Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

m«ÄT * „EGYÜTT GONDOZZUK A KERTET“ A^mE&YU HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA" XVI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1972. JÚLIUS 9., VASÄRNAP A JO GAZDA GONDOSSÁGÁVAL Eredményes volt a bor sót emelés A kecskeméti országút men­tén, a Dózsa Termelőszövetke­zet földjein már feketéllenek a learatott árpaföldek: a jó gazda gondosságával elvé­gezték a tarlószántást. Kinn, a közös gazdaság központjá­ban, a tavalyi kukoricával telt górék bizonyítják, hogy. megalapozottan gazdái - í kodnak, a termelőszövet­kezet a fejlődés útján halad. A górék közé, több száz má­zsás, hatalmas halomba hord­ták a kombájnok alól az új termésű árpát, melyet a kombájnszérűn, magtározás előtt rostáltak és tisztítottak meg a tagok az új villamos- géppel. A központi irodában hiába keresem a vezetőket, kint jár­nak a mezőn, de Molnár Bar­na üzemgazdász éppen be­toppan. — Hogyan halad az aratás? — kérdezem tőle. — Rendben megy minden. Öt kombájnunk dolgozik az árpaföldeken, s ha ott végeznek, a rozsra, a tri­tikáléra meg a búzára tér­nek át. — Jól fizet az árpa? — Hektáronként 35 mázsa a termésátlag, ami 20 má­zsás holdankénti termésnek felel meg. — Eladják? — Kitisztítjuk, tároljuk és saját szükségletünkön felül, a ragoknak, illetve a lakosság­nak adjuk el, állami ároft. — Hogyan ért véget a zöld­borsó betakarítása? — Túlteljesítettük a tervet. ESŐK ÉS CSATORNÁK Igaz, mostanában nem mondhatjuk, hogy nagyon csapadékos az időjárás. Mintha az égiek azt hatá­rozták volna el, hogy majd ősszel pótolják az elmaradt esőt. Néha-néha egy kiadós zuhany, persze, nem árt, mert hát nem is az esővel van baj, hanem az esőcsa­tornákkal. Nem tudom, mi történt, tulajdonképpen miféle titkos erők játszanak közre, de valami érzés azt sugall­ja nekem, hogy vagy szer­vezett akcióról, vagy pedig, ami még rosszabb, olyan természeti szükségszerűség­ről van szó, amelynek kö­vetkezményei beláthatatla- nok. Az előbbieknek nagyon kicsi a valószínűsége, leg­alábbis én nem tudok olyan szervről vagy szervezetről, amely arra agitálna embe­reket, hogy társadalmi munkában kilyuggassák az esőcsatornákat. így marad magyarázatként, okként a természeti szükségszerűség. Talán valamiképp meg­bomlott az anyag egyensú­lya, vagy a világűrben olyan antianyag termelő­dött, amely elősegíti az eső­csatornák korrózióját, eset­leg az evolúció kitermelte az esőcsatornabontó bakté­riumokat. Akárhogy is van, a pusz­tulás igen nagy. Ha esni kezd az eső, a csatornák, különböző alakzatokban, máris ontani kezdik a vi­zet. Kis sugárban, nagy su­gárban, cseppek formájá­ban. Itt permet hull, amott zuhatag ömlik az eresz alá húzódó nyakába. Az ember csak ámui, kihasználva azt a néhány másodpercet, ami rendelkezésére áll, mielőtt megütné a guta. Ráadásul a víz nem min­denütt vegytiszta, s csupán másnap, harmadnap jön rá az ember, hogy a zakó csak imitt-amott akar megszá­radni s hogy a foltok nem a nedvességtől, hanem az olajtól, a rozsdától s a mit- tudoménmitől keletkeztek, eltávolításuk pedig, a tisz­títási technika mai fejlett­ségi fokát figyelembe véve, csak ollóval lehetséges. Ez módszernek gyors, ám nem kifejezetten esztétikus. A tettek emberének tar­tom magam, s így rögtön elhatároztam, hogy tennem kellene valamit. Kőrösön az esőcsatornák javítása főleg maszek házigazdák hatás­körébe tartozik. Rájuk azonban aligha számítha­tunk. Valami gozgalom kel­lene. Esetleg vetélkedő, ne­tán Esőcsatornái ki mit tud? díjakkal, zsűrivel, elő- és középdöntőkkel. Mondjuk, a részvétel jogát tíz méter esőcsatorna kija­vításával lehetne kiharcol­ni. Pillanatnyilag ez az egyetlen módozat látszik kivezetőnek abból a zsákut­cából, amelybe a csörgő esőcsatornák tereltek ben­nünket. Helyzetünk tehát nehéz. De talán nem teljesen re­ménytelen. Miklay Jenő 156 hektár borsó vetésünk volt. A tervben 3276 mázsa szemre számítottunk, tény­legesen azonban 3400 má­zsát csépeltünk ki és ad­tunk el a konzervgyár­nak. A ráfordítás összes költségét még nem számítottuk ki, de úgy látjuk, eredményes volt a borsótermelés, annak elle­nére is, hogy a betakarítás és a cséplés, a nagy meleg­ben, a borsó érésével nem tudott lépést tartani. Húsz hektár borsóvetés magnak maradt meg. Most csépel-, lük el, egy részét takarmány­nak. — Növelték-e a szabadföldi kertészeti termelést? — Igen. 75 hektár paradicsomunk, 6 hektár uborkánk es ugyanennyi paradicsom­paprikánk van szabad­földi területen. Az uborka már terem, a sza­badföldi paradicsom is kezd érni. Tizenöt kislány anyja Ági NYOLC ÉVVEL EZELŐTT temette el férjét. Gyermekük nem volt, s szívének minden buzgalmát azoknak az ember- palántáknak a nevelésére for­dította, akiket szüleik mellől elsodort az élet vihara. Bekő Lászlóné Kossuth La­jos utcai házán már kívülről is meglátszik, hogy a szeretet lakik falai közt. Az udvaron tavasztól télig nyílnak a virá­gok. A szép szőlőlugas nem­csak kellemes hűvöst nyújt a nagy melegben, hanem édes fürtöket is terem az ottlakók- nak. — Férjem halála óta nevel- getem az állami gondozott gyermekeket, kizárólag kislá­nyokat — mondotta kérdé­seimre a fiatalos külsejű, ked­ves, idős asszony. — A mosta­niakat is beleszámítva, már ti­zenötöt jogadtam házamba. A legtöbben itt voltak nálam, míg szárnyra nem keltek, férj­hez nem mentek. Most is sok­szor felkeresnek leveleikkel. — Jelenleg hány kislányt nevel? — Kettőt, de tulajdonképpen hármat. Az egyik, Liebe Er­zsébet, aki két éve van nálam, már felsőbb osztályos, gimna­zista, olyan sok szépet írt it­teni életéről 19 éves Éva nővé­rének, hogy egy éve az is el­jött hozzám, családtagnak. A konzervgyárban dolgozik. BESZÉLGETÉSÜNK KÖZ­BEN érkezett haza a Termelő­szövetkezetek Erdőgazdaságá­ból Erzsiké. — Láttam, hogy Kőrösön mindenki dolgozik — mondot­ta —, hát a vakációban én is kijárok az erdőgazdaságba, több iskolatársnőmmel. Gyűj­tök egy kis pénzt a nemsokára elkövetkező egyetemi évek­re... A Bekő néni jobban szeret, mint az anyám... A másik kislány, Safranyik Ági, 7 éves. Most végezte el, kitűnő eredménnyel, az általá­nos iskola első osztályát. A kedves kislány 3 éves korában került nevelőanyjához. — Egyébként miként telnek a napjaik? — kérdezem Be­kő Lászlónétól. — Erzsiké dolgozni jár, A'gi itthon van velem, én nem adom napközi otthonba. Együtt gondozzuk, öntözzük a kertet, és segít nekem sütni-fözni. Be­írattam a zeneiskolába is, ötösre végzett hegedűszakon. Az idén is elmegyek majd a „családdal” kirándulni, a du­nántúli rokonaimhoz, meg Cserkeszőlőre — újságolta vé­gül örömmel. Kopa László Látogatók a konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár­ba szívesen hoznak Magyaror­szágra érkező külföldi vendé­geket, ám sokszor meghívás nélkül is betoppannak látoga­tók, akikhez a gyár híre, ter­mékei révén, Európa-szerte el­jutott. A napokban felkereste a konzervgyárat a francia szak­Korszer libben, nagyobb termésátlaggal Hogyan termesszünk paradicsomot? TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN A MÉM tudományos kuta­tási főosztálya a . paradicsom nemesítéséről, termesztő­ről, feldolgozásának korszerű­sítéséről tanácskozást tartott a minap Kecskeméten. A Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet foglalkozik az egy- menetes gépi betakarításra alkalmas fajták előállításával és az ugyané célnak megfele­lő külföldi fajták honosításá­val. A cél: száraz műveléssel a holdanként 180, illetve a hektáronként 313 mázsa, öntözve pedig a holdan­ként 300, illetve a hektá­ronként 520 mázsa ter­mésátlag elérése, továbbá, megfelelő növényvédel­mi technológiák kidolgo­zásával, a jelenlegi 30 százalékos termésveszte- ség 10—15 százalékra csökkentése. Foglalkoznak a trágyázási rendszerek korszerűsítésével, a sor. és lombtrágyázás leg­megfelelőbb módjainak meg­határozásával is. Olyan fajtá­kat kívánnak előállítani, ame­lyek egy ízközön 2 fürtöt is Ceruzarajz M. Gábornak rossz vélemé­nye van a női nemről. Azt mondja mindenkinek, soha­sem nősül meg, de bátyját örökké unszolja, hogy miha­marább hozzon feleséget, mert ha a fiai megnőnek, ő azokból kiváló ebtenyésztőket nevel. M. Gábor kívülről tudja az összes hazai és külföldi kutya­szövetségnek nemcsak a cí­mét, de elnökeik nevét és élet­korát is. Pajtás nevű kutyáját, amelyet ő Pajtinak becéz, mindennap kétszer elviszi sé­tálni és örül, ha kifárad. M. Gábor örök dilemmában van a pályaválasztást illetően. Akart már lenni fogatos. Per­sze, nem akármilyen kocsin: gyászkocsin, mert azon pecke­sen lehet feszíteni. A napok­ban már bíró is akart lenni, mert a bíró igazságot oszt. Ám hamar letett erről a terv­ről, mert rájött, hogy ha tör­ténetesen mégis megnősül, és gyermekei lesznek, hogyan ítélhetné el a tanárt, aki gyer­mekei osztályzatára esetleg be­folyással lehet. M. Gábor az evést, ivást il­letően igen óvatos. Több szo­kás rögződött meg benne, me­lyeknek hasznát maga sem lát­ja még teljesen. Estére például kakaót iszik csak, de azt mindig. Továbbá mindent késsel, villával eszik. A ribizlit. a halat, a pörköltet. Utálja a kiskanalakat. Egysze­rűen ki nem állhatja őket. Okát M. Gábor kifinomult, ra­cionális észjárásában kereshet­jük. A kiskanál már a nevével is jelzi, hogy kicsi, azonkívül általában rézből, vagy alpak­kából készül, és M. Gábor va­lahol olvasta, hogy a réz eszi a fogakat. Szívesen elfogadna egy ezüstkanalat, de lehet, hogy azt soha nem használná, mert ezüstből van, ezért in­kább a vitrinbe helyezné. M. Gábor, mint minden csa­ládtagja, imádja a természetet. Ezen a nyáron egy hétre vagy tíz napra a Magas-Tátrába megy. Már előre készül a nagy útra. Részben ennek köszön­hető, hogy mostanában igen sűrűn eljár edzeni. Hosszú lá­bát már az edző is megdicsér­te. Állítólag azzal bíztatta, hogy versenyt is nyerhet — magasugrásban. Erre a jóslat­ra M. Gábor nagyon büszke, bár inkább súlyt szeretne lök­ni. Szívesen focizik társaival, mert kapus is szeretne lenni, méghozzá nem is akármilyen: válagotott kapus. Ha beáll a kapuba, és esetleg sikeresen véd, roppant igazságosan köz­li, hogy nagykapuba gólt ka­pott volna. M. Gábor szinte él-hal a tánc-, a pop- és a beatzenéért. Lemezjátszója még nincs, de lemeze már számtalan. M. Gábor két hetet a kon­zervgyárban dolgozott, és ke­resetéből bőrfocit vásárolt, labdájával bárki játszhat, de ízt naponta kisuvikszolja, hogy ismét régi fényében ragyogjon. M. Gábor ugyan még nem borotválkozik, de ajka fölött már leng néhány tétova szőr­szál. Egész lénye nyugtalan, nem tudja, hová tegye kezét- lábát. A kívülálló sutának lát­ja őt. Kedvesen sutának. M. Gábor 175 centi magas, csaknem 60 kiló. Arca, szeme kisfiús. Egész teste már fel­nőtt férfira vall. M. Gábor 13 éves. Kamasz. Ballai József hoznak és a tövön 20 napon túl is károsodás nélkül eltart­hatok. Üvegházi hajtatásra, 57 fajta közül, a legjobb efed- rnényt a Pancross P, a Pana- se, a Montflavet és a Kecske­méti Üvegházi adta. A fólia alatti hajtatásban legjobbnak bizonyult a Kecskeméti 262, a K 3 FI, a Kecs­keméti merev szárú és a K törpe 249—22. A szántóföldi fajtaössze-hasonlító kísérle­tekben, 267 fajta közül, leg­jobban szerepelt a Chicó III, a Mecheast 55, a VF 198—69, a Kecskeméti 928, a Kecske­méti törpe 235—38, a K ex­port, a Kecskeméti törpe 210, a K 1587 és a K 582. Megfigyelések igazolják, hogy a korai vetés és kiülte­tés termésfokozó és minőség- javító, továbbá, hogy a para­dicsom fejlődésének kezdetén foszfor, az első kötődések után pedig nitrogén szükséges. A Volldünger műtrágya hatá­sára, hektáronként 657 má­zsa termés érhető el, 7 száza­lék szárazanyagtartalommal, lombtrágyázás formájában alkalmazva. Jó hatású a ki­ültetett palánták nitrogénben szegény és foszforban gazdag tápoldattal való beöntözése is. A sűrűbb ültetés elősegíti az egyszerre érést, és na­gyobb termést eredmé­nyez. Gépi szedéshez hek­táronként 50—60 ezer tő javasolható, mert ennél sűrűbb állomány már a növényvédelmet hátrál­tatja. Szó volt a vegyszeres gyom­irtásról is. Palántaneveléssel szaporított paradicsom eseté­ben a Treflan+Vegiben kom­bináció mutatkozott hatásos­nak, valamint a Treflán+Ve- gadex kombináció. Helybe ve­tett paradicsom esetén a Dy- mid és az EL—179 a hatásos gyomirtó. A palánták 0,4—0,6 száza­lékos lom'btrágyázása 15—20 százalékos termésnövekedést adott. Hasonló hatású a Voll- dünger lombtrágyázás. Gépi betakarításra legalkalmasabb a VF 145—78—79, a VF 145— 21—4, a Kecskeméti 600, az NCX 316, a Kecskeméti De­terminált San Marsanó, a Chico, a K törpe 278, a Me­cheast 55 és a Kecskeméti 928. A növényvédő gomfoaölő szerek közül a leghatéko­nyabb a Dithane M—45 és a Dithane 8 porozó, melyek 16 —22 százalékos termésemel­kedést eredményeztek. A po­rozást nedves, Harmatos idő­ben előnyös elvégezni. A paradicsom eredményes növényvédelme, 8—12 per­metezést igényel, a burgo­nyabogár elleni védeke­zést is beleszámitva. Költ­sége hektáronként 1700 forint, melyet teljes egé­szében megtérít a kon­zervipar a paradicsomot nagy területen termelő gazdaságoknak. Talajegyen getésre megfelel a P 2—8 talajegyengető gép, szántóföldi magvetésre pedig a Stanhay 766 jelű gép, mely 19 centiméter távolságú fész­kekbe, 2—3 magot vet. A per­metezőgépek közül a Kertitox 3, a KR 10 Unibarren és a Teejet szórófej vált be leg­jobban. A szín szerinti átvétel be­vezetésére, 3 tagból álló, fél­gömb formájú, zománcozott szín-etalonsort állítottak elő, a Nagykőrösi Konzervgyár megrendelésére. A szermarad- vány-vizsgálatoik szerint a Dithane M—45, a Manem és á Zineb várakozási ideje 5 nap­ra csökkenthető. Dr. Konrád Zoltán szervezet, a CGT egyik titká­ra és kerületi titkára is. Meg­tekintették az üzemet, és ta­lálkoztak a dolgozókkal. A bú­csúzás előtti megbeszélésen főként a szakszervezeti moz­galom kérdéseiről és a moz­galmi munka tapasztalatairól cserélték ki gondolataikat. A franciaországi naneyi egyetem mezőgazdasági és élelmezési szakos hallgatói­nak 30 tagú csoportja profesz- szori kísérettel látogatott a gyárba. Élénken érdeklődtek minden iránt, és tanulmá­nyaik során bizonyára értéke­sítik is a Nagykőrösön tapasz­taltakat. A közelmúltban a Német Szövetségi Köztársaságból is érkeztek fiatalok üzemlátoga­tásra, és elismerően nyilatkoz­tak mindarról, amit megfi­gyeltek, A konzervgyár dolgozói szí­vesen fogadják a látogatókat, örülnek, ha büszkélkedhetnek munkahelyükkel. Szinte ünne­pi érzés tölti el őket, ha a lá­togatók arcáról visszatükröző­dik az elismerés. MOZIMŰSOR Hyppolit, a lakáj. A nagysikerű magyar film felújítása. Kísérőműsor: Kiskarácsony, nagykarácsony. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné A koppányi aga testmentuma Előadások kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor Egy válás meglepetései Színes, szinkronizált, fran­cia—olasz—román filmvígjá- ték. Kísérőműsor: 48. Világmaga­zin. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. SPORT A Kinizsi hírei A minap elnökségi ülést tar­tottak a Kinizsi-sportotthon- ban. Nyikos József egye­sületi elnök így számolt be az ott elhangzottakról: — Sportkörünk első félévi költségvetéséről volt szó. A labdarúgók és a kézilabdások a kiadási, de, szerencsére, a bevételi tervet is „átlépték”. A második félév fő feladata az asztalitenisz- és a bir­kózószakosztály szervezeti megerősítése lesz. A női lab­darúgók a közeljövőben mér­kőzéseket terveznek vidéki ellenfelekkel. ★ Kis István, a Kinizsi bir­kózószakosztályának vezető­je, „A birkózó-utánpótlásért” elnevezésű emlékplakettet ad­ta át azoknak a körösi is­kolaigazgatóknak, akik a leg­több gyereket küldték a sportág edzéseire. így Szűcs Dezső, a Kossuth, Csete Gyu­la, a Rál óczi általános is­kola és Kovács László, az iparitanuló-iskola vezetője vette át a Tóth-Szalkay Ist­ván birkózóedző által készí­tett ajándéktárgyat. Serdülő kosarasok Nagykátán Nagykátán táboroztak Pest megye serdülő fiú kosárlab- dásai. A Nk. Pedogógusból Kenderes János, Varga Dénes és Várkonyi Ferenc vett részt az edzőtáborozáson. Vasárnapi műsor Atlétika Dunakeszi: területi felnőtt­bajnokság. Modellezés Budaörs: országos autó­modellező bajnokság. S. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents