Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

4 1972. JÜLIUS 4., KEDD Ilyen lesz Vísegrádon a múzeumegyűttes Egy házastárs alkotópár portréja egyedik pályázata, amelyen valamilyen díjat nyertek. Mert nyertek a televízió új szék- házának, a Nemzeti Színház­nak a pályázatán, a Vigadó, a szegedi olajközpont pályázaton is többek között. Virág Csaba tervezte a Ter­mészettudományi Kar Fehér útra készülő épületeinek ter­veit is, de ez, sajnos, nem épül fel. Pázmándi Margit tervezett például helikopterállomásos laktanyát is, számtalan lakó­házat is, amelyek közül a Hegyaljai út 1. számú ház ta­valy, az év legszebb lakóhá­zának díját nyerte. Virág Csa­bának három OTP-háza is áll, az egyik például, amelyet mindenki ismer, a Liszt Fe­renc téren. Pázmándi Margit sok egész­ségügyi intézmény épületét tervezte, vérellátót, kórházat, szanatóriumot, a füredi szív­kórház rekonstrukciós terveit, most kapott megbízást, hogy az Annabella és a szívkórház közé szanatóriumot tervez­zen. Virág Csaba sok modern raktárt, ipari épületet terve­zett, most készíti az Akadémia Pszichológiai Intézetének és az Országos Villamosteherel­osztó Állomásának épületeit. B. Gy. Felszínre kerülnek Sa varia útjai Kitűnő építési technológia a földrengés pusztította városban Földalatti útrendszereket re­konstruálnak a régészek Szom­bathelyen. A város egykori ősei, Savaria polgárai közle­kedtek ezeken 1600—1800 év­vel ezelőtt, s itt bonyolódott a nagy római birodalom Pannon részének jelentős átmenő for­galma is. Mint ismeretes, Szombathely alatt romok­ban hever elődje, Savaria, amelyet 445-ben földren­gés pusztított eL A tudományos kutatások már sok mindent feltártak a hajdan magas kultúrájú, mozgalmas életű város maradványaiból. Ismetté vált, hogy a Claudius császár alapította települést többször megújították. Elővá­rosai jobban megmaradtak, mint a központ. Napvilágra kerültek nagy keleti szenté­lyei, az Iseum és a most fel­tárás alatt álló Jupiter-Doli- chenus. Színvonalas kőfaragó mesterségre utalnak a talált szobrok, oszlopfők, sírkövek, épületdiszítések. Savaria útrendszeréből számos szakasz vált is­mertté. Legutóbb a keleti szentélyek körül bontottak ki 120 métert. Ez, valamint a romkertből és a más városrészeikből ismert szakaszok kitűnő építési tech­nológiáról tanúskodnak. A ha­talmas bazaltkövekből rabszol­gák építette utak még mindig viszonylag jó állapotban van­nak. A városnak egyébként virágkorában szabályos út­rendszere volt. Ez azonban a háborúskodások miatt az épü­letekkel együtt tönkrement, s az újjáépítés kevésbé sikerült. Anna-bál A nyári balatoni program kiemelkedő eseménye, a 147. balatonfüredi Anna-bál iránt máris nagy az érdeklődés kül­földön is. A július 29-i nagy­szabású mulatságra már sok jegyigénylő levél érkezett. Kü­lönösen nagy számban érkez­nek levelek az Egyesült Álla­mokból és Kanadából; A visegrádi műemlék-terv- pályázatot Pázmándi Margit, az Általános Épülettervező Vállalat irányító tervezője és Virág Csaba, a Lakó- és Kom­munális Épületeket Tervező Vállalat műteremvezetője, nyerte. Tervük közös, együtt készítették, ami most sem meglepő, mert a pályázatokon általában együtt indulnak, hi­szen férjről és feleségéről van szó. Az Ybl-díjat is egyszerre kapták 1968-ban; Pázmándi Margit a balatonfüredi Anna­bella szálló tervezéséért, Vi­rág Csaba a RÖVIKÖT mo­dern raktárának terveiért ér­demelte ki ezt a magas, épí­tőművészi díjat. A hangulatot visszaadni A visegrádi pályázaton a a tervező feladata az volt, hogy a Mátyás-palota 1938- ban megkezdett feltárását, amelyet jelenleg is folytatnak, a közönség úgy tekinthesse meg, mintha múzeumban len­ne. A Mátyás-szobortól az au­tóparkolóig, a Dunától a Vár­hegyig terjedő területet kel­lett a tervezőknek szem előtt tartaniuk. — Az volt a törekvésünk, hogy ez a terület a régi palo­ta eredeti hangulatára emlé­keztessen — mondja Virág Csaba. — Modern keretet képzel­tünk el az anjou és a rene­szánsz műemlékek köré — magyarázza Pázmándi Margit —, de olyan keretet, amely finoman a háttérben marad, ezért semleges üvegfüggöny­falas épületet terveztünk. — Ezt az üvegcsarnokot — veszi át a szót Virág Csaba — vasbeton szerkezeten nyugvó, negyvenötször negyvenöt négyzetméter alapterületű, térbeli rácsos tartó fedi. A terv megvalósításához ezt az egész területet átrendezik, A Fő utca itteni szakaszának házait le kell bontani, mert ezek az épületek mind a majd feltárandó középkori falak mögött vannak, tehát a palo­ta területén. A tervezők a kö­vetkezőképpen képzelték el a múzeumpalotát elkészülése után: a feltárandó középkori kapun bejutva, a falak mögé díszudvarba veaet az út — amelynek oszlopos maradvá­nyai már előkerültek —, majd következik a királyi palota, a kápolna, a kirá’ynői palota és a múzeum. A királyi halastavat érzékeltetni A tervezett üvegcsém okb an helyeznék el a szoborgalériát, a már feltárt díszkutakat, s alagsorában a kőtárat. A csar­nok mögé egy kiszolgáló mú­zeumi épületrészt is tervez­tek, amelyben restaurálóte­rem és a -raktárak is helyet kapnának. A csarnok szomszédságába egy kis tavat is elképzeltek a tervezők, mert a feltárások ta­núsága szerint itt egy nagy királyi halastó volt. A tervpályázat tárgya volt, hogy a Pilisi Parkerdőgazda­ság számára múzeumot ter­vezzenek, és összekapcsolják ezt az állandó erdészeti, vadá­szati, halászati' kiállításra ké­szült együttest a várral. Terveztek két autóparkolót a Duna mellé, szemben a vár­ral, a két parkolót egymástól fás-bokros terület választaná el. Semmi sem zavarná a Du­náról, a partról a rálátást a várra, a múzeumra. A huszonegyedik pályázat Pázmándi' Margitnak és Vi­ig Csabának ez a huszon­Ismétlés Szentendrén Thália a piactéren Négy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Szentendre főte­rén, a Blagovesztyenszka templom tövében a szentend­rei Teátrum. Negyedik éve változatlan az érdeklődés a nyári színházi élet e sajátos attrakciója iránt. A mai színházművészet egyik izgalmas és a közönsé­get is erősen vonzó kísérlete a régmúlt századok drámai al­kotásainak feltámasztása. A szentendrei Teátrum színpa­dán, a történelmi ihletésű népi játékokra kiválóan alkalmas keretben, elfeledett könyvek­ben szunnyadó szatírákat, bo­hóságokat elevenítenek meg az aktorok. Negyedik éve műsoron 1969 nyarán az új életre kelt szentendrei főtéren, a deszká­ból ácsolt színpadon, hangzott fel először a Comico-Tragoe- dia prológusa, és Pikko her­ceg és Jutka Perzsi „érzékeny története”. Ez a csufolódó har­sány szatíra, amelynek elve­szett muzsikáját korabeli ele­mek felhasználásával Vujicsics Tihamér költötte újjá, több mint másfél évszázad után hangzott fel Szentendrén. A régi szövegeket Békés István „igazította színpadra”. Az Erényről, Bűnről, a Halálról szóló vallásos példázatot és a sziporkázóan víg komédiát, amelyet Békés András, a Teátrum művészeti vezetője rendezett, ebben a szezonban láthatja utoljára a közönség. A főszerepeket a négyév előtti premier szereplői: Psota Irén, Básti Lajos, Basüides Zoltán, Konrád Antal, Mádi-Szabó Gábor, Szabó Gyula és Sztan- kay István játsszák. Opera és zenés-táncos bibliai játék Az elmúlt évad két sikerét. Paisiello Botcsinálta bölcsek című vígoperáját és Békés Ist­ván zenés-táncos bibliai játé­kát, a Szüzesség Acél-Tükörét, ismét hét előadásban mutatja be a Teátrum. A barokk víg­opera minden könnyedsége, bája, játékos csipkelődése ben­ne csillog a Paisiello-műben, amelyet Oberfrank Géza ren­T V-FIGYELŐ Az emberek a tv-t nézik... Az MRT Tömegkommuniká­ciós Kutatóközpontja régebben is készített már visszajelenté­seket a néző számára: mit né­zünk szivesen, mi tetszik a műsorokból, mit utasítunk el közönnyel? A jelentések per­sze ízlésátlagot mutatnak, el­képzelt közvéleményt tükröz­nek; az eredmények igencsak eltérhetnek személyes vélemé­nyünktől. A Szecska Tamás vezette új műsor jóval hatéko­nyabbnak tűnik elődjénél. Hoszabb műsoridőt kapott, ezért a részvevőknek nem kell hadarniuk, s a táblázatok nem villognak el előttünk szemkáp­ráztató gyorsasággal. Ráadásul megelégedtek egyetlen — ám annál nagyobb, széles körű vitát kiváltó — program meg­ítélésében uralkodó nézetek elemzésével. Fejes Endre— Szőnyi G. Sándor most már moziban is látható filmje, a Jó estét nyár, jó estét szere­lem szinte vízválasztó volt er­kölcsi ítéletrendszerünkben. „Brutális gyilkos szenttéavatá­sa”; „A kispolgári szellem el­ítélése, a társadalom nyílt, ke­mény tetemrehívása” — e két szélső pólus közt ingadozó ál­lásfoglalások tanúi lehettünk. Gazdagította az értékelést az elemzés többarcúsága: a né­zők tipikus megnyilvánulásai mellett a kritikák is terítékre kerültek. Igen érdekes, to­vábbgondolkodtató tünetekről értesültünk. Egyfelől arról a nézői magatartásról, mely a filmet mintegy azonosítja a valósággal (s nem veszi észre, hogy Fejes fiatalembere belső­leg egészen másvalaki, mint a modellül szolgáló bűnöző), s mely nem hajlandó a maga erkölcsi normáitól eltérő gon­dolatok vágy magatartás mér­legelésére, vizsgálatára. Más­felől pedig arról — amit per­sze addig is sejtettünk —, hogy mi, kritikusok is foglyai­vá lehetünk előzetes várako­zásunknak, vagy olyan eszmei tartalmaknak, melyeket szíve­sen beleolvasunk a műalkotás­ba. Részletkérdésekben felbuk­kant ugyan a műsorvezető és munkatársai személyes véle­ménye, egészében azonban nem az állásfoglalás, hanem a helyzetjelentés, a közvetett módon való továbbgondolta- tás igényével készítették mű­sorukat, s ez így van rendjén. Mivel a film nem egyszerűen sikerült televíziós munka, ha­nem fontos társadalmi kérdé­sek válaszútján álló alkotás, megfontolást érdemelne a té­ma folytatása, esetleg más formában, több szakember és jelentős rétegek, véleménytí­dezésében Kalmár Magda, Dunszt Mária, Várhelyi Endre és Miller Lajos visz színre. A Szüzesség Acél-Tüköré, ahogy ezt a színlap mutatja „egy ré- gesrégi forrásokból merített, újonnan megverselt és kottába szedett zenés-táncos bibliai já­ték”. Zenéjét barokk és népi elemekből, keleti motívumok­ból, valamint az ősi hangza- tokkal összecsendülő modern ritmikából Vujicsics Tihamér komponálta. A főszerepeket élvonalbeli művészek: Psota Irén, Basilides Zoltán, Maros Gábor, Mádi-Szabó Gábor, Szabó Gyula és Sztankay Ist­ván alakítják. Belépődíj és meny asszony tánc nincs! Az előadások előtt hat óra tájban benépesül a főtér: cin­tányér csattog, kereplő szólal meg és a nézőtér mögött álló hevenyészett kisszínpadon megkezdődik a komédiás já­ték, az esti főelőadáshoz ked­vet csináló mókázás. A 18—19. század komédiáinak bája, naív érzelgőssége pillanatok alatt harsogó jókedvvel tölti el a „nagyérdeműt”. Szentendre most régi csillo­gásában, a jövő évi új pro­dukció előtt, az elmúlt három évad műsorával ezúttal utol­jára fogadja a közönséget. Róna Katalin pusokat képviselő néző bevo­násával. Ki mit tud? Lassacskán véget ér a nagyszabású ver­sengés. Menet, közben még né­hány gondolatot rögzítettünk. Korántsem vagyunk hívei a részvevők édeskés udvariasko- dó kapcsolatának. Helyes, ha a zsűri tagjai hangot adnak vé­leményeltérésüknek, mert ez egyúttal az elvszerűen képvi­selt nézetek ütköztetésének, a színvonalas vitának is iskolája. Abban sincs kivetnivaló, hogy a protokolláris kötelezettségei folytán kissé elmerevedett Megyeri Károlynak ilyen játé­kos edzési-lazítási alkalmat biztosítanak. Viszont a műsor­vezető személyének váltogatá­sa élénkítené, frissítené a bi­zony gyakran hosszúra nyúló programokat. A kamaraműfa­jok döntője is bizonyította hogy jó néhány együttesnek nincs repertoárja (hiszen ama­tőrök!), s az új számokkal va­ló hirtelen felkészülés a szín­vonal rovására megy. Legkö­zelebb gondolni kell ilyesfaj­ta hibák előzetes kiküszöbölé­sére. (Pl. csak 2—3 érett pro­dukcióval lehessen nevezni.) A főváros közvetlen szom­szédságában fekvő Dunakeszi nagyközségben száztíz peda­gógus oktatja a tanköteles korosztályokat, s bár a neve­lők jelentős része számára nem okoz túl nagy nehézsé­get a fővárosból való kijárás, a lakásgondok súlyosak. A községben ugyanis mindössze négy pedagó­gus szolgálati lakás van, s ez még akkor is nagyon kevés, ha figyelembe vesz- szük, hogy a legutóbbi évek­ben többen igénybe vették a kedvezményes építési köl­csönt, s saját otthont terem­tettek. Az új tanévben — a betelepülők gyors gyarapodá­sa következményeként — két új elsőosztályos tanulócsopor­tot kell létrehozni az edidigi­Sokat meditáltunk már azon, vajon mi lehet az oka, hogy míg hazánkban a hege­dűs-utánpótlás nagy gondot okoz, a Zeneművészeti Főisko­la csakúgy ontja a tehetsé­ges fiatal zongoraművészeket, szinte nem is győzzük őket számon tartani, s a legedzet­tebb koncertlátogató vagy az úgynevezett szakmai közön­ség sem győzi figyelemmel kí­sérni mindannyiuk pályafutá­sát, jóllehet, sok magas szin­tű produkció élvezetétől foszt­ja meg magát. Öröm is, gond is ez a művészeknek is, s a pá­lyájukat irányító, befogadó ze­nei intézményeknek is. Ugyan­akkor a fiatal muzsikusok szá­mára hasznos a színvonal emelkedése; az ösztönző példa fokozott munkára, magas szintű teljesítményre serkent. Hangversenykörút után Kende Levente azok közül való, akinek erényei nem hal­ványultak el a szédületes kar­riert befutó fiatal társak pro- d akcióinak árnyékában, aki bizonyára méltó helyet talál majd élvonalbeli zongoris­táink között, sőt, képes a ská­lát új színekkel gazdagítani. Már főiskolás korában hal­latott magáról, az 1970-esem- lékezetes Rádiós zongoraver­senyen — melyen az első Ko­csis Zoltán lett —. elnyerte a Művelődésügyi Minisztérium különdíját. Idén a végzős Ze­neművészeti Főiskolások úgy­nevezett Nagydíj-versenyén nyert első díjat. Külföldön is nagy sikerrel szerepelt már; járt Lengyelországban, Auszt­riában, Bulgáriában s nemrég Röviden. Kell a jó könyv<: — hirdeti az olvasóvetélkedő címe, s mi egyetértőiig kiegé­szítjük: de a jól pergő, tartal­massá tett, közérdekű ismere­teket nyújtó vetélkedő is kell... Horvát János dina­mikus műsorvezetése és a sok jó felelet ottmarasztal a kép­ernyő előtt — csak a téves adatokat tudnánk feledni! Mert átlagos műveltséggel is tudjuk, hogy Bonaparte Napó­leon 1769-ben született (nem 1760-ban), 1815-ben vesztette el végleg hatalmát (nem 1816- ban). Ezúttal nem riporteri el­szólás történt: a hibás adato­kat előre elkészített táblán rögzítették. (Ezek után nem iri­gyeljük a. történelemtanárokat — szerencsére már iskolai szünet van ...) Érett biztonsággal, kitűnő 5Z.óvegértelmezéssel mondta el Bodor Tibor néhány kedves versét. Egyik legtöbbet fog­lalkoztatott versmondónk esz­közei változatlanul egyszerűek, de a korábbiaknál elmélyül­tebbek. Ezért nem éreztük szükségét a beállítások kissé mesterkélt váltogatásának. Lehotay-Horváth György ek mellett, s ez is tanerőket követel. Á község tizenkét pedagógusállást hirdetett meg, s hogy némileg enyhít­sen a lakásgondon, újabb szol­gálati lakást kínál feL Megvásárolták ugyanis — a megyei tanács segítsé­gével a Bercsényi utca egyik háromszobás házát, s 240 ezer forint fejében a nagyközségi tanácsnak módja nyílik egy pedagógus házas­pár letelepítésére. Kelta, germán és avar temetkezési helyeket tárnak fel már három éve Vácott, ebben az évben befejezik az ásatásokat, több mint há­romszáz sírt rekonstruálnak majd. sikeres spanyolországi hang- versenyútról érkezett haza. Szólóhangversenyének műso­rát először szülővárosa, Vác, közönsége hallotta március­ban; a kivételesen magas szin­ten megszólaltatott nagyszabá­sú műsor — Bach-, Mozart-, Ravel- és Ohopin-művek — hallatán joggal bíztunk a hangverseny külföldi sikeré­ben is. Újabb meghívások — Négy szólóestet adtam három városban, Santander- ben, Zaragozában és Huescá- ban — meséli. — A sikeren kívül a legnagyobb öröm az volt számomra, hogy két újabb meghívást is kaptam, valószínűleg még augusztus­ban, Sevillában is fogok kon­certezni, és jövő nyáron ismét Santanderben. Az itt megren­dezett nyári fesztiválok jelen­tős, színvonalas zenei esemé­nyek, a világ élvonalbeli szó- 1 stáit, együtteseit hívják meg. Várja az ösztöndíj Kende Levente a napokban nyerte el művészdiplomáját a Zeneművészeti Főiskolán. Si­kereire nemcsak jelenlegi pro­fesszora, 'Weh:.er Tibor büsz­ke, hanem bizonyára első zon­goratanára, Makiári József is, a váci Vox Humana Liszt-dí­jas karnagya. A nyári külföl­di út mellett, reméljük, pihe­nésre is jut majd ideje, mert ősszel egyéves ösztöndíj várja a Moszkvai Konzervatórium­ban, ahol tanára a világhírű Merzsanov professzor lesz. Korda Ágnes ELŐGYAKORLAT VÁCOTT ígéretes sikerek Négy mellé még egy Pedagógusokat várva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents