Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-20 / 169. szám

Címerezték a kukoricát Segítettek a fiatalok — Jól halad az aratás XIV. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1972. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Vecsés, Fehérneműkészltő Ktsz Divatosat, jót, olcsón Állják a versenyt — Tanuló- és bérgondok Negyedszer is szocialista üzem Az elmúlt héten az esőzés a pilisi Üj Élet Tsz-ben is meg­állásra kényszerítette a kom­bájnokat. Még az esőzés előtt befejezték az őszi árpa ara­tását. A termés jobb lett a ter­vezettnél, 17 és fél má­zsát értek el. A kánikula ismét kedvezett a nyári munkálatoknak. A kom­bájnok most a triticalét és a búzát aratják. Búzából szin­tén jó termésre, 19—20 má­zsára számítanak holdanként. Az aratást július végéig sze­retnék befejezni. A pilisi tsz hosszú évek óta foglalkozik hibridkukori­ca-termesztéssel. A hőmérséklet plusz 35 fok. Szinte kibírhatatlan a meleg. Az emberek az utcán könnye­dén öltözve járkálnak. Van­nak, akiknek a kinti kánikula a telet juttatja az eszébe. Mert ott, ahol dolgoznak, sokkal me­legebb van, mint odakint. Az alábbiakban a kánikula né­hány névtelen hőséből muta­tunk be néhányat. A kombájnos Déli 12 óra van. A gombai Üj Élet Tsz földjein — az el­múlt heti rossz idő után — ismét elkezdődött az aratás. Az egyik NDK-kombájn nyer­gében Lehota László ül. Ami­kor megállunk mellette, leáll, s megkérdezi, mi járatban va­gyunk. Fölszállok, a kombájnos mel­lé telepszek. Bár a fejünk fe­lett kis „tető” van, mégis rek- kenő a hőség. Elindulunk, s Lehota László ezt mondja: — Szeretni kell ezt a mun­kát. Én négy éve vagyok itt a tsz-ben, de mondhatom, ez idő alatt nagyon megszerettem. Pedig nincs könnyű dolgunk. Két másik társammal az idén is 900 holdról kell a termést letakarítani. Nagyon örültem annak, hogy őszi árpából a be­tervezett 18 mázsa helyett 21 mázsás termést értünk el. Ügy érzem, ebben nekünk is ré­szünk van ... Tíz nap múlva — ha az idő közbe nem szól — végzünk az aratással. Akkor felsóhaj thatunk, utána va­gyunk ... A por ellepi arcunkat, ru­hánkat, a kombájnos mit sem törődik ezzel. Csak egyszer áll meg, amikor elfogyasztja az ebédjét, amit felesége hoz ide ki naponta, a határba. A gépkocsivezető Bajkai Károly régi, kipró­bált gépkocsivezető a Volán monori MÁVAUT-főnökségén. Több mint húsz éve dolgozik a vállalatnál. Naponta többször megjárja Budapestet a csuk­lóssal. Az idén is valamennyi ku­koricaterületre (365 hek­tárra) leszerződtek a ve­tőmagellátó vállalattal. A kukoricát a múlt hét vé­gén cimerezték. Szombaton 200, vasárnap 150 tsz- és csa­ládtag végezte ezt a munkát. Segített a járási KISZ-bi- zottság is. A járási KISZ-bi- zottság felhívására a nyár­egyház! KISZ-esek szomba­ton, a monoriak vasárnap dolgoztak az Űj Élet föld­jein és végezték a kukorica cimerezését. A tsz vezetői elé­gedettek voltak a fiatalok munkájával és ezért ezúton is köszönetüket fejezik ki. — Bizony, amikor rátérek a 4-esre, sokkal melegebb van, mint itt, a főtéren. A motor mellett a hőmérséklet nemegy­szer eléri ‘a 45—46 fokot is. És egész Budapestig a tűző nap sugarai elkísérnek. Az üveg még csak fokozza a meleget. Nem lehet azonban ezen prob- lémázni. Az utasok mindig sietnek, időben be kell érni mindennap. Szeretem a mun­kámat. A nyár kétségtelenül nagy erőpróba elé állít ben­nünket. Ha elmegyünk nyaral­ni valahová a családdal, akkor egy kicsit elfelejtem a kániku­lát ... A gumijavító A Monori Járási Szolgáltató Ktsz monori gumijavító rész­lege előtt hatalmas gumik so­kasága. Albertirsától Pécelig, a községekből idehozzák a tsz- ek, vállalatok a javítani való autó- és erőgépgumikat. Sok a munkájuk, de megbirkóznak vele. Idős Aschenbrenner Jó­zsef régi, kipróbált mestere a szakmának. Fiával dolgozik itt május eleje óta. A másik két dolgozó Üllőre ment, az ottani gumijavítóba. Tavaly óta a ha­gyományos gumijavítás mellett már „futózást” is végeznek. Amikor működésben van a műhely, akkor bizony nem rit­ka az ötvenfokos hőség sem. A határidőket mégis teljesíte­ni kell, a bizalmat nem szabad elveszteni. Amikor kilépünk a műhelyből, a kinti szellő kel­lemesen hűti arcunkat. Kint nincs is olyan meleg ... A konyhafőnök Vékony, karcsú fiatalember Fefker János, a monori Vigadó étterem konyhafőnöke. ízes, magyaros ételkészítményei el­ismerést váltanak ki a vendé­gek köréből. Naponta 300—400 adag étel elkészítése felett őr­ködik. Mielőtt kikerül a fel­szolgáló kezébe, még egyszer megnézi, nem hiányzik-e be­lőle valami... Itt a konyhán is nagy a me­JEGYZET Gyömrő sötétben Már nemegyszer megírtuk, korszerűtlen, elavult Gyömrő közvilágítása. Sajnos, a nagy­községi tanács pénz híján nem tud javítani a közvilágításon, bár... Ugyanis Maglódon a múlt évben találtak ésszerű megoldást: a drága higanygőz- lámpák helyett égőket szerel­tek fel minden második vil­lanyoszlopra, így javítottak az utcák világításán. Igaz, Gyomron minden sar­kon ég egy-egy villanykörte, ha ég ... Mert az utóbbi he­tekben már sok utcában egyet­len oszlopon sem világít a kör­te. Nevezetesen a Táncsics Mi­hály utcában, a község legfor­galmasabb részén egy hete például egyáltalán nem égnek az utcai villanykörték. (Itt van az áramszolgáltató kiren­deltségének épülete is?!) Jog­gal bosszankodnak az állomás­ról hazajárók is, akik a Klo- tild telepre igyekeznek, mert bizony sokszor több száz mé­tert sötétben kell megtenniök. Nem tudni, az áramszolgál­tató miért nem törődik többet a gyömrői közvilágítással. Mi­vel magyarázzák például az egy hete tartó sötétséget a Táncsics utcában? Talán nem érdektelen az sem, ha elmondjuk és leírjuk, az áramingadozás is igen nagy a községben. Az elmúlt héten szombaton délelőtt legalább 20—30-szor „ment el” és „jött vissza” az áram. Emiatt az el­múlt hónapokban nagyon sok kútszivattyú ment tönkre, égett le. A károsultak hiába fordultak panaszukkal az ille­tékesekhez, azt a választ kap­ták, menjenek az áramszolgál­tatóhoz ... Ám ők is széttárt karokkal mondják: nem ők a hibásak. Mi ezúton kérdezzük: ki a felelős a felsorolt hibá­kért, vajon mikor szűnik meg ez az áldatlan állapot? Gér József leg, 40—45 fok. A dolgozók azonban fáradhatatlanul, lelki­ismeretesen munkálkodnak azon, hogy délben jól elkészí­tett étel kerüljön az asztal­ra... ★ A kánikula névtelen hősei. Találomra választottuk ki őket a sok ezerből. Ide sorolhatnánk még“a péket, az öntőt, a ková­csot, a téglaégetőt s még jó néhányukat. G. J. Hivatalosan: a monori szü­lőotthon szülésznője. Nem hi­vatalosan: madámka, Eta — most már Eta néni is, hiszen több korosztály vált egészen közeli ismerősévé, s nem rit­kán: gólya néni. Ügy mutat­ják be az egészen apró cse­metéknek a mamák: látod, hi­szen ő ott volt, amikor születtél, ő a gólya néni! A csemeték, persze, furfangosan Visszakér­deznek mostanában: de, anyu, az nem lehet! Mert akkor miért nincs csőre? Somossy Renátné — Eta né­ni — nyugdíjba megy. 1948-ban, amikor Monorra került, még nem volt szülőott­hon, szülésznő is csak négy. A terhesgondozás, a felkutatás, a látogatás, a szülések leveze­tése — ez volt a munkájuk. A fiatal madámka kerékpárral járta az utat, nappal is, s éj­szaka is, ha kellett. Nem egy helyen, ahol a kismama egye­dül volt az egész házban, a család a mezőn dolgozott. Mert esemény ugyan egy új ember­ke érkezése, de annyira nem, hogy álljon miatta a munka ... így aztán kiment a madámka a ház mögé, szárízíket gyűj­tött, az üst alá gyömöszölte, meggyújtotta, hogy legyen me­leg víz. Aztán nem talált la­vórt ... Nem volt a háznál, és nem volt lepedő sem. Higié­nia, steril környezet... Sza­vak voltak, s a hirtelen ötlet, a lelemény teremtett nagy A Vecsési Fehérneműkészí­tő Ktsz udvarán gyanús csend fogad. A varrógépek megszo­kott hangja helyett kalapálás hallatszik, az udvaron a sok­sok női kerékpár helye üres. Regős László, a szövetkezet el­nöke azonban szerencsére „há­zon belül” van, ellenőrzi a karbantartási munkákat. — Szokásos nyári karban­tartásunkat végezzük. Ilyenkor az épület és a gépek egyaránt megkapják azt, ami a kényel­mes és egészséges munkahelyi követelményekhez hozzátarto­zik. Dolgozóink két hét sza­badságot kaptak, azt hiszem, a hajrá után ez jól jött nekik. Az elnök nem teszi hozzá: „és a hátralevő nagy feladatok előtt”. Mert munka akad ez­után is bőven. A termelés fej­lődésére csak egy adat: 1971-ben 14 millió forint értéket termeltek, ez az idén 23 millióra gyarapo­dik, jövőre pedig 29 mil­lió forint értékű árut ál­lítanak elő. — Mi ennek a titka? Hogy sikerült ezt elérni? — 1971-ben női fehérneműt exportáltunk a Szovjetunióba, idén már monopol alapanyag­ból damasztingeket készítünk, szintén a Szovjetuniónak. Évente 120 ezer darabot adunk el a Hungarotexen ke­resztül. Idén nyárra is „kirukkoltak” valami újjal. Kitűnő anyagú, kellemes színösszetételű, mo­dern fazonú ingjeik — ame­lyek úgynevezett Olympia- anyagból készültek — minden bizonnyal kelendők lesznek. Már csak azért is, mert a valóban jó minőségű ing elfogadható áron jut a fo­gyasztóhoz. A hosszúujjú, ragasztott gal- lérú ing például 174 forintba kerül. Lépést tartani a divattal és az igényekkel — ez a fő jel­igyekezettel legalább valamit a követelményekből. Koraszü­lött-kórház? Egyetlenegy volt, Pesten. Az egy kiló 40 dekás kisfiú mégis életben maradt, ma felnőtt férfi, nem is tudja talán, mennyit harcoltak érte. Ötvenegyben mondták ki: szülőotthonra van szükség. Az első épület, amit erre a célra kijelöltek, ma bölcsőde. So­mossy Renátné akkor már a helyi Vöröskereszt-szervezet titkára is volt, ment az asz- szonyokhoz: takarítani kelle­ne, meszelni, rendbe hozni a kertet, amiben embermagas­ságú gaz nőtt, szinte kipusztít- hatatlanul. Az asszonyok jöt­tek, súroltak, takarítottak — aztán kiderült, hogy mégsem ez az épület ad majd otthont a kórháznak, hanem az Ady utcai, a mostani. Lakás volt, a lakók alig költöztek ki, a ta­karítás, súrolás elölről kezdő­dött. Csinálták. Valahogy be kellett rendezni, bútorokat kaptak — de, hogy legyen egy lakásból, ahol mindenütt aj­tók vannak —, kórház? Hová tegyék az ágyakat hogy köz­lekedni lehessen, s mégse za­varjon senkit...? Először 12 ágyat, aztán 15-öt állítottak be. Volt egy fürdőszoba, szén- nel-fával fűthető fürdőkályhá­val. Egy helyiségben volt to-/ lyóvíz, s mindenütt vaskályha. Fűtői, takarítónői státuszt nem kaptak — csinálták ők, amit tenni kellett: az orvos, s a szülésznők. \ A legelső gyerek, aki ott szó a vecsési ktsz-ben, per­sze ennek megvalósítása sok nehézséggel jár. A döntő a munkaerőhiány. A ktsz veze­tőinek minden erőfeszítése el­lenére sem sikerül ipari tanu­lót szerződtetni. A betanulásra jelentkezettek egy része is rö­vid idő után továbbáll. Indok: nehéz a munka. Valóban nem könnyű, annak ellenére, hogy tavaly a szövetkezet teljes varrógépparkját kicserélték — jobb minőségű és gyorsabb gé­pekre. A másik okot nem szívesen említik a vezetők, kényes té­ma: a bérezés. Tény az, hogy a textilipar­ban dolgozók bére még mindig alacsony, nincs arányban az elvégzett ne­héz munkával. Emelni a béreket pedig megle­hetősen kockázatos vállalko­zás: az adóztatás progresszív. Sajnos, erre nagyon sok he­lyen panaszkodnak. Ha emelik a béreket, akkor az ingek elő­állítási költsége, az úgyneve­zett rezsiköltség is emelkedik — és ekkor már hátrányos helyzetben vannak a verseny- tárgyalásoknál. A megoldás? Talán köz­pontilag meghatározott elő­állítási költségek lehetnek — bár a differenciálás a munkák minősége között így is vitákra adna okot. Óriási pénzeket költünk ma a textilipar rekonstrukciójára. Magától adódik a kérdés: egy ilyen kis üzem hogyan tudja állni a versenyt a nagyobb, sokkal korszerűbb körülmé­nyek között dolgozókkal? — Elsősorban a minőség­gel — mondja az elnök. A Né­met Szövetségi Köztársaságba végzünk bérmunkát, 60 ezer blúzt állítunk össze évente. A megrendelőnk, egy nyugatné­met kereskedő, elragadtatással beszélt gyártmányainkról — pedig elhiheti, igen szigorú minőségi követelményei van­született — a madámka jól emlékszik, Kovács Kati, Ko­vács Károlyné lánya, a monori Kisfaludy utcából. Aztán még egy lány jött, Tönköly Cábor- néé: Judit. Negyediknek végre a „férfiak” is bejutottak a friss kórházba: megszülettek a Ma­gyar-ikrek. Az események között nehéz válogatni, peregtek az évek, a napokból mozdulatok, szavak maradtak: egy kézfogás, egy bátorítás, egy homlok megtor­lásé ... Azért maradandók, mert nemcsak a szülésznő őrzi — őrzi egy másik ember is, há­lával, melegséggel, mert ezek a szavak, mozdulatok nehéz percek megkönnyítői. Mi ma­rad még? Tizenkét, huszon­négy órás „szolgálatok” emlé­ke. Egy nehezen várt csecse­mő sírása. Ezek a szebbek. S ami elgondolkoztató: keveset változtak a nők, csak a babo­nákat hagyták maguk mögött, a buta tévhiteket nem sokan. Az anyagi helyzet óriási vál­tozása könnyen lemérhető a steppelt köntösökön, a legfi­nomabb babaholmin. De a be­szélgetések ... Végül is mindez lassan múlttá változik? Szívesen megy nyugdíjba? Nem, nem szívesen. Az ember, bár fel­emlegeti néha a megérdemelt pihenést, nem szívesen változ­tatja gyakorlattá (k. zs.) nak. Jövőre szeretné, ha a két­szeresét csinálnánk. Sajnos, nem megy. Nincs kapacitá­sunk. A Hungarotex már több­ször kérte a ktsz vezetőit: próbálják meg két mű­szakban beindítani a ter­melést. A külföldi megren­delők igényelnék a vecsési gyártmányokat. A munkaerőgondok azonban megkötik a vezetők kezét. Je­lenleg is többen hiányoznak. Hogy sikerül ezt a megfeszített tervet mégis teljesíteni? A ktsz valamennyi dol­gozója szocialista brigád- tag. Szerződésükben pedig vállalták a brigádtagok azt, hogy amikor a terv, a rendelés igényli, rendelke­zésre állnak. Nagy szó ez, hiszen a szövet­kezet dolgozóinak több mint 90 százaléka nő. Hogy a Vecsési Fehérnemű­készítő Ktsz-ben a nehézségek ellenére sikerült a gondokat megoldani, világosan bizonyít­ja az a tény: 1972-ben negyed­szer nyerték el a szocialista munka szövetkezete címet. Ennek is köszönhető, hogy Vecsést nemcsak káposztájáról ismerik... Szalontai Attila Tanácstagok fóruma Július 31-én, 18 órai kezdet­tel a maglódi községi könyv­tárban tartják a tanácstagok fórumát. A szakember tanácsa Védekezzünk a fitoftóra és peronoszpóra ellen Az elmúlt heti esős időjárás miatt a monori járás terü­letén elszaporodtak a növényi kártevők. A fitoftóra a pa­radicsomot és burgonyát tá­madja meg, a peronoszpóra- veszély a szőlőket fenyegeti. Hogyan lehet védekezni el­lenük? — kérdeztük Czövek Rudolfot, a maglódi Micsu­rin Tsz növényvédő szak­mérnökét. — A községekben bizonyá­ra sok házi- és kiskerttulaj­donos nem tudja, hogy mind­két kártevő ellen ugyanazzal a vegyszerrel lehet védekez­ni. Így hatásos az Orthocid, Ortho-Faltán, valamint a Cuprosan-Super—D védősze­rek. Mindhárom fajtából a keverési arány 0,03 100 liter vízhez. Valamennyi vegyszer a háztartási vegyiszaküzle- tekben kapható. ___________(sr. j.) SÜ LYSÁP Új fogorvos Üj fogorvos kerül hamaro­san Sülysápra. Hegedűs Gab­riella most kapta kézhez friss diplomáját. A fiatal monori doktornő rövid idő múlva a sülyiek rendelkezésére áll. MAI iVífsOR Mozik Gomba: A karbonárik. Mo- nor: Rabszolgák. Űri: Jöjjön el egy kávéra hozzánk. Vecsés: A korona elrablása, avagy új­ra a bosszúállók. (g- j-) Kukoricatöltés - háztájiban kedvezett a háztáji ku­koricáknak, különösen azoknál, akik már harmadszor kapál­ják, illetve töltögetik lókapával, mint a képen látható üllői Tóth János bácsi is. Foto: Ács György PLUSZ 35 FOK A kánikula névtelen hősei A „madámka” nyugdíjba megy

Next

/
Thumbnails
Contents