Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
rest HEGYEI 1972. JÜLIUS 28., FENTEK Minőségi borok Az Országos Borminősítő Intézet az elmúlt hónapokban nagyszabású ellenőrzősorozatot tartott. Megállapították, hogy a forgalomba hozott borok minősége jobb az elmúlt évinél. Az intézet szakemberei három hónap alatt 76 helyszíni ellenőrzést tartottak, és 260 bortételt vizsgáltak meg, ösz- szesen csaknem 8000 hektoliter mennyiségben. Ismét márkás lesz... Befejeződött a tatabányai brikettgyár korszerűsítésének első szakasza, ismét megkezdték az üzemszerű termelést. 40 millió forintot költöttek az üzem korszerűsítésére, és bővítésére. A jelentős beruházás elsődleges célja, hogy ismét márkás termék legyen, a tatai brikett. „Most már csináljunk valami komolyabbat is” TALPRA ÁLLT A KISZ-SZERVEZET Kamrás Rózsa, a kiskunlac- házi ÉGSZÖV (Pest megyei Építőipari Mezőgazdasági Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalat) KISZ-titkára mosolygós, fiatal lány. Még nincs egy éve, hogy megválasztották titkárnak. Hogy is történt az a választás? Teljesen demokratikusan — A KlSZ-vezetőségválasz- táson ott voltam a szavazóbizottságban, eredetileg csak azért, hogy a szükséges adminisztrációt elvégezzem. Nem is szerepeltem a jelöltek között. Legnagyobb meglepetésemre, amikor a szavazatokat kezdték számolgatni, egyre csak azt olvasták, hogy Kamrás Rózsa, Újjászületik az évszázados gyár A Hollóház! Porcelángyárban 150 millió forintos beruházással új nyersgyártósor, gáztüzelésű alagútkemencék, tmk-műhely, ebédlő és orvosi rendelő épült. A 140 éves gyár szinte teljesen megújult, kapacitása lényegesen növekedett, míg 1967-ben 18 millió forint értékű árut termeltek, jövőre már 65 millió, 1975-ben pedig 90 millió forint értékben adnak porcelántermékeket a hazai és külföldi megrendelőknek. Támadnak a seregéijfek Kamrás Rózsi. Hát így lettem KISZ-titkár. Magam sem tudom, hogyan nyertem el a fiatalok bizalmát. Ügy tartanak számon, hogy én mindenkinek megmondom a véleményemet. Talán ezért? — Milyen tapasztalataid voltak a KISZ-munka terén? — Bizony, kezdetben nem volt könnyű dolgom. Egyenesen a középiskolából kerültem ide dolgozni. Ráckevén jártam gimnáziumba, sajnos, éppen egy olyan osztályba, ahol szinte nem is volt KISZ-élet. Képzelheted, a négy év alatt kétszer volt nálunk KISZ-gyűlés. Itt sem volt valami fényes a KISZ-munka. Amikor átvettem a KISZ vezetését, negyven tagot tartottak nyilván, de közülük csak tíznek volt tagsági könyve. Itt álltak a KISZ- bélyegek két évre visszamenőleg. Szóval azt sem tudtam, hol kezdjem. Aztán jött minden magától. Dolgozni kezdtünk. Első akciónk az volt, hogy összeszedtük a vashulladékot a telep udvaráról és elvittük a MÉH-be. A vállalat vezetői azt mondták, vigyük csak, és amit érte kapunk az a miénk' lehet, a KISZ-é. Csakhogy a MÉH-nek ingyen sem kellett a vashulladék. Két napig telefonálgattam, intézkedtem, mire akadt egy vállalkozó, egy távoli MÉH-üzletben, megvették a hulladékot. Az első kommunista szombat November 7-én a vállalat vezetői megkértek, hogy díszítsük fel az ünnepségre az ebédlőt. Egy kicsit féltem, hogy nem lesz jelentkező, de a fiúk mellém álltak. Megcsináltuk a dekorációt, nem is akárhogyan. Jóleső érzés volt látni, hogy mindenkit meglep az ötletes, újszerű megoldás. Tavasszal egyik délelőtt szóltak a kollégáim, hogy keres a „direktor”. Először fogalmam sem volt róla, miért hivat, azt hittem, valamit elmulasztottam, vagy rosszul csináltam. Ezzel fogadott: „Mondja, Rózsika, ezt hogy csinálta. Árulja el, hogyan tudta rászedni a hosszú hajú fiúkat, hogy a vállalati ünnepségen Ady-, József Attila-verse- ket szavaljanak?” buszt és oda megyünk, ahol jó műsor van. Az utóbbi időben szinte minden hétre jutott egy- egy ilyen program. A legnagyobb öröm az volt számomra, amikor egyik nap bejöttek a gyerekek és azt mondták, hogy most már csináljunk valami komolyabb dolgot is. Július 8-án megrendeztük az első kommunista szombatot. Az egyik műhely korszerűsítésénél a fiúk árkot ástak, mi, lányok pedig vizet hordtunk. A férj nem akadály Ügy érzem, sikerült. kivívni az elismerést az ifjúsági szervezetnek. Persze, hozzá kell tennem, hogy nekünk már lényegesen könnyebb a dolgunk, mint elődeinknek. Most már törődnek, foglalkoznak velünk a vállalat vezetői. Látják, hogy érdemes, A kollektív szerződés külön foglalkozik a fiatalokkal, a mi javaslatunkra. Most, ha egykét hétig hallgat a KISZ, a párttitkár megkeres bennünket, hogy mi történt velünts, csak nincs valami baj. Kamrás Rózsi jegygyűrűt visel, hamarosan férjhez megy. — Nem fog ez akadályozni abban, hogy továbbra is ellásd a KISZ-titkári teendőket? — Nem hiszem — mondja mosolyogva —, vőlegényem KISZ-titkár volt az előző munkahelyén. Ahol most dolgozik, nincs KISZ-szervezet. A múltkor azt mondja nekem: Nálatok olyan jó a KISZ-élet, nem tudnád elintézni, hogy ott lehessek én is KISZ-tag? Ez, sajnos, nem sikerült. De azért mindig velünk jön, ha moziba, színházba megyünk, vagy klubdélutánt rendezünk. Minden problémát megbeszélhetek vele. Sokat segített nekem. Árokszállási Éva Védekezés villám ellen Trabantba beiecsap a mennykő Évente 40~50 áldozat Milliós károk a mezőgazdaságban Az utóbbi napokban meg- megismétlődiik, hogy trópusi időjárás vonul végig az országon, s mint minden esztendőben, az idén is áldozatokat szed a zivataros időjárás kísérője, a százmillió voltot is elérő nagyfeszültségű jelenség: a villámcsapás. Hazánkban egyetlen év alatt átlagosan, negyven-ötven embert üt agyon, a villám. Mint a hazai és nemzetközi „villám- kutatók” egyik legismertebb képviselője, dr. Horváth Tibor, a műszaki tudományok kandidátusa elmondta: nálunk évente átlagosan 25 a zivata- ros-villámcsapásos napok száma A tapasztalat szerint ebből a szempontból legveszélyesebb hónap a július. Legbiztonságosabb „menedék” ilyenkor a villámhárítóval felszerelt, fedett, épület. Villámláskor nem ajánlatos magas fa közvetlen közelébe menni. Nemcsak a fedetlen térség, hanem a fedetlen járművek — a kerékpárok, motorok, traktorok, dömperek és a tehergépkocsik is — veszélyesek: a nagy fémtesteket ugyanis szinte „keresi” a villám. Ajánlatos tehát ezekről leszállni, sőt, legalább tíz méterre eltávolodni tőlük. A fémtestű, zárt autók, vonatok, villamosok, buszok teljes biztonságot nyújtanak, de a műanyag testű járműveken — például a Trabantokon — már korántsem ilyen biztonságos az utazás. A lakásokban lehet működtetni mindenfajta elektromos készüléket. Sok helyütt — főleg falun, külvárosokban — azonban úgynevezett légvezeték formájában, a szabadban fut a villamos vezeték a házba: itt zivatar esetén nem szabad használni semmiféle villamos berendezést. A szobaantennák nem veszélyesek, de a tető- és padlásantennák a lakásba vezethetik a villámot. Általában a kéményen és az antennákon keresztül hatolnak leggyakrabban a lakásba a villámok, az ablakon azonban semmiképpen sem. A .gömbvillám” ugyan „beléphet” az ablakon keresztül is, de ez olyannyira ritka és veszélytelen, hogy gyakorlatilag nincs jelentősége. Sokan kérdezik: lehet-e telefonálni villámláskor? Ez komoly veszélyekkel járhat, ezért csak a halaszthatatlan esetekben használjuk a távbeszélőt. A villám nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás, évente mintegy 6—8 milliós kárt okoz. Dr. Horváth Tibor végezetül elmondta: a teljes biztonságit a különböző villámhárítók jelentik. A városi vasbeton-, beton- és panelházak önmagukban is védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, s fontos, hogy a felszerelt villámhárítókat rendszeresen ellenőrizzék. Guruló falu Továbbra is élénk Bugac nyári idegenforgalma. A pusztán a forróság ellenére egymást váltják a külföldi turistacsoportok. Sokszor valóságos karaván érkezik oda. A már megszokott autóbuszok helyett személyautóval vontatott