Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

4 K-ftírltm 19:2. JÚLIUS 25., KEDD Fontos feladat a munkáshagyományok ápolása Folytai fa munkáját a nemzetközi szakszervezeti kulturális szimpozion A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezésé­ben .szombaton megnyitott nemzetközi szakszervezeti kul­turális szimpozion folytatta munkáját. A hétfői tanácsko­záson tízen szólaltak fel. Töb­bek között ár. Ortutay Gyula akadémikus is. A vitában értékes eszme­csere alakult ki az országok szakszervezeti mozgalmának tapasztalatairól, a munkás- osztály kulturális felemelkedé­sének, általános és szakmai képzettségének növelése érde­kében végzett sokrétű munká­ról. Több felszólalás érintette a munkáskultúra nemzeti voná­sait és hangsúlyozta a kulturá­lis munkáshagyományok ápo­lásának és fejlesztésének szükségességét. EGER Befejeződött a nyári egyetem Vasárnap diplomaosztással zárult az egri nyári egyetem általános tagozata, amelynek előadásai során 93 amerikai pedagógus — középiskolai és egyetemi tanár — ismerkedett Magyarország gazdasági, tár­sadalmi, kulturális életével. Az Egyesült Államok több városából érkezett hallgatók angol nyelvű előadások alap­ján tájékozódtak hazánk gazdasági és társadalmi fej­lődéséről, oktatásunk hely­zetéről, irodalmi, zenei és filméletünkről. T V-FIGYELŐ Természetfilmek. Síró nő, kis­gyermek, kotyoKxutya szere­peltetése záloga a meghatódás- nak, ezt minden filmes tudja. A biztonságos hatáskeltés ha­sonló összetevője a különleges­ség, az egzotikum a természet­filmekben. Hogy ezek mégsem egyforma színvonalúak, sőt, jelentős különbség van közöt­tük — elsősorban a filmkészí­tők látásmódján múlik. Ha tu­dós irányítja a munkát, aki ugyanakkor telített a termé­szeti szép iránti érzékkel, és rendelkezik a népszerű elő­adásmód képességével, vagy ha a hivatásos filmes ügyel gon­dosan a látvány tudományosan is alapos, lényeget láttató köz­vetítésére — a siker nem ma­radhat el. E kétféle megoldási lehetőség jó megválasztását kaptuk egyfelől a Hét tenger c. olasz dokumentumfilmnek a sarki tengerekről szóló részé­től, másfelől az Etna, a legna­gyobb európai vulkán tavalyi heves működését bemutató al­kotástól. Jóllehet ismereteimét is összegezhettem, illetve bő­víthettem jóvoltukból, elsősor­ban néhány kép őrződött meg élesen bennem, úgy valahogy, mint valóságos utazások után: felidézésükkor néhány arc, esemény, utcarészlet villan elő a homályból, az átéltek sűrít­ményeként — mert ilyen az emberi emlékezet sajátos mű­ködése. Az olasz filmből pél­dául a hajó vágta lékben való halászat után a vízből a jégre csapatostul visszaugráló ping­vinek önfeledten boldog, tün­dén cikázása rögződött meg, a groteszk bájú gyermeki öröm e hasonlíthatatlan látványa. Az Etna-film kockáiból hason­lóan szilárd emlék a még meg- szilárdulatlan lávafolyam lassú hömpölygése. tetején a játéko­san beledobált fadarabok li- dérclángocskáival. A termé­szeti és művészi szép e különös találkozásai akkora örömet szereznek, ami többet jelent a legalaposabb szakmai előké­születnél, a leggondosabb ki­dolgozásnál. Ilyen „termékeny pillanatokat'’ várunk minél sűrűbben a képernyőn. «TäjyÖH^y“. Kézenfekvő len­ne, ha a törékeny marosvásár­helyi színésznő, Illyés Kinga műsorát az előbbihez hasonló hangnemben méltatnám. Hi­szen a székely népballadákat vonzó hűséggel énekelte, és alázattal idézte. A vállalkozás és bemutatása iránti föltétien tiszteletemet nyilvánítva még­is közzé kell tennem disszo­náns fenntartásaimat a dicsé­ret egyhangú kórusában. Ugyanis bizonyos túlfűtöttség, lelkendezés is jelentkezik Illyés Kinga szövegmondásá­ban, ami a dinamikai árnya­lást gyengíti. Köztudott szak­mai ártalom a túl magasról való indítás, mert ilyenkor a lélegzet elfullad, a lendület megbotlik, az előadás egyhan­gúvá válik. A műsor „megfil­mesítésének” giccsbe haljó, édeskés képi közhelyei pedig újból figyelmeztetnek az öncé­lúan használt eszközök eszté­tikailag is veszedelmes voltára. Öt férfi komoly szándékkal A nemes értelemben vett szórakoztatás a tévéprogram Achilles-sarka. A kritika fa- nyalgását az érintettek a mű­faj iránti előítéletnek hajla­mosak magyarázni, holott bi­zonyos vagyok benne, hogy a legsavanyúbb műítész is szeret jókat nevetni, felhőtlenül szó­rakozni. Nem szereti azonban (akárcsak az igényes néző), ha ostobának vélik, akit ügyetle­nül, gyermekded produkciók­kal is kielégíthetnék. Bárány Tamás modern boccaccói tör- ténetkéi is azért tetszettek, mert könnyedségük és látszat­ra felszinességük mögött mai életünk jellegzetességeit is fel­villantották — s ugyanez ér­vényes Katkó István most be­mutatott, saját regényéből ké­szített tévéfilmjére. A „házas­sági apró” szociológiai kereszt­metszetnék is beillő kaland- lehetőségeiben magunkra: sa­ját hibáinkra, önzéseinkre, gyengeségeinkre ismerhettünk, kellemes előadásban, korrekt színészi teljesítményekkel. Zsurzs Éva tudatosan és oko­san „színészeire rendezte” a játékot, és ők — Drahota And­rea, Darvas Iván, Koncz Gá­bor, Kozák András, 'Márkus László, Mensáros László, Sztankay István és a többiek — éltek is a lehetőségekkel. Próbafelvétel...Visconti film­jét (Halál Velencében) okkal marasztalhatjuk el hosszadal­masságban. A Thomas Mann-i mondatok sajátos lejtése film­képekké oldva nem adhatta vissza a mű gondolati mélysé­gét. Ám Tadzio alakítójának megválasztása vitathatatlan te­litalálat volt. A tévében látott műhelytanulmány a szereplő keresését mutatta be, s való­ban kiérzett belőle a rendező szándéka, mellyel Aschenbach leikébe kívánt belehelyezked­ni, s onnan előbányászni azt a veszedelmes, hínáros mélyekbe rántó szépségeszményt, mely egy fiú alakjához kötődött, s melynek testi valóját, kétértel­mű mosolygását Björn Ander­senben sikerült megtalálni. Lehotay-Horváth György VILÁGSZERTE Magyar képzőművészeti kiállítások A következő hónapokban — a Kulturális Kapcsolatok In­tézete szervezésében — mint­egy száz magyar képzőművé­szeti kiállítás megrendezésére kerül sor külföldön. A Kodály Zoltán életét és munkásságát bemutató tárlat a finn főváros­ban augusztus 25. és szeptem­ber 10. között tart nyitva. Az olaszországi XXX. faenzai nemzetközi kerámiakiállításon — július 23. és október 8. kö­zött — hét magyar művész vesz részt. Szerepel hazánk az in­diai és a japán nemzetközi gyermekrajz-kiállításokon is, amelyeken eddig szinte min­den évben magyar gyerekek nyerték el a legjelentősebb dí­jakat. Első ízben képviseltetik magukat a magyar grafikusok a kanadai Montreálban meg­rendezésre kerülő nemzetközi karikatúratárlaton. Az Egye­sült Arab Köztársaságban ma­gyar néprajzi, Etiópiában kis­plasztikái, Peru fővárosában idegenforgalmi tárlatot nyit­nak meg. Kuwaitban néprajzi, Nyugat-Berlinben grafikai, Spanyolországban pedig textil­művészeti kiállítással képvi­selteti magát hazánk. Az Egye­sült Államokba a KKI grafikai anyagot küld, amelyet vándor- kiállítás formájában több vá­ros közönsége előtt is bemu­tatnak. Ausztriában a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésé­ben őskori idol-plasztikai ki­állítás nyílik novemberben. Esztergom Kodály­emlékhangverseny Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója tiszteletére emlékhangversenyt rendeztek vasárnap Esztergomban. A Győri Filharmonikusok zene­kara és az esztergomi Balassa Bálint kórus a fővárosi elő­adóművészek közreműködésé­vel adott ízelítőt a nagy mes­ter legnépszerűbb műveiből. Az emlékhangversenynek a város lakosságán kívül sok külföldi hallgatója volt. A szombaton nyílt Dunakanyar művészeti nyári egyetem kül­földi résztvevői is ott voltak a hangversenyen. Nemzetközi lakodalom a Tisza-parton Ukrán együttes nyerte az Aranypapucs-díjat — Nyári tárlat nyílt Készlet az