Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-12 / 162. szám

1972. JÚLIUS 12., SZERDA «« mterei Van-e elegendő sör, üdítő ital, patron? Nyáron a szokásosnál több üdítő italra, sörre, szódavíz­patronra van szükség. A meg­növekedett mennyiséget nem mindenkor és nem mindenütt lehetett az elmúlt időszakban a megyében megvásárolni. Hiánycikként emlegetik a különböző szárazelemeket is. Szentendrén a Pilishegyvi­déki ÁFÉSZ önkiszolgáló 'ÁBC-áruházába nyitottunk be — vevőként. Miután kosa­runkba a keresett cikkeket összegyűjtöttük, az üzletveze­tő-helyettest, a fiatal Ürge Gi­zellát kérdeztük meg, a felso­rolt árukból kapnak-e ele­gendőt? — Nem panaszkodhatunk —_ mondotta. — A Budapesti Húsipari Vállalattól a rendelt hentesárunak csak 70 száza­lékát kapjuk rendszeresen, de a hiányzó mennyiséget a termelőszövetkezetektől vásárolt Jó minőségű fel­vágottal, füstölt áruval és szalonnával pótoljuk. Tőkehúsellátásunk folyama­tos. Sörből sincs hiány, akár­csak a különböző colafélékből. Sztár-cola még több lehetne a boltban, ha magunkra vál­lalnánk a szállítását. Hosszadalmas lenne végig felsorolni, a Dunakanyarban és a Ráckevei-Duna mentén és néhány nagyközségben — mint például Érden —, kiknél érdeklődtünk a fenti cikkekről. A kapott válaszok eléggé egy­öntetűek: többségükben jó az ellátás. Volt ahol kifogásolták, hogy inkább a drágább sört kínálják, s szódavízből sem ártana több. Tapasztalatainkat a Pest me­gyei Tanács kereskedelmi osz­tálya is megerősítette. Lányi Pál osztályvezető véleménye szerint a vállalati és a szövet­kezeti vendéglőkben-üzletek- ben elegendő az üdítő ital. A legalább kétféle szörp mellett a szénsavas üdítők is megta­lálhatók. Az ÁFÉSZ-ek szik- víztöltő állomásai szénsavas üdítőket is készítenek. Colából már jóval több kellene, de ez nem egyedül Pest megyei kí­vánság, miután országszerte nincs belőle elegendő. Sörből még soha nem volt ennyi és ilyen sok fajta, mint | ezen a nyáron. A megye sör- ellátása kifejezetten jó. Jú­niusiján felhívták a vállalato­kat az importsör átvételére. A MÉSZÖV a III. negyedév vé­géig újabb 6000 hektó sör át­vételét tervezi. A szifonpatronnal és a kü­lönféle szárazelemmel kap­csolatban már nem tudtak ilyen kedvező választ adni. Ezekből a cikkekből különö­sen a korábbi időszakban gyakran volt hiány. A patron továbbra is ke­vés, jelentős javulásra nem is lehet számítani. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat most csak annak ad el új patron- csomagot, aki új készüléket vásárol. A Vegyi Nagykeres­kedelmi Vállalat rendszeres „patrontúra”-járatot vezetett be, hogy az égető hiányt eny­hítse. Valamennyit javult a szárazelem-ellátás. A RAVILL rendkívüli szállításokkal se­gít, de hosszabb időszakra nincs elegendő tartalék rak­táron. A PIK, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat tárgyalásai alapján a harmadik negyedévben a havi kétszázhúszezer forintos kere­ten felül újabb kétszázezer fo­rintért vásárolhat a nagyke­reskedelemtől különböző faj­tájú szárazelemet. Az elmúlt hónapokban sok­szor esett szó a pb-gáz és az építőanyag-hiányról is. Erre vonatkozó kérdéseinkre az alábbi választ kaptuk: építő­anyagból az ellátás javult a tavalyihoz képest, elsősorban téglából, azonban a rendkívül nagy keresletet így sem lehet teljesen kielégíteni. Akárcsak tetőfedő cserépből és parket­JÚLIUS 13-TÓL 19-IG (A filmszínház a Kossuth Művelődési CcöLED, Központban tartja előadásait.) SZABADSÁG 17-19: Egy rendőrfelügyelő vallomása 13—16: A zeppelin az államügyésznek* NAGYKŐRÖS 13-16: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek* 17-19: A zeppelin GÖDÖLLŐ 13-14: Meztelen vagy* 15-16: Lövés a lángokból 17: Házasságból elégséges 18: Kölyök 19: Kőszívű ember fiai I—II. SZENTENDRE, ”-16: Hello Dolly