjafák alakzatait fokozta szobrászattá. fiatal jött tréningruhában. Csónakkal eveztek fel Pestről, az utolsó húszasaikat adták a jegyért. Megjegyezte, hogy több olcsó jegyről kellene gondoskodni. A kispénzű iskolásoknak, akik itt tanulják meg a színjátszást szeretni, nem telik az ötven forintos helyárra, annál is inkább, miután sokuk távoli vidékről utazik Szentendrére, az előadásért. A másik hiányosság, amin jövőre feltétlenül változtatni kell, hogy nincs rövid idegennyelvű tartalmi ismertető a darabokról. Gyakran az idős Balázsi bácsi az ablakon át meséli németül, miről szól az előadás. „Ezt látni kell” Az eladott jegyek alapján az is megállapítható, hogy a legnagyobb sikere rendületlenül a bemutató darabnak, a Beszámoltunk már róla, hogy a megye — a Magyar Népköz- társaság Művészeti Alapja nagyvonalú támogatásával — két jelentős művészeti létesítménnyel . is gazdagodik. Szentendrén, a Wastagh György utcában Kovács Margit keráiniamúzeumot, Verőcén pedig Gorlca kerámiatörténeti múeumot hoznak, illetve hoztak létre. A jövőben múzeumként szolgáló épületek magántulajdonban vannak, s bár a tulajdonosok messzemenően egyetértenek az új rendeltetéssel, forma szerint is rendezni kellett az ügyet. A közelmúltban az építésügyi és városfejlesztési miniszter — egyetértésben a pénzügy-, illetve a művelődésügyi miniszterrel — megadta a hozzájárulást a vételhez, s az épületek múzeumként való felhasználásához. Ennek alapKétségtelen, hogy Ady, Brancusi, Bartók művészete olyan jelentős, melynek elsőrendű szerepe van abban, hogy a Duna-táj perifériális jellege megszűnt, s Európa egyik alkotó centruma lett századunkban. VILT TIBOR Maradt egyáltalán feltárni való terep, szobrászati teendő Medgyessy—Moore—Brancusi után, vagy minden forrást kimerítettek a műfaj Vilt Tibor előtt járó óriásai? Ez a kérdés tárul az olvasó elébe, aki a Jean Cassou és Kovács Péter párhuzamos szövegével szerkesztett, a Corvina kiadásában mejelent albumot forgatja. Nagy, tiszta művek ezek a szobrok, de nem összetartozó folyamat nyitányai, hanem folytatásai. Hőfokuk nemcsak a kidolgozásban, hanem a felvetett szobrászi gondolat bátorságában nyilvánul meg. A bevezető szöveg idézi Vilt Tibor vallomásos meggyőződését, azt, hogy az érzéseknek a formáit a szobor találja meg. Vallatja az anyagot és az intellektust, mit akar, és mire képes? Labirintikus elágazásokkal terheli meg a betont, vasat, üveget, rábízza az emberi küzdelem terhét, s nem nyugszik, míg a töprengésből plasztikai végeredmény nem lesz. A Kentaur önrácsa nen^csak az egzisztencia kínját jelöli, hanem arra figyelmeztet, hogy saját beidegződéseink fogságából szükséges megszabadulnunk. Legjelentősebb művei az Orpheus és a Kígyós figura, a Merengő és a Kategóriák. Itt érezzük azt, hogy nemcsak a korszerű plasztika folyamatát folytatja, hanem új szobrászi világot teremt. Losonci Miklós Pikkó Hertzegnek volt idáig. A legifjabb látogatójuk egy nyolcéves szentendrei kisfiú volt, aki összegyűjtött zsebpénzéből „befizette” náluk nyaraló balassagyarmati hatéves vnokahugát azzal, hogy ezt „látni kell”. A záróprogram Ma, szombaton és holnap, vasárnap este fél 8 órai kezdettel búcsúzik a Szentendrei Teátrum az idei évadtól, s egyben utoljára kerül itt színre két nagy sikerű darabjuk, amelyet egy műsorban adnak elő. Ma és holnap este is a XVII. századi ismeretlen magyar szerző Comico-tragoedia című művét és Szalkay Antal 1793- ban „magyarított szomorú víg- operáját”, a Pikko hertzeg és Jutka Perzsit láthatja a közönség. k. m. ján a megyei tanács végrehajtó bizottsága utasította a művelődésügyi osztályt, hogy a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága most már forma szerint is bonyolítsa le az ügyletet. Egyébként a Pest megyei Beruházási Vállalat — dicséretes gyorsasággal — már elkészítette a Kovács Margit kerá- miamuzeumnak otthont adó épület átalakítási terveit, sőt, a kivitelezői kapacitást is biztosító tta. Sokszor az egész család életét megkeseríti, ha pótvizsgára kényszerül a gyerek. Állandó vádaskodások, szemrehányások érik, holott ezzel már nemcsak, hogy nem változtatunk a helyzeten, de ártunk is. Viszont ne engedjünk a kényelmes csábításnak sem, s ne keressük holmi sorsszerűségben a kudarc okát. („Kis szerencsével másképp is alakulhatott volna...”, „A tanár is hibás, hiszen ...” stb.) Neveljük inkább arra gyermekünket, hogy vállalja mindig tetteit és bátorítsuk, hogy balsikereiből is mindig előre tudjon nézni. Mikor tanuljon ? A pótvizsgázóknak is szükséges a nyári pihenő. A llét- három hetes teljes kikapcsolódás után azonban a sikeres vizsga érdekében kell összehangolni minden tényezőt. Mindenekelőtt határozzuk meg a tanulás idejét. A hangsúly a délelőtti tanuláson legyen; utána pihenjen, strandoljon, foglalkozzék mással is. Az átismétlés, a számonkérés, felmondás az esti időszakban történjék. Az anyagöt úgy kell beosztani, hogy ismétlésre is maradjon bőven idő; ezzel rögződik határozott ismeretté a megtanult anyag. Vigyázzunk arra, hogy a tanulás arányosan oszoljék meg az időben: többet ér, ha naponta egy-két órát tanul a gyermek, mintha, mondjuk, két napon át 6—6 órát foglalkozik az anyaggal, s utána hosszú szünetet tart. A tananyag elsajátítása komoly figyelmet, erős koncentrációt követel. A strandon tanulás, vagy ehhez hasonló kísérlet hamis illúzió! Hogyan? A rossz előmenetel oka többnyire sok összetevőből áll. Könnyen fényt deríthet azonban rá egy nyílt, őszinte tanár- szülő-diák-beszélgetés. Ha például a szükséges alapkészségek hiányoznak (nem tud jól olvasni a gyerek, az orosz Dózsa-kiállítás nyílt Dabason Tegnap délután Dabason, a II. dabasi kulturális hetek keretében a nagyközségi tanács, a művelődési ház és a szakmaközi bizottság közös rendezésében Dózsa György- emlékkiállítás nyílt Prohász- ka Antal grafikusművész alkotásaiból a Gyóni Géza kiállítóteremben. A tárlatot Jeszenszky Sándor, a Hazafias Népfront dabasi járási titkára nyitotta meg. A kiállítás augusztus 15-ig tekinthető meg. Régi könyvek, metszetek Visegrádiéi A nemzetközi könyvév alkalmából tegnap, pénteken, a Magyar Nemzeti Múzeum, Mátyás Király Múzeum és a visegrádi Mátyás király Művelődési Ház rendezésében kiállítás nyílt „Hírünk a nagyvilágban — Régi könyvek, metszetek Visegrádról” címmel. Az ünnepélyes megnyitón Héjj Miklós múzeumigazgató mondott beszédet. A gazdag, érdekes anyagú gyűjtemény a művelődési házban megtekinthető augusztus 27-ig — hétfő kivételével — naponta 10-től este 6-ig. Halomsírok f A tihanyi földvár területén végzett leletmentő ásatás alkalmával dr. Uzsoki András régész két bronzkori sírt tárt fel. Az egyik halomsírban három csontvázat találtak, bronz nyílcsúccsal. A halom északi szélén, kőborítás alatt kora- vaskori kőkamrát tártak fel, amelyből hat edény került elő. Az egyik nagyméretű urnában megtalálták az elhunyt hamvait. nyelvnél nem gyakorolta eleget a beszédet stb.), akkor elsősorban több készségfejlesztő gyakorlásra lesz szükség. Ha viszont (például a kémiánál, matematikánál) még a legelején nem értette meg az alapvető törvényszerűségeket, új alapozásra van szükség. Ez esetben nélkülözhetetlen a korrepetitor, a szaktanár vagy jó tanuló osztálytárs, felsőbb iskolás segítsége. Vannak, akiket meg kell tanítanunk — tanulni. Egy-egy évközbeni lecke elsajátításánál még eredményezhet némi látszólagos sikert a „magolás”, de az egész évi anyag megtanulásánál vitathatatlan kudarchoz vezetne. Ügy olvassa a szöveget gyermekünk, hogy közben az arra vonatkozó összes lényeges ismeretét felelevenítse, kapcsolatba hozza a már meg- tanultakat az új anyaggal. A felsőbb osztályokban nagy könnyítés, ha a lényegesebb összefüggésekről vázlatot készít a diák, s ezt próbálja előbb emlékezetbe vésni. Legyen segítség! A számonkérésnél, felmondásnál a kevésbé képzett szülő is segíthet. Mindenek előtt kövesse a pedagógus, esetleg korrepetitor tanácsait, de magatartását mindig a segíteni akarás jellemezze. Igen tanácsos igénybe venni azokat a tanfolyamokat is, amelyeket az általános iskolák indítanak a pótvizsgázók számára, augusztus folyamán. A legfontosabb, hogy ne hagyjuk magára a gyereket! A magára hagyott diák legföljebb magol és rögzíteni próbálja a rögzíthetet- lent, a meg nem értett ismeretanyagot. A pótvizsga előtti napon pihenjen a diák. Csak akipihent, nyugodt idegrendszer nyújt garanciát arra, hogy a vizsgán reális képet ad, hogy teljesítménye nem marad el valóságos tudása mögött. Ne szedjen se nyugtatót, sem élénkítőt: a legbiztosabb gyógyszer a lelki- ismeretes felkészülés, az alapos tudás. Bősz Jenő Új művészeti könyvek FORMA SZERINT IS Két kerámiamúzeum Család és iskola Vakáció és pótvizsga Nyár Zebegényben
