Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1973. JÜLIUS 9., VASÁRNAP NŐTTEK AZ IGÉNYEK Pártoktatás — középtávú terv szerint SOK A FIATAL A TANFOLYAMOKON KIHELYEZETT EGYETEMI TAGOZAT CEGLÉDEN A városi pártbizottságon, Sági Ferenc osztályvezető asz­talán iratköteg magasodik. Gondosan és részletesen gyűj­tött anyag tanúskodik arról, hogy a pártoktatás középtávú, 1971—1975-re szóló terve alap­ján, a most véget ért tanév­ben milyen eredmények szü­lettek a tanfolyamokon, to­vábbképző előadásokon, a marxizmus—leninizmus esti középiskolában és az esti egyetem évfolyamain, Ceglé­den. Valamennyi tanfolyam ha­tékony, eredményes tevé­kenységről adhatott szá­mot az évzárón. Már a félévi beszámolókból érezni lehetett, hogy akik az oktatásra beiratkoztak, érdek­lődnek a témakörök iránt, és szíwél-lélekkel igyekeznek el­sajátítani a tudnivalókat, me­lyeknek nagy hasznát veszik szemléletük fejlesztésében, alakításában. Cegléden ebben az évben észrevehetően meg­nőtt az igény a magasabb szintű oktatások iránt. Az 1971—72-es tanévben 2513-an vették részt a pártoktatásban, s a részvevők között szép számban akadtak pártonkívü- liek is. Az ismeretanyag tolmácso­lásában 139 jól képzett propa­gandista végzett lelkiismeretes munkát. Közülük 58-an egye­temi, 63-an pedig középiskolai végzettségűek. A propagandis­ták több mint fele politikai iskolát végzett, többen felső- ,vagy középfokú pártiskolai végzettséggel rendelkeznek. Zömük vezető beosztásban dolgozik, gazdasági szakember- •ként, párt- és más tömegszer­vezet vezetőségének tagja­ként. Mint kiderült, az oktatók száma az oktatásra jelentke­zők számához mérten, már nem elegendő. Általános je­lenség, hogy Cegléden egyre többen kívánnak megismer­kedni magasabb szintű okta­tásokon — középiskolai és egyetemi fokon — a marxiz­mus—leninizmus ideológiájá­val, szeretnék politikai és gaz­dasági életünk fejlődését kellő elméleti alapozottsággal tovább segíteni. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei 39,4 százalékos átlaggal szemben Cegléden a szervezett po­litikai oktatáson részvevők 48 százaidra fizikai dol­gozó. A pártoktatás középtávú fejlesztési terve szerint, az el­múlt tanévben alapfokon negyvennyolc tanfalyamot in­dítottak. A továbbképző tan­folyamok közül legtöbben a gazdaságpolitikai kérdések­ben tájékoztatást adó előadá­sokat hallgatták figyelemmel. Megfelelő volt az érdeklődés a társadalmi élet kérdései iránt, a világnézetet alakító és eti­kai kérdések tanfolyamain. A marxizmus—leninizmus esti középiskolának Cegléden hat osztálya végzett a most véget ért tanévben: 117-en ta­nultak, s tettek eredményes vizsgát, örvendetes, hogy a növendékek között igen sok volt a fiatal, s a jól végzettek közül számosán kérték, hogy tanulmányaikat egyetemi szin­ten folytathassák. Bár Ceglé­den külön városi, kihelyezett tagozata van a marxista esti egyetemnek, a jelentkezőknek szinte csak a felét tudják fel­venni, nem az eredménytelen felvételi, hanem a túljelentke­zés és helyhiány következté­ben. A ceglédi, volt pártisko­lai, vagy esti egyetemet vég­zett tanulók közül 52-en mint oktatók segítenek most a tan­folyamokon, előadóként, okta­tóként. A következő tanévre már megkezdődött a felkészü­lés. Az oktatáshoz szükséges tan­anyagot a városi pártbizottság megrendelte: több mint, 2750 hallgató részére kellett tan­könyveket, tájékoztatókat, ki­adványokat kérniük. A válla­latoknál október első napjai­ban, az esti középiskolában szeptember elején kezdődik az új tanév. A középtávú terv alapján, a megyei politikai irányítási elveket figyelembe véve végezték az előkészülete­ket a tanfolyamok szervezése­kor. Még több párttagot, számszerint több fizikai dolgo­zót vontak be a részvevők so­rába. E. K. Raktárt építhetnek Háromszázhúsz légköbmé­teres vegyiáruraktár építé­sére kapott engedélyt a ceg­lédi MÁV-vasútállomásnál a Pest—Komárom—Nógrád me­gyei Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat. A raktár el­készülése sokat segít az anyagok elosztásában, táro­lásában. Vasutasok A VÁLTÓKEZELŐ A csillogó napsugár végig­szalad a síneken. Fényszikrá- 'kat szór, míg el nem tűnik a távolban, ahol a két szál ösz- szefut. — Vigyázat! — ránt vissza hátulról a kiáltás. Vonat húz ki az állomásról. Kattog a vágány. Erősödik és gyorsul a dübörgés, szél csap arcon, majd elhalkul, egyre messzebbről hallatszik a zaka­tolás. A váltók közül jön felém egy alacsony, vékony arcú em­ber, Bogdán Sándor vezető váltókezelő, s a kezét nyújtja. — Hogyan telik a szolgálat? ■— fogadom a kérdéssel. Hátratolja a sapkáját, az­után szól: — Telik az jól, ha az ember szereti a munkáját. A sínek között beszélgetünk, egy villanyoszlop tövében. — Mikor került a vasúthoz? — Huszonhat éve már. Szép idő, ugye? Kőműves a tanult mesterségem. De abban az idő­ben szegényes szakma volt az, mert nem építkeztek úgy az emberek, mint manapság. A vasút nagyobb kenyeret adott. A pályafenntartásnál dolgoz­tam 1952-ig. Akkor kerültem a forgalomhoz: váltóőr lettem Hantházán. Tizenhat éve, 1956 óta szolgálok itt, a ceg­lédi állomáson. — Nem csábítja az eredeti szakmája? — Ittmáradok én már a nyugdíjig, pedig nem szakad ki a zsebem a sok fizetéstől. Igaz, szívhatjuk a szabad leve­gőt, míg a műszak véget nem ér, télen-nyáron — mondja kesernyés mosollyal. — Szívesen vagyok itt, sze­retem a vasutat *— folytatja kis szünet után, komolyra vált arccal. — Nálunk nincs nyu­galom, öt percig sem. Mindig mozog, lüktet az élet, figyelni és cselekedni kell szüntelenül és pontosan. A váltók kezelése nagy felelősség. Egyetlen hi­ba ... A huszonhat év alatt még nem okoztam bajt. Hiba nélkül dolgoztam végig a ne­héz időszakot: átépítettük az állomás vágányrendszerét. Pe­dig volt olyan éjszaka is, hogy 39 fokos lázzal jöttem ki. — Változott-e a munkája az évek múlásával — A vasút most születik új­já. Modern és gyors lesz. A gőzöst leszorította a pályáról a villanymozdony. Az elavultat a korszerű. Ez alakította át az én munkámat is. Régen állan­dóan futkostunk egyik váltótól a másikig, kézzel emeltük, lök- döstük. Ma a kapcsolóból gombnyomással irányítunk. A munkavégzést átvette az auto­mata. De a felelősséget nem. Az az emberé maradt. — Mivel foglalkozik, ha le­telik a szolgálat? — Nagy munkában vagyok — sóhajt, s összeszorítja két tenyerét. — Házat építek. Már tető alatt van. Enyém a dolog. Az asszonyom, szegény, beteg. Magam végzem a kőműves- és az ácsmunkákat. Most jó ideje nálunk vendégeskedik az öröm. Áll az új ház, a nagyob­bik lápomnak lakodalmat csaptunk, a kisebbik is meny­asszony már. Vonat robog el mellettünk. A csattogó kerekekkel vissza­érkezik a gondolatunk a vasút­hoz. — Az a baj — száll a füst a tekintete elé —, hogy nem jönnek a fiatalok. Pedig a kor­szerű vasút új szakembereket kíván. Mit tehetünk? Dolgo­zunk, még többet, ameddig egészséggel bírjuk. (Bogdán Sándor szombaton, a vasutasnapi ünnepségen, „Kiváló dolgozó’’ kitünte­tést kapott.) A SEGÉDTISZT — Valóban kevés a fiatal, de akik itt vannak, a szakma iránti szeretet hozta őket, ezért lelkesen dolgoznak — mondják az állomásfőnökségen. Elegáns egyenruhás fiatal­ember Kecskeméti József. — Hogyan lett vasutas? — kérdezem. — Édesapám is itt dolgozott, tőle hallottam erről a munká­ról. Gyermekkori álmom is Társuló lagszövei kezetek A. terwnelésfefless t a fontosabb JÓL KÉSZÍTSÉK ELÓ A BEKEHÁZASOKAT A TSZ-SZÖVETSÉGEK vá­lasztott testületéinek első négy­éves ciklusa lejárt: az idei ta­vaszon újraválasztották a tiszt­ségviselőket. A Dél-Pest me­gyei Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségének elnöke is­mét Cyöre Sándor abonyi tsz- elnök, országgyűlési képviselő, titkára Vimola Károly, a Pest megyei Tanács vb-tagja lett. Lapunknak Vimola Károly nyilatkozott a területi tsz-szö- vetség előtt álló feladatokról. A küldöttgyűlés értékelése szerint erősödött a kapcsolat a tagszövetkefcetek és a szövet­ség között. A még meglevő hiányosságok ellenére is pozi­tívan ítélték meg a szövetség szerepét, s a továbbiakban is számítanak közreműködő tevé­kenységére. A szövetség fel­adatköre most már pontosan körvonalazódott, s az a véle­mény alakult ki, hogy gyako­ribb és szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a gazdaságok­kal. A tsz-szövetség fontos fel­adatokat lát el a tagszövetke­zetek érdekeinek képviseleté­ben. A gazdaságok és a vál­lalatok közötti szerződéses megállapodások tisztességes végrehajtására ügyel, s arra törekszik, hogy egyenrangú partnerek legyenek a tsz-ek a vállalatokkal. A jövőben tovább kell erő­síteni a területi szövetség kap­csolatát a megyei pártbizott­sággal és a területi pártbizott­ságokkal, szorosabb együttmű­ködésre van szükség a megyei tanáccsal és a helyi tanácsok­kal, járási hivatalokkal. Ha a megbeszélések gyakoribbak és rendszeresebbek lesznek, senki nem adhat ki ellentétes vagy párhuzamos intézkedéseket. A szövetség alapvető célja az elkövetkező évekre a ter­melésfejlesztés segítése, hiszen köztudott, hogy a termelőszö­vetkezeti mozgalomban a ter­melés növelése révén lehet előbbre lépni, de csak akkor, ha a mennyiségi emelkedés az önköltség csökkentésével egy­idejűleg valósul meg. Évről év­re nagyobb a termésmennyi­ség, de sajnos, ez nagy fej­lesztési áldozatokkal jár, sok­szor aránytalanul megemeli a ráfordítási költségeket. Ilyen­kor állapítják meg a közgaz­dászok, hogy a gazdálkodás költségoldala jobban emelke­dett, mint a termelés. A fej­lesztés célja az, hogy a kor­szerű technológia bevezetésé­vel párhuzamosan a termelés idevezényelt: az állomás mel­lett laktunk, mindig csodál­kozva lestem az örökös forgal­mat. — Milyen munkával kezdte? T- Kocsifeliró és hangosbe­mondó lettem 19S8-ban. Két év . múlva iskolára kerültem: el­végeztem Győrben a segéd­tiszti tanfolyamot. 1971-ben önállósító szakvizsgát tettem. A jelenlegi beosztásom: tartalé­kos segédtiszt. — Mi a feladata? — Hét-nyolcféle munkát tu­dok önállóan elvégezni. Min­dig ott teljesítek szolgálatot, ahol szükség van rám. — Melyik a legkedvesebb beosztása? — A forgalomnál a legérde­kesebb, ezért örülök, amikor forgalmi szolgálattevő lehetek. Persze, nagyon jó az, hogy a vasút munden szakterületét megismerhetem. — Milyen tervei vannak? — Szeretném levelező tago­zaton elvégezni a szegedi vas- útforgalmi technikumot. — Mit jelent egy fiatal szá­mára a vasút? — Érdekes, változatos, sok­irányú munkát. S az nem igaz, hogy nekünk nincs szabad időnk. Én például egy héten két napot vagyok otthon. S az sem tragédia, hogy időnként vasárnapra vagy éjszakára esik a szolgálat. Telefon cseng, Kecskeméti József visszásáét. A kanyarból előbukkan a személyvonat. Az állomás felé robog a szerel­vény, a szabad pályán. Kohlmayer Ádám is hozza az elvárható eredmé­nyeket. Továbbra is az az álláspont érvényesül, hogy be kell ve­zetni a korszerű technológiai eljárásokat, de ott, ahol azok­nak helyük van, s akkor, ami­kor megértek a feltételeik. Az új eljárásokkal, berendezések­kel a megfelelő hatásfokú eredményt kell produkálni. Az ésszerű fejlesztésnek ezentúl is helye van, de az az elv ural­kodik, hogy egy-egy új beru­házás előkészítése inkább tart­son három évig és kivitelezé­se egy esztendeig, mint fordít­va. A szakmai követelménye­ket és a helyi adottságokat szintén alaposan megvizsgál­ják, mielőtt döntenek a beru­házás engedélyezéséről. VÁLTOZTATÁST SÜRGET az a tapasztalat is, mely szerint az ágazatok komplex gépe­sítése még nem érvényesül tör­vényszerűen minden gazdaság­ban. Nem áll kellőképpen össz­hangban a gazdaság lehetősé­geivel, adottságaival, nincs szinkronban a termelésszerke­zet változásával. Előfordul pél­dául, hogy korszerű gépeket vásárolnak, de azokat nem tud­ják megfelelően kihasználni. Megfelelő szerkezeti arányok kialakítására kell törekedni. Nagy hiba, hogy egyes ter­melőszövetkezetekben nem elemzik kellő körültekintéssel, megfelelő összefüggésekben a költségeket es a hozamokat, évről évre ráfizetéses ágaza­tokat tartanak fenn, ahelyett, hogy mielőbb felszámolnák azokat. A termelés kulcskérdését a végrehajtás színvonalának emelésével kell megoldani. A tála j művelést például akkor végzik el a kívánt minőségben, ha a traktorosok képzettek, és az előírásnak megfelelő mun­kát végeznek. Hozzáértő, kép­zett mezőgazdasági munkások­ra, van szükség, akik képesek végrehajtani a szakvezetés utasításait. A TALAJERÖ-GAZDÁLKO­DAS körül is akad javítaniva­ló. Ennek fontosságára egyes helyeken még nem jöttek rá. A tsz-szövetseg agrokémiai la­boratóriuma jó lehetőségeket nyújt, azonban széles körű szaktanácsadása a gyakorlat­ban nem érvényesül kellőkép­pen, pedig nem ártana jobban odafigyelni a szakemberek ja­vaslataira. Ugyanilyen fontos a megfelelő jajtanegválasztas, és a termelt növényfélék igé­nyeinek maximális kielégíté­se. A termelésfejlesztésen kí­vül más munkaterületei is vannak a szövetségnek. A közgazdasági és revizori tevé­kenység szintén jelentős,'egy­re több tagszövetkezet igényli. Kereskedelmi és áruforgalmi feladatokat is ellát. Javításra szorul a szövetkezetpolitikai munka, a verseny mozgalom propagálása ps figyelemmel kí­sérése, többet kell törődni a szocialista brigádmozgalom­mal. Az utóbbi időben a szövetség jelentős szervezőmunkát fej­tett ki a gazdasági együttmű­ködés erősítése és a tsz-tár- sulások érdekében. Lassan az eredmények is körvonalzód- nak. A Közép-Magyarországi Állami Pincegazdasággal egy­szerű együttműködést alakí­tottak ki a tsz-ek, évi ötven­ezer hektoliter bormennyiség­gel. Ebben — az értékesítésig — huszonöt közös gazdaság ér­dekelt. AZ ÜJ CEGLÉDI TEJÜZEM vegyes vállalkozásban! meg­építésében szintén érdekelt a területi tsz-szövetség. A tsz-ek, az Állami Tejiparral ' együtt, napi ötvenezer liter tej feldol­gozására alkalmas tejüzemet építenek. Valószínűleg augusz­tusban megkötik az erre vo­natkozó megállapodást. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázati bead­ványukat jóváhagyta, messze­menően támogatja a társulás létrejöttét. A létesülő üzem 20—22 tsz tejét dolgozná fel, s a készít­ményekből ellátná Cegléd és Nagykőrös térségét, sőt, a fő­városig húzódó településeket is. A beruházások összege negyvennyolcmillió forint. En­nek az összegnek a felét az állam adja, a többi pénz na­gyobb részét a tsz-ek ajánlják fel, s a fennmaradó forinto­kat a tejipari vállalat fedezi. Az előzetes számítások szerint, a teljtermelő gazdaságoknak is tisztes hasznot hoz a társu­lás. T. T. Megkezdődött a nyelvtanfolyam Az ősszel NDK-ba induló if­jú szakmunkásoknak szerve­zett nyelvtanfolyam pénteken délután kezdődött el, a Kos­suth Művelődési Központban, a Ceglédről és a járásbeli köz­ségekből jelentkezett húsz hallgató részvételével. Munkavállalók Fogadónapokon már kora reggel ott ülnek a várakozók a városi tanács épületének emeleti folyosóján, a munka­ügyi osztály irodája előtt. Munkakönyvét kérnek, dol­gozni szeretnének. Van köztük iskolát most végzett diák, ed­dig csak a háztartásban dolgo­zó asszony, fiatal szakmun­kás. Az első félév végéig hu­szonhárom új munkakönyvét adtak k1 olyanoknak, akiknek az előző betelt, vagy elve­szett, és 714-en kapták meg a ceglédi tanácsházán első munkakönyvüket. Kertgondozó diákok Kora nyártól késő őszig na­gyon szép a nyársapáti iskola udvara. Virágágyásai szebbnél szebb növényektől, egynyári virágoktól pompáznak, s díszé­re válnak egész Nyársapáinak, hiszen a községbe vezető út az iskola előtt halad el. A nyári szünidőre az iskola tanulói vállalták, hogy heten­ként egyszer, Fodor Ferenc pe­dagógus irányításával, gyom­lálják, kapálják a gyakorlati kertet, öntözik a virágokat. Rúgott és Szigorított börtönbüntetésre ítélték Ismét albertirsai garázda ügyében hozott nem jogerős ítéletet a Ceglédi Járásbíróság. A tettes, Raffael Ferenc, 19 éves tsz alkalmi munkás, már büntetett előéletű: lopás és ga­rázdaság miatt vonták koráb­ban felelősségre. Márciusban történt, hogy a Vasút utcában belekötött három, vele szemközt jövő fiatalemberbe, és az egyiket tettlegesen bántalmazta. Ami­kor a társaság másik tagja rendre intette, Raffael Fe­renc konyhakést rántott ki a zsebéből, és a szót emelő felé szúrt, aki félreugrott a szúrás elől, és elesett. Raffael ekkor rugdalni kezdte a földön fek­vőt A bírósági tárgyaláson tettét nem tagadta. Azzal védekezett, sértőnek találta, hogy a társa­ság nem fogadta a köszöné­sét. A súlyosbító és enyhítő kö­rülmények mérlegelése után, a bíróság Raffael Ferencet egy év szigorított börtönbüntetés­re ítélte, és egy évre a köz­ügyek gyakorlásától eltiltotta.

Next

/
Thumbnails
Contents