Ml. |£g£1- 17-19: Meztelen vagy* SZENTENDRE, 12—13: A veréb is madár* TEREM 14-16: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 17-18: Lövés a lángokból 19-20: Sellő a pecsétgyűrűn I—II. ABONY 13-14: Csipkerózsika 15- 16: Hekus lettem 17— 18: Az ördög fogadója BUDAÖRS 13-16: Az ügyvéd* öUUMUKi 17-19: Ványa bácsi DUNA- (A filmszínház a Művelődési Házban UADAC7TI tarti° előadásait.) HAKAotl I 13-14: Egy taxisofőr halála 16- 17: Jöjjön el egy kávéra hozzánk*' 18- 19: Eper és vér MONOR 13—14: Ritka látogató 15-16: Harkály 17- 18: Hekus lettem NAGYKÁTA .VoH egyszer egy család 17—19: Leon es az Atlanti Fal \ xicncúc 13-14: Egy magyar nábob; VcL-bcb Kárpáthy Zoltán 15-16: Felszabadítás I—II. 17-19: Hyppolit, a lakáj * Csak 16 éven felülieknek! ** Csak 18 éven felülieknek! Jó SZÓRAKOZÁST KIVAN A PEST MEGYEI MOZIUZEMI VALLALAT tából sem. Ez utóbbinál jugo­szláv importtal igyekeznek a hiányt csökkenteni. A Pest megyét ellátó Tiszán­túli Gázszolgáltató Vállalat és a PIK közlése szerint a gázellátás megfelelő, miután palackba töltött és vagonban érkező gázból is van elegendő. Ez a megállapodás viszont csak a meglévő gázkészülékek fo­gyasztására vonatkozik. Újabb engedélyeket éppen azért nem adhatnak ki, hogy ne legyen fennakadás. Komáromi Magda A vár fokán sétálhatnak Az egri várban elkészült a bástyasétány első szakasza — közölték az Országos Mű­emléki Felügyelőség egri épí­tésvezetőségén. Elmondották, hogy az egri vár megmaradt létesítményednek és romjai­nak konzerválása 15 éves távlati terv szerint halad és ez az érdekes munka most rendkívül látványos, fontos szakaszához érkezett. Helyre­állították ugyanis a városra néző déli várfal 50 méteres szakaszát. A több mint négy méter vastag várfal tetején 280 cen­timéter szélességben sétányt építettek, A váf bejáratát képező Varkots-kaputól a gó­tikus kaputoronyig most már kényelmesen sétálhatnak a vár fokán a város vendégei. r A KICSIRŐL IS Új munkaalkalom Mikebudán Mikebudán az asszonyok, lá­nyok, valamint az általános nyolcadik osztályból kikerülő, nehéz munkára kevésbé al­kalmas fiúk elhelyezkedése ne­héz. A községből 129 ember in­gázik, közöttük asszonyok is. Többségük azonban a tanács­tagi beszámolókon, meg a ta­nácsházán sürgette a munka- alkalmat a maga számára. Mikebuda életkora mind­össze húsz esztendő. 1952-ben alakult községgé az addig Al- bertirsához tartozó tanyavi­lág. Lakossága ma is csak 1033 főt számlál, ám a határa 7734 hold. A két albertirsai tsz, a ceglédi tangazdaság és az erdőgazda­ság osztozik rajta. Nőnek va­ló munka azonban csak na­gyon elvétve akad a négy gaz­daságban. Érthető hát, ha Már­kus Béláné, a község tanács­elnöke fáradhatatlanul keres­gélt a nőknek munkát bizto­sító ipar} vállalatot. Messzi esik a főútvonaltól a falu, így aztán csak meddő tárgyalások folytak, vállalkozó sokáig nem akadt. — De a türelem rózsát te­rem — mosolyog most az el­nökasszony. — Végül tavaly mégis sikerült. Hozzánk tele­pült a Bőrfa. Teljes néven, Bőripari Fa- kelléktermelő Vállalat. Fatal­pat, kaptafát, úgynevezett gyógypapucsot gyárt 450 dol­gozója Budapesten, a kőbá­nyai Harmat utcában, de 1978-ig ki kell költöz­nie a fővárosból, és új te­lephelye Mikebuda lesz. Igazi honfoglalásra ezután készül a vállalat. Jelenleg 55 fő dolgozik a mikebuda! rész­legben, közülük tíz Irsáról vagy más szomszédos község­ből jár ki, a művezető pedig Üllőről ingázik naponta. Je­lenleg 130 asszony, leány Vár munkára. Jó részüknek szep­tember elsejétől biztosít is munkát a Bőrfa. A tanács ezeröles telket bo­csátott a vállalat rendelkezé­sére, azon épül fel néhány hé­ten belül az üzem. Szeptember elsejével meg­indul hát benne a munka. Ter­mészetesen számos kisgyer­mekes anya is van és még több lesz a mikebudai üzem­ben. De amíg a mamák dol­goznak, mi lesz azalatt pici­nyeikkel, amikor a községben nincsen óvoda? Nos, ezt a gondot is meg­oldja a községi tanács és a vál­lalat kooperációja. A tanács helyiséget ad az óvodásoknak, a Bőrfa pedig gondoskodik a fel­szerelésről, berendezésről. Hiszen saját dolgozói gyermekeiről van szó. Egyelőre harminc apró­ságnak lesz helye az óvodá­ban. Mert ahogy a Bőrfa a következő években tovább építi üzemét, úgy bővül az óvoda is. Beruházók, építtetők, gazdaságok! Az ország területén bárhol, rövid határidőre vállaljuk fúrt kutak építését tisztítását felújítását (350 m-ig). Vállalunk továbbá csőátsajtoiásokat 200-1500 mm-es 0-ig, 30 m hosszig (acél- és .vasbetoncsövek) talajmechanikai és hidrológiai feltáró fúrásokat 165 mm-es 0-től sekély fúrt cölöpözést 600 mm-es 0-vel, 3,50 m-ig, betonozással is talajvízszint-süllyesztést vákuumos és Siemens-rendszerrel, tervdokumentáció nélkül is, megegyezéses áron. // / KÖZMŰ- ES MÉLYÉPÍTŐ VALLALAT 8. Főépítésvezetősége Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 15/e. Telefon: 127-014. Ellenőrizzünk felelősséggel . lkotmányunk kimond- \ ja: „A Magyar Nép- köztársaság állampol­gárainak alapvető köteles­sége : a nép vagyonának vé­delme, a társadalmi tulaj­don megszilárdítása...” A Pest megyei Népi El­lenőrzési Bizottsághoz be­jelentés érkezett Százha­lombattáról. A beruházáson dolgozó egyik munkás ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat százha­lombattai kirendeltségén hanyagul kezelik a társa­dalmi tulajdont. A bejelen­tő azt is megírja, hogy ta­pasztalatairól tájékoztatta a vállalat vezetőjét, mégsem történt semmi. A népi ellenőrök a hely­színen megállapították, hogy az építésvezetőségeken az anyagelszámolás nem ki­elégítő. Szúrópróbaszerűen kiválasztottak két anyagot, ellenőrizték a könyvelést és a raktári készletet. Kétezer méter acélcső eltűnt. A rak­tárból hiányzik, s a karton­ról sem derül ki, hova ke­rült. Az ellenőrök hiába ke­restek hatvanezer forint ér­tékű gumikábelt. Eltűntek szerszámok, amelyeket a dolgozókkal akarnak meg­fizettetni. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvet a megyei NEB elküldte a vállalat igazgatójának, aki azt vá­laszolta, hogy intézkedik. Nincs okunk kételkedni ab­ban, hogy a tudatosan vagy hanyagságból kárt okozók megkapják méltó bünteté­süket. De hadd kérdezzük meg: a vállalat vezetősége miért nem adott hitelt dol­gozója panaszának, miért csak a népi ellenőri vizsgá­latra intézkedik? A megyei NEB vizsgálati anyagait lapozgatva feltű­nik, milyen sok bejelentés foglalkozik a társadalmi tu­lajdon elleni vétséggel. Ta­valy 260 bejelentést vizsgál­tak meg, s ennek megköze­lítően a fele a nép vagyo­nának herdálására, hanyag kezelésére hívja fel a fi­gyelmet. A bejelentések 90 —95 százaléka névtelenül érkezik, s ha közölhek is nevet, rendszerint fiktív. Mintha félnének a megtor­lástól. Bizonyos mértékig érthető ez a magatartás. Ahol felelőtlenül visszaél­nek a közös tulajdonnal, ahol nem riadnak vissza a csalástól, a hamisítástól sem, ott nincs biztosíték ar­ra, hogy nem torolják meg, ha egy becsületes, jó szán­dékú dolgozó bátran beszél a hibákról. K iderül a NEB példatá­rából, hogy a vissza­élés nem mindig tu­datos, bekövetkezhet ha­nyagságból, nemtörődöm­ségből is. Albertirsa népi el­lenőrzési csoportja megvizs­gálta például a tanács által kifizetett orvoslakás költsé­geit és a számlák jogossá­gát. Kiderült, hogy a tanács nem ellenőrizte a számlá­kat, s ezért három kisipa­rosnak 7356 forinttal többet fizettek, mint ami járt vol­na. A ceglédi NEB a vétkes dolgozó ellen fegyelmi fe- lelősségrevonást kezdemé­nyezett, akinek meg kellett térítenie az okozott kárt is. Hétezer forint nem nagy pénz — gondolhatná vala­ki. Sok milliós beruházá­sokról is kiderült, hogy fe­leslegesek voltak, és nem vontak érte felelősségre sen­kit — halljuk az érvelést. Éppen ezért felelős min­denki — akár kis pénz, akár nagy pénz sorsáról dönt —, ne forduljanak elő olyan esetek, amelyek kárt okoz­nak népgazdaságunknak. Alkotmányunk nemcsak a közösségi vagyont óvja, tiszteletben tartja a szemé­lyi tulajdont' is. Egyesek azonban a kettőt összeté­vesztik, rendszerint az ál­lam kárára. A monori járási népi el­lenőrzési bizottság vizsgála­tot indított a bényei Nép­front Termelőszövetkezet fa- és fémminta készítő melléküzemében. A vizsgá­lat a társadalmi tulajdon­ban nagy kárt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselek­mények alapos gyanúját ál­lapította meg. Kosa Imre, a melléküzemág helyettes vezetője és társai a szövet­kezet anyagával úgy gaz­dálkodtak, mintha sajátjuk lett volna; abból dolgoztat­tak kisiparosokkal, a tsz- nek viszont semmiről nem számoltak el. Olyan mun­kákról azonban, amelyeket nem végeztek el, munkala­pot állítottak ki, és felvet­ték a pénzt. A NEB felje­lentést tett az ügyészségen, amely vádat emelt, s Kosa Imrét szabadságvesztésre, nyolc társát pedig pénzbün­tetésre Ítélte a bíróság. A büntető törvénykönyv szerint a társadalmi tulajdont károsító lo­pás, sikkasztás, csalás és hűtlen kezelés miatt hat hó­naptól öt évig, súlyos eset­ben nyolc évig terjedő bör­tön szabható ki. Különösen nagy kárt okozó visszaélés esetén 15 évi börtönt, sőt, halálbüntetést is kaphat a tettes. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egyéb­ként tavaly 13 esetben kez­deményezett büntető felje­lentést. Idézzünk most egy olyan esetet, amelynek tanulságai elgondolkoztatóak, bár a vétkesek kevesebbel meg­úszták, mint a melléküzem­ben harácsolok. A tápiósági Kossuth Xsz- ben a népi ellenőrök mér­leghamisítást állapítottak meg. Az történt ugyanis, hogy a szövetkezet vezető­sége a pecsenyecsirke- és a pulykatenyésztésben a vár­ható eredménynél nagyob­bat mutatott ki, hogy nö­velje a nyereséget, és pré­miumot fizethessen. Ennek következtében a szövetke­zet elnöke 27 600 forint pré­miumot és 6700 forint nye­reséget, a főmezőgazdász 24 ezer, illetve hatezer, a fő­könyvelő pedig 21600 és 5400 forintot vett fel. Ezen­kívül mindazok között, akik prémiumra jogosultak — üzemgazdászok, brigádveze­tők, részlegvezetők —, ösz- szesen húszán, több mint 77 ezer forint nyereséget és csaknem 300 ezer forint prémiumot osztottak ki. Va­lamennyit a tagoknak is fi­zettek, a mérleghamisítás célja azonban az volt, hogy a vezetők felvehessék a pénzt. A vizsgálat eredménye: a közgyűlés prémiumvisszafi­zetésre kötelezte a szövet­kezet négy vezetőjét, mi­után a gyenge gazdasági eredmények nem indokolták az ilyen összegű plusz jöve­delmet. Ha átnézzük a Pest me­gyei NEB munkaterveit, ki­derül, hogy a témavizsgála­tok jó része szintén a tár­sadalmi tulajdon védelmé­vel foglalkozik. Még az idén napirendre kerül például a szövetkezeti társulások vizs­gálata, a beruházások meg­alapozottságának felméré­se, s a másodállásokról, mellékfoglalkozásokról szó­ló kormányhatározat végre­hajtásának ellenőrzése. M indannyiunk köteles­sége, állampolgári kötelességünk a nép vagyonának védelme. A munkás például, aki dolgo­zik a társadalom tulajdo­nával, anyaggal, szerszám­mal, nemcsak azért a kalapácsért felelős, amit a nevére írtak a raktárban, hanem kötelessége észre­venni a gondatlanságot, je­leznie kell a visszaéléseket. A gazdasági vezető felelős­sége viszont ennél is sok- i kai nagyobb, mert nemcsak a közös vagyonért felelős, hanem mindazokért, akik­kel együtt dolgozik. A tár­sadalmi tulajdont azzal is károsítja egy vezető, ha nem néz utána, kikből vá­logatja össze munkatársait. Soós Ibolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents