Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

Veszedelmes utazás PEST MEGYEI hÍBLAP KÜLÖNKIADÁSA ABOXYl KRÓXFKA Két műszakban Ezer pár kesztyű naponta XVL ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1972. JÜMUS 8., CSÜTÖRTÖK * * ELEGENDŐ SZÉN ES FA Vásárolják a téli tüzelőt A fűtőolaj is fogy — Megoldott a házhoz szállítás I A tüzelőellátásról és a nem­rég életbe lépett kedvezmé­nyes tüzelőakció eddigi tapasz­talatairól kértünk tájékozta­tást a TÜZÉP ceglédi tüzelő­anyag-telepének helyettes ve­zetőjétől. — Az augusztus 15-ig tartó kedvezményes tüzelővásár je­lentősen növelte forgalmunkat — mondotta informátorunk. — A telep felkészült a várható nagy érdeklődésre, elegendő szén- és fakész- lel áll a vásárlók rendel­kezésére. A kedvezményt egyaránt élve­zik azok, akiknek tüzelőutal­ványuk van, és akik azzal nem rendelkeznek. így például mázsánként tizenöt forinttal csökkent erre az időszakra a német brikett és tíz forinttal a dél-nógrádi, illetve a berentei szenek ára. A német brikett kivételével a többi szénféleség kapható. Tűzifából is van ele­gendő, hasábfát, fűrészelt fát többféle minőségben árusí­tunk. — A szállítást, a nagy for­galom ellenére, igyek­szünk zökkenőmentessé tenni. Megrendelőink két-három nap alatt megkapják a kért árut. A Volán tehergépkocsijain kí­vül magánfuvarosok viszik házhoz a tüzelőt. Az ÁFOR ceglédi kirendelt­ségének vezetője a tüzelőolaj- ellátásról nyilatkozott. — A folyamatos ellátás za­vartalan, s remélhető, a kö­vetkező hónapokban is az lesz. A téli időszakban is elegendő mennyiségről gondoskodunk. A kedvezményes árusítás ná­lunk is megnövelte a forgal­mat. Most hektónként huszon­öt forinttal olcsóbban vá­sárolhatnak olajat az olajkályha-tulajdonosok, akiknek tábora egyre gyarap­szik. Vásárlóink figyelmébe IRODALOM ES FILM ajánljuk, hogy a kedvezmé­nyes ár csak akkor érvényes, ha a fogyasztók legalább két hektónyi olajat vásárolnak. Az idén először mi is beváltjuk a tüzelőutalványokat. Szállítási gondunk nincs, járműveink­kel azonnal házhoz visszük az olajat. Cs. L A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet üzeme 1970. novem­berben telepedett le Abony- ban. Az idén, január elejétől, új és egyben végleges otthont kapott a volt gazdasági is­kolában. A termelés és a dolgozók tanítása több mint egy éven át a művelődési ház tánctermében folyt, szű­kös, korszerűtlen körülmé­nyek között. Az épület, mely­be átköltöztek, kívül-belül szép, munkatermei tágasak, jól felszereltek, szociális lé­tesítményei korszerűek. — Két műszakban nyolc­van asszony és lány dolgozik nálunk, valamint ötven be­dolgozó is van — mondja Sza­bó Dezső üzemvezető. — Az egyik munkateremben kesz­tyűbélések készülnek, a má­sikban konfekcióárukat, pu­lóvereket állítunk össze. Szö­vetkezetünk termékei bel­földön és külföldön ismer­tek és keresettek. Huszonhat országba exportálunk, a most Abonyi bélyeg az országos kiállításon Felülnyom'.ák az alacsony címhtűekef A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége új, 7 emer letes székházában megnyílt 45. bélyegnapi kiállítás érde­kességei közé tartoznak az 1945-ös abonyi kibocsátású bé­lyegek. A különlegességet Molnár József 37-es tablója tartalmazza. A kiállított anyag sorát egy korábbi ki­bocsátású képeslap nyitja meg, melyen a két abonyi to­rony látszik, és a közismert „Sej, nagy Abonyban csak két torony látszik...” kezde­tű dal szövege olvasható. 1945. március 31. és június 13. között, az abonyi postahi­vatal akkori vezetője, a bé­lyegellátás akadozása miatt, hogy a levelekre megfelelő értékű bélyegek kerüljenek, a hivatal készletében levő ala­csonyabb címletű bélyegeket magasabb címletűvé tette, vagyis új értéket adott a bé­lyegeknek. Erre egy külön kis gépezetet szerkesztett. A Posta- és Bélyegmúzeumi Szemle III. évfolyamának 2. száma szerint „... az abonyi- hoz hasonló felülnyomásra ugyan nem került sor, mégis ezt a megoldási lehetőséget használta fel a Postavezér­igazgatóság az első hivatalos alkalmi bélyegkiadás, az 1945. május 1-én forgalomba bo­csátott Felszabadulás bélyeg­sorozatnál ...” A kiállított anyagban lát­ható több olyan levél, melyre Abonyban ezekből a bélye­gekből használtak. Gy. F. Méhészkedők figyelmébe! Június 12—24-ig Cegléden, a város belterületének parkjait, utcai fasorait, közterületét a növényvédő szolgálat az ame­rikai szövőlepke inváziója el­len méreggel permetezi. Mi­vel a méreg más rovarokra is veszélyes, külön felhívják a ceglédi méhészek figyelmét: vigyázzanak kaptáraik lakói­ra, ne engedjék őket ebben az időben a szabadba, mert pusz­tulásukért felelősséget nem vállalnak, és kártérítést sem fizetnek. készülő pulóverek jelentős része a Szovjetunióba, Cseh­szlovákiába és az NDK-ba kerül. Betanítás: négy hét Az üzemben betanított mun­kások dolgoznak. Mindössze egyetlen szakmunkás van: az üzemvezető. A szakmunkás­arány így nem valami kecseg­tető, bár eddig számottevő hátrányt nem jelentett, mi­vel egyszerű, nem bonyolult a munka. Egy-egy dolgozó tanítása négy hétig tart. Át­lagosan naponta ezer pár kesztyűbélést készítenek el. Többségük 1400 forint körüli fizetést kap, a szorgalmasab­bak az 1800—2000 forintot is elérik. A bérezés jó, a munkahe­lyi körülmények, a szociális ellátottság, a 44 órás munka­hét folytán alig-alig van fluktuáció az üzemben. Ebben az évben a belépők száma a figyelemkeltő, s bizonyára to­vábbra is így lesz, mert még harminccal tudják jelenlegi létszámukat növelni. Ami hiányzik Egy csaknem száz dolgozót foglalkoztató üzem munkájá­nak regisztrálása során lehe­tetlen elsikkadni az üzemi demokrácia, a munkaverseny és a mozgalmi élet kérdései felett. A Szabó Dezső üzem­vezetővel folytatott beszélge­tés során kiderült, hogy van még mit tenni. Az üzemben termelési tanácskozás még nem volt. Nincs olyan fórum, ahol a termelési eredménye­ket időnként megbeszélhet­nék, bár a vezető és a dolgo­zók kapcsolata jó, időnként fel is keresik az üzemvezetőt észrevételeikkel, javaslataik­kal, mindennek azonban in­tézményesített formája még hiányzik. Bontogatja szárnyait az üzemben a munkaverseny- mozgalom. Pontozási rend­szert vezettek be: minden dolgozót egyéni munkája alapján értékelnek. Lehet* hogy az üzem adottságai ezt a formát indokolják, de nem volna rossz kísérletet tenni a brigádmozgalom szervezé­sére, mivel többen szimpa­tizálnak ezzel a munkaver­senyformával. A termelési fel­tételek realizálása után cél­szerűnek látszik a mozgalmi, tömegszervezeti munka meg­indítása. Az üzem dolgozói­nak szinte a fele fiatal, így feltétlenül gondolni kell a KISZ-szervezet megalakításá­ra is. A dolgozók Lendvai Józsefné kezdettől fogva az üzemben dolgozik. Munkáját eddig még nem ki­fogásolták, alig-alig kap visz- sza selejtes terméket. — A munkaidőt igyekszem mindig kihasználni, úgy ér­zem, én ténylegesen mindig nyolc órát dolgozom. Ha nem így lenne, nem tudnék havi kétezret keresni. Szerintem ezt más is meg tudná csinál­ni. Különben nagyon jól ér­zem az üzemben magam. Elégedett vagyok a körülmé­nyekkel — mondja. — Mióta ez az üzem lete­lepedett Abonyban, itt dol­gozom. Azelőtt a postán vol­tam. Ott is jó volt, az itteni helyzetemmel is elégedett va­gyok. Minden második héten szabad szombatunk van, egyébként egyik héten dél­előtt a másik héten délután dolgozom. Ez nagyon jó így, mert a háztartást is el tu­dom látni — szól Csibrán Sándorné. Elégedettség érződött az üzem két fiatal dolgozója, Juhász Irén és Mucsi Emília szavaiból is. Egyhangúnak ta­lálják ugyan munkájukat, de jól érzik magukat, és semmi körülmények között nem mennének el az üzemből, ők is szeretnék, ha KlSZ-szer- vezet alakulna az üzemben. Gyuráki Ferenc Cuhávé Palócországban Tulajdonképpen nem nagy ügy, úgyszólván hétköznapi. De éppen azért írok róla, hogy az ilyen kis hétköznapi em­bertelenségek ne váljanak megszokottakká. Nemrégen a Budai úton a vasúti átjárónál levő autóbuszmegállót 150— 200 méterrel arrébb helyezték. Azóta az utasok, köztük jó­magam is, nem kis izgalommal várják, hogy a kritikus hely­hez érve, hol tudnak kiszállni. Az autóbuszok ugyanis, a so­főrök hangulatától függően, hol itt, hol ott állnak meg, és aki nem száll le az első adan­dó alkalommal, könnyen a buszon marad, illetve kényte­len továbbutazni. Június 3-án, kétéves kislá­nyom és két súlyos csomag társaságában, utaztam a szó­ban forgó vonalon. Egyik utastársam jelzésére buszunk megállt a régi, ma már nem hivatalos megállóban. Többen leszálltak már, mikor én is megkockáztattam ezt. Utas­társaim élénk figyelemmel kísérték próbálkozásomat: si­kerül-e? Nem sikerült. Két csomagot mégcsak valahogy az útra tettem, de mikor kis­lányomat akartam a lépcsőről levenni, az ajtó váratlanul be­zárult, és a busz elindult. Sze­rencsére még sikerült a be­csukódó ajtó közé lépnem, és megakadályoznom, hogy kis­lányom az ülések közé essen. Csak szerencsémnek köszön­hetem, hogy súlyosabb baleset nem történt. Ekkor, ebben a nehéz pillanatban, ijedten — és elismerem, „sértő módon" — kiáltottam buszvezetőnk felé. — Mit csinál? Engedjen le­száll™.' A busz azonban tovább­ment, és 200 méterrel távolabb megállt, most már a hivatalos megállóban. Ekkor a sofőr magához parancsolt: — Jöjjön csak ide, előre! Engedelmesen előrebukdá­csoltam a gyerekkel. — Minek kiabál maga ott! Ne kiabáljon nekem! Ott állok meg, ahol akarok, érti? Próbáltam közbeszólni, hogy a gyerek ... meg a csoma­gok ... Eredménytelenül. —... és maga ezután ne nagyon utazgasson velem! — folytatta sofőrünk. Ekkor minden bátorságomat összeszedve, ezt merészeltem mondani: — Felírom a rendszámát, és... A válasz belémfojtotta a szót. Bár igaz, nem is tudtam volna mit mondani. — Azt csinál, amit akar! De majd magát is ... A többit nem értettem. Gye­rekem sírt, csomagjaim a régi, elhagyott megállóban (egyik­ben egész havi fizetésem), le kellett szállnom. Pedig igazán érdekelt - volna, hogy velem mi lesz. A gépkocsivezető fel­hívása ellenére, megpróbálok továbbra is busszal utazni. Le­het, hogy éppen vele. Bár nem tudom, mit kockáztatok. Az is lehet, hogy átpártolok a vo­nathoz, áruló módon. Előtte azonban szeretném megtudni, a sofőr felettesei vajon hogyan vélekednek minderről, és mit tanácsolnak? Egyébként az autóbusz rendszáma: GA 89— 94. Khim Antal A Hazafias Népfront abonyi zenebaráti köre néptáncos— népzenei találkozót rendezett Abonyban. A találkozón nyolc együttes mutatta be műsorát. Fellépett az abonyi Rozmaring népi együttes ének-, zene- és tánckara, a Gyulai Gaál Miklós általános iskola tánccsoportja, a jászkarajenői művelődési ház Röpülj páva köre, a kocséri művelődési ház tánccsoportja és zenekara, a nagykátai II. számú általános iskola tánccsoportja, a nagykátai Tápió mente együttes ének-, zene- tánckara, a tápiószecsői ÁFÉSZ népi együttese és a törteti művelődési ház tánccsoportja. Az együttesek műsorát nagy tetszéssel fogadta a vendég­látó község közönsége. A képen: az abonyi Rozmaring-együttes a „Cuhávé Palócországban" egyik jelenetében. Gyuráki Ferenc felvétele Rózsalugas és víztükör ELÉGEDETTEK A STRAND VENDÉGEI Strandot jelző, egyszerű táb­la áll a nagyközség szélén, a 4-es országos főútvonal men­tén. Nincsenek transzparensek, sem vendéginvitáló magyar és idegen nyelven hívogató fel­iratok, melyek tudtára adnák az átutazóknak, hogy Abony­ban kellemes vizű, hangulatos strand várja őket. Pedig aki­nek kedve szottyari, hogy meg­látogassa a nagyközség strand­ját, bizony, kellemesen csaló­dik: néhány szépen gondozott virágágyás, kellemes hőmér­sékletű víz, puha gyepszőnyeg, egyszerű, de tiszta, rendes öl­tözősor fogadja a vendégeket. Az ott dolgozók udvariassága, a tisztaság szintén arra csábít, hogy máskor is szívesen felke­resse a strandot, aki megis­merte. A hét elején, az ünnepi könyvhét alkalmából, a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, Karinthy Frigyes élete és művei címmel, Üjhelyi János, a Hunnia Filmgyár dramaturgja tartóit előadást. Képünkön: Sólyom Ildikó, a Nemzeti Színház tagja, Ka­rinthy írásaiból ad elő. Apáti-Tóth Sándor felvétele Megyei férfi kézilabda A Bem SE kézilabdacsapata ellenfele a Csepel Autó volt. A mérkőzés összesen 63 gólt ho­zott. Bem SE—Csepel Autó 35:28 (15:13) Bem SE: Gergye — Sápi, Medgyesi, Rácz, Kolossá, Pod- horszky, Unicsovics. Csere: Csige — Kitti, Her­bert, Halmos, Zalai. Góllövők: Kolossá (12), Rácz (9), Medgyesi (4), Unicsovics (3), Sápi (3), Kitti (1), Pod- horszky (2), Herbert (1). A Bem SE jobb második félidei játékával megérdemel­ten győzött. A vendégek, amíg erővel bírták, egyenrangú el­lenfelek voltak, csak 20:17 után lett a ceglédiek előnye nagyobb, s így már győzelmük is bizonyos. Mindkét együttes gyengén védekezett, így a me­zőnyjátékosok a szokottnál többször szerezhettek gólt. Jók: Kolossá, Rácz. Ifjúsági mérkőzés: Bem SE —Csepel Autó 27:11 L. d: Juhász I. (6), Fülöp (5), Szondy (5). A ceglédiek eddig nem vesztettek pontot, veretlenül vezetnek az ifjúsá­giak között. U. L. Az apróhirdetések felvétele a ceglédi nyomdában megszűnt. HIRDETÉSFELVÉTEL CEGLÉDEN A GUBODI U. 14. SZ. <VLATT, Ócsai Gézánál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents