Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

1972. JÚLIUS 26., SZERDA C.-3* U£GtK! íMfírfcrp Házak és telkek Feltérképezik a személyi ingatlantulajdont i'Vt'i/i mindenki telt eleget bejelentési kötelezettségének A vállalat fejlesztéséhez személyenként húsz órát adnak A múlt év őszén megjelent, az ingatlanok személyi tulaj­donát szabályozó kormányren­delet értelmében június 30-ig kellett bejelentést tenni a be­építetlen telkek birtokosainak, valamint annak, akinek egy lakásnál, illetve emellett egy üdülőépületnél vagy üdülőte­leknél több van tulajdonában. Eleget tettek-e bejelentői kötelezettségüknek az érintet­tek Pest megyében? A határ­idő után négy héttel erre a kérdésre még nem lehet pon­tos választ adni. A bejelenté­sek összesítése, átvizsgálása fo­lyamatban van, de máris fel­tehető, hogy sokan mulasztot­ták el a bejelentést. Öt vagy még több telek A kitöltött bejelentési űrla­pokat a községi vagy városi ta­nács pénzügyi osztálya adó­ügyi csoportjánál kellett be­nyújtani. E hó közepe táján a községi tanácsok a számsze­rű adatokat a járási hivatalok­hoz továbbították, ahonnan a napokban küldték meg azokat a megyei tanács pénzügyi osz­tályának. Ugyanide a városi tanácsok közvetlenül juttatták el a bejelentések számszerű adatait. Tartalmaznia kell a bejelentésnek nemcsak a beje­lentő lakóhelyén, hanem a má­sutt levő többletingatlanára vonatkozó adatokat is. A megyei tanács pénzügyi osztálya az eltelt idő rövidsé­ge miatt egyelőre csupán a be­építetlen telkekre vonatkozó bejelentéseket dolgozta fel. Eszerint a megye területén összesen 9463 telektulajdonos személy tett eleget bejelentési kötelezettségének. Közülük 4115 fő egyetlen, további 4136 két, 814 három, 221 négy, 177 pedig öt vagy annál több be­építetlen telek birtokosának vallotta magát. Így tehát kö­rülbelül 17 ezer beépítetlen te­lek lenne Pest megyei lakosok tulajdonában, ami, mégha fi­gyelembe sem vesszük, hogy több bejelentő az ország más részében lévő telektulajdonát is feltüntette, feltétlenül lé­nyegesen kevesebb a megye területén személyi tulajdonban lévő beépítetlen telkek tény­leges számánál. Nem maradhat titok A megengedett mértéket meghaladó lakástulajdon-be­jelentések pontos számbavé­tele rövidesen szintén elkészül, de előzetes megállapítások alapján jóval kevesebb lesz a lakás, mint a beépítetlen te­lek. Ami pedig a mértéket meghaladó üdülőlakokat, -tel­keket illeti, kétségkívül még kevesebb van Pest megyei la­kosok birtokában. Valószínű azonban, ezeket annak ellené­re sem valamennyien jelentet­ték be, hogy élőszóval, a sajtó, a rádió, a televízió és plakátok útján is figyelmeztette a ható­ság az ingatlantulajdonosokat: a bejelentés elmulasztása sza­bálysértés, és 5000 forintig ter­jedhető pénzbírsággal sújtható. Arra viszont nem számíthat senki, hogy a mértéket meg­haladó bejelentetlen ingatlan- tulajdonát titokban tarthatja. A pénzügyi hatóságok ugyanis most nagyszabású munkába kezdtek: „feltérképezik” a sze­mélyi ingatlantulajdont. Vagy­is katasztert készítenek a be­jelentések, továbbá adóbeval­lások és más adatok alapján az egy-egy tanács területén talál­ható valamennyi személyi tu­lajdonban levő lakásról és te­lekről. A máshol lakó tulajdo­nosokra vonatkozó adatokat azután megküldik a lakóhely szerint illetékes tanácsnak, még ez év vége előtt. Ilyen körülmények között a rendel­kezés alól végül is nem bújhat ki senki. A személyi tulajdonban le­vő ingatlanok rendezésére ki­adott kormányrendelet egyéb­ként semmiképpen sem irá­lyul az állampolgárok tulaj- lonjogának megnyirbálására. Célja kettős: egyrészt meg­könnyíteni a lakáshoz jutást és építést, másrészt megszün­tetni a telkekkel űzött speku­lációt. Pest megye városaiban el­vétve, falvaiban azonban an­nál inkább találni lakatlan házakat. Jelenlegi tulajdono­saik Budapestre vagy más vá­rosba költöztek, s ha ott bér­lakásban élnek, vidéki lakás- tulajdonuk megilleti őket. Többen azonban új lakóhe­lyükön házat, öröklakást vet­tek, de bezárt ajtajú falusi házukat is megtartották, ho­lott ha azt áruba bocsátják, a túlnépesült községek lakás­ínségét enyhítenék. Mindig akadna azokra készpénzzel fizető vevő Is. Viszonylag gyakori, hogy a többlet ház­tulajdon örökség vagy házaso- dás útján került a család tu­lajdonába. Egyik sem mente­sítő körülmény, a tulajdonos I csak egy lakást tarthat meg, a többit tudvalevőleg 1973 vé­géig el kell idegenítenie akár eladás, akár ajándékozás út­ján. A többlettelket viszont ez év utolsó napjáig. Azon túl egy lakástulajdon mellett csu­pán egy telek illet meg egy- egy családot. Progresszív telekadó A beépítetlen telkek el nem adása sok helységben, ahol új házhelyek már nem alakítha­tók ki, akadályozza új csalá­di otthonok megépítését. Bir­tokosaik nemegyszer csak az ingatlanárak emelkedésében bizakodva, ragaszkodnak tu­lajdonukhoz. Ez is éppen olyan spekuláció, mint amit üdülőhelyi községek vagy vá­rosok határában, különösen a Dunakanyarban, sokan űznek, kifejezetten a telekáremelke­dést kivárva, több telek össze­vásárlásával. _ ' A TifiZ, és akár víkeíjdház építésére alkalmas telek for­galmának előmozdítására és a spekuláció megfékezésére ve­zették be 1970-ben a telek­adót, amelynek mérvét a te­lek fekvésétől, közműellátott­ságától és a helyben kiala­kult telekáraktól föggően, a helyi tanács állapítja meg. És­pedig a rendelet értelmében négyzetölenként évi 1—10 fo­rintban. Egy 200 öles telek után tehát 2000 forintra is rúghat az évi adó. Sőt, többre is, mert ez év elején újból szabályozták és progresszívvá tették a telekadót. Annyit je­lent ez, hogy minél több te­lek birtokosa valaki, a he­lyi viszonyok szerint egy te­lekre megállapított adónak a többszörösét fizeti minden egyes telke után már az idén és a jövőben is. Megtörténhet, hogy néhol a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlantulajdont a birtokos, még ha akarja sem tudja értékesíteni. A határ­időig el nem idegenített in­gatlant a kialakult helyi árak­nál nem alacsonyabban a ta­nács igyekszik azután értéke­síteni. De előfordulhat, hogy nem akad arra vevő. Ez eset­ben a tulajdonjog változat­lan marad. Vásárlás, öröklés A jogszabály egyébként ar­ról is gondoskodik, hogy olyan községekben, ahol a lakosság száma csökken és már csak ezért sincs komoly kereslet lakóházak, házhelyek iránt, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága az elidegení­tési kötelezettség alól mente­sítést adhat. Pest megye taná­csa a lakástöbblettulajdonra a következő községekben adott mentességet A ceglédi járásban: Dán— szentmiklós, a gödöllőiben: Váckisújfalu, Vácegres, Ver- seg, a nagykátaiban: Pánd, Szentmártonkáta, Tápió­szőlős, Tóalmás, Újszilvás, a ráckeveiben: Lórév, a váci­ban: Bernecebarátí, Csővár, Ipolytölgyes, Kemence, Kis- némedi, Márianosztra, Perő- csény, Püspökszilágy, Tésa, Vácduka és Vácrátót. Ugyanezekben és még Dány, Domony, Iklad és Szada köz­ségekben a többlettelek elide­genítési kötelezettség alól is mentesítést adott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága. Ami azonban nem jelenti azt, mintha a beépítetlen telkek tulajdonosai ezekben a közsé­gekben a telekadó megfizeté­se alól is mentesülnének. A megye városaiban és a budai, dabasi, monori, valamint a szentendrei járás egyetlen községében sincs elidegenítés alóli mentesség. Az ingatlanvásárlásnak ter­mészetesen ezentúl sincsen akadálya, csupán a vásárló büntetőjogi felelősség terhe alatt nyilatkozni köteles arról, hogy a személyi ingatlantu­lajdont meghaladó mértékben sem lakás-, sem telektulajdo­na nincsen. Nyilatkozata va­lósága a készülő tulajdonka­taszter alapján könnyen elle­nőrizhető. A tanács engedé­lyezése nélkül ingatlant vásá­rolni nem lehet. Joggal felmerül végül az a kérdés, hogy a rendelet meny­nyiben befolyásolta Pest me­gyében az ingatlanforgalmat. Kétségtelen, hogy a többletin- gatlanok tulajdonosainak egy kis hányada múlt év ősze, te­hát a rendelet megjelenése óta áruba bocsátotta a mérté­ket meghaladó tulajdonát. Tavaly a megyében egész év folyamán illeték kiszabása végett 19 208 ingatlan adás­vételi szerződést mutattak be, ez év első felében viszont már 10 560-at. Ebből is látha­tó, hogy az esztendő végéig a tavalyinál nagyobb lesz az in­gatlanforgalom. Az árak vi­szont változatlanok. Szokoly Endre A termelőszövetkezetek munka- és egészségvédelmi helyzetét, az üzemi balesetek alakulását értékelték a napok­ban a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztá­lyán. Mint a statisztikából ki­tűnik, az előző évben lelkiis­meretesebben foglalkoztak e teendővel a gazdaságokban. Valamelyest csökkent a három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetek száma 1971- ben, de a megye 160 termelő- szövetkezetében és 30 szakszö­vetkezetében még mindig sok, pontosan 1973 baleset fordult elő. Feltétlenül eredményként kell elkönyvelni a halálos ki­menetelű balesetek csökkené­sét: míg 1970-ben tizenöt tra­gédia történt, 1971-ben három ilyen súlyos szerencsétlenséget jegyeztek föl. A balesetek okairól az osz­tály munkavédelmi felügyelő­jével, Barna Lászlóval beszél­gettünk. • Milyen természetű sérü­lések vezetnek a statisztiká­ban? — A legtöbb a könnyebb sérülés: a dolgozó elesik, meg­üti magát. Nagyobb figyelmet érdemel a statisztikában má­sodik helyen álló, munka- és erőgépek okozta balesetek cso­portja. S bár lényegesen csök­kent az állatápolással és a fo­gatokon elszenvedett balesetek száma, ele még mindig igen sok az ilyen természetű sérü­lés. • Az ok? — Sajnos, a legtöbb gazda­ságban idős, nyugdíj előtt álló emberekre bízzák az istállókat és a kocsiskodást, vagyis éppen a legveszélyesebb, komoly fi­zikai igénybevételt követelő teendőket. • A vegyszerek mind széles körűbb alkalmazása nem a legveszélyesebb baleseti for­rás? — Nem. Megállapítottuk, hogy használt a oktatás, a sok intő szó, a dolgozók megtart­ják a rendszabályokat. Az el­múlt esztendőben mindössze A negyedik házgyár épül Budapesten. Az „Antik művészet” című kiállítás alkalmából is­meretterjesztő előadást tart Szabó Miklós művészettörté­nész pénteken este a szent­endrei művelődési házban. öten szenvedtek — enyhe le­folyású — mérgezést megyénk gazdaságaiban. O Mit mondhatunk a mun­kavédelmi előírások megtartá­sáról? — Rendszeres ellenőrzésein­ken megállapítottuk, hogy va­lamennyi gazdaság elkészítet­te munkavédelmi intézkedési tervét. 