Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
1972. JÚLIUS 19., SZERDA PEST MEGYEI K/Círlap Aranyläkodulom Tápióbicskén Kékesi János 74 éves nyugdíjas és felesége, Tóth Julianna két gyermekük és azok családja körében ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját. Kékesi János a tanácsok megalakulása óta községi tanácstag és ma is fáradhatatlanul tevékenykedik lakóhelye ügyeinek érdekében. Ezért köszöntötték többen is a Kékesi-párt aranylakodalmuk alkalmából. Megszegik az új kenyeret Ot község együtt ünnepel Pilisvölgye napok augusztus 20. tiszteletére Hat-nyolcezren fürödhetnek Újjáéled a posfásstrand Jövőre egy szép, Duna-parti kikötésre, parkírozásra, strandolásra alkalmas területtel gazdagodik Szentendre. Ez a partszakasz régen postásstrand néven volt ismeretes, egészen a negyvenes évek végéig intenzív víziélet folyt itt. A Szentendrén áthaladó folyó menti műút építkezéséhez azonban erről a területről ásták ki a szükséges talajmeny- nyiséget. Ezért ez a partszakasz hepehupás, gödrös, egyenetlen lett, elvadult, eliszaposodott. Most ismét elhatározták, hogy a régi funkciójának megfelelően kiépítik. A Dunakanyar Intéző Bizottság és a város kezdeményezésére innen kezdődik majd az úgynevezett „Dunakanyar-parking lánc”. Ez az összefüggő partszakasz jó kikötési lehetőséget biztosít a csónakázóknak és parkolási területet az autóknak. Elegyengetik a talajt, parkosítják, fákat ültetnek ide. Jancsó Vilmos, a neves kertépítő tervező kapta a megbízást, hogy a régi postás-strand helyén kialakítson egy pázsi- tos, cserjés szabadstrandot, i csónakkikötővel és tároló- j val, füves tisztásokkal a i labdajátékoknak, kabinokkal és autóparkolóval. Építenek ide olcsó büfét is. Hat-nyolcezer ember füröd- het itt majd másfél-két év múlva, amikorra teljesen elkészül ez a partsáv. B. Gy. Az MSZMP és a Hazafias Népfront budai járási bizottsága, valamint a budai járási hivatal támogatásával öt pilisi község az idén összefogott, és augusztus 18—20-án politikai, társadalmi, kulturális és sport eseménysorozattal közösen ünnepli az alkotmány napját. Az ünnepségsorozat augusztus 18-án, Piliscsabán ünnepi tanácsüléssel kezdődik, amelyen Varga Ferenc, a járási hivatal elnöke mond ünnepi beszédet. Délután térzene, majd színes sportműsor szórakoztatja a község lakóit és a szomszéd községekből jövő vendégeket. Várhatóan népes szurkolósereg köszönti majd a pályára lépő női Labdarúgókat. Este a tanácsháza nagytermében munkás-paraszt találkozót rendeznek, amelynek keretében megszegik az idei új kenyeret. A Kopár csárdában a piliscsabai és a tinnyei ifjúsági klub irodalmi estet rendez, Fábián Zoltán író és Bodor Tibor előadóművész közreműködésével. Augusztus 19-én három község ünnepel. A tinnyei fiatalok délelőtt vidám vetélkedőt rendeznek a Garancsi tónál, este pedig ugyanott tábortüzet gyújtanak. Pilisszentivánon a tanácsülést megelőzően m,un- kásmozgalmi kiállítás nyílik, majd a tanácsülés után előadás hangzik el a pilisi medence munkásmozgalmáról. Solymáron az ünnepi tanácsülés keretében szegik meg az új kenyeret, majd felavatják a Pilisvölgye Termelőszövetkezet anyagi támogatásából létrejött Pilisvölgye helytörténeti gyűjtemény épületét. Az első — Solymár történetét bemutató — kiállítást Manhertz Márton tsz-elnök nyitja meg. Délután térzenét a neves helyi fúvós- zenekar ad, majd az esti műsorban fellép a nagykovácsi énekkar, a pilisvörösvári nemzetiségi együttes és a solymári Hazafias Népfront-kórus. Augusztus 20-án Pilisvörös- váron rendezik meg az ünnepi nagygyűlést, s megszegik az új kenyeret. A gimnázium terBUDAKESZI Emlékplakettet, oklevelet kaptak a törzsgárdatagok Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezése közismert: egészség- ügyi dolgozók is lehetnek törzsgárdatagok. A Budakeszi Nagyközségi Tanács Semmelweis születésének 154. évfordulója alkalmából egészségügyi dolgozókat jutalmazott meg. Bensőséges ünnepség keretében vehették át a meghívottak hosszú évek, évtizedek óta végzett eredményes gyógyító munkájuk elismeréseképpen az emlékplaketteket, okleveleket. Egyed Irén, a Budakeszi Nagyközségi Tanács elnöke emlékezett meg Semmelweis munkásságáról, majd átnyújtotta a kitüntetéseket, az egészségügyi dolgozóknak. Huszonöt éves áldozatkész munkájáért arany emlékplakettet kapott Bereczki Bálintné körzeti ápolónő, valamint dr. Ostoros Gyuláné körzeti védőnő. Húsz éve tartó szolgálatáért ezüst emlékplakettet vehetett át dr. Ostoros Gyula körzeti orvos, Horváth Ferencné okleveles gyermekgondozónő. Tizenöt éves munkájáért bronz emlékplakettet kapott Tóth R. Margit bölcsődevezető. Tízéves munkájáért pedig Bernáth Istvánná az egészségház dolgozója, Czibula Pálné segédgondozónő és Szabó Ferencné körzeti védőnő kapott elismerést. Hét egészségügyi dolgozó öt éve tartó eredményes tevékenységéért oklevelet kapott. A Budapesti AGROKER ajánlata az őszi betakarítási és vetési munkákhoz: U—650 M, Zetor—5611, D4K-B, DT-75 típusú traktor, mezőgazdasági, közúti, szervestrágya-szőró pótkocsi, ekék, tárcsás- és csúszócsoroszlyás vetőgépek, tárcsás- és röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépek, FKA—2,6 és FAUN kukoricabetakarító adapterek, cukorrépafejező, -kiszedő gépek és rakodógépek, szőlősajtók, zúzok, szőlőszállító tartályok. I A felsorolt gépeket rövid határidőre szállítjuk, illetve raktárról azonnal kiadjuk. AGROKER Budapest XV., Cservenka Miklós utca 107. Telefon: 637-800. meiben képzőművészeti kiállítás nyílik helyi amatőr képzőművészek műveiből, és a budai járás történetében először közös kiállításon mutatják be termékeiket a járásban működő ipari üzemek. Az előzetes hírek szerint részt vesz a kiállításon a PEVDI, a PEMÜ, a Kőfaragó Vállalat és a pilisszentiváni háziipari szövetkezet. A gazdag sportműsorban a többi között meghívásos atlétikai viadal és repü- lőmodell-bemutató szerepel, a művelődési ház gálaestjén pedig fellép a környező községek öt — országos hírnévvel is dicsekedő — népi együttese. Az öt budai község közös rendezvénysorozatát az idén rendezik meg ilyen formában először, tis mindjárt sokszínű, igényes programot ígérnek. A tervek szerint a Pilisvölgye napok évente ismétlődő rendezvény lesz. T raktormatuzsál emek Gödöllőn, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben mező- gazdasági múzeumot is berendeztek. A legrégibb kiállítási tárgyak között láthatók ezek az öreg, vaskerekes traktorok. Urbán Tamás felvételle Gyorsabb lesz betonpumpával Az ÉLGÉP veszprémi gyáregységében felkészültek az építőiparban nagy jelentőségű betonpumpa gyártására. A könnyen kezelhető berendezés a beton gyors továbbításával nagymértékben fokozza a termelékenységet és a nehéz fizikai munkát is megkönnyíti. Előnye, hogy óránként 16 köbméternyi híg betont képes 400 méternyi távolságra, illetve 80 méteres magasságba továbbítani. A berendezés licencét az ÉLGÉP vezetői az NSZK-beli Schwig-cégtől vásárolták. G ershwin tavaszi melódiáját dúdolva ment át az előcsarnokon. A ritmust ütögetve nem nézett senkire, s szobájához közeledve csak a tánclépésekre ügyelt. Mint gazdag szülők gondtalan egyetlenje, majd kicsattant az örömtől. Húszéves volt és hivatalnok. Végéhez közeledett a nyár, és reggel, amikor felkelt, úgy érezte, megújult belülről, s számára ez a nap feltétlen tartogat valami csodálatosat, valami nem mindennapit. Boldog volt és megelégedett. Belépett az irodába. Missis Montan, az idős pénztárosnő, akinek már olyan mindegy volt, hogy nyár van-e vagy tél, csodálkozva nézett rá. A fiatalember keringőlépésben a fogashoz táncolt, rádobta kalapját és felöltőjét — Mi van magával? — kérdezte az idős hölgy. A fiú szembefordult vele, arca csupa mosoly, elragadtatás. — Emília — mondta —, maga csodálatos! A hölgy legszívesebben ujjongva felkiáltott volna. Itt még sosem szólították így, keresztnevén, és eddig még soha senki nem mondta neki, hogy csodálatos. Akkor sem, amikor még fiatal lány volt, és a nyár neki is tartogatott valamit örömeiből. Olyan furcsa volt ezt most hallani. Még csak sóhajtani sem tudott egy mélyet, a semmibe elrohant évekre gondolva. Kezdődő mosoly rajzolódott ki arcán, de aztán úgy döntött, ez nem illik, a bók vulgáris, erőltetett és udvariatlan volt. — Nem engedem, hogy így beszéljen velem — mondta végül. Hangja elég határozatlanul csengett, s a tekintetében is bizonytalankodás látszott. x A fiatalember lovaglóülésben a székre helyezkedett, és énekelve végiglovagolta a szobát. — Tényleg megbolondult! — förmedt rá az idős hölgy. — Elment az esze? Mi lesz, ha mister Douglas meglátja? A fiú felállt, helyére tolta a széket: — Missis Montan! Mi most azért gyűltünk itt ösz- sze, hogy ünnepeljünk... — John Kobb — vágott közbe az idős hölgy. — ön beteg! A fiú olyan fölényes nyugalommal mosolygott, hogy a pénztárosnő kezdte megérteni: John nem beteg és nem ment el az esze. A fiatalember hirtelen szónoki mozdulatot tett: — Öh, istenem! De szeretnék most távol lenni a várostól, fürödni, halászni!... Leült a székre, tekintetében valami furcsa szomorúság váltotta fel az előbbi vidámságot. Az idős hölgy a semmibe révedve, burkolt bánattal a hangjában, szólalt meg: — Ez a gyönyörű idő nem tart sokáig... — Tudom — felelte a fiatalember. —Éppen ez a disznóság. Ilyen gyönyörű -dő alig volt még ebben az évben. Idén még sosem értem rá, mikor jó idő volt. Hej, ha lenne egy kocsim! Százhúsz kilométeres sebességgel száguldanék, felmennék a hegyek közé, ott levetkőznék és megfürödnék. Aztán, ha megéheznék, belak- mároznék, ha inni lenne kedvem, leinnám magam. Egy lányt is vinnék magammal. Persze, meztelent. — John Kobb ... — Alice-t vinném magammal. — Alice nem menne veled — mondta az idős hölgy. — És különben sem hiszem, hogy kedvedért levetkőzne. — Miért gondolja ezt — kérdezte idegesen a fiú. — Én azt hiszem, megtenné. — Hát legyen így — mondta az idős hölgy —, de neked nincs százhússzal száguldó kocsid, és pénzed sincs, legfeljebb 2—3 vasad ... — Ez igaz — mondta egészen halkan a fiatalember. Az ablakhoz lépett, és a 16. emeletről lenézett az utcára. Ragyogó, meleg idő volt odakint és olyan furcsának tűnt, hogy ő most • örmény származású amerikai író. Népszerű novelláit, regényeit, drámáit sok nyelvre lefordítják. WILLIAM SAROYAN Elmúlt egy nyár tisztviselő egy irodában, neki most itt kell lennie és nincsen kocsija, s pénze is alig. A szobába észrevétlenül belépett a telefonoslány. Kabátja már a fogason volt, amikor a fiú meglátta. Kíváncsian fürkészte a lány arcát, semmilyen hangulatot sem tudott felfedezni rajta. Csak közönyt, mindennapiságot. — Alice — mondta —, az előbb beszéltem missis Montannak arról, milyen jó is volna most kirándulni, a hegyek között fürödni... — Hogy? — vonta fel szemöldökét a lány, — Eljönnél velem vasárnap kirándulni? — Minek? — Vinnénk magunkkal ennivalót és klassz murit, majálist rendeznénk. Keresnénk egy patakot, s megfürödnénk. — Meztelenül — mondta az idős hölgy Ali- cé-nek. — Meztelenül? — kérdezte kíváncsian a lány. — Miért ne? Én azt hiszem, így sokkal érdekesebb. Persze, vihetünk magunkkal fürdőruhát is. Az idős hölgy mély szomorúsággal a hangjában megint közbeszólt: — Én azt hiszem, meztelenül sokkal kényelmesebb. — Ugyan, mit képzel, missis Montan? — csattant fel a telefonoslány. — Nagyon komolyan mondom — hangzott a válasz. — Miért ne menne el, Alice? — Igaza van — mondotta a lány —, elmegyek. Titkolt zavarral elfordult Johntól és az idős hölgytől. Jó pár perc múlva a fiú újra megszólalt. — Tréfa volt az egész — mondta nevetve. — Azt hiszem, Alice is csak tréfált — mondta az idős hölgy. Aztán belépett a szobába mister Douglas, a főnök, és a fiatalember az asztaljához sietett, mintha csak most érkezett volna, és semmi más nem jár az eszében, csak hivatali tennivalói. Három óráig remek volt az idő. Aztán komor fellegek kezdtek gyülekezni az ég alján, később megeredt az eső. A fiatalember az ablaknál állt, és nézte az üvegen lecsorgó patakocskákat, majd a kapcsolóközponthoz lépett, amely mögött ült Alice. Néhány percig némán figyelte, hogyan dolgozik. — Én akkor hülyéskedtem — mondta a fiú. — Gondoltam — válaszolt a lány. — És különben is, mit csinálnánk a hegyek között —, érvelt a fiú. — Meg aztán, látod, esik... S vasárnapra talán hó borít mindent... — Hó? — csodálkozott a lány. — San-Fran- ciscóban még soha nem esett hó ... — Ugyan, tudhatod, mire gondolok — válaszolt kissé hirtelen John Kobb, s közelebb hajolt Alicé-hoz. — Fölösleges a városon túlra utazni. Van egy ötletem, menjünk moziba. — Remek! És adnak valami jó filmet? — Ühüm... „A magányos fenyő árnyéka”, csupa nagymenővel... — Ö, csodás lesz! — örvendezett a lány. — A film előtt még bemegyünk a szemközti kávézóba, és veszünk szendvicset. Egy darabig egymást nézték és hallgattak. Aztán a fiú színtelen hangon ezt mondta: — Nézz csak ki, Alice, hogy esik! Visszament asztalához. Teljesen lehiggadt, hétköznapian kiegyensúlyozott volt már. Az öröm, a lelkesedés, amit a nyári reggel üde varázsa keltett benne, nyomtalanul elillant. A megújulással, az élettel pezsgő föld újra távolinak, elérhetetlennek tűnt számára. Sajátos világa, ez a kiszolgáltatottsággal teli világ újra vele volt... benne és körülötte... Mélabúsan elmosolyodott, s a tenyerében lévő pénzt számolta, hogy meggyőződjön: elég lesz-e estére? Kovái Iván fordítása