húsz lakókocsi — többnyire NSZK- beli — telepedett meg a minap a pusztai csárda körül. A „guruló falunak” negyvenhárom lakója volt. Három hét alatt három baleset Iniő példa — tanácsos megoldást keresni Rendszeresen megtartják a havi biztonsági szemléket, a hiányosságok felszámolására határidőt jelölnek meg, 29 munkavédelmi őr vigyázza a biztonságos munkakörülményeket — mégis, három hét alatt három csonkulásos baleset történt a Kiskunsági Állami Gazdaságban. Édesedik a Csabagyöngye a Balaton-parti szőlőskertekben és ezzel egyidejűleg szinte menetrendszerűen megjelentek a vidéken a csapatokba verődött seregélyek is. Az első nagyobb rajok a napokban tűntek fel a partvidék felett, s a madarak rajzása a hét közepén már tömegessé vált. Az élelemszerző útra induló madarak sokszor valóságos felhőket képeznek és árnyékot borítanak egy-egy szőlőtáblára. A gazdaságokban fokozottan ügyelnek a falánk madaA már szokatlanul tartós kánikula számos veszélyt rejt magában még -az egészséges emberek részére is. Érthetően sokkal inkább vigyázniuk kell azoknak, akik valamilyen gyógyszeres kezelés alatt állnak. Annál is inkább fontos az óvatosság, mert egyes gyógyszer- készítmények fényérzékenységet váltanak ki, hatásukra — elsősorban — az ultraviola sugárzást, nem bírják a gyógyszerek fogyasztói. Erős napozás esetén leégés, sőt súlyos bőrgyulladás fenyegeti őket. A Gyógyszeripari Kutató Intézetnél kapott tájékoztatás szerint e gyógyszerek között első helyen áll a Hypotiazid, amelyet a magas vérnyomásos betegek vízhajtóként használnak. A kutatók ezúttal is felhívják a figyelmet arra, hogy a magas vémyomásúaknak e gyógyszer szedése nélkül is óvakodniuk kell a nagy rakra. Egy-egy nagyobb csoport percek alatt mázsányi termést képes elpusztítani. Az utóbbi napokban, hetekben erősen megnőtt az autós idegenforgalom, s ezzel együtt megnőtt a kereslet a gumiabmelegtől és az erős napsütéstől. Növeli a betegek fényérzékenységét a Tetrán, a Tria- septyl és a Superseptyl is. Az erős nyugtátokkal kezelt betegeknek is inkább a hűvös szobát ajánlják. A hőség éís a papfény elsősorban a Frenolon szedőinek okozhat kellemetlenséget. Rendszeresen járunk a fiatalokkal moziba, színházba. Ilyenkor megkapjuk a vállalati roncsok iránt is. A fővárosban naponta 500-at adnak el, holott átlagban 300-at szoktak. Hasonló mértékben megnőtt a forgalom az abroncsot árusító 45 vidéki üzletben is. Az Országos Gumiipari Vállalat kielégíti a megnövekedett szükségletet, ugyanakkor azonban felhívja az autósok figyelmét arra, hogy óvják abroncsaikat az idő előtti elöregedéstől. A kánikula, az erős ibolyántúli sugárzás gyorsan rongálja a gumit és még fokozza ezt a folyamatot, ha a gépkocsivezetők maximális sebességgel hajtják autóikat. A nagyobb sebesség hatására ugyanis a gumi tovább melegszik, a levegő hőmérséklete pedig megakadályozza lehűlését. Átvef'.ék — mégsem látták Király Sándor traktoros és Mendi Árpád munkagépkezelő a gazdaság dömsödi sertéstelepén a trágyalészippantóval dolgoztak. A gép kardántengelye elkapta Király Sándor nadrágszárát, jobb lábát térdből letépte, a másikon pedig nyílt törést okozott. A baleseti jegyzőkönyv felvételekor megállapították, hogy a balesetet az előírások megszegése okozta. A vállalati munkavédelmi szabályzat és az általános balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabály ugyanis kimondja, hogy forgó gépet, gépalkatrészt nem szabad védőburkolat nélkül üzemeltetni. Hamarosan az is ki- derült, hogy a szippantót nemrég javították, sajátos módon azonban sem a gép átvételekor, sem a javítás ellenőrzésekor nem tűnt fel senkinek a védőburkolat hiánya. Halász Ödönnek, a sertéstelep vezetőjének a kötelessége munkakezdés előtt átvizsgálni a gépeket, hogy azok biztonságosak-e. Ez a baleset napján nem történt meg, mert a vezető nem volt a telepen, s a szippantókocsival engedélye nélkül dolgoztak. A távoliét azonban nem menti fel mulasztása alól, mert a védőburkolat hiányzott. A balesetet szenvedő Király Sándor a sertéstelep egyik legszorgalmasabb dolgozója volt, negyvenegy éves, két kiskorú gyermeke van. A baleset következtében soha többé nem lesz teljes értékű munkaerő. Néhány nap múlva a gazdaságban újabb baleset történt: ifjú Gecze Vilmos bal lábának nagyujját csonkította meg a felhordó szállítószalag. A jegyzőkönyv szerint a sérült hibájából következett be a baleset. A későbbi vizsgálat azonban megállapította, hogy, bár a fiatalember figyelmetlen volt, a csonkulást a forgódob védőburkolatának hiánya okozta. A végrehajtást nem ellenőrizték Fürtön János kerületi igazgató azzal védekezett: nem tudta, hogy a szállítószalagra védőburkolat kell, s azonnal elrendelte ennek felszerelését. Egy hét múlva, amikor Turó- czy József, az SZMT munka- védelmi felügyelője ellenőrzést tartott a gazdaságban, még mindig hiányzott a védőburkolat valamennyi hasonló típusú szállítószalagról. A baleseti veszély tehát továbbra is fennállt, mert, bár az igazgató utasítást adott, de a végrehajtást nem ellenőrizte. A harmadik baleset Petrik Géza éjjeliőrrel történt. A lóistállóban az egyik állat nyugtalankodott, az éjjeliőr odament, hogy megigazítsa a Ián- j cot, nehogy a kötőfék a ló nyakára tekeredjen, ekkor a lánc kallantyúja elkapta Petrik Géza középső ujját és leszakította. A helyszínre sietők észrevették, hogy az éjjeliőr ittas Gecze Vilmos szb-titkár kérte: szondázzák meg a sérültet. Kiderült, hogy Petrik Géza véralkohol szintje 5—8 ezrelék között van s ezzel már nem lett volna szabad dolgoznia. Brigádvezetője egyébként máskor is tapasztalta, hogy az idős ember ittasan jön munkába. Figyelmeztette: ha még- egyszer észreveszi, nem engedi dolgozni. S bár ittasan jelentkezett a baleset napján is, mégis munkába állította. A bírság kifizetése még nem megoldás A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi bizottsága a balesetek kivizsgálása után Király Sándor sérüléséért Halász Ödön sertéstelep-vezetőt — munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt — 1500 forint pénzbírsággal sújtotta. (Ezzel azonban nincs vége az ügynek, mert Halász Ödön ellen bírósági eljárás is indult). Ifjú Gecze Vilmos balesetéért Fürtön János kerületi igazgató a felelős, akinek az SZMT munkavédelmi bizottsága 500 forint pénzbírságot szabott ki. Petrik Géza balesete miatt az állami gazdaság vezetősége fegyelmi eljárást indított a brigádvezető ellen. Három hét alatt három baleset. Mindegyiket elkerülhették volna, ha vezetők és dolgozók betartják az óvórendszabályokat. Mégis, a vezetők felelőssége nagyobb, mert elmulasztották azt az alapvető kötelességüket, hogy munkakezdés előtt ellenőrizzék a biztonságos munkafeltételeket. A balesetek ilyen egymásutánja arra enged következtetni, hogy nincs minden rendjén a munkavédelemben. A biztonsági megbízotti teendőket ugyanis a főmérnök látja el. Márpedig egy 23 ezer holdas nagy gazdaság főmérnökének nem juthat — mini ahogy nem is jut — ideje arra, hogy rendszeresen ellenőrizzen. Indokolt lenne tehát a biztonsági megbízott posztjára függetlenített embert állítani. S. I, Kám község határában a jeli arborétumban virágzik a rovarévá kereklevelű harmatfű. A tőzeg- mohalápok egyik jellegzetes rovar- fogó növénye, mivel a moha a rajta élő növénykét elzárja a talajtól, a kis harmatfű más módon kénytelen tápanyagairól gondoskodni. Kerekded leveleit piros bunkós mirigyszőrök borítják. Amint a csillogó kis gömböcs- kékre rovar száll, ráhajolnak a mirigyszőrök és fehérjebontó válla- dékukkal feloldják a rovar lágy testrészeit, majd az így előkészített táplálékot a levélkén keresztül felszívják. A harmatfű öt-huszonöt centiméter magas tökocsánya most hozza füzérekben álló apró fehér virágait. Nem bírja a napot a Tetrán, a Frenolon és a Triaseptyl Gumiölő napsugár Ötszáz abroncs naponta Virágban a rovarevő harmatfű
