Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-11 / 161. szám

1972. JŰLIUS 11., KEDD 3 Plusz 30 fok főlőtt munkában és pihenőben (Folytatás az 1. oldalról.) szombatot — már rendszerint péntek délután, illetve szom­baton reggel elindulnak és ilyenkor még kényelmesen utaznak. Annál nehezebb a helyzet vasárnap este, amikor mindenki egy időben óhajt hazajönni. A menetrendszerű járatokon kívül itt két kü- lönvonatot állítottak össze, amivel, ha nem is túl kényel­mesen, kétezer ember tért vissza Budapestre. A Volán autóbuszjáratain volt a legnagyobb tumultus, itt már ingerült jelenetekre is sor került. A kocsik késtek, vagy megállás nélkül robog­tak tova, miután annyira tel­tek voltak, hogy úgy sem tud­tak volna újabb utast felven­ni. Tatár Ferenc forgalomirá­nyító elmondta, hogy az Él- munkás téri autóbusz-végállo­másról körülbelül húszezer ember indult Vác irányába. A menetrendszerű járatokon kí­vül 32 pótkocsit, ezenkívül négy „rásegítő” kocsit állítot­tak be. Ezen a vonalon sem történt baleset. tottak le a megye más terüle­tein is. Javul a vízellátás Tegnap a délelőtti órákban gyakran csengett a telefon szerkesztőségünkben. A vonal túlsó végéről többnyire inge­rült hangon közölték velünk olvasóink: vasárnap a Duna­kanyar jobb partján — a Szentendre—Leányfalu—Vi- segrád-vonalon rossz volt a vízellátás. Legtöbb helyen egy-1 általán nem volt víz. Ez a ká­nikulában nemcsak a nyaraló­vendégeknek, hanem a helybe­li lakosságnak is sok bosszúsá­got okozott. Vajon mi volt az oka a va­sárnapi vízhiánynak? — erre kértünk választ Kiszel János­tól, a Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat igazgatójától. — Sajnos, a korábbi eszten­dőkben szintén jelentkeztek hasonló gondok. A dunakanya­ri rész vízellátását tavaly ja­bonyolított le — mondta ér­deklődésünkre dr. Gyurasza Miklós főorvos, a mentőszol­gálat vezetője.^ Nyolcvanhá­rom esetben kellett kivonul­niuk a mentőknek a megye területén; hirtelen rosszullé- tek, balesetek alkalmával nyújtottak segítséget. Az ese­tek többsége azonban nem a kánikulával volt kapcsolatos, ezt jelzi, hogy a legforgalma­sabb üdülőhelyekről, stran­dokról kevés hívás érkezett. Szentendréről például csak négyszer kérték a mentők se­gítségét, a leggyakrabban Szi­gethalomra és Vácra 12—12 esetben, illetve Ceglédre 15 esetben vonultak ki a mentő­kocsik. Vasárnap autós és motoros turisták ezrei indultait kirán­duló útra a megyei országuta­kon is, a legnagyobb forga­lom az M—7-es a 2-es, 3-as és a 11-es főútvonalakon volt. Szentendrén, az épülő 11-es út városi szakaszán a közleke­dásrendészet megerősített szolgálatban irányította a Du­nakanyarból a délutáni órák­ban visszaérkező járműárada­tot. . BMW motorkerékpárral közlekedési járőr cirkált az úton, s a rendőrség még egy újabb URH-s gépkocsit is szol­gálatba állított. A gondos for- galomszervezésnek köszönhető, hogy hosszabb torlódások csúcsidőben sem keletkeztek. nuár elsején vettük át a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól. Szentendrétől Do­bogókőig, a túlsó parton pedig Gödöllőtől Szobig terjed a kör­zetünk. Néhány olyan problé­mát „örököltünk” a fenti vál­lalattól, amit nem tudunk egyik napról'a másikra meg­oldani. Ezek közé tartozik a Dunakanyar jobb partján a A néhány koccanásos ka­rambolon kívül két súlyos ki­menetelű közúti baleset tör­tént a hét végén Pest megyé­ben. Cegléd határában, egy számozatlan úton Farkas Já­nos 32 éves ceglédi előadó sze­mélyautójával áttért az út bal oldalára, s összeütközött egy motorkerékpárossal, aki sérü­léseibe belehalt. Érden, a 70- es úton dr. Vavró István 36 éves budapesti főelőadó egy útkereszteződésben nem adta meg az elsőbbséget, s elgá­zolta az úttesten áthaladó Nagy Béláné 66 éves buda­pesti raktárkezelőt. Az asszony a helyszínen meghalt. A közle­kedésrendészet a balesetek okozói ellen eljárást indított. A Dunakanyar másik, job­ban igénybe vett oldalán a be­állított pótjáratok sem tudták az utasokat rendben hazaszál­lítani. Nemere Zoltán, a Volán 20-as Vállalat forgalomfejlesz- tési főosztályvezetője maga is utasként tapasztalta mindezt. — Nagyon nehéz a helyze­tünk — mondotta —, miután ismertettük vele a szerkesztő­ségbe érkezett, a közlekedésre vonatkozó panaszokat. Szerin­te is a péntek-szombat-vasár- nap reggel kiinduló tömeget nem tudják vasárnap este né­hány óra alatt visszaszállítani. Hogy a rendkívüli zsúfoltságot enyhítsék, Budapestről — ahol szintén autóbuszhiány volt — két csuklós és két szóló kék buszt kértek. Különösen Szent­endrén, a Barackos úti megál­lótól volt nehéz helyhez jutni. Akik például kisgyerekkel utaztak, márpedig az ilyenek vannak többen, gyakran csak a harmadik kocsira fértek fel. — Segíteni? Nem tudunk. Kevés a munkaerőnk. Ép­pen az ilyen rendkívüli, pus­kaporos hangulatú vasárnapi járatok miatt hagynak itt ben­nünket a kocsivezetők. Több autóra, s főleg több emberre lenne szükségünk, hogy a ká­nikulai csúcsforgalmat zavar­talanul megoldhassuk, hogy a kellemesen töltött hétvégét ne az utazás tegye tönkre. A menürendszer sikere Két halálos fürdés Különösen sokan keresték fel a strandokat. A Duna mentén a kijelölt helyeken tíz­ezrek reméltek enyhülést. Ve­resegyházon Zsilka Istvánná több mint 3000 jegyet adott el. Az alattomos víz áldozatot is követelt.- Váccal szemben, a Pokol csárdánánál fürdött Bossányi Mihály 22 éves se­gédmunkás, váci lakos, aki ott lelte halálát. A ceglédi strandon 1200 vendég volt. Az ellátásuk is megfelelt a kívá­nalomnak. Sajnos, nagyon szo­morú esetről adott hírt Tauber György üzemvezető. Egy 13 éves csemői kisfiú, Gergelyfi Ferenc, aki bátyjával kereste fel az uszodát, valószínűleg a korlátról esett a mély vízbe és nem tudott kiúszni. Ami­kor megtalálták, még volt benne némi élet. A ceglédi kórházban két órán át kétség- beesetten kísérleteztek meg­mentésével, sikertelenül. Tűz Tápióbicskén Szombaton alig múlt dél, amikor riasztották a tűzoltó­kat: a tápióbicskei Április 4 Termelőszövetkezet búzatáblá­ja lángokban áll. A nagyltá- tai önkéntes tűzoltók, a jász­berényi, a ceglédi tűzoltók és a szolnoki katonák együttesen alig egy óra alatt eloltották a tüzet. így is a 130 holdas táb­lából 30 hold maradt meg, a kár megközelíti a fél millió fo­rintot. A mellette levő több száz holdas mustártáblát, melybe szintén belekapott a láng, sikerült megmenteni. A Pest megyei Tűzrendészeti parancsnokságon Gyollai Jó­zsef főhadnagy a gabonatüzek veszélyességéről, az elkerülé­sükhöz szükséges tudnivalók­ról informálta lapunk mun­katársát: — Sokszor mozdonyszikra okozza a tüzet, ezért a gazda­ságoknak javasoljuk, hogy először a vasútvonalak men­tén arassanak. A gabonatáb­lák dülőútjain sokan közle­kednek, s bár a szabályok szi­gorúan tiltják — dohányoznak, az égő cigarettavéget, a gyufát eldobják, s gyakran emiatt kap lángra az érett növény. Ha pedig már baj van, jelentsék nekünk minél gyorsabban, mert sokszor hosszú percek telnek el, mire értesítést ka­punk. A betakarításon dolgo­zók mindenhol megkapták a tűzrendészeti utasításokat, ezeket szigorúan be kell tar­tani! A közlekedési eszközök kipufogócsövére szereljék fel a szikrafogót, mert gyakori a traktor, teherautószikra okozta tűz. A MÁV is ebben az idő­szakban számtalan tűzrendé­szeti utasításnak tesz eleget. Ilyenkor nem szabad gabona­táblák mellett a fűtőnek sala- kozni, és a mozdonyokon is használatos a szikrafogó. A gazdaságoknak kötelező elő­írás, hogy a vasútvonal mel­letti táblákat őrizzék. Erre olyan embereket alkalmazza­nak, akik veszély esetén intéz­kedni tudnak. Az emberek fi­gyelmessége, gondossága már semmilyen rendszabályra nem tartozik, érezze mindenki saját felelősségének a mindennapi kenyér biztonságát — mert az esetek kilencven százalékában gondatlanság, figyelmetlenség okozza a tűzvészt. Az illetéke­seket pedig arra kérjük, hogy jelentsék a tűzoltóságnak a felügyelet melletti tarlóégeté­seket, hogy tudjunk róla, mi­vel sokszor egy-egy bejelentés­re hiába megyünk ki... A tudósításokat írta: Falus Gábor, Keresztényi Nándor, Komáromi Magda, Szitnyai Jenő és Tamás Ervin. Fotók: Ékes János, Gábor Viktor és XJrbán Tamás. 1 A Pest megyei Vendéglátó Vállalattól Tóth Tihamér osz­tályvezető összegezte a vasár­nap eseményeit. Értesüléseik szerint a vendéglők jól állták a sarat. Sem ételben, sem ital­ban nem volt hiány. A nagy forgalomra még a hét elején felkészültek. Számítottak rá, hogy a szép idő különösen nagy számú kül- és belföldi vendéget vonz majd erre a táj­ra. Így is történt. Már szom­baton rekordforgalmat bonyo­lítottak, ami másnapra foko­zódott. Sörben különböző faj­ták között lehetett válogatni, mint ahogy elegendő volt a kü­lönféle szörp és az üdítő is. Sikeres volt a menürendszer bemutatkozása, a kispénzű ki­rándulók örömmel veszik igénybe. A Dunakanyaron kí­vül rekordforgalmat bonyolí­zökkenőmentes vízellátás biz­tosítása. — Mit várhat a lakosság az elkövetkezendő időben? — Még e hét közepén üzem­be helyezünk Szentendre és Leányfalu között két, egyen­ként ötszáz köbméteres víztá­rolót. Az ehhez tartozó vezeté­kek is elkészültek, tehát nyu­godtan mondhatom, hogy már e hét végén kevesebb panasz­ra lesz ok. További fejlesztési terveinkben újabb vezeték- rendszerek és víztározók építé­se szerepel. Véleményem sze­rint a jövő esztendőben már nem kell tartani hasonló prob­lémától. Az utak áldozatai A megyei mentőszolgálat átlagos vasárnapi forgalmat Vigyázzunk a gyerekekre! I tt a nyár, a várt vakáció. És vele együtt újra sokasodnak a hírek az újságokban, melyik gyereket hol, milyen bal­eset ért. Télen is előfordul baleset, de nyáron sokkal több a gyerek szabadsága; csak egy kis részük van ilyenkor állandó felügye­let alatt, mert a szülők általában dolgoznak. A nagy szabad­ság „nagy” tettekre ösztönzi az éretlen fejeket. Gyufát gyúj­tanak a kertben, kirándulás közben vízmosásokba, mély göd­rökbe ereszkednek, s mindenekelőtt a melegben vizet keres­nek. Bányató, Duna és néha még az uszoda is sok-sok veszély forrása lehet. A vakáció két és fél hónapja a szülőknek és a társada­lomnak a megnövekedett felelősség időszaka. Nemcsak meg­felelő tartalommal kell kitölteniük a gyerek idejét, hanem a fent elmondottak miatt állandóan ügyelni kell, nehogy gyere­kük meggondolatlanság,' fékezhetetlenség vagy csak egysze­rűen a veszély fel nem ismerése miatt bajba kerüljön. A veszélyforrások sokrétűek. A szülők feladata, hogy fel­hívják a gyermek figyelmét, nemcsak a szünidő kezdetén, ha­nem minden áldott nap. Helyes, ha megismétlik, milyen veszé­lyes kísérletezgetni, játszadozni a háztartási gépekkel, a vegy­szerekkel. Faluhelyen különösen a padlásokra, valamint a gyújtóeszközökre hívjuk fel a figyelmet. Senki se legyen közömbös! Senki se menjen el egyetlen gyerek mellett sem szó nélkül, ha úgy látja, bajt okozhat ma­gának vagy másoknak. Ebben az időben jobban kell ügyelniük a járművezetőknek is. Futás, labdázás, kerékpározás közben különösen az üdülőhelyek főútvonalain nagyon sok a baleset. Szomorú adatokkal bizonyítható ez évekre visszamenőleg. A közúti közlekedésben a három nyári hónap alatt átlag 20— 25 gyermeket ér baleset, de más területeken is nő ez a szám a nyári szünetben. Az Állami Biztosító Pest rpegyei Igazgató­sága adatai szerint például 1971-ben összesen 2800 tizennégy éven alulit, valamint középiskolást és szakmunkástanulót ért baleset! A számadat önmagában is megdöbbentő. A csaknem háromezer balesetnél természetesen több történt, hiszen ada­tok csak a balesetbiztosítással rendelkező gyerekekről állnak rendelkezésre. És az eddig eltelt néhány hét adatai sem ke­csegtetőek. A nyár tehát nemcsak zavartalan boldogság, a szabadság időszaka, hanem megnövekedett veszélyé is. Nekünk, szülők- nek-felnőtteknek kötelességünk, hogy minden tőlünk telhető erővel óvjuk őket. Komáromi Magda Új víztermelő telepek a Szentendrei- és a Csepel szigeten Hosszú évek óta gyors mér­tékben növekszik a főváros vízfogyasztása, s az igények kielégítése érdekében a Fővá­rosi Vízművek újabb kútso­rokat létesített a Szentendrei­szigeten. A kellően nem egyeztetett fejlesztések miatt azonban sok volt a súrlódás és vita, mert a helyi taná­csok, s nem kevésbé a kisajá^ tításra kerülő területek tulaj­donosai joggal kívánták, hogy ne az utolsó pillanatban kö­zöljék velük a terveket. A Fővárosi Vízművek je­lenleg naponta 900 ezer köbméternél több vizet termel, de 1985-ig már 1,5 millió köbméterre lesz szükség. Ennek előteremtése csak ak­kor lehetséges, ha alaposan kidolgozott koncepcióterv rögzíti a fejlesztés irányát, s ha az e tervbe foglaltak megkapják az érintett szer­vek, közülük is elsősorban a területgazda Pest megyei Ta­nács elvi egyetértését. Mind­két feltétel a napokban telje­sült, s így már körvonalazha­tók a bővítési elképzelések. A Fővárosi Vízművek már nem képes csupán az északi víztermelő területekről ellát­ni a fővárost, már csak azért sem, mert rohamosan fejlődik Budapesti déli része így a Vízművek a már hagyomá­nyosnak számító szentendrei- szigeti kútsorok mellett a kö­vetkező években nagy arányú fejlesztést hajt végre a Cse- pel-szigeten. A távlati terv szerint összesen 36,3 kilomé­ter hosszúságú partszakaszt kíván igénybe venni, s a ku­tak telepítésénél elengedhetet­len belső és külső védőterület kialakítása 726 hektár kisajá­títását követeli meg. E földek nagy része mező- gazdasági művelés alatt áll, a partszakaszok pedig fontos szerepet játszanak az üdülő- forgalomban. így tehát jogos az a ki­kötés, hogy a Vízművek időben közölje egy-egy esztendőre vonatkozó fej­lesztési terveit, illetve, hogy kútsorai létesí­tésekor megfelelő szabad partszakaszokat biztosítson csónakkikötésre, valamint az üdülőtelepek és a Duna köz­vetlen kapcsolatának fönntar­tására. A megyei tanács ezérl kötelezte a helyi tanácsokat hogy a területfelhasználási engedélyek kiadása előtt min­den esetben kérjék ki az Ille­tékes megyei szakigazgatási szervek véleményét.

Next

/
Thumbnails
Contents