elsödíj-nyertes szovjet együttes műsorából Pest megyeiék is igen szép számmal sétálták a hét végén, szombaton és vasárnap a sze­gedi Tisza-parton, ismerked­tek a várossal, a szabadtéri játékokkal, a 40 ezer vendég között, amelyet fogadott e két napon a város. Tizennégy kü- lönautóbusz utasa és igen sok külföldi is érkezett. A pénteken este megnyílt szegedi szabadtéri játékok má­sodik estjére került sor szom­baton, amikoris a közel hat­ezres nézőközönség nemzet­Másfél éve fogtak hozzá Már virág is van a kőrakás között Sertéstrőgyőt, tőzeggel keverve, kitűnő minőségben értékesítünk a Húsipari Vállalat nagytétényi sertéshizlaldájában. Érdeklődni lehet: a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermeló és Talajerőgazdálkodási Vállalat nagytétényi kirendeltségénél (a Húsipari Hizlaló Vállalat hizlaldájában), Budapest XXII. kér. Telefon: Budapest 465-715, 32-es mell., vagy BK m. Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat, Kecskemét, Czollner tér 5. Telefon: 11-701, 13-797. litta, a fiatalasszony 1967-ben végzett, először Felsőgödön helyezkedett el, majd egy év múlva Kismarosra került. Óvónő. Kezdő fizetése 1450 fo­rint volt, de mert egyfolytá­ban négy esztendeig volt szü­lési szabadságon — 1968 augusztusában született a kis Melitta, 1969 októberében Ba- lázska — jövő év januárjá­ban már hat éve dolgozó. — És már másodszor épít­kezünk. Négy esztendővel ez­előtt kerethiány miatt nem kaptunk kölcsönt, viszont sze­rencsénk volt: vettünk egy telket, kétszáz négyszögöleset, szép fekvésűt. Először édes- apáméknál húzódtunk meg. A házunkhoz toldott apám egy szoba-konyhát, mi segédmun- káskodtunk az építkezésnél. Aztán hogy sikerült megkap­nunk tavaly januárban a pe­dagógusépítési kölcsönt, rög­tön hozzáfogtunk a típusterv szerinti, de saját ötleteink se­gítségével adáptált építéshez. Két és fél szoba, terasz, össz­komfort — és a gerendákat úgy rakattuk, hogy még egy szobát építhessünk, ha a gye­rekek nagyobbak lesznek. Vagy ha jön a többi kicsi ... Mert nagyon szeretem a gye- j rekeket. Ezért választottam ezt a pályát is. Szakiparos a házban Következtek a szokásos anyagbeszerzési hercehurcák, de nem sajnálták az utánjá­rást. És segített az egész csa­lád, a fiatal házaspáron kí­vül Melitta öccse és édesapja is. — Ö a saját érdekében is, mert tudta, hogy ha mi kitesz- szük a lábunkat, ők lesznek a soros ottlakók. Az öcsém ugyanis* most nősül. A fiatalasszony fél kézzel a kicsit fogta, fél kézzel mal­tert kevert. Most már mind­két kicsi vele együtt jár az oviba. És már virág nő a kő­rakás között. Kell konyhakert is, az alap­ból visszamaradt anyagból a szomszéddal közösen iker tü­zelőtárolót létesítenek. Már csak a bojler hiányzik, de hát — akad szakiparos a házban. A fiatal férj mindenhez ért. Ö meszelte színesre a lakás fa­lait, ő csinál játékpolcot a gyerekeknek. Fontos a kerítés is a kicsik miatt, azt is meg­barkácsolja. Szőnyegpadlót vettek — olcsóbb, mint a par­kett; egyelőre olajkályhájuk van, etázst akarnak, majd Emil megcsinálja ... MÁV-alkalmazott, nemrég váltotta ki a másodállású ipart vízvezeték-szerelésre. Terve, hogy mestervizsgázik víz-, gáz-, központifűtés-szerelés- ből. Százhatvanezer forint köl­csönpénz — meg amit két if­jú ember, családi segítséggel produkál, szabad szombatok, minden vasárnap, minden ün­nepnap feláldozása, sok szor­galom, ötlet, ügyesség. S ahogy elnézem, ez annyit ér, mint az építési kölcsön. Péreli Gabriella közi lakodalmon vett részt. Az ötletes és újszerű bemu­tató ugyanis — Hegyen-völ­gyön lakodalom — címmel ha­gyományos népi lagzit eleve­nített meg, amelyre hét más nemzettől érkeztek vendégek, mindannyian saját szokásaik­kal, táncaikkal, dalaikkal kö­szöntve az új párt. A pontosabb magyarázat­hoz tartozik, hogy ez a bemu­tató a Szegeden három na­pon át zajlott nemzet­közi szakszervezeti nép­táncfesztivál gálaestje volt. A fesztiválon hat magyar együttes és hét külföldi — bolgár, csehszlovák, francia, lengyel, NDK-beli, román, szovjet — versengett egymás­sal. Befejezésül e szombaton este látott kétrészes táncjá­tékkal búcsúztak a fesztivál­várostól. A szegedi szabadté­ri játékok történetében elő­ször fordult elő, hogy amatőr együttes lép fel a Dóm féri hatalmas színpadon, de aki látta műsorukat, az egy percig sem gondolt rá, hogy műked­velők fellépését szemléli. Eb­ben, az egyébként is kitűnő együttesek mellett, igen nagy szerepe volt a rendező koreog­ráfusnak, Novak Ferencnek, aki a néptáncfesztivál ko­reográfiái versenyében az első díjat nyerte el. A lakodalom vőfélye Iglődi István, a budapesti Nemzeti Színház művésze volt, aki rendkívül hangulatosan mint­egy a konferanszié szerepét látta el a helyzethez illőn. A kétrészes táncjáték Daróczy- Bárdos Tamás vezényletével és zenéjével, Székely László nemesen egyszerű, a népieske- dő sallangoknak még a látsza­tát is kerülő, ízléses díszletei között játszódott, kedves ke­retbe foglalva a sokféle nép­szokást, népi táncot. Az első rész a legénybúcsú, a második rész a menyasszony búcsúz­tatásának, Európa-szerte kü­lönböző, de azonos érzelmi fo- gantatású, szép szokásait ele­venítette meg, s a záróképek­ben több száz táncos vigalmá­nak lehettünk részesei. Ezen belül a külföldi együttesek egy-egy önálló feladatot is kaptak, de beleolvadtak a kö­zös produkcióba is, ami bi­zony nem volt kis feladat sem számukra, sem a rendező szá­mára. Az eredményről azon­ban csak dicsérettel szólha­tunk, az együtteseknek pedig — magyaroknak és külföldiek­nek egyaránt — minden ed­diginél nagyobb lehetőséget adott tapasztalatcserére, mű­vészeti hagyományaik és tö­rekvéseik kölcsönös megis­merésére. A táncosok nagysi­kerű műsorához Török Erzsé­bet Kossuth-díjas népdaléne­kesnő fellépése, a tőle meg­szokott magas színvonalon tette teljessé e soha nem lá­tott nagy lakodalom élmé­nyét. Ahogyan az mér lakoda­lomban szokás: éjfélkor ke­rült sor az egyik legfontosabb eseményre. Ezen persze már nem az egész közönség vett részt, hanem csak a résztvevő együttesek, akik számára ele­kor hirdették ki a nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál zsűrijének döntését. A nemzetközi zsűri dr. Ortutay Gyula akadémikus vezetésé­vel az első dijat, az Arany- papucs-díjat, a kirográdi Jatrany szovjet táncegyüttes­nek ítélte, amely az ukrán folklór legjellegzetesebb ele­meit fegyelmezett, látványos előadási módban, kitűnő ko­reográfiái felépítésben mu­tatta be. Az Ezüstpapucs-di- jat, vagyis a második helye­zést, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete Bartók Béla táncegyüttese nyerte él, a megosztott harmadik díjat pedig, a HVDSZ Bihari János táncegyüttese és a bolgár szak- szervezetek szófiai Dimitrov Művelődési Házának együtte­se nyerte el. Vasárnap délben a Szege­di Ünnepi Heteknek ugyan­csak kiemelkedő eseményére került sor: a XIII. szegedi nyári tárlat nyílt meg Szi- netár Miklósnak, a Televízió főrendezőjének bevezető sza­vaival. Az idén az ország minden részéből — Pest me­gyéből is — 194 művész vesz részt a tárlaton 330 alkotással. Az érdeklődés sokkal nagyobb volt, a zsűri a jelentkezett 280 alkotó 800 műve közül vá­lasztotta ki a végülis kiállított anyagot. A rangos tárlaton, 118 festményt, 82 grafikát, 77 szobrot, 41 érmet és 12 egyéb alkotást tekinthetnek meg az érdeklődők szeptember 17-ig. tu Aki nem túl sűrűn utazik át Kismaroson, elcsodálkozik: Néhány éve a községnek ezen a részén nyoma sem volt ház­nak! A főközlekedési útból nyíló utcácskákban tavaly még csak egy — szintén vadonatúj, szintén pedagógusok építette — ház állott, s mára az út mentén megint kinőtt a föld­ből egy. Már másodszor Erdővölgyi Emilék ketten sgyütt alig ötvenévesek; Me-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents