Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

1972. JÚLIUS 19m SZERDA 7 Pesti öntőből dánosi vadőr Állami gazdaság és vadásztársaság közös fácáncsibéi Apróhirdetéstől a világhírig Miért kell a Casco? Néhány napja életbe lépett a személygépkocsik hivatalos használatáról szóló kormány- rendelet. Szűkítették a válla­latok, intézmények, hivatalok személygépkocsiparkját, ugyanakkor bővítették a sa­ját tulajdonú személygépko­csik hivatalos útra történő használatának lehetőségét. A vonatkozó jogszabályok egy része szabályozza a gépkocsi­normákat, a megtartható gép­kocsik számát — a munka­ügyi miniszter rendelete pe­dig rendezi a saját személy- gépkocsi használatának kér­déseit. Köztudott, hogy saját gép­kocsi használata esetén kilo­méterenként két forint térí­tés jár, ezen felül azonban semmilyen további pénzbeni vagy természetbeni térítés nem adható. Az viszont már kevésbé közismert, hogy a saját gép­kocsihasználat egyik előfelté­tele a jogszabály előírása sze­rint az érvényes Casco-bizto- sítás. Néhányan már feltették a kérdést, hogy erre miért van szükség? Az új rendelkezés nyomán a xnagángépkocsik tulajdonosai nyilvánvalóan többet és több­ször használják autójukat, így óhatatlan, hogy növekszik a baleseti veszély is. Mivel a vállalat saját gépkocsihaszná­lat során bekövetkezett káro­kat nem téríti meg, s hogy e kérdésben később ne legyen vita a vállalat és dolgozója kö­zött, ezért a jogszabály eleve a saját gépkoesihasználat elő­feltételévé tette az érvényes Casco-biztosítást. k. m. A tanya közepén álló úrilak ma munkásszállás, s a régi is­tállóépületben ma nem telivér versenylovakat tartanak, ha­nem fácánokat nevelnek. Szót se ejtenénk a fácántelepről, annyira gyakori mostanában, hogy ezt a vad tyúkféléket is, akár szelíd rokonát, géppel költetik, és naposcsibe korá­tól, amíg szárnyra kap, fedél alatt nevelik tömegesen. Kooperáció Csakhát ez a fácántelep any- nyiban különös, hogy két gaz­dája van. Kooperációban ala­pította a Monori Állami Gaz­daság dánszentmiklósi kerüle­te és a Bársony István Vadász- társaság, amely Dánszentmik- lós, Nyáregyháza és Újlengyel határában kerek 12 ezer hol­das vadászterületet bérel. A gazdaság a társasággal kö­tött együttműködési szerző­désben magára vállalta a fá- cántelep-alapítás minden költ­ségének előlegezését. Eredeti­leg ötezernél több naposcsibét akart venni, de nem kapott, csupán 4800-at. Darabjának 22 forint az ára, ám, ha felnő és elevenen befogják, 120 forin­tot adnak érte, exportálják Nyugat-Európába. Egyébként nagyon kényes jószág a fácán­csibe. — Héthetesek a legidőseb­bek, öthetesek a legfiatalab­bak, az egész állomány azon­ban ezalatt vagy ezerrel ke­I vesebb lett. Most az elhullás ritkább, de 3500 fácánnál töb­bet aligha engedhetünk ki — mondja a fácáncsibék nevelé­sével foglalkozó napbarnítot­ta, csinos fiatalasszony. Mi pe­dig megkérdezzük tőle, hol ta­nulta a fácánokkal bánást. Ne­vet: — Csak itt. Amíg ide nem jöttem, nem is láttam fácánt. Pesti lány vagyok. Hát ez is különös ezen a fá­cántelepen, amit különben a fiatalasszony a sógorával együtt lát el, de a sógor éppen Pesten van szabadságon, mert a felesége most ajándékozta meg az első gyerekkel. A só­gorasszony is pesti, meós a Gammában. A sógor, Berta László, fél éve jött Pestről, a vadásztársaság vadőre. Laká­suk egy öreg tanyaház, messze esik ide a teleptől. Wég 3500 helyett 1500 Berta Jánosék szolgálati la­kását, az egyedülálló tanya­házat, a gazdaság építőbrigád­ja építi, az önköltségi árat azonban megtéríti a vadásztár­saság. Ez is benne van az együttműködési szerződésben, meg az is, hogy a gazdaság szántót biztosít vadföldnek és ugyancsak önköltségen téli ele­delt a vadaknak. Vadbefogás­kor pedig munkaerőt közös költségen. Mindezért a vad- gazdálkodás haszna felerész­ben az állami gazdaságot ille­ti. Nem vár a gazdaság nagy hasznot — pénzben. Célja a biológiai egyensúly helyreállí­tása. De hogyan lettek a Berta- fivérek — két fővárosi ipari szakmunkás — vadőrök — vidéken? Talán a magasabb jövedelem vonzotta őket? — Én Csepelen, a motor- öntvénygyárban dolgoztam, ott tanultam az öntő szak­mát és a keresetem havonta 3500—3800 forint volt. Itt 1900 forint a fizetésem, a fe­leségem bedig, csak amíg a fácánok megnőnek, kap ha­vonta ezerötszázat, de a gyár­ban ezernyolcszázat keresett, köszörűs volt. Az öcsém szakmája asztalos, vadőri fizetése, mint az enyém, ami annyit jelent, hogy ezer fo­rinttal kevesebb most a jö­vedelme. Kunágotán, Békés megyé­ben született a két Berta- fiü, még gyerekfővel kerültek I ipari tanulónak a fővárosba és évtizednél hosszabb ideig éltek ott, vagyis már pes­tiek lettek, megszokták a nagyvárosi életformát. — Egyszobás, összkomfor­tos lakásom volt, itt két szo­ba, konyhás, amíg eszten­dőre nem épül hozzá a für­dőszoba. Egyedül élünk a kis házban, a közelben csak egyetlen lakott tanya áll. Jól érezzük magunkat. A vadőrség szakma, tanulni kell, képesítés nélkül nem le­het az senki. A két Berta-fi­A Váci Városgazdálkodási Vállalat felvé telre keres ingatlankezeléssel kapcsolatos ügyekben jártas jogtanácsost, valamint épitészmérnököt (legalább 5 éves gyakorlattal). Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán: Vác, Április 4. tér 28. vér mindig vadász szeretett volna lenni: vágyukat úgy élték ki, hogy amikor a so­roksári vadásztársaság kör- vadászatot tartott, beállot­tak hajtónak. Aztán levelező tagozaton elvégezték az alsó­fokú vadgazdálkodási tanfo­lyamok Itt már puskával vesz részt Berta János a kör­vadászaton és orvvadászok után cserkész, meg dúvada- kat lő. Modern vadorzók — Egyetlen puskás vadorzót láttam eddig, azt is messziről, mert elszaladt. Manapság csúzlival jár a legtöbb. De­hogy gyerekek csak: három felnőttet is elkaptam. Megbüntetik a tetten ért orvvadászt, de sokkal súlyo­sabban azt, aki engedély nél­kül tart lőfegyvert. Túl nagy a kockázat, tehát a modern orvvadász korszerű fegyvere ismét a parittya lett, és akár az ősidőkben, hurkot is ál­lít a vadcsapásom. — Sokra azzal sem mennek, felszedem a csapdát, mielőtt kárt tenne. A dúvadirtás tisztes mel­lékjövedelme a vadőrnek. Ki­fizettek érte a kezéhez más­fél év alatt közel 3000 fo­rintot. Rókát csak egyet ka­pott puskavégre, nemigen akad Dános környékén. Kó­bor ebet vagy harmincat ej­tett el, macskát meg annyit, hogy számát sem tudja. Hát még szarkát, szajkót és dol­mányos varjút! Esteledik. Vállára kapja a puskáját. Az alkonyat és a hajnal a vadorzók ideje, ilyen­kor kell bejárni a területet. Siet. Még egy kérdést azon­ban: ■— Nem vágyik vissza a zaj- gó pesti életbe? — Nem — mondja határo­zottan és mosolya nemcsak derűt, boldogságot is áraszt. Ezren meg ezren töreksze­nek a nagyvárosba, Berta János meg az öcs otthagyta, de egyikük sem csömörlött meg tőle, sem tanult szak­májától. Nem visszavándor- lási hullám előőrsei, külön­ben is két fecske sem csinál nyarat. Elköltözésük a va­dászterületre csupán annyit jelent, hogy magukra talál­tak, vágyuk szerint élhetnek. Szokoly Endre A gazdaságosabb termelést elősegítő egyes intézkedések­ről a Minisztertanács rende­letet adótt ki 23/1972. (VII. 11.) szám alatt, amelyet a Ta­nácsok Közlönye július 13-án megjelent 32. száma közli teljes terjedelemben. A munkaköri (szakmai) al­kalmasság orvosi vizsgálatá­ról és véleményezéséről 12/ 1972. (VII. 11.) szám alatt egészségügyi miniszteri ren­delet jelent meg. (Tanácsok Közlönye 32. szám). Az orvosi tevékenységgel és az egészségügyi magánte­vékenységgel kapcsolatos fe­gyelmi felelősség kérdéseiről ugyanitt jelent meg a 13/1972. (VII. 12.) Eü. M. rendelkezés. A nem lakás céljára szol­gáló helyiségek béréről szóló 8/1971. (II. 10.) Korm. számú rendelet végrehajtásaként ki­adott 8/1971. (II. 10.) ÉVM Nem hisszük, hogy a vecsési postán számon tartanák: ki mikor, miért — és honnan kap levelet. Az viszont aligha ke­rülheti el a kézbesítő figyelmét, hogy a Malinovszkij utcában megszaporodtak a külföldi le­velezőlapok. Balatoniék kap­nak üzenetet leányuktól, Má­riától. Jugoszláviából, Bulgá­riából, Romániából... A pos­tán ma azt nem is sejtik, hogy hamarosan lengyel, svájci és egyesült államokbeli lapokat kézbesíthetnek. Balatoni Má­ria artista lett, a Délibáb-ug- rócsoport tagja, s ebben a mi­nőségében immár — világjáró is. Marika — ha úgy tetszik — karriert csinált. Egy apróhir­detésből. Pontosabban: a te­hetségéből és a szorgalmá­ból. Az a bizonyos hirdetés ak­kor jelent meg, amikor Mari­ka ötödik osztályos kisdiák volt, tízéves. Édesapja, az egy­számú rendeletet a 12/1972. (VII. 11.) ÉVM. rendelet ki­egészítette, amelyet az érde­keltek a július 13-án megje­lent Tanácsok Közlönyében találnak meg szintén. A munkaidő-csökkentés részleges kiterjesztéséről meg­jelent 1023/1972. (VII. 15.) Mt. határozatot a Magyar Köz­löny július 15-én megjelent 55. száma tartalmazza. Az egészségügyi szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról ugyanitt találunk rendelke­zést, amelyet az egészségügyi miniszter 14/1972. (VII. 15.) Eü. M. szám alatt szabályo­zott. A gimnáziumi érettségire bocsátás egyes kérdéseiről megjelent 131/1972. (M. K. 14.) MM. számú rendelet a Műve­lődési Közlöny július 15-i szá­mából ismerhető meg. kori tornász biztatta, hogy igenis jelentkezzék az Állami Artistaképzö Iskolába. A papa nagy lelkesen, maga készítette fel leányát a felvételire. Igaz, meglehetősen reménytelennek látszott a dolog: háromezren jelentkeztek, s csak ötvenet vettek fel. Marika sikerrel áll­ta a próbát. Most az érettségijére készül. Decemberben szeretné letenni. Hiszen sok a munka: ma a Fő­városi Nagycirkusz porond­ján, holnap pedig külföldön. Mert a sok fáradozás hosszú éveken át, a tehetséget oko­san megnyergelő szorgalom, a külföld érdeklődéséhez jut­tatta el Marikát, s öt leány­társát. Vagyis a Délibáb-cso­portot. A neves mester, Hor­tobágyi Károly legnagyobb örömére. Es bizonyára a vecsési pos­tán sem haragszik meg senki Bálatoniékra — az üdvözlőla­pokon táncoló vecsési hírné­vért ... Kép és szöveg: Geleta Pál A Keleti pályaudvartól egy megállóra levő központi telepére a Középü letépitö Vállalat FELVESZ • férfi raktári munkásokat • fűrészgép- munkást • bognárt • rakodó- munkásokat • udvarosokat • olajkályhafűtőt Jelentkezés: a Budapest XIV., Kerepesi út 27/a. szám alatt. AZ ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT Kereskedelmi Központja értesíti t. vásárlóit, hogy Gumiabroncs-raktáraiban és Cordatic szaküzletében f augusztus 1 -tői 7-ig, leltározás miatt SZÜNETEL AZ ÁRUKIADÁS Figyelmébe ajánljuk ingatlanközvetítési szolgálatunkat A megszűnt Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat helyett továbbra is rendelkezésére állunk — Szentendre — a szentendrei járás — a ráckevei járás — a budai járás és — Százhalombatta területén. Kirendeltségeink: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Tel.: 96—24. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa György u. 1. Tel.: 61. Vállalatunk a következő szolgáltatásokat végzi: — eladási és vételi megbízások (üdülőtelkekre, házasingatlanokra), — ingatlancímek kiadása, — ingatlanok forgalmi értékének megállapítása, — lakáscserék lebonyolítása, — több telekkel, illetve házasingatlannal rendelkező tulajdonosok ingatlanának értékesítése. Gyors, pontos és szakszerű ügyintézés. Szentendrei Városgazdá!kodási Vállalat Ady Endre u. 5. Telefon: 92-82. § Tíz nap rendeletéiből

Next

/
Thumbnails
Contents