Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-22 / 171. szám
ms Jüure ''"'«»•t rt.a> h Kiei <r /űrlap 7 Pá LYÁZ AT Az 5/1972. Bk. M. számú rendelet alapján pályázatot hirdetünk az alábbi szabadkasszás boltok boltvezetői munkakörének betöltésére. Boltszóm: Cím: ÁtlaglétszámCegléd 2. Tömörkényi u. 34. 2 17. Csutak Kálmán u. 24. 2 19. Bede u. 16. 2 20. ÚTGÉP Vállalat, büfé 2 26. Fegyver u. 1. 1 90. Kossuth tér 1. (pékáru) 1 107. Gimnáziumi büfé 1 110. Csengeriszél 1 172. Húsipar, gyári büfé 1\ 174. Cipőgyár, büfé 1 Pilis 188. Bicskei út 1 Monor 45. Kossuth Lajos u. 88. (édesség) 2 79. Bocskai u. 34. 2 Dunaharaszti 4. Mátyás u. 33. 2 A pályázat augusztus 10-ig küldendő be munkaügyi csoportunkhoz. A csoport az érdeklődőknek részletes tájékoztatást ad. A pályázat feltételeit a hivatkozott rendelet részletesen tartalmazza. Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Cegléd, Kossuth tér 1. Telefon: 4-32. Figyelmébe ajánljuk ingatlanközveTési szo'gálatunkat A megszűnt Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat helyett továbbra is rendelkezésére állunk — Szentendre — a szentendrei járás — a ráckevei járás — a budai járás és — Százhalombatta területén. Kirendeltségeink: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Tel.: 96—24. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa György u. 1. Tel.: 61. Vállalatunk a következő szolgáltatásokat végzi: — eladási és vételi megbízások (üdülőtelkekre, házasingatlanokra), — ingatlancímek kiadása, — ingatlanok forgalmi értékének megállapítása, — lakáscserék lebonyolítása, — több telekkel, illetve házasingatlannal rendelkező tulajdonosok ingatlanának értékesítése. Gyors, pontos és szakszerű ügyintézés. Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat Ady Endre u. 5. Telefon: 92-82. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN! S/" erek M < zkvában Kábelgyártó gépek, színpadi fény:zabályozók A HUNGEXPO a magyar | termékek jel -nitős sikeréről i kapott níreket a moszkvai nemzetközi elektrotechnikai szakkiállításról. A Diósgyőri Gépgyár és a szovjet Glavkabel-cég műszaki és tudományos együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. A jegyzőkönyv szerint az 1972—75-ös időszakban speciális kábelgyártó gépek tervezésében, próbaüzemeltetésében és tömeggyártásában teremtenek szoros kapcsolatot. A diósgyőriek nagy teljesítményű szigetelőgépének vásár| láisáról négyrfullió rubel értékű szállítási szerződést írtak alá a szovjet megrendelők. A magyar kiállítás 800 négyzetméternyi területén érdeklődést váltottak ki a Tungsram—Konverta Gyár korszerű színpadi fényszabályozó berendezései. Ezek a szerkezetek vezérlik a magyar pavilon újszerű megvilágító készülékeit. A moszkvai operettszínház és a leningrádi Gorkij színház képviselői kezdtek tárgyalásokat a korszerű magyar berendezések megvásárlásáról. f AZ ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT Kereskedelmi központja kéri t. vidéki vásárlóit: mivel a Fővárosi Tanács rendelete értelmében a Nagykörút és a Duna által határolt területen 3 tonnás vagy ennél nagyobb összsúlyú gépjárművek jelenleg már csak 10 és 15 óra között közlekedhetnek, a forgalomtorlódást elkerülendő, rendeléseikkel elsősorban az alább felsorolt árusítóhelyeket szíveskedjenek felkeresni: KOMÁROM MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Komárom, Klapka György u. 35. UNIKER KISKERESKEDELMI VALLALAT Esztergom, Kossuth u. 73. NÓGRAD MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Salgótarján, Kossuth u. 1., valamint Balassagyarmat, Bajcsy-Zsilinszky u. 13. UNIVERSAL KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 23. Gyula, Április 4. tér 4. és Orosháza, 88. sz. Járműbolt SZOLNOK MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Szolnok, József Attila u. 4. BACS-KIKUN MEGYEI VEGYESIPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Kecskemét, Puskin u. 25—27. és Baja, Vörösmarty u. 10. DELTA KISKERESKEDELMI VALLALAT Szeged, Attila u. 10. PÉCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ Pécs, Hal tér 5. ZALA MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Zalaegerszeg, Kossuth u. 24. és Nagykanizsa, Ady Endre u. 2. VAS MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Szombathely, Köztársaság tér 36. KOMFORT KERESKEDELMI VALLALAT Veszprém, Kossuth u. 3., Keszthely, Kossuth Lajos u. 21. és Pápa, Kossuth u. 23. SOMOGY MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Kaposvár, Ady Endre u. 4. és Balatonboglár, Dózsa György u. 1. FEJÉR MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Székesfehérvár, Március 15. u. HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Eger, Zalár u. 10. Gyöngyös, Lenin tér 2. és Hatvan, Lenin tér 4. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Miskolc, Zsolcai kapu 7. HAJDU-BIHAR MEGYEI VEGYESIPARCIKK KISKERESKEDELMI VALLALAT Debrecen, Vörös Hadsereg u. 21. és Debrecen, Simonffy u. 2/c. Engedményes bútorvásár j’úliusban a bútoráruházában: Nagykőrös, Kecskeméti u. 21. (a Pipagyár épületében) Egyedi bútorok, hazai és importált kárpitozott garnitúrák és lakószobák, csillárok, függönyök 20-60%-os árengedménnyel! Rendkívüli vásárlási alkalom! Győződjék meg róla a helyszínen! A Keleti pályaudvartól egy megállóra levő központi telepére a Középü letépitö Vállalat FELVESZ • férfi raktári munkásokat • fűrészgépmunkást • bognárt • rakodó- munkásokat • udvarosokat • olajkólyhafűtőt Jelentkezés: a Budapest XIV., Kerepesi út 27/a. szám alatt. TÁPLÁLKOZÁSI KULTÚRÁNKRÓL NEM SZÜKSÉGES hozzá statisztika, elég, ha az utcán, a munkahelyünkön, vagy a baráti körünkben kicsit körülnézünk: megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években a kövér emberek országa lettünk. Mi tagadás, mi, magyarok szeretünk jókat enni, konyhánk dús és ízletes, de sajnos túl zsíros és túl bőséges. Míg 1938-ban 33 kiló volt az egy főre eső évi húsfogyasztásunk, ma 55 kiló, s a 17 kiló zsírmennyiséget is feltornásztuk 26 és fél Kilóra. Pedig a halálokok között ma első helyen a túl- tápláltságból adódó szív- és érrendszeri megbetegedések állnak. Nem véletlen, hogy a tőkés országokban nem egy biztosító társaság az életbiztosítás megkötése előtt leméri az ügyfelet, és a biztosítási díjtételt aszerint emeli, amilyen mértékben az ügyfél súlya túllépi a normálisát. De hát mit lehet tenni a súlytöbbletünk ellen? Mi a tennivalónk, ha belátjuk, hogy az a bizonyos 5—10 kiló mázsás súllyal nehezedik minden szervünkre?! „HOGY KÖNNYŰ LEGYEN AZ ÁLMOD, legyen könnyű a vacsorád!" — hagyták ránk elődeink a bölcs mondást. Mi azonban hiába ismerjük ezt az igazságot, szerte a hazában esténként mégis nagy tort ülünk, nagykanállal eszünk, s a pihenni térő szervezetünket jócskán megterheljük. Az emberiség civilizációs ártalmaként kialakul5 a mozgásszegény életmód, holott az ember úgy van teremtve, hogy mozogjon, dolgozzék. Ha ezt nem teszi, ha a szervezetét nem működteti, elgyengül, el- satnyul. A mai üléstől ülésig elrendezett életmódunkban már jóformán alig gyalogolunk. Így következik be az a nagy veszedelem, hogy a bőséges táplálkozással több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit elhasználunk. Ezáltal felbomlik energiaegyensúlyunk, s előáll a túltápláltság, az „elfekvő készletek” felhalmozódása, azaz a kövérség. Étkezési ritmusunk, étkezési szokásaink sajnos, nagy mértékben közrejátszanak egészségünk rongálásában. Ha akkor étkeznénk bőségesen, amikor azt le is dolgozzuk, és nem este, a pihenés óráiban fogyasztanánk annyit, amennyi csak belénk fér, kevesebb lenne „túlsúlyos” honfitársunk. AZ EGÉSZSÉGÜGY SZAKEMBEREINEK táplálkozási tanácsa évezredes: „Reggelidet edd meg magad, ebédedet oszd meg barátaiddal, s a vacsorádat hagyd meg ellenségeidnek”. Ennek belátásával a legtöbb iparilag fejlett országban ma már a reggeli számít főétkezésnek. Számunkra is nyitva áll az útja annak, hogy ezt az átállást megvalósítsuk, csakhogy a mi táplálkozási kultúránk megmerevedett egy ponton. Egész napot átdolgozunk egy-két feketekávéval, jobb esetben elfogyasztjuk mellé vékony kis üzemi ebédünket, s korgó gyomrunkat az esti jóllakásra tartogatjuk. Ezt kellene felváltania annak, hogy korábban kelve jól bereggelizzünk, napközben is néhány kiadós, jó falatot fogyasszunk, estére pedig a sok üldögélés és tévénézés mellé maradna a leginkább illő: bögre aludttej. Tudjuk ennek igazságát, mégsem eszerint élünk. Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint az emberiség életkorának tovább- hosszabbodása a jelenlegi 68, 70, 72 évről ma nem új gyógyszerek feltalálásán és a kórházi ágyak számának növelésén múlik elsősorban, hanem tápfálkozáskultúránk változásán. K. É. PIHENNI - TUDNI KELL AZ EMBERNEK mindig szüksége volt a pihenésre. Természetes, hogy napjának egy részét alvással, pihenéssel tölti. A szabadság, tehát az év bizonyos szakának vagy a hét végének kizárólag pihenéssel való eltöltése azonban eléggé újkeletű. De hogy a szellemi és fizikai munkát végző mai embernek egyaránt szükséges, azt nem vonjuk kétségbe. Megbízható mérések igazolták, hogy azok az emberek, akik évente néhány hetet kizárólag pihenéssel töltenek, szabadságuk után többet és jobban dolgoznak, mint azok, akik szabadságuk alatt is dolgoztak, vagy akik — abban a hitben, hogy nélkülözhetetlenek — sohasem kapcsolódtak ki a munkából. Akik egy-két napra felaprózva ügyes-bajos dolgaik intézésére használják fel évi szabadságukat, ugyancsak megsínylik a két-három hetes teljes kikapcsolódás hiányát. De nemcsak ők sínylik meg, hanem munkahelyük is, mert az évekig nem pihenő ember munkájának hatásfoka ugrásszerűen csökken. Vonatkozik ez azokra is, akik évi szabadságukat és hét végi szabad idejüket éveken keresztül „fusizással” vagy — szellemi dolgozók lévén — különmunkákkal töltik. HA EGY-EGY CSALÁD házépítéssel, téglarakással vagy malterkeveréssel tölti nyári szabadságát, egyáltalán nem biztos, hogy elmulasztotta a pihenést. Ugyanis a zárt térben megfeszített szellemi munkát végző embernek egy-egy nyári építkezésen való részvétel akár különleges kikapcsolódást is jelenthet. A lényeg tulajdonképpen az, hogy az ember a kötelező feszültségektől, a megszokott környezet felelősségeiből néhány hétre kikerüljön. És ha eközben a megszokottól eltérő fizikai munkát végez, szervezete és idegrendszere biztosan pihen. Ezért alakulnak a nagyvárosok körül világszerte kis kertövezetek, ahol politikusok, egyetemi tanárok, gyári munkások, orvosok és mérnökök, pedagógusok és mindenfajta tisztviselő ásót és kapát ragadnak, hogy utána gyönyörködhessenek konyhakerti veteményeikben, virágzó fáikban vagy pompázó virágágyasaikban. A kezük munkájával és „arcuk verejtékével” megtermelt gyümölcs és zödség nemcsak ízesebb és olcsóbb a piacinál, hanem legjobb forrása az aktív pihenésnek is. A VIZSGÁLATOK azt is igazolták, hogy egyáltalán nem mindig a nyár az az évszak, amikor a szabadságot a legeredményesebben lehet pihenésre fordítani. Az idősebbek, a kisebb-nagyobb mértékben magas vérnyomásnak, a szívbetegek, a vegetatív ideges zavarban szenvedők, a pajzsmi- rizs-túltengésesek néha köny- nyebben viselik el megszokott környezetükben, munkahelyükön a rekkendő nyári hőséget, mint lakásukban vagy üdülőhelyen. Az egészségük és munkavégző képességük felfrissítéséhez szükséges kúrákat néha előnyösebben töltik tavasszal vagy ősszel, mint nyáron. Meglepő módon az asztmásokról is kiderült, hogy a borús, napfényszegény téli hónapokban töltött háromhetes szanatóriumi pihenés sokkal előnyösebb volt, mintha nyári napfényben kúráztak volna. A dolgozó, de betegeskedő ember tehát jól teszi, ha szabadságának idejét az orvossal is megbeszéli. Dr. Sz. A. Japán permetező. Háromezer darab tízliteres permetezőt várnak az őszi növényvédelem segítésére. A Szöváru — amely a falusi növényvédelmi boltokat áruval ellátja — augusztusban 500 darab motoros háti permetezőt hozat be szintén Japánból. 4