1975-ig, a negyedik öt­éves terv végéig csaknem más­fél milliárd forintot fordíta­nak gépesítésre, üzem- és munkaszervezésre, valamint a szociális ellátottság fejleszté­sére. E nagyarányú program egyaránt szolgálja a termelé­kenység fokozását, a munka- körülmények megkönnyítését és a baleseti veszélyek csök­kentését. Természetesen mind­ez nem elegendő. A legfonto­sabb — s ez egy fillérbe nem kerül! —, hogy a gazdaságok vezetői lelkiismeretesen lássák el munkavédelmi teendőiket. Az adminisztratív tevékeny­vállalatunk, a Pest megyei 1. számú Szolgáltató, Karban­tartó és Gyártó Szövetkezeti Közös Vállalat csupán kétéves, így nagy múltról még nemigen beszélhetünk, annál inkább — úgy véljük — jövőről. Ezt azért jelenthetjük így ki, mert a vállalat kollektívája — s en­nek már számtalan jelét ad­ta — támogatja terveinket, azok megvalósítására törek­szik. Mindennél jobban bizo­nyítja ezt az alábbi példa. Az elmúlt időszakban meg­jelent gazdasági szabályozók fejlesztési terveink végrehaj­tását erősen megkérdőjelezték, már-már úgy nézett ki, hogy a gondjainkon nem tudunk se­gíteni. A fejlesztésekhez szük­séges úgynevezett saját eszköz- fedezettel ugyanis nem rendel­kezünk, és így középlejáratú hitelkérelmünket a Magyar Nemzeti Bank — jogosan — nem fogadta el. Es ekkor a vállalat gazda­sági, párt- és szakszerve­zeti vezetői elhatározták, hogy a dolgozóktól kér­nek segítséget az előírt sa­ját alap előteremtéséhez. Személyenként húsz óra tár­sadalmi munka ledolgozását kértük dolgozóinktól, ys ők a kérésre kedvezően válaszoltak. Felajánlották, hogy június 20-a és augusztus 30-a között ösz- szesen 14 ezer munkaórát tel­séggel nincs is baj, a papír­munkában alig akid kivetni­való, de az intézkedések még nem minden esetben tükrözik a terveket. Mindenesetre ered­mény, hogy valamennyi tsz- ben kijelölték a munkavédel­mi megbízottat, akik között számos műszaki, illetve felső­fokú munkavédelmi képesítésű szakember található. Az idén elsősorban a termelőszövetke- \ zeti társulásokkal kell foglal­koznunk, mert ezekben a vál­lalkozásokban lényegesen gya­koribbak a balesetek, mint a termelőszövetkezetekben. Sajnos, az idén már öt halá­los baleset fordult elő a me­gye termelőszövetkezeteiben, s ha a felelősséget és az üzemi baleset jellegét még nem is tisztázták minden esetben, azért ez intő jel. Ne paroláz- zunk a halállal, hátha nem ereszti el a kezünket. A. Z. jesítenek. A felajánlást pár nap múlva már tettek követ­ték. Már eddig több ezer órát dolgoztak, és bizonyosnak lát­szik, hogy a vállalást teljesí­tik, s talán túl is teljesítik. Ez a vállalatnak mintegy öt-hat­százezer forintot jelent, azt, hogy a bank hitelkérelmün­ket — ennek nyomán — ked­vezően ítéli meg. ' Megnyugtató és jóleső érzés minderről beszélni, írni, hiszen itt arról van szó, hogy a vál­lalat valamennyi dolgozója szívügyének tekinti vállalata sorsát, stabilitását. (A tavalyi példa is emlékezetre érdemes: Szigetszentmiklóson a pártbi­zottság és saját központunk irodaépületének építésénél a dolgozók több mint négyezer munkaórát teljesítettek társa­dalmi munkában, s ez kétszáz­ezer forintot ért.) Elhatároztuk, hogy a mos­tani megmozdulást, össze­fogást maradandóvá, em­lékezetessé tesszük. A megtakarított összegből 25 ezer forintot a szigetszentmik- lósi I. és II. számú általános iskolának, valamint az óvodá­nak adunk, pontosabban: ezen a pénzen játékokat, iskolai fel­szereléseket vásárolunk, aján­dékozunk a gyerekeknek. Varga András igazgató I módosító utasítás és az utasí­tások egységes szerkezetbe | foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye július 20-án megje- ' lent 33. száma tartalmazza. A kutató, dokumentációs és számítástechnikai vállalatok és intézetek (irodák) munkaide­jének csökkentéséről hozott 1023/1972. (VII. 15.) számú mi­nisztertanácsi határozatot is ugyanitt találják az érdekel­tek. A munkaköri (szakmai) al­kalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 12/1972. (VII. 11.) EüM számú rendelkezést a július 20-án megjelent 11. számú Munka­ügyi Közlönyből ismerhetjük meg. A bérszabályozás rendszeré­rői rendelkező 13/1970. (XI.1 15.) MüM számú rendelet al­kalmazásával kapcsolatban M közleményt adott ki a MüM bérgazdálkodási főosztálya, amelyre a vállalatok figyelmét felhívjuk. (Megjelent a Mun­kaügyi Közlöny 11. számában.) A gazdaságosabb termelést elősegítő egyes intézkedésekről hozott 23/1972. (VII. 11.) számú minisztertanácsi rendeletre is­mételten felhívjuk a figyelmet. A rendelkezés teljes szövegét megismerhetjük a Tanácsok Közlönye 32. számából. A mezőgazdasági szövetke­zetekkel ipari együttműködés­re vonatkozó szerződési for­mákról és a legfontosabb fel­tételekről irányelvek jelentek meg a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő 29. számá­ban. Szüret — fólia alól A balatonboglári állami gazdaságban egy hektárnyi Gardinál szőlőt — kísérletkép­pen —, még januárban fóliá­val fedték be. A szőlőfürtök érését akarják ezzel meggyor­sítani. A kísérlet sikerrel biz­tat. A fólia alatti tőkék szé­pen és gyorsan fejlődnek. A szakemberek arra számítanak, két-három héttel előbb érnek a fürtök a fólia alatt, mint a szabadon levők. A vevő kívánsága szerint A jól sikerült próba befe­jeztével véglegesen üzembe­helyezték az Orosházi Üveg­gyár hungaropán üzemét. A 23 millió forintos költséggel kialakított új üzemben a ve­vők kívánságának megfelelő méretben és sok változatban fémkeretes nyílászáró szerke­zeteket készítenek. A Dunai Kőolajipari Vállalat jövendő kőolajfeldolgozó szakmunkásait Komáromban, a 318. $z. Ipari Szakmunkásképző Intézetben taníttatja. A jelentkezőknek diákotthoni elhelyezést, az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndijat biztosit a vállalat. Jelentkezhetnek általános iskolát végzett, 16 évnél nem idősebb fiúk. Tanulmányi idő: 3 év, utána a DKV-nál munka és szállás várja a végzetteket. A jelentkezési lapot az iskolának kell megküldeni, Cim: 318. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Komárom, Táncsics u. 73. Jelentkezéséről tájékoztassa vállaltunkat. Kérésére bővebb felvilágosítást adunk. Levélcím: Dunai Kőolajipari Vállalat, személyzeti és oktatási önálló osztály, Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: a 460-784-es vagy a 460-785-ös budapesti számon, a 16—11-es mellék. Mérleg a mezőgazdasági balesetekről Az idén már öt haláleset Tíz nap rendeletéiből A talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 3/1972. (TK 33.) MT TH számú

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents