Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-22 / 171. szám

1972 JÚLIUS 33., SZOMBAT ;T0ríiiD 5 Vb-ülés a gyárban A jó tapasztalatok még jobb kapcsolatokat ígérnek Mintha mindig ritzeltek volna... ÜZlEmiÜK AZ EGÉSZ ORSZÁG Betonköszörű A BVM szentendrei gyárá­ban készülnek a SENTAB- rendszerü vízvezeték nyomó­csövek. Ezek illesztése nagy pontosságot kíván, ezért a tok­részt 0,5 mm pontosságra kö­szörülik. i Budakalászon az év első ne­gyedében új iparjogosítványt hét kisiparos kapott: — egy villanyszerelő, két kőműves —, továbbá egy asztalos, egy fazekas, és két szekérfuvaro­zó. Ugyanebben az időszakban három kisiparos adta vissza iparát: egy villanyszerelő, egy gépjárműjavító és egy vegyes javító. Az arány tehát „globáli­san”: hétdiárom a műkö­dő iparosok, azaz a lakos­ság javára. Ez az összkép a második ne­gyedben sem módosult, leg­alábbis ami a számszerűséget illeti: egy vízvezeték-szerelő és egy kőműves visszaadta, egy kőműves és egy kőfaragó kiváltotta az ipart. Nem kötelező, de általában írásban is megindokolják, miért adták vissza iparukat. Ez esetben egy kőműves Du- nabogdányba helyezte át ipa­rát, egy villanyszerelő más helyiségbe költözött — egy Vízvezeték-szerelő azzal adta vissza a múlt év júliusától ez év júniusáig gyakorolt mel­lékfoglalkozású iparát, hogy nem látja biztosítottnak munkaellátottságát. A Szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalatot, a volt Kocsigyárat még mindig jobban ismerik a régi nevé'n. Ez elsősorban a vállalat profil­jából adódik: 86 millió forin­tos éves tervüket nagyrészt utánfutók, futóművek és pót­kocsik gyártása teszi ki. Az EB 770 típusú traktor- vorutatású, egytengelyes, bille­nőszekrényes pótkocsik készí­tését ebben az évben kezdték meg. Az idén 300 darab szállítá­sát tervezik, 103 ezer fo­rintos egységáron. Ezenkívül nagy számban ké­szítenek kooperációban futó­műveket, a többi között az NDK megrendelésére. Az utóbbi időben különösen meg­nőtt a kereslet az Agrotröszt részéről a lóvontatású, gumi­kerekű táblás kocsik iránt, amelyeket szintén a szentend­rei kocsigyár állít elő. Az Erdészeti Fa- és Vegyes- , ipari Vállalatnál nemcsak ha- | A tanácsok és a nem taná­csi szervek kapcsolatáról, együttműködéséről a többi között azt mondja a tanács- törvény: „...a tanácsok ellen­őrizhetik — a fegyveres testü­leteket kivéve — a nem taná­csi szerveknél a dolgozók ér­dekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és mun­kaügyi jogszabályok megtartá­sát, és beszámolót kérhetnek tőlük.” A Szentendrei Városi Tanács szervezeti és működési szabályzatában pontosan meg­határozta, hogy mely szervei útján és milyen módszerrel gyakorolja ellenőrzési és be­számoltatási jogát. Három tárgykörben A tanács jogaival első ízben a közelmúltban élt, egy terme­lőüzemnél, a Szentendrei Pa­pírgyárnál. Az üzemi szakszer­vezeti bizottsággal karöltve a tanács három osztálya tartott (Okkal, hiszen Budakalászon még nincs vezetékes víz.) Ér­dekes viszont egy ellenkező érv: egy gépjárműjavító nyolc esztendeje gyakorolt iparát segítséghiány indokával szün­tette be. A községben leginkább az ács, bádogos, a szorosan vett lakossági szolgáltatóiparok kö­zül a fodrász hiányát érzik leg­inkább, s ennek oka minde­nekelőtt a helyiség szűke. A csupán működési engedéllyel dolgozó — vagyis csak javító tevékenységet folytató — kő­műves sok is, keveslik viszont az ipar­igazolványos kőművesmes- ‘ terek számát. Alighanem egy régi fogalom is eltűnt az öregség miatt visz- szaadott vegyes javító iparral: 1893-ban született művelője a mai felfogás szerint elképzel­hetetlen, egymástól távolálló, legkülönfélébb profilú javító­tevékenységeket végzett, s mi­után ez év januárjában, majd­nem nyolcvanesztendősen, visszaadta hosszú évtizedekig gyakorolt iparát, meg is halt. — P. G. — gyományos gyártmányokkal foglalkoznak, hanem állandóan kísérleteznek a korszerű mező- gazdaság igényeinek megfele­lő új termékekkel is. Hamaro­san elkészül a vállalatnál az automatikus szervestrágyaszóró pótkocsi prototípusa. A műsza­ki vizsgálatok remélhetőleg az év végéig befejeződnek, s a jövő évben megkezdik a — eddig importból be­szerzett — szervestrágya­szóró hazai szériagyártását. A vállalat a távlati fejlesz­tésre is nagy gondot fordít. A terjeszkedésre, a bővítésre azonban nincs elég területük, ezért kénytelenek kétszintes szerelőcsarnokot építeni. Az új — 7 m széles, 30 m hosszú — szerelőcsarnok saját erőből, a tervek szerint az év végéig készül el. Ezzel részben meg­oldódik a vállalatnál a hely­hiány és áttérhetnek a szalag- rendszerű szerelésre, valamint a korszerű festési módszerre. A. E. vizsgálatot a gyárban. Az egészségügyi osztály a munka- védelmi szabályok megtartását és a dolgozók egészségügyi­szociális ellátását, a pénzügyi, terv és munkaügyi osztály a munkaügyi jogszabályok betar­tatását, a művelődésügyi osz­tály pedig a kulturális tevé­kenységet vizsgálta. A három szakigazgatási szerv által közösen elkészített és Bücher Zoltánná gyárigaz­gató beszámolójával kiegészí­tett jelentést a tanács végre­hajtó bizottsága a helyszínen, a Szentendrei Papírgyárban értékelte, tárgyalta meg. A vb- ülésen részt vettek a gyár párt-, gazdasági és szakszer­vezeti vezetői, dr. Cziglán Ist­ván, a Papíripari Vállalat gazdasági igazgatója és az érintett tanácsi bizottságok el­nökei. A munkások érdekében A Szentendrei Papírgyár 34 évvel ezelőtt, 1938-ban kezdett termelni 200 dolgozóval. A gyár — amely a Papíripari Vállalat középüzemei közé tartozik — jelenleg közel 700 dolgozót foglalkoztat s a pa­pírgyártás mellett papírfeldol­gozást is végez. Feldolgozó üzemei közül legjelentősebb a borítékgyártó üzem, kielégíti az ország teljes boríték- és le­vélpapírigényét, s ez évi 400 millió darab. A gyár egyik legnagyobb gondja jelenleg a munkaerő- hiány. Csupán a papírgyártó részlegben legalább 30 betaní­tott és segédmunkásra lenne szükség. A végrehajtó bizott­ság részletesen elemezte a megoldás lehetőségeit és hatá­rozatot hozott. Ebben felhívja az általános iskolák igazgatói­nak és a gyár illetékes vezetői­nek figyelmét az iskolások gyárlátogatásainak fontosságá­ra. A végrehajtó bizottság meg­elégedéssel állapította meg, hogy a gyár a törvényes kere­teken belül, a lehetőségek maximális kihasználásával igyekszik a dolgozók érdeké­ben hozott jogszabályokat be­tartani, a kulturális, valamint egészségügyi-szociális igénye­ket kielégíteni. Külön figyelmet és elisme­rést érdemelnek az egészség­ügyi-szociális intézkedések. Az egészségügyi-szociális ellátás a szentendrei üzemek közül a papírgyárban a legjobb. Jól felszerelt orvosi rendelő, üzemrészenként mosdó, zuha­nyozó, ételmelegítő és hűtő- szekrény áll a dolgozók ren­delkezésére. Milliók a gyermekeknek A végrehajtó bizottság nagy elismeréssel nyugtázta a Szentendrei Papírgyár és a Papíripari Vállalat igen jelen­tős anyagi támogatását, amit a dolgozók gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezése érde­kében ajánlott fel a városi ta­nácsnak. A gyár, illetve a köz­pont tavaly 150 ezer forinttal, az idén félmillió forinttal já­rult hozzá óvoda és bölcsőde létesítéséhez, 1973-ban 2 millió, 1974-ben pedig másfél millió forint lesz a támogatás. Amiben még sok a tennivaló — s ez szintén különös hang­súlyt kapott a vb-ülésen — az a dolgozók munkakörülmé­nyeinek javítása. Gépesítéssel, korszerűsítéssel kell — főleg az anyagelőkészítő üzemré­szekben — javítani a feltétele­ken. A tanácskozás után egyönte­tű volt a vélemény, hogy a helyszíni végrehajtó bizottsági ülés hasznos volt. Minden bi­zonnyal hozzájárul a tanács és a papírgyár még jobb kapcso­latához, az együttműködés to­vábbi javításához. Dr. Bertalan Ferenc, a Szentendrei Városi Tanács vb-titkára Kedvenc Á Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat 12 milliós termelést tervezeti; erre a félévre. Az első hat hónap eredménye: 11 millió 800 ezer forint. A lemaradás oka: kevesebb kéziszerszámot gyártottak; nyolcmillió forint helyett csak hétmillió forint értékben ké­szítettek csaknem kétszázfélét. Gondot okozott a munkaerő- hiány is, különösen kovácsból dolgozik kevés Szentendrén. Egyébként újfajta metszőollót hoznak forgalomba a szent­endreiek, „Kedvenc” néven. Maguk a szakemberek sem hitték, hogy néhány nap alatt úgy belejönnek a dunabog- dányi asszonyok a sokszoro­sító iparba, holott korábban azt sem tudták talán, mi fán terem a ritzelés. Négy esztendeje, hogy az Úttörő Termelőszövetkezet vezetői úgy döntöttek: filmnyo­mó részleget létesítenek, részint azzal a céllal, hogy be­vételét az alaptevékenység fejlesztésére fordítsák, ré­szint pedig, hogy minél több helybeli asszonynak bizto­síthassanak egész évi fog­lalkoztatást. Szegváry Gyula műszaki ve­zető így ismerteti a részleget: — Harminc embert foglal­koztat, részben tsz-tagokat, részben alkalmazottakat, köz­tük 25 nőt. Nyomásra tapa­dó címkéket gyártunk, a leg­különfélébb anyagokból: pa­pírból, alufóliából, filmo- luxból; dolgozunk plexivel és üveggel is. — Mit neveznek nyomásra tapadó címkének? — Például műszertáblákat, műszerjelző címkéket, pro­paganda célokat szolgáló hir­detménytáblákat, márkacím­kéket, ártáblákat, reklámcím­kéket. — Üzletfeleik? — Szinte az ország vala­mennyi vállalata. Évente 500—600 céggel állunk üzleti kapcsolatban. — Egy ilyen kis üzem? Mi a titkuk? — Az, hogy gyakorlatilag selejtmentesen, pontos határ­időre dolgozunk, és nincs az a kis széria, amit el ne vál­lalnánk. Már 400—500 dara­bos megrendeléseknek is ele­get teszünk. — Van egyáltalán kon­kurenciájuk? Régóta megoldatlan Budaka­lászon a pb-gázpalack cseréje. A lakosság egyre több propán­bután gázzal üzemelő tűzhe­lyet vásárolt, de cserére csak a szomszédos községekben volt lehető­ség. A tanácsüléseken számtalan­szor felvetett problémát meg­tárgyalták, a megoldást meg­szavazták, a nagyközségi ta­nács területet is biztosított, az üzembe helyező üzemeltető po- mázi ÁFÉSZ azonban már eb­— Rajtunk kívül a Kner Nyomda készít hasonló minő­ségű fólianyomatokat, de csak nagy szériában. — Önök hogyan tudnak apró tételeket is vállalni? Kifizetődik? ,— Ügy, hogy nálunk min­den kézi erővel történik: a tervezés, a grafikai munka, a kicsinyítés, a lehúzás, még a kitűnő szemmértéket, nagy kézügyességet igénylő címke­darabolás — a ritzelés — is. Ennek következtében gyors az átfutási idő, nem töltünk értékes napokat, heteket a felszenszámozással, mint a nyomdaipar. Lepuschán Károly tsz-párt- titkár néhány alulnyomatot mutat: saját levélzárójukat — filatelisták is szívesen lát­nák —, és ízléses, négyszí­nű kivtelben készült reklám- cimkéket. — Hogy csinálják a több­színnyomást? — Ugyanúgy, mint az egy­színűt: kézzel. — Szabad szemmel? És mégsincs „fáziseltolódás” az ábra színei-vonalai kö­zött? — Épp ez az, ami ezeknek az asszonyoknak a munkájá­ban megfizethetetlen: a pon­tosság. — Apropó: a fizetések.. ? — Havi 240 órás munka­idővel 2000—2400 forint kö­zött keresnek az asszonyok. És nem kell órákat utazniuk a munkahelyre, sőt, a ritzelni valót haza is vihetik. — Mi jut mindebből a mezőgazdasági beruházá­sokra? — Az éves tiszta bevételi tervünk 800 ezer forint, de meglesz az egymillió is! — ígéri a műszaki vezető. — Abból már futja műtrágyá­ra, gépekre. — nyiri — ben az ötéves tervben nem tu­dott volna előteremteni any- nyit, amennyi a beruházáshoz szükséges. Ezért a helyi tanács három év alatt visszafizetendő kölcsön formájában biztosítot­ta a szükséges 223 ezer forin­tot. Május tizenötödikén elkezd­te, s augusztus húszadikán át is adja a kétszáz pb-palack tá­rolására alkalmas telepet a Budakalászi Nagyközségi Ta­nács vb költségvetési üzeme. A gázpalack-tulajdonosok 200—200 forintos részje­gyet váltanak majd, — az erre vonatkozó értesítést az ÁFÉSZ küldi ki az érdekel­teknek. A budakalászi pb-gáz csere­telep nemcsak a mostani, ha­nem a növekvő lakossági igé­nyek kielégítésére is alkalmas. Az első I akóbizottság A tavasszal fejezték be Szentendrén a 142 családnak otthont adó rózsakerti lakóte­lep építését. A HÉV-végállo- más melletti telep lakói a kö­zelmúltban megalakították a város első lakóbizottságát. Az új bizottság megtekintette a megyei Állami Építőipari Vál­lalat rózsakerti parkosítási tervét, és különböző módosítá­sokat kért: játszótér, valamint tüzelőszállításhoz, költözkö­déshez alkalmas belső utak ki­alakítását. Ugyancsak a közel­múltban hatvan taggal meg­alakult a város első garázs­építő szövetkezete. TELTHÁZ A szentendrei Pap szigeten a kempingben szinte minden hely foglalt, a lengyel turisták Varsóból érkeztek. Urbán Tamás felvétele Urbán Tamás felvétele Kiváltották — visszaadták Hol a munka kevés, hol meg a segítség Utánfutók, pótkocsik, futóművek Nyolcvanhatmilliós terv Augusztus 20-ra készül el a budakalászi pb-gáz cseretelep

Next

/
Thumbnails
Contents