Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-20 / 169. szám
MSI hegye« kJÍítUsd 1972. JÜLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Fa/i még hely a középiskolákban is DIVATSZAKMÁK - HIÁNYSZAKMÁK A múlt tanévben a nyolcadik általánost befejezett Pest megyei fiatalok továbbtanulási lehetősége most már nagyjából eldőlt. Akadnak azonban még ezekben a napokban is, akik a maguk választotta pályára ilyen vagy olyan okból nem léphetnek, és csak ezután döntik el, hogy milyen más szakmát óhajtanak elsajátítani. Az ipari szakember-utánpótlás szempontjából is annyira fontos kérdéssel kapcsolatban munkatársaink a megyei tanács munkaügyi osztályán, a Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben és a Pest megyei Szakmunkásképző Iskolák Igazgatóságán kapott tájékoztatásról számolnak be most. valamint arról is, hogy mi a helyzete a középiskolákba törekvőknek. Az idén érettségizettek jelentős részének továbbtanulása és pályaválasztása viszont az egyetemi és főiskolai felvételek eldőltéig nyitott kérdés marad. Üresen maradó padok Budapesten tanulhatják Pest megyében a múlt tanévben a nyolcadik általánost elvégzett, csaknem 12 ezer leány, fiú közül, aki továbbtanulásra jelentkezett, most már csaknem valamennyi tudja, elsajátíthatja-e az általa választott mesterséget, vagy pedig milyen más szakmát tanulhat. Mindenesetre ebben az esztendőben, ha csak nem testi alkalmatlanság miatt, jóformán mindenki eredeti szándéka szerint folytathatja tanulmányait. Több a hely akár a szakmunkástanuló-intézetben, akár a középiskolákban a jelentkezők számánál. Természetesen azért néhány szakmára most is volt túljelentkezés. Elsősorban a kereskedelmi és a vendéglátóiparban, úgyhogy a ceglédi és a váci szakiskola is húsz-húsz főt volt kénytelen elutasítani. A Vácott elutasítottak egytől- egyig ugyanazt a szakmát tanulhatják — Budapesten. A Közért vállalatok örömmel fogadták őket, mert kevés a fővárosi jelentkező. A ceglédiek közül nyolc lány, a megyei pályaválasztási intézet javaslatát elfogadva, a Nagykőrösi Élelmiszeripari Tanuló Intézetbe ment, a hol._ a konzervipari szakmát sajátítják e!L Tizenketten viszont nem válaszoltak az intézet levelére. Pest megye üzemeinek bejelentett utánpótlás-szükséglete alapján ipari és kereskedelmi szakmunkástanulók részére 2397 helyet biztosították a megyében működő különböző szakmunkásképző intézetek. Több szakmában azonban jelentkező hiányában, még mindig van hely, éspedig a megyében levő csaknem valamennyi intézetben. Kivéve természetesen a néhány divatos szakmát, amilyen például ez évben is az autószerelő. Azaz a szigethalmi intézetben üres még ötven autószerelő helye. Fővárosi jelentkezőkkel betölthették volna, ha vállalják, hogy a Csepel Autóba járnak gyakorlati oktatásra. Ugyanitt felvehető lenne még 20—25 forgácsoló (nők is) és 15 karosszérialakatos. Gödöllőn ugyanennyi karosszéria- lakatos, valamint 20 általános lakatos számára lenne hely, de a felverteken kívül további húsz szerszámkészítő tanulónak is. Általában, ez évben sem jelentkeztek elegen sehol szerszámkészítőnek és lakatosnak. Több intézetben ezekre a szakmákra felvennének még 10—15 főt. így például Dunakeszin, Monoron, Kiskunlac házán és Érden. A monori intézetben szabótanulót is fogadnának, míg Cegléden cipőgyártót, asztalost, vasúti járműszerelőt és ács-állványozót, szakmánként tizet-tizet. Az ácsmesterségre másutt sem törekszenek elegendő számban a fiatalok. Vácott tíz-tíz forgácsoló és mintakészítő hely akad még, öntőt pedig bár, mert a jelentkezők száma mindig kevés volt, ezúttal csupán hatot kívántak felvenni, mindössze egy ifjú jelentkezett. Gödöllőn, ahol tíz férfifodrász-tanuló képzését vették tervbe, nem tanítanak idén fodrászokat. A három jelentkezőt, mivel kis létszámukra való tekintettel nem nyithatnak osztályt, fővárosi tanulóintézetbe irányították. Mezőgazdasági tanulók részére a következő tanévre 520 helyet irányoztak elő a halásztelki, péceli, valamint az Örkényi és biatorbágyi intézetekben. Három intézetben megtelt a létszám, de az Örkényi még tizenöt tanulót befogadhatna. Mindent összevéve, a már felvetteken kívül mintegy 500 fiatal kezdhetné meg a tanulást a megyei szakmunkásképző intézetekben. Hasonló fővárosi intézetekben pedig, ebben az évben is, mintegy háromezer helyet tartottak fenn Pest megyeieknek, de ennyi jelentkező nem volt, 500—600 még mindig felvehető lenne. A megye középiskolái sem lesznek zsúfoltak. Gimnáziumba eddig 1305, szakközépiskolákba 806 első osztályos iratkozott be. Legalább még 50 számára lenne hely. Noha némelyik kapujára ki tehetnék a megtelt táblát, üres pad mégis a legtöbben akad. Aránylag sok a váci és az ikladi gépészeti szakközépiskolákban. A váci Sztáron Sándor gimnáziumban pedig, amennyiben szeptemberig sem lenne több jelentkező, a tervezettnél egy első osztállyal kevesebbet indítanak. Hely tehát volna bőven, annak ellenére, hogy csaknem 500 olyan nyolcadikos, aki a múlt tanév közepén bejelentette, nem tanul tovább, megváltoztatta a szándékát. Jelenleg a tovább nem tanulók száma alig ezerszáz. Sz. E. Ösztönző ösztöndíjak Nincs elég pedagógus Pest megyében összesen 14 szakmunkásképző iskola működik, ebből hét közvetlenül a minisztériumhoz, hét pedig a Pest megyei Szakmunkásképző Iskolák Igazgatóságához tartozik. A hét ,diók iskolában” a körülmények mostohábbak — önálló épülete is csak a nagykátai és a nagykőrösi intézetnek van. Az idén a 14 szakmunkás- képzőben összesen 2626-an végeztek, több mint harminc szakmában szereztek képzettségüket igazoló bizonyítványt. Papp Miklós, a Pest megyei szakmunkásképző iskolák igazgatóhelyettese az elmúlt és a 72/73-as tanévről beszél: — Az üzemek, gyárak minden év októberéig beadják szaíkmunkásigényüket a helybeli, illetve a legközelebb eső iskoláknak. Ezt egyeztetjük össze lehetőségeinkkel, s javaslatunkat a Pest megyei Tanács munkaügyi osztálya bírálja el, meghatározza az egyes szakmáikra felvehető tanulók számát. Az igazgatóság ezek után eldönti, hol, melyik iskolában képezzék ki a különböző szakmák tanulóit. Az iskolánkénti létszámot pedig a Munkaügyi Minisztériumnak küldik jóváhagyásra. Eddig az iskolák a keretszámokra nem sokat adtak — ha kőművesnek nem volt elég jelentkező, felvettek fodrásztanulót. Az idén ragaszkodunk a szakmai keretszámokhoz! Változás történt a képzésben is: a szakelméleti képzést iskolákra profilíroztuk. Az elmúlt héten fejeződtek be a megyei szakmunkásvizsgák. A statisztika, mely a hét „fiókiskola” eredményét összegezi: 1600-an szereztek bizonyítványt, az elméleti vizsga,- átlag 2,85, a gyakorlati 3,2 volt. — Az 1972/73-as tanévben mennyi elsőévest vehetnek fel? — Erre már pontos számot tudok adni: a 14 iskolában összesen 2160-an kezdhetik meg tanulmányaikat. Persze, az idén is gond a felvételiknél, hogy nincs elég kőműves, forgácsoló, öntő, hegesztő — ezek a szakmák manapság nem éppen divatosak. Sőt, épületszobrászt is felvehetünk még. Továbbra is divatos szakma a női fodrász, az autószerelő, de szobafestőből sem tudunk többet felvenni. — Hogyan propagálják a nem divatos szakmákat? — Ösztöndíjak ösztönzik a fiatalokat, hogy jelentkezzenek az úgynevezett hiányszakmákra. A pályaválasztással foglalkozó szakemberek mindent megtesznek azért, hogy megismertessék a fiatalokkal egy-egy mesterség szépségeit. Mi az iskolákban különböző kiállításokat rendezünk, s minden évben egy megyei ösz- szevont szakmatárlaton mutatjuk be a mesterségek dicséretét igazoló tárgyakat, munkadarabokat, a tanulók mesterműveit. ^ . , . A bemutatókon megismertetjük a képzés formáit, a szakmák lehetőségeit is. Az idén a megyei kiállítást Cegléden rendeztük, jövőre Gödöllőn szeretnénk. Ebben a tanévben, elképzelésünk szerint, az általános iskolák osztályfőnökeivel szorosabbá tesz- szük a kapcsolatot, hogy ők is tisztában legyenek gondjainkkal, s közelebbről megismerkedjenek egyes szakmákkal. — Említette a mostoha körülményeket. Mit tesznek a korszerűbb oktatásért? — Elsősorban új iskolák kellenek ehhez. A 14 szakmunkásképző közül az utóbbi három év alatt 3 modern intézet épült Gödöllőn, Nagykátán, Cegléden, összesen csaknem 30 millió forintért. A tervek szerint 1975-re készül el a 13 millió forintos érdligeti szakmunkásképzőnk. A korszerű oktatás másik nehezítője, hogy nincs elég pedagógusunk, hiszen a körülmények, a lehetőségek mostohábbak, mint más tanintézetekben. T. E. HETI FILMJEGYZET Az ellopott vonat Jelenet Az ellopott vonat című filmből. Egy kalandfilmnél általában nem hátrány, ha meséje sűrített, szituációi kiélezettek, s az egészet kellő lendülettel adja elő a rendező. Olyan kalandfilmnél, amely ráadásul egy konkrét történelmi időszakban játszódik, mindehhez hozzátehető egy egymással szembenálló ellenfelek (sőt ellenségek) árnyalt és sablonoktól mentes ábrázolása, valamint némi történelmi-társadalmi tanulság. Ha kalandfilmről Ha azonban olyan eldöntetlen műfajú alkotással találkozunk, mint a bolgár Vladimir Jancsev filmje, Az ellopott vonat, zavarba jövünk. Jancsev ugyanis két dolgot kever ösz- sze, de ezek csak keveréket, s nem vegyületet alkotnak végül is a filmben. Nevezetesen úgy akar egy adott történelmi korszakról — 1944. szeptemberéről, amikor Bulgáriában a fordulat bekövetkezett, az ország felszabadult: és megindult az új élet — beszélni, hogy megtartsa e korszak közismert té- nyeinek hitelét, de egyszersmind izgalmas kalandfilm- szituációkban kívánja feloldani, vagy inkább ezek segítségével óhajtja megmutatni a történelmi tényeket. Még pontosabban: a kalandfilm eszközeivel kíván eposzt alkotni egy hősi korszakról. S itt érhető tetten a tévedés. Jancsev félelme ugyanis alaptalan: azok az idők, azok a napok eléggé for- róak és eseménydúsak voltak önmagukban is ahhoz, hogy külön hozzáadás nélkül megállják a helyüket a filmvásznon egy érdekes és igaz történetben. Azzal, hogy a rendező — s a forgatókönyv írói, Anto- novätonics és Nagornij —, nem bízván az eredeti anyag erejében, beleágyazták egy sablonos üldözési históriába, megtűzdelve képtelen ötletekkel (bombaterükben katonákat fuvarozó, mai típusú vadászbombázó gépek!), semmiképp sem emelték a film hitelét, bizonytalanná válik a korszak fontos kérdéseiről nyújtott kép is — legalábbis a magyar néző számára. A Hamu és gyémánt annak idején úgy volt egy korszak tragikusan hiteles képe, hogy nem nélkülözte a feszültséget, izgalmat sem. De ez az izgalom a témából és a mondanivalóból fakadt, nem kívülről akarta a filmbe kényszeríteni Wajda. Nos, éppen ez a szerves egység hiányzik Az ellopott vonat forgatókönyvéből, s magából a kész filmből is. S mivel a rendező sem döntötte el, mit akart csinálni: csak kalandfilmet, vagy történelmi tablót, s döntés helyett összekeverte a két műfajt, ezért Az ellopott vonat nem mondanivalója hatását. A kö- . ^u{j túlemelkedni a már sok- rítés, a keret, a kalandfilm- szór látott hasonló átlagfilmek sablonok miatt zavarossá és | nem túl magas színvonalán. Forrófej A film főhőse, Forrófej, abban a szerencsés helyzetben van, hogy több atyával is rendelkezik. Nem ténylegesen, hanem mint filmhős. Atyái mindenesetre illusztris névsort adnak: Angyal, James Bond, Maigret, Poiret, Jason King, Kloss kapitány. Mindegyiktől örökölt valamit, így nem csoda, ha afféle szuperhekussá izmosodott, annak is kissé dinaroid típusú, jugoszláv változatává. Hogy ez a zabolázhatatlan, vakmerőségig bátor, mindenkinél keményebb öklű, mindenkinél szívtipróbb fickó, akinek egy soktagú, kisebb hadseregre való fegyverzetű, agyafúrt bandát egyszál magában hidegre tenni annyi, mint másnak lehajtani egy üveg jegelt sört, hogy ez a mindenben-a-legjobb hekus mégsem lesz élő, elfogadható, vagy legalábbis elképzelhető figura, hogy nem lesz belőle önálló jellem, annak bizonyára az az oka, hogy sok atyja közül egyiknek az egyéniségét sem sikerült beléplántálni. Túlságosan tökéletes ahhoz, hogy tökéletes lehessen. Ha valami hibája lenne, mit tudom én, szipogna, az orrát piszkálná, vagy krákogna, mindjárt úgy érezném, hibátlan. így azonban annyira túl van mindgn emberin, hogy az első félóra után szinte hidegen hagy, mit tud még, hány nehéz helyzetből képes még kivágni magát, hányat lő soha újra nem töltött pisztolyával egy- végtében, meg minden. Persze, egy kicsike fondorlattal mindezen jót is derülhetnénk. Ha ugyanis a rendező Vük Vuco rendelkezne némi szatirikus érzékkel, a Forrófej a szuperhősök ostoba divatjának, egy sablonokra épülő műfajnak a persziflálása lehetne. Sajnos, amikor a filmszatírát tanították a belgrádi filmfőiskolán, Vuco hiányzott. így aztán a magyar szinkron próbál ezen valamit segíteni, de Végül is nem dolgozhat teljesen a film ellen. Kovács Kati betétszámának szövege a film főhőséről szól. Igen gyatra versikéi dacára is sokat használ a filmnek, bár a képek időnként határozottan zavarnak a zene élvezése közben. Jefferson utolsó menete Az hírlik, hogy ennek a filmnek a rendezője, Martin Ritt, Elia Kazan tanítványa volt. Ha ez így van, akkor nem valószínű, hogy a mester büszke lesz tanítványára — legalábbis ennek a filmnek az alapján aligha. Az ugyan kétségtelen, hogy Martin Ritt szándéka jó volt: Jefferson, a világbajnok néger bokszoló történetében a sporttal és a bőr színével folytatott aljas és visszataszító manipulációkat akarta megmutatni a mai KONCERTKRONIKA Régi muzsika a megyeháza díszudvtsráa Érdekes színfoltot jelentett, a Pest megyei Tanács díszudvarában rendezett koncertek programján a Négy kamaraest sorozat harmadik estje. A XVI—XVII. századból való, ritkán hallható művek, érdekes hangszereken, nagyszerű — szintén ritkán hallott — együttesek tolmácsolásában; röviden így summázhatnánk a kedd esti koncert jelentőségét. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból alakult Magyar Rézfú- vósnégyes XVII. századi hagyományt, a toronyzene műfaját élesztette újjá. Műsorukon olasz mesterek; Andrea és Giovanni Gabrieli, valamint a német barokk „kismesterei”, Valentin Hausmann, Johann Staden és Gottfried Reiche darabjait hallottuk dicséretesen tiszta hangzással, szép tónusú, stílushű tolmácsolásban. A Camerata Hungarica együttest — amely Czidra László vezetésével a régi muzsika terjesztésére alakult — eddig csak hanglemezen és a várbeli Zenélő Udvar hangversenyeken hallottuk. Első filharmóniai szereplésüket nagy várakozás előzte meg, hiszen a régi magyar énekes és hangszeres zenét megszólaltató, Reneszánsz táncok című hanglemezükön ennek a muzsikának legkiválóbb előadóit ismertük meg. A várakozásban ezúttal sem csalódtunk; a kamaraegyüttes önállóan, énekszámok kíséretében és szóló darabokban egyaránt igen magas szinten muzsikált. A Lőcsei- és a Vieforisz-gyűjteményből való magyar táncokat Czidra László bámulatosan virtuóz blockflőtejátékában, Benkő Dániel lantkíséretével élvezhettük. A szóló lantművek megítélésében Benkő Dániel előző kiváló produkcióinak élményét kellett segítségül hívni, ugyanis a szabadtéren sz!nte teljesen elveszett az eredetileg házi muzsikálásra szolgáló hangszer hangja. Maros Éva két spanyol darabot szólaltatott meg egy érdekes, kisméretű, korabeli hárfán. Német, angol és francia dalokat hallottunk Sziklay Erika előadásában. Külön öröm, amikor a modem művek megszólaltatására néha bántó módon beskatulyázott énekesnőtől a régebbi századok dallamait hallhatjuk. Műsorából különösen az angol blokk: Dowland, Rosseter és Campian dalai tetszettek. Az Ars Renata énekegyüttes kristálytiszta hangzással, érzékeny muzikalitással tolmácsolta a Vietó- risz-gyűjtemény darabjait, és Gastoldi kompozícióját, valamint a ráadásként elhangzott Hassler-madrigált Korda Ágnes Amerikában. Csakhogy a szándék még édeskevés, ha nem párosul a megvalósítás magas színvonalával, vagy legalábbis tiszteletreméltó tehetséggel. Itt pedig az történik, hogy Jefferson amúgy is izgalmas és tanulságos történetébe beleszőnek egy szirupos, giccses, sőt, alapjában véve hazug szálat: Jefferson szerelmét egy fehér lány iránt. Ettől az álomgyári recepttől nyomban elromlik az egész film, s ha valami miatt egyáltalán a megnézhetőség szintjére kerül, akkor az nem más, mint néhány ökölvívójelenet — de ezt egy sporthíradóban is élvezhetjük. Takács István A Keleti pályaudvartól egy megállóra levő központi telepére a Középii letépitö Vállalat FELVESZ 0 férfi raktári munkásokat • fűrészgépmunkást 0 bognárt 0 rakodó- munkásokat 0 udvarosokat • olajkályhafűtőt Jelentkezés: a Budapest XIV., Kerepesi út 27/a. szám alatt.
