Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-14 / 164. szám
1972. JÜLIIJS 14., PÉNTEK 3 GAZDASÁGOS TERMELÉS Hogyan csökkenthető a ráfizetés? Beszélgetés Horváth Ferenccel, a PEMÜ igazgatójával Tájékoztatás az Akadémiáról Ülésezett a Minisztertanács Intézkedések az árak fokozottabb ellenőrzésére (Folytatás az 1. oldalról.) A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat jól prosperáló cég: idén 340 millió forintnyi értéket teremtenek elő, 84 milliós nyereséget hoz ezer féle termékük, a több termelés kilencven százalékát a termelékenység fokozásából fedezik, így 1250 dolgozójuk jövedelme az év végére 4,5 százalékkal nő. A gazdaságos termelésről beszélgetünk Horváth Ferenccel, a PEMÜ igazgatójával. • Hogyan törekednek a gazdaságos termelésre? — Felülvizsgáltuk a vállalat gazdasági struktúráját, kimutattuk a nyereséges és a Veszteséges termékek arányát, elhatároztuk, hogy a gazdaságos áruk gyártását fokozzuk, a gazdaságtalant kiszorítjuk, vagy a termelékenység javításával gazdaságossá tesszük, de semmiképp sem akarjuk a „hiánycikkek” listáját bővíteni. • Hogyan határozza meg a gazdaságtalan termék fogalmát? — Nem biztos, hogy ami a Vállalatnak gazdaságtalan, az a népgazdaságnak is veszteséges, ugyanis gazdasági kapcsolataink sokféle érdekviszonyt tükröznek. Amennyiben a gyár kritikátlanul elvetné a ráfizetéses árut, ezzel népgazdasági problémákat okozhatna, vagy a lakosság ellátását rontaná. Gazdaságtalan termék? Szerintem kétféle van, az egyik: a vállalatnál korszerűtlen technikával, technológiával létrehozott olyan érték, amelynek önköltsége nagyobb, mint az értékesítési ára. Az ilyenre ráfizet a gyár, ha nem változtat. A másik: lehet a termelés gazdaságos, de a termék használati értéke kicsi, a vásárlók nem igénylik, ezek az áruk a raktárakban vesztegelnek. Ilyenkor a vállalat sokat már nem tehet. • Melyek a PEMÜ veszteséges termékei? — Az utókalkuláció kimutatta, hogy négy cikkünk ráfizetéses. Például az IKA- RUS-nak készített lámpabúra, amelynél tíz százalék volt a veszteségünk. Kicseréltük a szerszámot, módosítottuk az alapanyagot, s hétszázalékos áremelést hajtottunk végre. Így lett gazdaságos a termék, de ez az áremelés miatt nem szerencsés példa. t • Akkor halljunk egy szerencsésebb példát! — A fésűgyártás technológiája elavult, de mint közszükségleti cikkre igény van. Tudomásul kellett venni, hogy veszteséges, mert nem akartunk hiánycikket okozni. Igaz, ha gépesítenénk a munkát, a ráfizetés csökkenne, de a termelés oly kis meny- nyiségű, hogy a beruházás lassan térülne meg. Még egy megoldás kínálkozna: adjuk át ezt a terméket másnak. Csakhogy kézi munkával másutt sem olcsóbb a gyártás. A vállalatnak el kell bírnia ezt a veszteséget. • A vásárlói igény rábírja a vállalatot a ráfizetésre? — Műanyag gyümölcstálakat készítünk, nem nagy mennyiségben, a kereskedelem kilenc forintról 5,20-ra csökkentette az árát. Tőlünk harminc fillérrel többért kellene vásárolni a tálakat, hogy ne legyen veszteségünk, de ez esetben az eladási árat | nem csökkenteni, de emelni i kellene. Évente 50 ezer gyű- j mölcstálat készítünk: 50-szer j 30 fillért kibírunk! • Mit lehet tenni egy gazdaságtalan termékkel? — Nem mindegy, hogy a vállalat milyen szempontokból vizsgálja a gazdaságtalan terméket, ha nem azzal kezdi, hogyan lehetne gazdaságossá tenni, akkor rossz úton jár. Hamis az az elv: gazdaságtalan terméket pedig nem gyártunk! És mi történik a piacon? — ezt ritkábban kérdezik. • Hogyan lehet veszteséges termékből nyereségeset csinálni? — A PEMÜ-ben korábban több volt a ráfizetéses termék, ma a vállalat termelésének egy százaléka veszteséges. A gazdaságosságért sokmindent meg kell vizsgálni: milyen költségek rakódnak a cikkre, hogyan termelik az árut, mennyire szervezett a gyártás, milyen az előkészítés, hogyan lehet takarékoskodni. Műszaki fejlesztéssel, üzem- és munkaszervezéssel sok termék nyereségessé változtatható. • A munka- és üzem- szervezés tehát szorosan összefügg a gazdaságos termeléssel, — Alaposan meg kell vizsgálni a termelés szervezettségét. A terv készítésénél is végzünk szervezési munkát, de még nem elég szervezetten, ennél rendszeresebb, céltudatosabb tevékenységre van szükség. Mi létrehozunk egy vegyes bizottságot, amelyben a különböző osztályok megbízottai, az üzemek, a szocialista brigádok küldöttei dolgoznak majd, a munkát az üzemszervezési osztály irányítja. Nem akarunk mindent szervezni, s azt szeretnénk, ha ésszerűsítési programunkat elfogadnák a dolgozók, ha tömegbázisa lenne az intézkedéseknek. • Hogyan keresik az új, gazdaságos termékeket? — Példaként a poliolefin csőgyártásról beszélnék: a Nehézipari Minisztérium és az „Már télre készülnek a divattervezők”; „Futószalagon a csokimikulás” — szoktuk olvasni a júliusi tudósításokban. Mi ezúttal olyan munkahelyen jártunk, ahol nem is néhány hónappal, hanem egy kerek esztendővel előbbre tartanak a „házi naptárban”: a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalban, vagy ahogy külföldön ismerik: a Dunatoursnál. Az idén: telt ház — Erre az évre valamennyi kempingünkben, turistaszállónkban, hotelünkben biztosított a telt ház — mondja nem kis örömmel dr. Pásztor Lászlódé, a hivatal vezetője. — Akkor hát itt a hamisítatlan uborkaszezon? — Nagy hibát követnénk el, ha így lenne: nálunk a nyár j arra való, hogy megkezdjük az előkészületeket a jövő évi j idegenforgalmi szezonra. Magam például Jugoszláviában j folytattam a múlt héten üzleti tárgyalásokat, és rövidesen az NDK-ba utazom. Hagyományos üzleti partnereink mellé igyekszünk újakat is megnyerni. A Dunatours kitűnően felszerelt nemzetközi kempingjei, turistaszállói, korszerű szállodái, az általa nyújtott szolgáltatások, változatos kulturális programja, gazdag sportolási Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság vállalatunkat bízta meg a 10-—400 milliméter átmérőjű csövek gyártásával. Célunk az volt, hogy a legszervezettebben történjen a gyártás, a legkorszerűbb technológiai rendszerekkel, szerszámokkal, mérőműszerekkel dolgozunk. Nagyon sok gyártó cégtől kértünk ajánlatot, százezer dolláros differenciák is adódtak. Számoltunk, kiderült, hogy a legdrágább gép a legolcsóbb; a leggyorsabban megtérül a beruházási összeg. A legmodernebb berendezést vettük, ma ott tartunk, hogy folyamatos termelés esetén 5—10 százalékos árengedményt adhatunk, s még így is nyereséges marad a termék. O Egy vállalaton belül a különböző termékek egymáshoz való viszonya is befolyásolja az áruk gazdasá- , gosságát? — Az év elején a megrendeléseknek csak kb. 60 százalékát ismerjük. Ez nehézzé teszi, hogy a gazdasági struktúrából adódó eredményességi elemzést elvégezzük. Régi gyártmánynál az utókalkuláció szolgáltatja az adatokat, az újnál átlagos nyereségszámmal tervezünk. Ez sok hibát rejt magában. Az a jó, ha gazdaságos termékek vannak a tarsolyban, bármi történjék, új gyártásba kezdhetünk. Például a hengerelt műanyagszőnyegre nem volt kereslet, kilenc más árut kísérleteztünk ki erre a technológiára. Tehát több „pótló-termékkel” kell rendelkezni. • Kiforrottak-e a gazdaságossági számítások? — Negyedik ötéves tervünket háromszor dolgoztuk át, a 72-es terv ötödik változata készült el. Miért? Mert a köz- gazdasági szabályozók kényszerpályára teszik a vállalatokat, ezért ismételt számításokra van szükség. Sajnos ma még nem olyan tudatos ez az elemzés, mint amit népgazdaságunk megkövetel. Fóti Péter lehetőségei és nem utolsósorban megbízhatósága ezrével vonzza a külföldieket a megyébe. Kit a visegrádi lovasiskola, kit a Ráckevei-Duna horgász- és evezős-paradicsoma, kit pedig a kétezer éves Szentendre sok-sok látnivalója csábít. Lefoglalt egy emeletet — Milyen megállapodást kötöttek eddig a jövő szezonra? — A karl-marx-stadti As- cota-cég például május 1-től november 1-ig lefoglalta dolgozóinak a szentendrei Danubius Szálló teljes III. emeletét. Egyszerre ötven vendéget tudunk itt elhelyezni. Ugyanez a cég május 1-től október 15-ig tíz motelszobát és összesen 48 helyet foglalt le a nagymarosi kemping üdülőházaiban. Egy levelet mutat, feladója a zwickaui — NDK-beli — RAW Október 7. Művek képviselője. Egyszerre ötven személyt kíván üdültetni május 1-től október 15-ig a papszigeti kemping üdülőházaiban, és motelszobáiban. A dessaui cementkombinát dolgozói a leányfalui kempinget választották: öt hónapig adják majd egymásnak az üdülőházak kilincseit a keletnémet vendégek. A hallei Kraftverkehr I Werke a horányi turistaszálló utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve — gondoskodjék a megállapodás végrehajtásáróL A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az iparban és az építőiparban foglalkoztatott tervező, beruházó, szervező, kutató, dokumentációs, számítástechnikai vállalatok, intézetek, valamint más ágazatokhoz tartozó, az előzőekkel azonos tevékenységet folytató intézmények dolgozói munkaidejének csökkentéséről. Az ipari és építőipari dolgozók munkaideje — az említettek kivételével — már korábban heti 44 órára csökkent. A kormányhatározat nyomán a munkaidő-csökkentés az iparban és az építőiparban foglalkoztatott valamennyi dolgozóra kiterjed. Az érintett vállalatok és intézmények felügyeleti szervüktől közvetlenül kapnak tájékoztatást a munkaidő-csökkentés módjáról és időpontjáról. A munkaügyi miniszter jelentést tett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építőipari részlegeinél kialakult bér- és munkaerő-gazdálkodási helyzetről. A kormány megállapította, hogy e szervezetek tevékenységére továbbra is szükség van, azonban a bér- gazdálkodásukban tapasztalható lazaságokat és szabálytalanságokat hatékony intézkedésekkel meg kell szüntetni. A kormány felkérte a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveinek vezetőit, hogy támogassák az állami szervek ilyen irányú tevékenységét. A kormány megtárgyalta a pénzügyminiszter előterjesztését a vállalati állóeszközök selejtezésének helyzetéről. A jelentés alapján a kormány egyetértett azzal, hogy az állóeszközök indokolt mértékű és ütemű selejtezését — a közgazdasági szabályozó rendszer továbbfejlesztése keretében és azzal összhangban — olyan intézkedésekkel kell elősegíteni, amelyek a vállalatokat az eddiginél jobban ösztíz szobáját bérelte ki a jövő szezonra. — És a jugoszláviai út eredménye? — A belgrádi Globus Utazási Irodával és a novisadi Turist Biro GSP Utazási Irodával kötöttünk szerződést a jugoszláv turisták Pest megyei utazásairól, ök az úgynevezett „lekéréses” utazási megállapodás hívei, ami azt jelenti, hogy mindig a csoportok indulása előtt jelzik a létszámot és az igényeket. „Azt hiszem" — Utolsó kérdésünk: mi a célja közeli utazásának az NDK-ba? — Két érdekes találkozón veszek részt: az egyiket a Külföldi Kapcsolatok Intézetének hallei kirendeltsége, a másikat a keletnémet autóklub cott- busi szervezete rendezi. Mindkettőt azzal a céllal, hogy adjak tájékoztatást a nagy számú meghívottaknak Pest megye természeti szépségeiről, az üdülési lehetőségekről és a hivatalunk álal nyújtott szolgáltatásokról. — Remélhető, hogy e tájékoztatásokat — üzletkötések fogják követni? — Ismerve a német emberek vonzódását a turizmus, a kempingezés iránt — azt hiszem. Ny. É. tönzik az elavult, elhasználódott állóeszközök selejtezésére, pótlására. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket, hogy saját hatáskörükben kezdeményezzék az elavult állóeszközök kiselejtezését. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány felhívta a figyelmet a fogyasztói árszínvonallal összefüggő kérdések további vizsgálatára és az árak fokozottabb ellenőrzésére. Ezzel kapcsolatban a kormány megfelelő intézkedések megtételére utasította a minisztereket. A Minisztertanács jóváhagyta a Világgazdasági Tudományos Tanács beszámolóját eddigi tevékenységéről és megszabta annak további irányát. A tanács mintegy 150 kutató munkáját koordinálja, s kutatási eredményei hasznosan járulnak hozzá egyes gazdaságpolitikai döntések tudományos megalapozásához. A kormány tudomásul vette a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai és bizottságai, valamint a felügyelete alatt működő társaságok munkájáról adott tájékoztatást. Megállapította, hogy az Akadémia reformja óta kialakultak a testületi munka módszerei, és a tevékenység az új szervezetben tartalmasabbá vált A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány — a kialakult gyakorlatnak megfelelően — felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét az országgyűlés júniusi ülésén elhangzott képviselői észrevételekre és javaslatokra azzal, hogy vizsgálják meg azok megvalósításának lehetőségeit, és erről tájékoztassák az országgyűlés elnökét és az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt A forrásból patak legyen A z államigazgatás helyi szervezeteinél, a tanácsoknál is érvényes az a legegyszerűbb gazdasági törvény, amely a kiadásokat a bevételekkel szabályozza. Minden állampolgár tudja, hogy nem költhet több pénzt annál, amennyit keresett Az államháztartásban, a tanácsok „háztartásaiban” sem rúghatják fel a gazdasági matematika szigorú szabályait büntetlenül. A büntetés: az adósság. A tanácsok költségvetése azonban nem csupán számtani művelet; nem kettőskönyvelés alapján jön ki az az összeg, amelyet bevesznek, vagy amelyet kiadnak. A gazdasági törvények nem egyszerűen vannak, hanem felismerve azokat, szabályozzák. Emberi szempontból. Az emberi szempont az államigazgatásban az állampolgári szempont. A helyi tanácsoknál községfejlesztési szempontnak is nevezhetnénk. Pest megyében több mint egy milliárd forint a községfejlesztési alap erre az évre. 1971-ben száz millióval kevesebb volt. Igaz az építési költségek is emelkedtek, de ezt is figyelembe véve még sohasem állt ennyi pénz a tanácsok rendelkezésére. Nem azért több a községfejlesztési alap, mert nagyobb volt a tanácsok bevétele, hanem azért, mert a központi támogatás' növekedett. Az egyszerű kiadás-bevétel séma szabályozása tehát, első pillanatra, az erőteljesebb támogatásban mutatkozik meg. Hogy többet tudjanak a tanácsoknál kiadni, mint amennyi a bevétel. Hogy az állampolgárok szükségleteit jobban kielégítsék. M ert a bevételek Pest megyében egyáltalán nem fedeznék a legalapvetőbb állampolgári szükségleteket sem. Például a lakosság községfejlesztési hozzájárulása ösz- szesen negyvenmillió forintot tesz ki, a telekhasználati díj negyvenkétmillió' az ingatlanforgalom és az építési díjak után befolyó összeg száznegyvenhárommillió forint egy évben. A tanácsok saját bevétele tehát csupán kis töredéke a községfejlesztési alapnak. Ezekből az adókból komolyabb létesítményeket, százhatvan településnek lehetetlen építeni. Járdára, esetleg sportcélokra jutna ebből a pénzből — de többre? Pedig mindnyájan szeretnénk, ha a falvakban megindulna és befejeződne a közművesítés, ha több lakást építenének állami támogatással, ha művelődési házat, könyvtárat, mozit, óvodát, bölcsődét, iskolát, üzleteket, javítóműhelyeket varázsolnának elő, ha évről évre javítanák a közlekedést, ha ,.. Ha minden lenne, amit elképzelünk. D e még az óriási központi támogatásból sem lehet minden. Mert a gazdasági törvényeket lehet szabályozni emberi és állampolgári szempontból, de a gazdasági törvényeket nem lehet megszüntetni. Legfeljebb a hatásukon változtatni. Ésszerűen. Ilyen ésszerűsítés a tartalékolás. Már évek óta tartalékolnak egyes községi tanácsok, gyűjtenek, hogy egy-egy nagyobb építkezéshez kezdhessenek. A tartalékolást kötelezővé tették: az induló beruházások költségének húsz százalékával kell rendelkezniük a tanácsoknak, különben nem kezdhetnek az építkezéshez. De nem is lehet minden pénzt elkölteni, nem lehet mindent a fejlesztési alapba tenni. Mert nemcsak fejlesztés van a világon. Például karbantartás is ... A tanácsok saját bevételeiket legjobb belátásuk szerint felhasználhatják. Az állampolgárok befolyásolhatják megválasztott tanácstagjaik útján a tanács vezetőit, hogy mire költsék a pénzt. A helyi érdekek gyakran összeütköznek, s ez nem is baj, mert viták, javaslatok nélkül nehezebb lenne eligazodni a jogos és jogtalan követelések útvesztőiben. De a helyi érdekek néni kerekedhetnek fölébe az államigazgatás politikai, gazdasági, kulturális érdekeinek. Vannak, akik az egész megyét, az egész országot átlátják beruházási — és politikai, gazdasági, kulturális szempontból. A magasabb látószögű, irányító szerveknek kell eldönteni: hol épüljön kórház, középiskola, hol állami lakás stb. Az ezekre szánt összegek felett nem rendelkezhetnek a helyi tanácsok. S ezek az összegek nem is helyi bevételi forrásokból származnak, hanem központi alapokból. A z eredetileg olyan egyszerűnek tűnő kettős könyvelés tehát egyáltalán nem egyszerű, és nem kettős — sokszoros. Az állampolgároknak tisztában kell lenniük, hogy a pénzforrások sokfélék és a pénz sok irányban folyik el a forrásokból. A szabályozó rendszereknek az a feladatuk, hogy megakadályozzák ezt az „elfolyást”, hogy a forrásokat egyesítsék patakokká, folyókká — hogy az egyéni és helyi érdekeken túl a közérdek számára is jusson pénz. Berkovits György Ahol a naptár 1973-at mutat Már a jövő szezonra készül a Dunatours
