Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
Címerezték a kukoricát Segítettek a fiatalok — Jól halad az aratás XIV. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1972. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Vecsés, Fehérneműkészltő Ktsz Divatosat, jót, olcsón Állják a versenyt — Tanuló- és bérgondok Negyedszer is szocialista üzem Az elmúlt héten az esőzés a pilisi Üj Élet Tsz-ben is megállásra kényszerítette a kombájnokat. Még az esőzés előtt befejezték az őszi árpa aratását. A termés jobb lett a tervezettnél, 17 és fél mázsát értek el. A kánikula ismét kedvezett a nyári munkálatoknak. A kombájnok most a triticalét és a búzát aratják. Búzából szintén jó termésre, 19—20 mázsára számítanak holdanként. Az aratást július végéig szeretnék befejezni. A pilisi tsz hosszú évek óta foglalkozik hibridkukorica-termesztéssel. A hőmérséklet plusz 35 fok. Szinte kibírhatatlan a meleg. Az emberek az utcán könnyedén öltözve járkálnak. Vannak, akiknek a kinti kánikula a telet juttatja az eszébe. Mert ott, ahol dolgoznak, sokkal melegebb van, mint odakint. Az alábbiakban a kánikula néhány névtelen hőséből mutatunk be néhányat. A kombájnos Déli 12 óra van. A gombai Üj Élet Tsz földjein — az elmúlt heti rossz idő után — ismét elkezdődött az aratás. Az egyik NDK-kombájn nyergében Lehota László ül. Amikor megállunk mellette, leáll, s megkérdezi, mi járatban vagyunk. Fölszállok, a kombájnos mellé telepszek. Bár a fejünk felett kis „tető” van, mégis rek- kenő a hőség. Elindulunk, s Lehota László ezt mondja: — Szeretni kell ezt a munkát. Én négy éve vagyok itt a tsz-ben, de mondhatom, ez idő alatt nagyon megszerettem. Pedig nincs könnyű dolgunk. Két másik társammal az idén is 900 holdról kell a termést letakarítani. Nagyon örültem annak, hogy őszi árpából a betervezett 18 mázsa helyett 21 mázsás termést értünk el. Ügy érzem, ebben nekünk is részünk van ... Tíz nap múlva — ha az idő közbe nem szól — végzünk az aratással. Akkor felsóhaj thatunk, utána vagyunk ... A por ellepi arcunkat, ruhánkat, a kombájnos mit sem törődik ezzel. Csak egyszer áll meg, amikor elfogyasztja az ebédjét, amit felesége hoz ide ki naponta, a határba. A gépkocsivezető Bajkai Károly régi, kipróbált gépkocsivezető a Volán monori MÁVAUT-főnökségén. Több mint húsz éve dolgozik a vállalatnál. Naponta többször megjárja Budapestet a csuklóssal. Az idén is valamennyi kukoricaterületre (365 hektárra) leszerződtek a vetőmagellátó vállalattal. A kukoricát a múlt hét végén cimerezték. Szombaton 200, vasárnap 150 tsz- és családtag végezte ezt a munkát. Segített a járási KISZ-bi- zottság is. A járási KISZ-bi- zottság felhívására a nyáregyház! KISZ-esek szombaton, a monoriak vasárnap dolgoztak az Űj Élet földjein és végezték a kukorica cimerezését. A tsz vezetői elégedettek voltak a fiatalok munkájával és ezért ezúton is köszönetüket fejezik ki. — Bizony, amikor rátérek a 4-esre, sokkal melegebb van, mint itt, a főtéren. A motor mellett a hőmérséklet nemegyszer eléri ‘a 45—46 fokot is. És egész Budapestig a tűző nap sugarai elkísérnek. Az üveg még csak fokozza a meleget. Nem lehet azonban ezen prob- lémázni. Az utasok mindig sietnek, időben be kell érni mindennap. Szeretem a munkámat. A nyár kétségtelenül nagy erőpróba elé állít bennünket. Ha elmegyünk nyaralni valahová a családdal, akkor egy kicsit elfelejtem a kánikulát ... A gumijavító A Monori Járási Szolgáltató Ktsz monori gumijavító részlege előtt hatalmas gumik sokasága. Albertirsától Pécelig, a községekből idehozzák a tsz- ek, vállalatok a javítani való autó- és erőgépgumikat. Sok a munkájuk, de megbirkóznak vele. Idős Aschenbrenner József régi, kipróbált mestere a szakmának. Fiával dolgozik itt május eleje óta. A másik két dolgozó Üllőre ment, az ottani gumijavítóba. Tavaly óta a hagyományos gumijavítás mellett már „futózást” is végeznek. Amikor működésben van a műhely, akkor bizony nem ritka az ötvenfokos hőség sem. A határidőket mégis teljesíteni kell, a bizalmat nem szabad elveszteni. Amikor kilépünk a műhelyből, a kinti szellő kellemesen hűti arcunkat. Kint nincs is olyan meleg ... A konyhafőnök Vékony, karcsú fiatalember Fefker János, a monori Vigadó étterem konyhafőnöke. ízes, magyaros ételkészítményei elismerést váltanak ki a vendégek köréből. Naponta 300—400 adag étel elkészítése felett őrködik. Mielőtt kikerül a felszolgáló kezébe, még egyszer megnézi, nem hiányzik-e belőle valami... Itt a konyhán is nagy a meJEGYZET Gyömrő sötétben Már nemegyszer megírtuk, korszerűtlen, elavult Gyömrő közvilágítása. Sajnos, a nagyközségi tanács pénz híján nem tud javítani a közvilágításon, bár... Ugyanis Maglódon a múlt évben találtak ésszerű megoldást: a drága higanygőz- lámpák helyett égőket szereltek fel minden második villanyoszlopra, így javítottak az utcák világításán. Igaz, Gyomron minden sarkon ég egy-egy villanykörte, ha ég ... Mert az utóbbi hetekben már sok utcában egyetlen oszlopon sem világít a körte. Nevezetesen a Táncsics Mihály utcában, a község legforgalmasabb részén egy hete például egyáltalán nem égnek az utcai villanykörték. (Itt van az áramszolgáltató kirendeltségének épülete is?!) Joggal bosszankodnak az állomásról hazajárók is, akik a Klo- tild telepre igyekeznek, mert bizony sokszor több száz métert sötétben kell megtenniök. Nem tudni, az áramszolgáltató miért nem törődik többet a gyömrői közvilágítással. Mivel magyarázzák például az egy hete tartó sötétséget a Táncsics utcában? Talán nem érdektelen az sem, ha elmondjuk és leírjuk, az áramingadozás is igen nagy a községben. Az elmúlt héten szombaton délelőtt legalább 20—30-szor „ment el” és „jött vissza” az áram. Emiatt az elmúlt hónapokban nagyon sok kútszivattyú ment tönkre, égett le. A károsultak hiába fordultak panaszukkal az illetékesekhez, azt a választ kapták, menjenek az áramszolgáltatóhoz ... Ám ők is széttárt karokkal mondják: nem ők a hibásak. Mi ezúton kérdezzük: ki a felelős a felsorolt hibákért, vajon mikor szűnik meg ez az áldatlan állapot? Gér József leg, 40—45 fok. A dolgozók azonban fáradhatatlanul, lelkiismeretesen munkálkodnak azon, hogy délben jól elkészített étel kerüljön az asztalra... ★ A kánikula névtelen hősei. Találomra választottuk ki őket a sok ezerből. Ide sorolhatnánk még“a péket, az öntőt, a kovácsot, a téglaégetőt s még jó néhányukat. G. J. Hivatalosan: a monori szülőotthon szülésznője. Nem hivatalosan: madámka, Eta — most már Eta néni is, hiszen több korosztály vált egészen közeli ismerősévé, s nem ritkán: gólya néni. Ügy mutatják be az egészen apró csemetéknek a mamák: látod, hiszen ő ott volt, amikor születtél, ő a gólya néni! A csemeték, persze, furfangosan Visszakérdeznek mostanában: de, anyu, az nem lehet! Mert akkor miért nincs csőre? Somossy Renátné — Eta néni — nyugdíjba megy. 1948-ban, amikor Monorra került, még nem volt szülőotthon, szülésznő is csak négy. A terhesgondozás, a felkutatás, a látogatás, a szülések levezetése — ez volt a munkájuk. A fiatal madámka kerékpárral járta az utat, nappal is, s éjszaka is, ha kellett. Nem egy helyen, ahol a kismama egyedül volt az egész házban, a család a mezőn dolgozott. Mert esemény ugyan egy új emberke érkezése, de annyira nem, hogy álljon miatta a munka ... így aztán kiment a madámka a ház mögé, szárízíket gyűjtött, az üst alá gyömöszölte, meggyújtotta, hogy legyen meleg víz. Aztán nem talált lavórt ... Nem volt a háznál, és nem volt lepedő sem. Higiénia, steril környezet... Szavak voltak, s a hirtelen ötlet, a lelemény teremtett nagy A Vecsési Fehérneműkészítő Ktsz udvarán gyanús csend fogad. A varrógépek megszokott hangja helyett kalapálás hallatszik, az udvaron a soksok női kerékpár helye üres. Regős László, a szövetkezet elnöke azonban szerencsére „házon belül” van, ellenőrzi a karbantartási munkákat. — Szokásos nyári karbantartásunkat végezzük. Ilyenkor az épület és a gépek egyaránt megkapják azt, ami a kényelmes és egészséges munkahelyi követelményekhez hozzátartozik. Dolgozóink két hét szabadságot kaptak, azt hiszem, a hajrá után ez jól jött nekik. Az elnök nem teszi hozzá: „és a hátralevő nagy feladatok előtt”. Mert munka akad ezután is bőven. A termelés fejlődésére csak egy adat: 1971-ben 14 millió forint értéket termeltek, ez az idén 23 millióra gyarapodik, jövőre pedig 29 millió forint értékű árut állítanak elő. — Mi ennek a titka? Hogy sikerült ezt elérni? — 1971-ben női fehérneműt exportáltunk a Szovjetunióba, idén már monopol alapanyagból damasztingeket készítünk, szintén a Szovjetuniónak. Évente 120 ezer darabot adunk el a Hungarotexen keresztül. Idén nyárra is „kirukkoltak” valami újjal. Kitűnő anyagú, kellemes színösszetételű, modern fazonú ingjeik — amelyek úgynevezett Olympia- anyagból készültek — minden bizonnyal kelendők lesznek. Már csak azért is, mert a valóban jó minőségű ing elfogadható áron jut a fogyasztóhoz. A hosszúujjú, ragasztott gal- lérú ing például 174 forintba kerül. Lépést tartani a divattal és az igényekkel — ez a fő jeligyekezettel legalább valamit a követelményekből. Koraszülött-kórház? Egyetlenegy volt, Pesten. Az egy kiló 40 dekás kisfiú mégis életben maradt, ma felnőtt férfi, nem is tudja talán, mennyit harcoltak érte. Ötvenegyben mondták ki: szülőotthonra van szükség. Az első épület, amit erre a célra kijelöltek, ma bölcsőde. Somossy Renátné akkor már a helyi Vöröskereszt-szervezet titkára is volt, ment az asz- szonyokhoz: takarítani kellene, meszelni, rendbe hozni a kertet, amiben embermagasságú gaz nőtt, szinte kipusztít- hatatlanul. Az asszonyok jöttek, súroltak, takarítottak — aztán kiderült, hogy mégsem ez az épület ad majd otthont a kórháznak, hanem az Ady utcai, a mostani. Lakás volt, a lakók alig költöztek ki, a takarítás, súrolás elölről kezdődött. Csinálták. Valahogy be kellett rendezni, bútorokat kaptak — de, hogy legyen egy lakásból, ahol mindenütt ajtók vannak —, kórház? Hová tegyék az ágyakat hogy közlekedni lehessen, s mégse zavarjon senkit...? Először 12 ágyat, aztán 15-öt állítottak be. Volt egy fürdőszoba, szén- nel-fával fűthető fürdőkályhával. Egy helyiségben volt to-/ lyóvíz, s mindenütt vaskályha. Fűtői, takarítónői státuszt nem kaptak — csinálták ők, amit tenni kellett: az orvos, s a szülésznők. \ A legelső gyerek, aki ott szó a vecsési ktsz-ben, persze ennek megvalósítása sok nehézséggel jár. A döntő a munkaerőhiány. A ktsz vezetőinek minden erőfeszítése ellenére sem sikerül ipari tanulót szerződtetni. A betanulásra jelentkezettek egy része is rövid idő után továbbáll. Indok: nehéz a munka. Valóban nem könnyű, annak ellenére, hogy tavaly a szövetkezet teljes varrógépparkját kicserélték — jobb minőségű és gyorsabb gépekre. A másik okot nem szívesen említik a vezetők, kényes téma: a bérezés. Tény az, hogy a textiliparban dolgozók bére még mindig alacsony, nincs arányban az elvégzett nehéz munkával. Emelni a béreket pedig meglehetősen kockázatos vállalkozás: az adóztatás progresszív. Sajnos, erre nagyon sok helyen panaszkodnak. Ha emelik a béreket, akkor az ingek előállítási költsége, az úgynevezett rezsiköltség is emelkedik — és ekkor már hátrányos helyzetben vannak a verseny- tárgyalásoknál. A megoldás? Talán központilag meghatározott előállítási költségek lehetnek — bár a differenciálás a munkák minősége között így is vitákra adna okot. Óriási pénzeket költünk ma a textilipar rekonstrukciójára. Magától adódik a kérdés: egy ilyen kis üzem hogyan tudja állni a versenyt a nagyobb, sokkal korszerűbb körülmények között dolgozókkal? — Elsősorban a minőséggel — mondja az elnök. A Német Szövetségi Köztársaságba végzünk bérmunkát, 60 ezer blúzt állítunk össze évente. A megrendelőnk, egy nyugatnémet kereskedő, elragadtatással beszélt gyártmányainkról — pedig elhiheti, igen szigorú minőségi követelményei vanszületett — a madámka jól emlékszik, Kovács Kati, Kovács Károlyné lánya, a monori Kisfaludy utcából. Aztán még egy lány jött, Tönköly Cábor- néé: Judit. Negyediknek végre a „férfiak” is bejutottak a friss kórházba: megszülettek a Magyar-ikrek. Az események között nehéz válogatni, peregtek az évek, a napokból mozdulatok, szavak maradtak: egy kézfogás, egy bátorítás, egy homlok megtorlásé ... Azért maradandók, mert nemcsak a szülésznő őrzi — őrzi egy másik ember is, hálával, melegséggel, mert ezek a szavak, mozdulatok nehéz percek megkönnyítői. Mi marad még? Tizenkét, huszonnégy órás „szolgálatok” emléke. Egy nehezen várt csecsemő sírása. Ezek a szebbek. S ami elgondolkoztató: keveset változtak a nők, csak a babonákat hagyták maguk mögött, a buta tévhiteket nem sokan. Az anyagi helyzet óriási változása könnyen lemérhető a steppelt köntösökön, a legfinomabb babaholmin. De a beszélgetések ... Végül is mindez lassan múlttá változik? Szívesen megy nyugdíjba? Nem, nem szívesen. Az ember, bár felemlegeti néha a megérdemelt pihenést, nem szívesen változtatja gyakorlattá (k. zs.) nak. Jövőre szeretné, ha a kétszeresét csinálnánk. Sajnos, nem megy. Nincs kapacitásunk. A Hungarotex már többször kérte a ktsz vezetőit: próbálják meg két műszakban beindítani a termelést. A külföldi megrendelők igényelnék a vecsési gyártmányokat. A munkaerőgondok azonban megkötik a vezetők kezét. Jelenleg is többen hiányoznak. Hogy sikerül ezt a megfeszített tervet mégis teljesíteni? A ktsz valamennyi dolgozója szocialista brigád- tag. Szerződésükben pedig vállalták a brigádtagok azt, hogy amikor a terv, a rendelés igényli, rendelkezésre állnak. Nagy szó ez, hiszen a szövetkezet dolgozóinak több mint 90 százaléka nő. Hogy a Vecsési Fehérneműkészítő Ktsz-ben a nehézségek ellenére sikerült a gondokat megoldani, világosan bizonyítja az a tény: 1972-ben negyedszer nyerték el a szocialista munka szövetkezete címet. Ennek is köszönhető, hogy Vecsést nemcsak káposztájáról ismerik... Szalontai Attila Tanácstagok fóruma Július 31-én, 18 órai kezdettel a maglódi községi könyvtárban tartják a tanácstagok fórumát. A szakember tanácsa Védekezzünk a fitoftóra és peronoszpóra ellen Az elmúlt heti esős időjárás miatt a monori járás területén elszaporodtak a növényi kártevők. A fitoftóra a paradicsomot és burgonyát támadja meg, a peronoszpóra- veszély a szőlőket fenyegeti. Hogyan lehet védekezni ellenük? — kérdeztük Czövek Rudolfot, a maglódi Micsurin Tsz növényvédő szakmérnökét. — A községekben bizonyára sok házi- és kiskerttulajdonos nem tudja, hogy mindkét kártevő ellen ugyanazzal a vegyszerrel lehet védekezni. Így hatásos az Orthocid, Ortho-Faltán, valamint a Cuprosan-Super—D védőszerek. Mindhárom fajtából a keverési arány 0,03 100 liter vízhez. Valamennyi vegyszer a háztartási vegyiszaküzle- tekben kapható. ___________(sr. j.) SÜ LYSÁP Új fogorvos Üj fogorvos kerül hamarosan Sülysápra. Hegedűs Gabriella most kapta kézhez friss diplomáját. A fiatal monori doktornő rövid idő múlva a sülyiek rendelkezésére áll. MAI iVífsOR Mozik Gomba: A karbonárik. Mo- nor: Rabszolgák. Űri: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Vecsés: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók. (g- j-) Kukoricatöltés - háztájiban kedvezett a háztáji kukoricáknak, különösen azoknál, akik már harmadszor kapálják, illetve töltögetik lókapával, mint a képen látható üllői Tóth János bácsi is. Foto: Ács György PLUSZ 35 FOK A kánikula névtelen hősei A „madámka” nyugdíjba megy
