Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
WT Kfcru 1972. JÚLIUS 16., VASÄRNAP Pest megyei harcingoíáóol? 1 30. DABAS II. November 5-én lesz tizenhat éve, hogy a dabasi járás 32 esztendős párttitkárát, a szocializmus vívmányait védelmező Biksza Miklóst, ellen- forradalmi banditák meggyeiről szinte szó sem lehetett, tevékeny ivóvíztársulás alakult, 23 kilométer csőhálózatot fektettek le, megépítették a vízmű első kútcsoportját, amely a hálózat egy részét máris ellátja vízzel, készül a víztorony, s hamarosan emléke sem lesz a kútból való meregetés| „az utcára viszi” a közösségi eseményeket, problémákat, terveket és eredményeket. Dabas nagyközség állandó kiállítási terme: az egykori Gombay-Dinnyés kúria. kolták. A ma nevét viselő tizenegy kilométer hosszú útnál is hosszabb az az út, amit tragikus véráldozata óta Dabas nagyközség és dolgozó népe megjárt... Dabas históriája hét évszázadra nyúlik, jelene viszont csak negyedszázados. De ez a negyedszázados jelen, s ezen belül az utolsó másfél évtized eredményes munkát, békességet, boldogulást teremtő, soha nem látott fejlődést: hozó, újabb századoknak veti meg alapját. Hol is kezdjük csak..,?! . Nézzünk meg egy régi térképet: Alsódabason és Gyónón nagy kertek foglalják el a legtöbb helyet, Sáriban és Felső- dabason jobban kidomborodott a falusi jelleg. Faluközpont sehol, a községek különállása világosan felismerhető még húsz évvel ezelőtt is. Nem varázslat: céltudatos, szívós munka eredménye, hogy a hajdani négy különálló kisközség határa ma már nem látszik. Az összevont nagyközség részei nemcsak 'közigazgatási szempontból egyesültek, de össze is épültek, össze is forrtak, s mind szorosabban, szervesebben, tervszerűbben egymáshoz kapcsolódva, folyvást megtöbbszörözik önnön erejüket. A nagyobb egységgé válás nagyobb feladatokat ró a dabasiakra — vezetőkre és lakosokra egyaránt. Mik az igazi nagy dolgok? Nagy dolog, ha néhány év alatt 15 kilométerrel hosszabb villanyhálózatból sugárzik az áram, ha olyan településen, ahol egészséges ivóvízellátásSzózhalombattóra, a hőerőműbe, a 75. számú munkahelyi éttermünkbe rr ■ női segédmunkásokat KERESÜNK konyhai munkára. jelentkezni lehet: Százhalombattán, a hőerőmű éttermének vezetőjénél. DUNAVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT. nek, ennek a szinte sorsszerűnek tartott falusi gyötrelemnek. Nagy dolog a járda, hogy ne kelljen pocsolyában topogni, a csatornázás, amely a tocsogót, sarat verő csapadékvizet elvezeti, az otthon, amely már nem vályogból, vertfalból, hanem téglából és kőből épül, nem zsindely- vagy nád-, hanem cseréptetővel, korszerű beosztással, esetleg fürdőszobával, s a tetőn legtöbbször tv-antennávaL Jó tervezés, jó. munka, kemény összefogás, szilárd akarat — amikor Da- bast nagyközséggé emelték, ezek az erők, ezek az erények fokozottan törtek fel a négy falu népének „rejtett tartalékaiból”. Két erős mezőgazdasági tsz: az állattenyésztéssel, növénytermesztéssel foglalkozó és ipari segédüzemeket is foglalkoztató Fehér Akác és Szikra, a Gyóni Géza Mezőgazda- sági Szakszövetkezet, a konzervüzem, az Elektromos és Fémipari Ktsz, a Sütőipari Vállalat, a Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat most idetelepült nyomdaüzeme, s még egy sor kisebb-nagyobb termelőegység duzzasztja-lüktet- teti Dabas vérkeringését. A dúsuló cirkuláció az új nagyközségnek nem csupán létét, növekedését biztosítja, hanem életének színesedését, gazdagodását is. A gazdasági létesítmények szoros és sokrétű kapcsolatban állanak a legkülönbözőbb kulturális intézményekkel. Patronálás, gondozás, részvétel — minden művelődési, művészi, társadalmi vagy sporteseménynél kitapintható a dabasi párt- és közületi szervek, az üzemek, vállalatok látható vagy láthatatlan segítsége. Az I. kerületi művelődési ház pincéjében KISZ-fiatalok és lelkes apáik, saját erejükből — no, persze: a tsz és az erdőgazdaság támogatásával — pinceklubot ügyeskedtek össze, gusztusosat, kedveset, színvonalas szórakozás, irodalmi színpad, s egyéb összejövetelek hívogató hajlékának. Említettük már a három oldalról oszlopokkal kerített, egykori Nemesi Casinót, amely ma járási művelődési központ, nemcsak névleg, hanem valóságosan és vonzó pezsgéssel. Ha végiglapozzuk Dabas tavaly és idén kiadott évkönyveit, az élet legváltozatosabb területeit behálózó érrendszer élénk ritmusát érezzük, amelyet okos agy és meleg szív ösztönöz, szabályoz. Dabas központi vezetésének a nagyközség lakosságával való állandó kapcsolatra törekvését jelzi a korába ban Dabasi Hírek, ez évben Tanácstagi Híradó címen, kéziratként megjelentetett időszaki értesítő is. amely a tanácsháza falai közül — rendezni, közös dolgainkat — mintegy A helyi iskolák csúcsán áll a gimnázium. Vannak művelődési házak, könyvtárak, filmszínházak, van községi kórus, ifjú zenebarátok köre, vannak rádió- és tv-előfizetők ezreivel. A tíz évvel korábbi adatokhoz viszonyítva 25 százalékkal növekedett a lakóépületek, 40 százalékkal a lakószobák száma, meghatszorozódott a vízvezetéki, megduplázódott a villanyvilágítási ellátottság és tízszeresénél több a fürdőszobás otthon. Új építkezési irányzat meghonosodását jelzi a járásbíróságnak, rendőrkapitányságnak, Állami Biztosítónak és más intézményeknek hamarosan helyt adó, emeletes, modern irodaház, a nemes szórakozások kielégítésére szolgáló törekvést pedig a sporttelepnek is tervezett jubileumi park. Maradandóan okító, illetve egymást váltogató kulturális-művészeti élményeknek teremtett fészket a hajdani Dombay-Diny- nyés kúria vaskos falai közt kiképzett állandó kiállítási terem, Dabas népének dicséretre és elismerésre méltó alkotása. Sűrített, múltat-jelent mutató helytörténeti gyűjtemény, a Dabast alkotó négy község egykori jeleseinek emlékanyaga sorakozik egymásután, s a sokirányú kitüntetést kínáló Gyóni Géza-tárlók rendezői eredményesen kísérelték meg, hogy dialektikus, éppen ezért igaz képbe egyesítsék a naív, félrelelkesített nacionalistából nehéz kínok útján a népgazdaság és a béke forradalmának énekesévé érlelődött költő arculatát. A sok régi kúria, Kossuth László, de még Gyóni Géza emléktáblája is'á múltnak ellentmondásokkal;; térhesse rfefn- lékeit idézi. Biksza Miklós emléke már a jelenért való izzó küzdelmet örökíti meg. Az utókor azokat fogja tisztelettel emlegetni, akik a gyors fejlődéssel elkerülhetetlenül felverődő nehézségeket elhárítva, a máris világosan kirajzolódó alapokon magasra emelik, felvirágoztatják a négy faluból született új Dabast. Békés István NAPIRENDEN: a bűntettek megelőzése MIRE INT A KRIMINÁLSTATISZTIKA - TÁRSADALMI ERŐK MOZGÓSÍTÁSÁVAL A bűnözés dinamikáját, strukturális összetételét vizsgálták a Pest megyei bűnüldöző és igazságügyi apparátus vezetői a Pest megyei Főügyészségen tartott legutóbbi tanácskozásukon. Dr. Bozóki István megyei főügyész előterjesztése alapján áttekintették a megyei bűnözés helyzetét, s a bűnüldözési értekezlet napirendjén szerepelt a legsürgetőbb megelőzési feladatok meghatározása is. Fokozottabb vagyonvédelmet Az országos bűnügyi statisztika szerint az ismertté vált közvádas bűncselekmények 1958-tól 1961-ig tartott csökkenését 1963-ig stagnálás, majd 1965-ig ismét emelkedés követte. Ezután csökkent, majd újra emelkedett a bűntettek száma, amely 1970-re elérte az 1965. . évi szintet. A bűnözés alakulásának grafikonja Pest megyében valamelyest eltért az országostól: nálunk a csökkenés 1963-ban kezdődött, 1969- ben elérte a minimumot, majd ezt követően a bűnözés gyakorisága az országosnál nagyobb volt. Tavaly — 1970-hez képest — 5,3 százalékkal nőtt az ismertté vált bűntettek száma. A bűnözés dinamikája néhány, gyors ütemben szaporodó bűntettcsoportra is ráirányítja a figyelmet. Ezek között elsőként említhetjük a vagyon elleni bűntetteket, amelyek az összes bűncselekmény 51,4 százalékát teszik ki. Pest megyében tavaly a társadalmi tulajdont károsító bűntettek száma 13 százalékkal, a. személyi javakat károsító bűntettek száma csaknem egy százalékkal emelkedett. A további adatok jelzik, hogy a megelőzésre különösen a budai, monori, váci járásban, Cegléden, Vácott és Százhalombattán kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani. S ezt nemcsak a törvényszegések magas száma indokolja. A tapasztalatok szerint a társadalmi tulajdont károsító bűntettek elkövetésének időtartama meghosszabbodott: a nem egy esetben felelős beosztású, „kvalifikált” bűnözőknek hosszabb ideig sikerült jelentős kárt okozó tevékenységüket leplezniük. Nem megnyugtató jelenség a betöréses lopások elszaporodása sem. Pest megyében tavaly az összes bűntett 2,9 százalék volt betöréses lopás. Különösen sok történt a budai, ráckevei, gödöllői, monori és a váci járásban. A tanácskozáson ezzel kapcsolatban elhangzott tanulságok közül most csak kettőt említünk meg: a bűntettek többsége a kiskereskedelem és a vendéglátóipar boltjai ellen irányult, az üzletek egy részét ennek ellenére sem látták el riasztóberendezésekkel. Bűntett-típusok Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények a közvélemény érdeklődésének előterében állnak, nem véletlenül, hiszen alakulásuk községeink, városaink közrendjének, köz- biztonságának helyzetét befolyásolják. Az összes bűntett 16,2 százaléka volt ilyen jellegű törvényszegés. A szám magas, de csökkenő tendenciájú. Tavaly például kevesebb volt a hivatalos személy elleni erőszak és a szándékos súlyos testi sértés. A bűnüldöző és igazságszolgáltató szervektől joggal elvárt szigor remélhetőleg a jövőben még eredményesebben szolgálja a bűntettek megelőzését, különösen a statisztikában élenjáró budai, ráckevei, váci járásban és Cegléden. Változatlanul aggodalomra ad okot a közlekedési bűntettek gyakorisága. A balesetek következményei egyre súlyosabbak. Egyetérthetünk a tanácskozás résztvevőinek állás- foglalásával: a jövőben az eddiginél is gyakrabban kell élni a gépjármű-vezetésre alkalmatlan vezetők eltiltásával. A gazdasági bűnözésről gyakran esik szó napjainkban, jogos türelmetlenséggel követelhetjük a rendszerint korrupciót, összefonódást takaró káros jelenségek elleni határozott fellépést. A gazdasági bűntetSzokatlan káresetek Amikor gyújtogat a betörő Vastag, fekete dossziéban sorakoznak a „kárlapok”, az olyan esetek leírásai az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán, amelyek alapján jelentős összegeket fizettek ki a lakásokban keletkezett károkért. A hétköznapi mindennapos csőtörésen, tűzeseten, betörésen kívül ritkán előforduló, rendkívüli történeteket is feljegyeztek. Nem mindennap esik meg, hogy valakinek égő csikket dobnak be az ablakon keresztül a lakásába, mint Budaörsön H J.-éknak. Hajnalban valaki szórakozottan az utcán elhajította az égő cigarettát, az ráesett a kamrában tartott ruhákra, amelyek tüzet fogtak. Kétszeresen rosszul jártak B. E.-ék Tápió- györgyén. Valószínűleg betörők jártak a lakásban és az eldobott cigarettával felgyújtották a lakást. L. T.-nek is kellemetlen látogatói voltak ráckevei víkendházában. Valamennyi mozdítható ingóságát elvitték, sőt dühükben ri- pityára zúzták a beépített bútorokat. Azt remélték, hogy a házban még több értékes használati eszközt találnak. Bosszúi állt az elvált feleség Cegléden kinn legelészett a réten T. J.-ék tehene. Vihar kerekedett, és a villám éppen a szerenesétlen jószágot vágta agyon. •Egy ürömi lakóházat az elvált feleség gyújtott fel. És bár — sajnos — ez nem rendkívüli, de nagyon jelentős tüzeket okoznak a gyufával játszó gyerekek. Tökölön T. l.-ék hároméves kisfia nemcsak a saját házukat gyújtotta fel, a szomszéd portája is nagy kárt szenvedett. Üreg a ház alatt Mindenki tudja, hogy olajkályhával, propán-butángáz- zal elővigyázatosan kell bánni. Gondatlanságból — ritkábban kívülálló okból — mégis nagyon sok baj keletkezik. H. J.-né Apajon majdnem az életével fizetett. Délben egyedül volt otthon, amikor a gázfőzőt meg akarta gyújtani. A készüléken a nyomáscsökkentő hollander nem volt kellőképpen beszorítva. A hatalmas robbanás az asz- szonyt a falhoz csapta. Még volt annyi ereje, hogy letépje magáról az égő ruhát, és segítségért kiáltson. A szomszédok csak nagy üggyel-bajjal tudták a lángokat eloltani. Kidőlt az egyik fal, az ingóságok mind elégtek. Az ember nem is gondolná, mi minden okozhat kárt. Például, ha megcsúszik a föld. Az elmúlt évben nem is egy ilyen eset történt. Kismaroson W. I. udvarán a domboldalon megindult a föld. rázúdította a terméskő támfalat a melléképületre. Összetört a kémény, bedőlt a pince. Ugyanígy Visegrádon B. F.-nél a megindult földtömeg betemette a melléképül etet és a házat is megrongálta. Nagykátán senki nem tudta, hogy S. B.- ék háza alatt üreg van. Ök sem, míg egy napon váratlanul meg nem mozdult az épület, és a hátsó fal megcsúszott. Kiderült, hogy az üreg fala beomlott, ez okozta a több ezer forintos kárt. Történnek még cifrább esetek is. P. M.-nél Vácott megrepedt a vízcső, anélkül, hogy észrevették volna. Lassan any- nyira átáztatta a konyhafalat, hogy egyszercsak leesett a beépített konyhaszekrény. Valamennyi edényük összetört, az élelem használhatatlanná vált. Ugyancsak Vácott a felhőszakadás . szinte elmosta özv. A. I.-né kis házát. Egy tomboló szélvihar teljesen összetörte Gödöllőn M. Z. házának tetőszerkezetét. Csömörön nem a vihar, hanem egy teherautó „látogatta” meg T.-éket, s elsodorta az egyik házfalat. Rosszul lett a násznép Ez sem mindennapi eset: Dányban lakodalmat tartottak. Valamilyen ételtől a násznép rosszul lett. Az Állami Biztosító fizette végül az orvosi és a szállítási költségeket. Nemcsak a szerencse isten- asszonya szeszélyes, néha a kár ördöge is meghökkentő módon jelentkezik. Komáromi Magda tele következetes növekedését elsősorban a vám- és devizabűncselekmények szaporodása adja, az egyéb gazdasági bűntettek miatt indított eljárások száma csökkent. Pest megyében o népgazdaság ellen irányuló törvényszegések az ösz- szes bűntett 3,1 százalékát teszik ki. A bűnügyek közül egyedül az üzérkedés haladta meg az országos átlagot, e bűntett leggyakrabban a szentendrei járásban fordult elő. Urbanizációs szerep A bűnelkövetők számának növekedése az országos átlagnál magasabb — állapították meg az értekezleten. Ennek egyik oka a csoportosan elkövetett bűntettek elszaporodása. Pest megyében a tettesek 13,5 százaléka fiatalkorú volt, ez az arány rosszabb az országos átlagnál. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy a bűntetteket elkövető fiatalok a bűnözők „utánpótlását”, a visszaeső bűnözők pedig a „törzsgárdát” alkotják. A kedvezőtlen állapotot tükröző számok e téren is a megelőző munka hiányosságaira figyelmeztetnek. A bűnözés területi megoszlásánál érdemes megjegyezni, hogy tavaly a törvényszegő mé- gyei lakosok közül több mint nyolcszázan más megyében vagy a fővárosban követtek el bűntettet, ugyanakkor csaknem ezer „idegen” — főleg fővárosi — bűnözött Pest megyében. Az urbanizációnak a bűnözésre gyakorolt hatása is lemérhető a városok bűnügyi statisztikáiban. Városaink közül Cegléd, Vác és Nagykőrös áll az első helyen, a járások közül a budai, váci és a ráckevei vezet. A bűnözés megyei helyzetének rövid áttekintése is jól körvonalazza a legsürgetőbb megelőzési feladatokat. A tanácskozáson hozott határozat ezt így fogalmazta meg: a bűnözés megelőzése a megye társadalmának közös ügye. A megyei pártbizottság irányításával a megelőző munkába bevonnak minden olyan állami, gazdasági és társadalmi szervet, intézményt, amely kötelességének vagy önkéntes vállalásának teljesítésével a bűnözés alakulását kedvezően befolyásolhatja. A megelőzést fokozni kell azokon a helyeken, ahol a társadalomra különösen veszélyt jelentő egyes bűntettek az utóbbi években elszaporodtak. A konkrét intézkedések között szerepel a bűnözéssel összefüggő alkoholizmus elleni fokozott küzdelem. A tanácsi és társadalmi erők munkája e téren a bűnözés megelőzését és a családvédelmet egyaránt szolgálhatja. Az ügyészi általános felügyelet továbbra is elősegíti a fiatalkorú bűnözés megelőzését, s az ügyek vizsgálatával fel kell tárni a bűnözés, különösen a vagyon elleni bűnözés növekedésének okait. A határozatban rögzített lehetőségek közül csupán néhányat soroltunk fel, ezek is jelezhették azonban, hogy a megelőzést nem tekinthetjük csupán a bűnüldöző és igazság- szolgáltató szervek feladatának. A megyei bűnügyi statisztikában felsorolt bűntettek számát és összetételét meghatározó társadalmi okokat mélyrehatóan csak kriminológiai, szociológiai kutatások deríthetik fel. A bűnözés helyi alakulásának széles körű ismertetésével, elemzésével azonban mindenütt lehetőség van a káros jelenségeket elősegítő feltételek megszüntetésére, de legalábbis csökkentésére. A megyei bűnüldözési értekezletet követő járási és városi tanácskozásokon erről még bőven lesz szó. Sz.1.