Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-14 / 164. szám

1972, JÚLIUS 14., PÉNTEK PF.ST ME C» HCtrSap Hogy jobb legyen a leányfalui strand Rövidesen elkészül a harmadik kompresszor I Két hónapja múlt, hogy megnyílt a leányfalui meleg- vizű strand. Először — mi- évekig és méregdrágán készült — mindenki csak örült a megnyitásának, ahogy azonban telik az idő, hangot kapnak a kisebb-nagyobb ki­fogások is. 1 Így például szóvá teszik, I hogy a medencék gyak- I ran nincsenek feltöltve, I nem lehet úszni, nem tő­rödnek eléggé a renddel, a gyerekek zavarják a pi­henni vágyókat. Mások azt panaszolják, hogy a medencék alja nincs kellő­en eldolgozva, véresre dör­zsöli a lubickolok lábát. A felsorolt hibák sem ve­szik el azonban sem a kör­nyékről, sem a messzebbről érkezők kedvét a strandolás­iéi. De ha valami lehet jobb is, akkor mindent meg kell tenni ennek érdekében. Ezt az álláspontot vallja Ta­kács Antal, a strand vezetője is. A csokorba szedett kifogá­sokat továbbítja az üzemeltető Dunamenti Regionális Vízmű­veknek, bár a legtöbbjére ő maga is meg tudta adni a választ. Átmeneti állapotnak mondta azt az egyébként igaz megállapítást, hogy a medencék vízszintje sokszor alatta marad a kívántnak. A vízhiány általában 10—15 százalékos. Az ok: az 56 fo­kos termálvizet még csak két kompresszor nyomja a köz­ponti keverőbe, ahol hideg vízzel 32 fokosra hűtik és úgy engedik a medencékbe. A most készülő harmadik komp­resszor beépítésével állandó­sul a vízszint. Addig is — a jegyváltó ablak fölé kiteszik az aznapi vízre vonatkozó összes tudnivalókat. A vizet általában kétnapon­ként cserélik, de ha hama­rább szennyeződik — nagyobb forgalom esetén —, előbb. A fürdővíznek az előírások sze­rint állandóan „ivóvíz” minő­ségűnek kell lennie. Erre, a szinte naponként tartott KÖJÁL-ellenőrzé- sck ügyelnek. Az előírást azért is szigorúan be keli tartani, mert ez a fajta melegvíz ugyancsak haj­lik az algásodásra. A néha tapasztalható fehér elszíneződést a magas kalci­um- és vastartalom okozza. Takács Antal nem tartotta súlyosnak a medencefenék okozta kellemetlenségeket, de máris gondoskodik róla, hogy a metlachilapokat • hígított só­savval kezeljék, ami lemarja róluk az egyenetlenségeket. A kissé érdes felületre minden­képpen szükség van, ez aka­dályozza meg, hogy a sikos padlón a láb elcsússzék. Végigjártuk a strandot. Az úszómedence valóban nem versenypálya, elég kicsire si­került. Legmélyebb pontja 160 centiméter. Úszkálni benne inkább csak a reggeli órák­ban lehet. Ami a gyerekeket illeti... Sokan jönnek fel­ügyelet nélkül, kirándulócso- portok is. „Megbokrosodnak” a nagy szabadságtól. Állandó­an figyelik, melyikük ugrál. Ha felnőtt tesz ilyet, azt is figyelmeztetik. Sajnos, elég sokszor kerül rá sor, a fiatalok gyakran nin­csenek tekintettel a ke­vésbé mozgékonyak igé­nyeire. A strand területén egyébként csak a pillekörmyű strandlab­dát engedélyezik, ami vízbe csapódva sem fröcsköl. K. M. Hermes és Silvanus Faragott fehér márvány dombormű került napvilágra a világhírű szombathelyi Isis­szentély közelében levő bazalt­kő borítású római út keleti ol­dalán, leletmentő feltárás köz­ben. A teljesen ép, 50X60 cen­timéter nagyságú reliefen Her­mes és Silvanus látható. T apasz'ahf csere Sátoraljaújhelyen Elhozzák a kiállítást Ma — tapasztalatcserére — Sátoraljaújhelyre látogatnak a Gödöllői Járási Hivatal mű­velődésügyi osztályának mun­katársai. A Gödöllőhöz hasonló mé­retű és lélekszámú észak­magyarországi járási székhely népművelési irányító és te­rületi munkáját kívánják ta­nulmányozni kollégáiknál, valamint a járási művelő­dési központban. A gödöllői járásban ugyan nincs olyan, az egész körzetre kisugárzó ha­tású járási művelődési központ, mint Sátoraljaújhelyen — s ennek okai elsősorban lét­szám- és státusgondokban gyökereznek —, de a kitűnően működő bagi és a korszerű veresegyházi művelődési ház alkalmas lehet a járás déli, illetve északi körzetében a művelődési munka, a nép­művelés irányítására. Ehhez kívánnak minél több hasznos tapasztalatot, gyakorlati mód­szert gyűjteni a gödöllőiek. Egyúttal elhozzák szűkebb pátriájukba Fazekas Margit fotóművész fotókiállításának anyagát, hiszen »a néprajzi tárgyú képek egy része Nagy - tarcsán és Gödöllőn készült. A kiállítást július 24-én nyit­ják meg a járási hivatal nagy­termében, majd Bagón és Isaszegen is megrendezik. Forgalomtechnika az M—7-esen Forgalomtechnikai méréseket végzett több országos főút­vonalon a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium részére a csehszlovák Közlekedésügyi Kutató Intézet egy mérőcsoportja. Az M—7-es autóúton speciális műszerezettségű gépkocsival a fékezésnél fellépő sikossági méréseket végeztek. „Személyt, üdött, helyet kell notálni... ” Az elfelejtett Skarica Máté------------------------- szerencsé­| Nemcsak j sebb korok, ----------------------- hanem gyá­szosabb időszakok is adhatnak kimagasló egyéniségeket egy- egy kisebb tájegység történe­tében. Aki Csepel-sziget múlt­jának Buda elfoglalása után következő fél évszázadát ku­tatja, feltétlenül szembe fog találkozni egy ma már szinte teljesen ismeretlen ráckevei hitvitázó, költő, rajzművész és krónikaíró: Skarica Máté életével és tevékenységével. Sk arica Máté hírneves, va­lószínűleg szerb eredetű, elma- gyarosodott nemesi família ivadéka. (Egyik őse, Skarica Mátyás, a magyar Fekete Se­reg 1500 főnyi egységének ve­zetőjeként 1486 márciusában győzelmes tengeri hadjáratot folytatott Mátyás király pa­rancsára VIII. Ince pápa ellen, Nápoly szövetségeseként.) Nagyszülei, szülei igen sze­rény körülmények között éltek Ráckeve mezővárosában. Má­té három évvel Buda török kézre kerülése után, 1544-ben született az akkoriban székes- fehérvári menekülőkkel is te­temesen megszaporodó, 39 ki­rályi privilégiumlevélben egész sor rendkívül jelentős kivált­sággal — például rév joggal, árumegváltási joggal, vám­mentes kereskedés jogával, or­szágos és hetivásárok tartásá­nak jogával, szabad halászat jogával — felruházott, a du­nai távolsági kereskedelem egyik fontos gócpontjává fej­lődő mezővárosban, amely a török uralom első»félszázadá­ban is megtartotta kiváltságos helyzetét, hatalmas gazdasági potenciálját. (Mint azt az 1562 —63-as török dzsizjedefter bi­zonyítja, Ráckeve 270 034 ak- csét adózott, vagyis az egész sziget 511116 akcse járandósá­gának több mint felét fizette!) Skarica Máté alap- és kö­zépfokú tanulmányait a helyi iskolában végezte el. Az 1563- as év jelentett fordulópontot életében: ekkor került Rácke- vére a hódoltsági területek európai hírű sacramentárius ("református) teológusa, Szege­di Kis István, aki felismerve a 19 éves ifjú tehetségét, min­den szükséges támogatást meg­adott neki. Egyévi pesti rekto- roskodás után mestere és ne­velőapja: Szegedi Kis közvet­len környezetében tevékenyke­dett, nála lakott, segített neki művei letisztázásában. j-----------------------: kereskedő­I A jómódú I város fel­------------------------- lendülő ku lturális élete jótékony ha­tással volt a fiatal Skaricára is. Tanítómestere ráckevei pa­rókiája a Duna—Tisza-köze sűrűn látogatott szellemi köz­pontja volt. Gyakorta össze­gyűlt a Duna-parti házban, fő­leg esténként, a korabeli Rác­keve szellemi „elitje” is, így a deákos műveltségű Liberátus Pál, Dezső Bálint, Bogdán Ist­ván, Literátus Gáspár, Keszi György, Franciscus Agrárius (magyarosan: Mező Ferenc, Szegedi kiváltója a szolnoki török bég rabságából), Kendi Farkas, Liberátus Dezső, és a hírneves (Lubenau császári kö­vet 1573-as jelentése szerint) még Bécs kereskedőinek cse­metéit is befogadó ráckevei középiskola görögöt, filozófiát és didaktikát oktató, nagy tu­dású humanista rektora, Bar- batullus István, aztán, Szebeni János, Kaplyáni Tamás. Kö­rükbe tartozott a fiatal Skari­ca is, aki velük együtt zenélt, énekelt, vitatkozott a tudomá­nyokról, a teológiáról, a klasz- szikus irodalomról. A minden iránt érdeklődő, a tudomá­nyok, a zene, az irodalom, a könyvnyomtatás, a matemati­ka és a rajzművészet iránt egy­aránt fogékony ifjú nem egy talentuma, így például rajzte­hetsége is ebben a művelt tár­saságban bontakozott ki. Első közérdeklődést keltő, figyelem­re méltó „műalkotása” annak a hatalmas csukának a falra rajzolt mesteri képe volt, ame­lyet Szegedi püspök kapott ajándékba kévéi híveitől. Az 1566-os év jelentős for­dulatot hozott Máté életében: nevelője tanácsára bejárta Er­délyt, Kolozsváron egy évet tanult Károli Péternél, majd meglátogatta egri és pozsonyi rokonait. Ezután fél évig Jász­berény protestáns iskolájának lett a rektora; itteni működé­se azért is nagyon jelentős, mert ekkor készítette el— rác­kevei vázlatok alapján — leg­nevezetesebb művészi rajzát, Szegedi Kis István arcképét. Ennek különleges értékét az adja, hogy rajta kívül egyet­len hiteles korabeli rajz sem készült az Erdélyen kívüli ma­gyarországi reformáció vezető egyéniségéről. I . leijesuic 1569-ben | régi vágya:------------------------ mestere 35 fo rint, a kévéi „literátusok” 50 forint segélyével, és saját meg­takarított keresetével elindult külföldi tanulmányútjára. Bécsen, Karintián és Stájer- országon keresztül a humaniz­mus és a reneszánsz szülőha­zájába, Itáliába ment, beutaz­ta az egész Appennin-félszige- tet; Páduában tanulmányoz­ta „Aristotelest és Plátót több kiváló mathematikusokkal együtt”, Velencében megpró­bálta elsajátítani a könyv- nyomtatást, mely iránt a leg­intenzívebben érdeklődött. Az Alpok megmászása után be­járta Genfet, Zürichet, Baselt, majd német egyetemeken — Heidelbergben, Wittenberg­ben — tanult. Németalföld, Párizs, London és Cambridge voltak a további állomásai. Csaknem három és fél évi tanulmányút után, 1572 tava­szán érkezett haza, s néhány nap múlva, szeretett mestere, Szegedi halála után, Ráckeve presbiterei a református eklé­zsia lelkipásztorává válasz­tották. Ettől kezdve csaknem két évtizeden át személyes sorsa összefonódott a Duna menti polgárok reformáció központjává lett mezőváros hétköznapjaival. Bár, egész lénye a művészet, az irodalom felé vonzódott; közéleti tevé­kenysége, a gyűlölt kádi és az ozmán hatalmasságok zsar­noki önkényuralma elleni küz­delme. a bigott pápistákkal és szakadár szentháromságtaga- dókkal folytatott hitvitái fel­őrölték energiáit, elrabolták szabad idejét, rajzolgatásra, versírásra alig-alig jutott ide­je. Egyébként is, nagyon korai halála miatt irodalmi hagya­téka csupán egykötetnyi: né­hány vers, egy életrajz, pár zsoltárfordítás és egy verses krónika. a legér­tékesebb a Rácke­véról szóló, 84 négysoros stró­fából álló históriás éneke, mely a mezőváros rendkívül gazdag történetének egyik leg­értékesebb forrásmunkája. E műve alapján Lakatos Ernő levéltárigazgató a Pest megyei helytörténészek és krónikaírók 1967-es konferenciáján úgy értékelte Skarica Mátét, mint a legrégibb Pest megyei falu­krónika szerzőjét, akinek fi­gyelemre méltó tanító szavait mai helytörténeti kutatóink is bízvást megfogadhatják. „Jeles dolog mindent számon adni. Mert az nem hágy soha megcsalatni. Személyt, üdött, helyet kell notálni, Ha akarunk bizony dolgot írni.” ~—"——-—: által meg- | A török J szállt terüle- -------------------- teken jó hír­névnek örvendő Skarica Máté, nemcsak küzdelmes, lemon­dásokkal teli élete, de korai halála is a hódoltságbeli haza­fias értelmiség sorsát példáz­za. Az 1591-ben kitört 15 éves hosszú török háború első ro­hamának esett áldozatul: 1591. március 21-én a feldühödött ozmán martalócok bestiális ke^ gyetlenséggel halálra kínoz­ták ráckevei házában, mivel utolsó leheletéig hősiesen vé­delmezni igyekezett a mezővá­ros népének szorgos munkával létrehozott anyagi-szellemi ja­vait. M é száros László Művei közül Helyszíni bírságolás „Mélyhűtött" pályázat — Nofene! Ez a nyakigláb meg mit akar tőlem? — mor­dultam egyet, amikor észrevet­tem, hogy egy istentelenül hosszú rendőr félre nem érthe­tő módon integetni kezd. Jól van na, álljak meg. A fék snájdigul csikorgott. Rendőr­fej az ablakban. — Kapcsolja be a bal olda­li jelzőlámpát! Bekapcs. — Ez most ég. Az előbb miért nem égett? — Kérem, én indexeltem, csakhát, ugye, kanyarodik ez a kis utca, és mire ideértem, már nem láthatta ... — Ne szédítsük egymást, asszonyom. Befordult ide az utcába, láttam, és nem jelzett balra. — De higgye el, hogy mi­előtt átkocogtam a Soroksári úton, jeleztem, csak hamar visszavettem...! — Hagyjuk ezt, kérem, ezt a szöveget, ugye. Én érettségiz­tem ... — Tényleg? Nem akar egye­temre menni? Tagja vagyok a bölcsész karon a felvételi bi­zottságnak ... — Kérem a jogosítványát! Éreztem, hogy gáz van. Ez a 190 centis, porcelánkék sze­mű hatósági közeg nem érti a tréfát. Kikászálódtam a kocsi­ból, és előszedtem a dokumen- tet. Nézegette, forgatta azt a rózsaszínű leporellót, aztán olyan f intort vágott rám a ma­gasból, hogy legszívesebben belesüllyedtem volna az asz­faltba. — Még féléves sincs a jogo­sítványa — jegyezte meg, és a két porcelánkék golyóval megsemmisítő pillantást vetett rám. — Kérem szépen, egy percig sem állítottam, hogy már Na­póleont is én furikáztam a Waterlooi csatában. — Humorból jeles. Kérem a betétlapját. — Erre a három kis cetlire tetszik gondolni? — Erre. Es miért csak egy van kitöltve? — Tudja, még nem volt rá szükség. Én olyan óvatos va­gyok, és úgy vigyázok. Engem még egy rendőr se bántott! — Ez némi hangváltás kíséreté­ben történt, és meresztgettem jó nagyra a szemem, belesűrít­ve pillantásomba minden ár­tatlanságot, ami négy X után egy asszonyban még megma­radhat. — Nono! Én nem bántom magát! — mondta ö és mordult egyet nem létező bajsza alatt: — Csak bántanám!... — de ezt én nem hallottam meg, ugye. Ügy tettem legalábbis, de rögvest feltámadt bennem a remény, hogy itten nincs még veszve minden. Ám az orrom is viszketni kezdett az ideges­ségtől, amikor bimbózó remé­nyeim ellenére jött a követke­ző parancs: — Kérem a személyazonos­sági igazolványát! Elvette, és kinyitotta, és ír­ta az AU-mat. Jó, egye meg a fene, ez a nap is jól kezdődik. Egy betétlap ugrott, majd ug­rik a többi is. Nincs ennek szí­ve. Csak két nagy hideg üveg­golyó a szeme helyén. — Itt a helyszínen ötven fo­rintra megbírságolom. Vagy később fizet? Felsikítottam. — De kérem, nézzen ide! — és szemérmetlenül megmutat­tam a levéltárcámat. — ötven forint az ossz vagyonom! Ha ezt elveszi, miből vásárolok a gyereknek kaját vacsorára?! Van magának szíve? ... Ezt nem adom! Inkább fizetek ké­sőbb, csekken, ahogy paran­csolja. De nincs több pénzem, m.ég otthon se, megnézheti, én nem vagyok hazudós ... — Köszönöm a szíves meg­hívást, de nem fogadhatom el... — emígy a rend őre. — Igazán mondom, no, nincs több pénzem. Ez kell a gye­reknek, a kisfiamnak... Ma­gának nincs gyereke? A két kék golyó elhomályo­sult. Betétlap becsúsztatva a személyibe, és vissza. Nekem. Aztán legördült egy könny­csepp, mit ő elmorzsolt, és e szavakkal küldött engem a ... — No, tűnjön el... És más­kor jobban vigyázzon!... — Köszönöm! Maga egy \ tündér, egy nyakigláb tündér! — Micsoda?! De én akkor már messze voltam, mert úgy kilőttem ma­gam, mint egy rakéta, és el­tűntem egy sikátorban. Ottan elhatároztam, hogy a nyakig­láb rendőrnek hozok majd a nyáron egy csokor — búzavi­rágot. Kéket. De hogy mindez hol történt és mikor, azt soha el nem árulom senkinek, ne­hogy megtudja á közlekedés­rendészet. EgyébkAnt tényleg nem va­gyok hazudós. Én igazán in­dexeltem. Alföldi Erzsi Kedvező feltételek között bővülhet a kereskedelem és a vendéglátóipar hűtőbútor-há- lózata a Belkereskedelmi Mi­nisztérium most megjelent pályázati felhívása alapján. A vállalatok 50 százalékos állami támogatással vásá­rolhatnak mélyhűtőgépe­ket, a beérkező pályázato­kat a minisztérium e cél­ra alakult bizottsága érté­keli. Mint ismeretes, az elmúlt években az országban több hatalmas hűtőház is épült, legutóbb például Dunakeszin és Békéscsabán, 10—10 ezer tonna kapacitással. A keres­kedelem hűtőpult-hálózata vi­szont nem tartott lépést a fej­lődéssel, s ezért nem egyszer elakadt a földolgozótól a vá­sárlókig kialakult hűtőlánc. A pályázat célja: a mélyhűtött áru — baromfi, hal, hús, mirelitfélék — forgalmát elő­mozdítani a 700—900, kedvez­ményesen vásárolható mély- hűtőgéppel. A pályázaton különösen a munkáslakta kerületek, a bányásztelepüléseik és az idegenforgalmú helységek nagyobb boltjai, éttermei élveznek előnyt. A pályázati felhívás kedvező hatását a közönség a követke­ző évben már érezheti. Kutyahotel Érden? Az érdi nagyközségi ta­nács szokatlan iparenge­délykérést továbbított véle­ményezésre a Pest megyei KlOSZ-hoz. A gödöllői ál­latrezervátum egyik volt idomára — kutyapanziót szándékozik nyitni Érden. A KIOSZ azonban nem adhat érdemi nyilatkozatot a kü­lönleges kérésre vonatko­zóan, ugyanis nézetük sze­rint a kutyapanzió fenntar­tása — nem ipari tevékeny­ség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents