Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

A hét végén: Szövetkezeti napok Nagymaroson Június 10-én és 11-én, szom­baton és vasárnap, rendezik a nagymarosi szövetkezeti na­pokat. Szombaton tartják az ötödik országos minősítő kó­rustalálkozót, melyen részt vesz: a bagi művelődési ház vegyeskara, a budai járási HISZ vegyeskar, a gyömrői szövetkezeti férfikar, a felső­gödi férfikar, a nagymarosi szövetkezeti férfikar, a takso- nyi ÁFÉSZ férfikara, a péceli MÉSZÖV férfikara és a ve- csési művelődési ház férfika­ra. Vendégként fellép az OKISZ Erkel Ferenc kamarakórusa, a gyöngyösi művelődési központ vegyeskara, a debreceni KI- SZÖV Monteverdi kórusa, a szekszárdi szövetkezeti ve­gyeskar és a siklósi szövetke­zeti kórus. Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön, június nyolca­dikén, 17 órakor lesz Vácott a következő ingyenes jogi ta­nácsadás, a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban. Ügyeletes: dr. Vass Gábor, a Váci Járási Ügyvédi Munka- közösség vezetője. VÁC I HAPLfl A pest megyei hírláp különkiadása XVI. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM 1973. JÜNIUS 7., SZERDA Ismét termel a váci üveggyár Hétmilliós kemenceátépítés újítással - Ősszel indul a fénycsőgyártás Hatvanhárom napos átépítés után ismét megindult a terme­lés az Egyesült Izzó váci üveg­gyárában. Az ősztől kezdve új ter­mékkörrel — fénycsőgyár­tással — bővül a váci gyár profilja, s ehhez itt készí­tik majd a fénycsőbúrákat. Később ismét ólomüvegcső­gyártásra állnak át — a ke­reskedelem igényeinek megfe­lelően. Az üveggyári kemence fel­újítását az teszi érdekessé, hogy korábban két felújítás között csak tizenkét-tizenhat hónap telt el. Most újítottak: a kemen­ce öntött fenéklapjait sa- mottba ágyazták, ezzel a kemence alja kétrétegű lett, s ez lehetővé teszi, hogy huszonhárom hóna­pig olvassza az üveget egyfolytában. A 300 tonnás kemence épí­tőbrigádja a hatnapos anyag­hiány miatti kiesést nemcsak behozta, hanem — ennek el­lenére — 3 nappal az előre kitűzött határidő előtt adta át a 7 millió forint értékű mun­kát. Az Egyesült Izzó váci veze­tői szerint ezzel a nagyszerű munkával az üveggyáriak je­lentősen hozzásegítették a Honvéd utca gyárat, hogy Idei feladatait maradéktalanul tel­jesíthesse. agárdi Kell-e a szakszövetkezet? Verőcei beszélgetés Hét taggal Erdővölgyi Jánossal, a szak- szövetkezet elnökével és töb­bi vezetőjével az eredmény­telenség okairól és a szövetke­zet jövőjéről beszélgettünik. Verőcén is több évtizedes Éjszakai ellenőrzésen Még javában tart a Ki mit tua? vetélkedő, amikor meg­áll a gépkocsi a lakásom előtt. Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat főellenőre és egy ellenőre várnak. Elin­dulunk Dunakeszire. A múlt héten ugyanis két boltba is betörtek ezen a területen. Vajon mi csábította a betö­rőket, vagy mi tette lehetővé a betörést? Erre voltunk kí­váncsiak. Az utcák csendesek, majd­nem teljesen néptelenek. Az utcai világítás inkább csak irányjelző. A boltok is elbúj­nak a kis kertes házak között. A redőnyök lehúzva. Rajtuk lakat. A bolt előtt villany ég. Biztonságosnak találjuk. Már az állomásnál járunk. Itt egy kis téren áll a bolt. Belül ég a villany. Már mesz- sziről látszik. Ha a bolt sö­tét lenne, talán mindenkinek feltűnne. Mégis ebbe a bolt­ba törtek be, mégpedig úgy, hogy beverték a kirakat üve­gét. Bizonyára pénzt keres­tek, mert egészen feldúlták. Pedig tudhatták volna, hogy pénz a boltban éjszaka nem marad. Éjjel van már, mire ismét rákanyarodunk az országúi­ra. Elég gyér a forgalom, csak a cementes kocsik húz­nak Pest felé. Gyakran leté­rünk a főútról. Göd határá­ban, Bócsán járunk. A főel­lenőr telefonálni szeretne. Ta­lálunk is egy telefonfülkét nem messze a bolttól, csak éppen vandál kezek tönkre­tették. Még az ajtaja is más­hol hever. Mit tennének tűz esetén, vagy ha sürgősen or­vost kellene hívni? A városban mozgalmasabb az élet. A tejipar már szál­lítja a tejet. Furcsának tart­ja, hogy egy Volga követi. Lerakják a bolt előtt az árut és mennek tovább. Kiszál­lunk és megszámoljuk a le­rakott tasakos tejet, túrót. Egyezik a számlával. Nem lenne baj, ha a tejeskannákon is rajta lenne a plomba. Így ugyanis könnyen és föltű­nés nélkül felnyitható. Egy rendőrségi autó kanya­rodik a Volga elé. Jó reggelt- tel köszönnek a benne ülők, pedig a reggel még messze van. Föltűnt nekik, hogy mi a kirakott áruk körül tüs­ténkedünk. Mi megyünk tovább ... Ve­rőcén és Kismaroson is a bol­tok előtt már az áru. Hiány­talan mind. Valamikor azt mesélték, hogy külföldön egész éjszaka kint van a ka­puban a tej és más egyéb áru és senki sem nyúl hozzá. Ma már ezen mi sem csodál­kozunk. Bár az alkalom né­ha csábító. A kismarosi állo­másnál például az út mellé rakták le az árut, a bolttól körülbelül 30 méternyire. Vajon a szállító vállalatnak nem szívügye a vagyonvéde­lem? Világosodik az ég alja, amikor Szobról visszafelé jö­vünk. L. Sz. L. volt, hogy virágmagkertésze- tür.kiben október 23-án szinte teljes pusztítást okozott a vi­har. Ráadásul ezt a kárt a biztosító sem téríti meg. A fejlődés lehetősége — Mire számítanak az idén a szakszövetkezetben? — Reális tervet készítet­tünk, s úgy látszik, hogy az időjárás sem hagy cseriben bennünket. Igaz, továbbra is gonidot Okoz a munkaerő- hiány, ezért az egyébként jól jövedelmező, 10 holdas öntö­zéses kertészetet felére kellett csökkentenünk. Már tavaly megszüntettünk néhány vesz­teséges üzemágat, a gumi­üzemet, megrendelések hiá­nyában, a parképítő rész­leget, és lakatosüzemünk is specializálódott. Az idén sem­miféle beruházást nem kez­dünk, — Tehát van létjogosultsága a szövetkezetnek? — Mindenképpen van, s nemcsak akkor és nemcsak azért mert nyereségesen fo­gunk gazdálkodni. A verőcei családok majd mindegyike rendelkezik nagyobb kerttel, különösen a zárt kertrende­zés óta földterülettel is. Eze­ket a földeket a hétvégeken, 'vagy munkaidő után gondoz­zák. Ahhoz, hogy ezt az 500— 600 holdat valóban eredmé­nyesen művelhessék, sok se­gítséget ad a szövetkezet. Gé­peinkkel bérmunkában fel­szántjuk a földeket, ellátjuk műtrágyával, vetőmaggal. Közreműködünk a termések értékesítésében is. A szövet­kezet ilyen jellegű tevékeny­sége a jövőben valószínűleg tovább növekszik, cs. a. VÖRÖSKERESZT- SZERVEZETEK ALAKULTAK A KÓRHÁZBAN A váci Szőnyi Tibor kórház­ban a közelmúltban több Vö- röskereszt-alapszervezetet ala­kítottak az orvosok és a kór­ház egészségügyi dolgozói részvételével. Az alapszerveze­tek tagjai céljukul tűzték ki a váci üzemek és körzetek társszervezeteiben a felvilá­gosító előadások segítését, patronálását. Sokan kaptak jeles bizonyítványt ÉV VÉGI VIZSGA A MARXISTA KÖZÉPISKOLÁKBAN Hétfőn reggel a hajógyár­ban, a Fortéban, az Izzóban és a DCM-ben megkezdődtek a marxista—leninista egyéves esti középiskolák évzáró be­számolói. Szeptember elejé­től május végéig 38 héten ke­resztül hallgatták a részvevők az előadásokat, heti három­órás foglalkozásokon. Egysé­ges tananyag szerint ment Vácott is a tanítás. Félévkor már volt egy beszámoló, ezt követte a mostani év végi, majd a bizonyítványok ünne­pélyes kiosztása. A marxista középiskola népszerű oktatási forma. A hallgatók tudják, hogy aki „jól megfelelt” minősítést kap, előnyben részesül a marxizmus—leninizmus esti egyetemére történő felvétel­nél. A pártalapszervezetek is mindenütt támogatták, segí­tették az oktatást. A városi pártbizottság képviseletében István Kálmán, Kovács Lász­ló, Győri Józsefné és Vásárhe­lyi József elnökölt a hét ele­jei beszámoltatáson. A Forte-gyárban működött az egyik legjobb és legered­ményesebb marxista középis­kola. Kettler László nemcsak világos, sokoldalú előadásai­val segítette a hallgatók poli­tikai műveltségének emelé­sét, de a mostani vizsgán is módot talált arra, hogy meg­magyarázza az esetleges tisz­tázatlan kérdéseket, kiegé­szítse az esetleg itt-ott hiá­nyos feleleteket. Hárman előkészültek a ta­nácsterem hosszú asztalának a végénél, a negyedik már fe­NÉVADÓ ÜNNEP KOSDON Megható ünnepség volt az elmúlt hét végén Kosdon. A. községi tanács tanácstermé­ben tartották Boros Ferenc tanácselnök kisfiának: Atti­lának, Rajki László főállat­tenyésztő kisleányának: An­namáriának és Juhász János erdész kisleányának: Csillá­nak névadó ünnepségét. Az apróságokat az úttö­rők kedves műsorral, a ter­melőszövetkezet vezetősége és a községi tanács dolgozói ajándékokkal, az MSZMP he­lyi szervezete pedig sok jó­kívánsággal köszöntötte. Orgonát a zeneiskolába A NYÁRI HÓNAPOKBAN, már egy évtizede, mint idegen- vezető járom az országot. Min­dig öröm tölt el, ha valahol váci vonatkozásokat fedezek fel. Csak egy-két példát em­lítek meg a sok közül: mindig büszkén mutatom meg a ki­rándulóknak a parádi kocsi­múzeumban levő és o váci kocsigyárból származó hintó- kat, vagy a pannonhalmi apát­ság képtárában a váci Székes- egyház Maulbertsch freskójá­nak vázlatát. SOPRONBAN, TIHANY­BAN, Szegeden és sok más vá­rosban évről évre hatalmas plakátokat láthatnak a túrá­zók, amelyek a váci Lehotka Gábor hangversenyeit hirdetik. Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy e fiatal, munkás szárma­zású művész szülővárosában is lesz ilyen hangverseny. Az első Lehotka-hangversenyt én ren­deztem meg Vácott. Akkori hi­vatali beosztásomnál fogva ezt könnyen meg is tehettem, — gondolhatnák a kedves olva­sók. Nem akarom részletezni az akkor támadt nehézségeket, de azt elmondhatom, sok he­lyein kellett megmagyaráznom, hogy nem templomi áj tatos­ságra invitálom az embereket, hanem hangversenyre. Igaz, orgona csak templo­mokban van, pedig lehetne másutt is. Például az új váci zeneiskolában. Nem is lehetne, hanem okvetlenül kellene ide egy ilyen hangszer, amely sok nagy művész szerint a „hang­szerek királynője”. Milyen szép lenne a hangverseny-dobogó hátterében az ezüstfényű síp- sorozat, mennyivel másképpen hangzana egy hangverseny or­gonával. Mindezeken kívül meg lehetne nyitni a zeneisko­lában az orgonatanszakot is. FÉLREÉRTÉS NE ESSÉK. Nem Lehotka Gábornak aka­rok orgonát építtetni, hanem a városnak. így a jövőben minden különösebb vita, és a legkülönbözőbb hatóságokkal történő előzetes tárgyalások mellőzésével többször is ren­dezhetnénk orgonahangverse- nyeket. A Vox Humana nem­csak a budapesti Zeneakadé­mián, hanem itthon is előad­hatna orgonára és vegyeskarra írt műveket. PAR ÉV MÜLVA talán újabb Lehotkákat adhatna a város a magyar zeneművészet­nek. Nem tudom, az országban hány városban található világi épületben orgona. Talán ezt kellett volna előbb összeszám­lálnom, és azután írnom a váci orgonáról. Féltem, hogy emiatt elkésnék a javaslattal. Tapasztalatom szerint ugyanis nyáron könnyebben megy min­den szervező munka, mint máskor. Hiszem, hogy Lehotka Gábor múltkori cikke és az én sze­rény írásom hatására összefog­nak a váci zenekedvelők, és elő tudják teremteni az or­gonaépítés megindításához szükséges anyagi alapot. Rendületlenül hiszek ebben. Galambos Ferenc lelt a kihúzott kérdések alap­ján. Ferencz Miklósné szb- adminisztrátor, Árendás Her­manne személyzeti előadó, Pothánszky L ászióné labo­ráns, Csábi Edit tmk-előadó, Varga Lászlóné műszaki raj­zoló, Wágner Jenő tmk-mű- vezető sorra felelevenítette, elemezte a kilenc hónap alatt tanultakat. A tanultakat jól kapcsolták össze helyi példákkal; s pél­dául a debreceni ideiglenes kormány említésekor szóba került a váci születésű Gábor József miniszter neve. Az or­szággyűlés által elfogadott 1968-as közlekedéspolitikai tervnél pedig az, hogy annak alapján villamosították a bu- dapest—vác—szobi vasútvo­nalat. A hajógyárban Kurucz At­tila, az Izzóban Kovács Fe­renc, a DCM-ben Héja Júlia hallgatói vizsgáztak. Több he­lyet meglátogatott Still Fe­renc, a marxista középiskola igazgatója. A kora délutáni órákban — a helyi pártalap- szervezet egyik vezetőjének a jelenlétében — értékelték az 1971/72-es oktatási évet és ün­nepélyesen kiosztották az is­kola sikeres elvégzését bizo­nyító, piros fedelű bizonyítvá­nyokat. Sok hallgató kapott „jól megfelelt” minősítést. P. R. Többen olvasnak Ebben az esztendőben ed­dig 339 olvasóvá* több kölcsö­nöz könyveket rendszeresen a váci és a község: könyvtárak­ból, állapították meg egy leg­utóbbi olvasószámlálás során. Furfangos diákok a váci főtéren Ismét filmet forgatnak Vá­cott. Előző héten többször kintjártak a filmgyártól, fel­mérték a Március 15-e teret s kitűnőnek találták külső fel­vételek forgatására. Molnár Károly berendező a hét végén felállíttatta a sátrakat, át­építtette a köves burkolatot és toborozta a statisztákat. Hétfőn regei a Mafilm stáb­ja megszállta a főteret. A vá­sári sátrakba került a laci­konyha, a mézeskalácsos, a nyeregárus. Az idő is kedve­zett, így — a népes érdeklő­dő sereg' örömére — megkezd­hették egy új magyar film külső felvételét. Furfangos diákok lesz a cí­me, színes, táncos fijm lesz. Fiatalok, idősebbek múlt szá­zadbeli jelmezekben járták a táncot a főtéri kút tájékán. S mikor megéheztek, a rendező szünetet rendelt el. Ellepték a lacikonyhát, ahol valódi hur­kát és kolbászt árusítottak. Kedden folytatódtak és szerdán befejeződtek a váci filmfelvételek. Lapterjesztő diákokat keres a posta Budapesten már jól bevált módszerrel, diák lapterjesztők munkába állításával, szeretné a váci posta a szünidő alatt — az idegenforgalmi főszezon­ban — fellendíteni az újság­árusítást. Aki gyakran jár a főváros­ban, úton-útfélen találkozik a középiskolás-egyetemista „rik­kancsokkal”, akik szellemes, ötletes mondatokkal hívják fel a járókelők figyelmét a lapok érdekes írásaira, szen­zációira. A váci posta is ezt szeretné bevezetni a vakáció alatt: kö­zépiskolásokat alkalmaz fize­téssel, amit jelentősen megnö­vel az eladott lapok után járó jutalék. A Hírlapkiadó Válla­lat terjesztési osztálya a ki­ugró teljesítményeket külön is jutalmazza. Szórakozásnak sem utolsó nyári napon újságot árulni a révátkelésnél, a strandon vagy a szigeten, s ráadásul pénzzel is jár a jelentkező, vállalkozó szellemű diákok­nak. (1) I Van a váci járásban né­hány olyan község, ahol miég az elmúlt években is vitáztak arról, hogy kell-e, jó-e, szük­séges-e a szövetkezet? Olyan községekről van szó, ahol ke­vés, többnyire rossz minősé­gű a föld, a község lakói kö­zül már korábban is csak na­gyon kevesen foglalkoztak földműveléssel. így tehát öt községben tsz helyett szak- szövetkezet alakult. Azóta számuk háromra csökkent, ma Márianosztrán, Kóspallagon és Verőcén működik kisebb-na- gyobb sikerrel szakszövetke­zet. Az előbbi kettő az utóbbi években megerősödött, ered­ményesen gazdálkodik. Az egyik helyen a málnatermesz­tés, a másikon a juhtenyész­tés rakta rendbe a szövetke­zet szénáját. Verőcén azonban az elmúlt évet ismét félmil­lió forintos veszteséggel zár­ták. hagyomány, hogy az emberek az iparban dolgoznak, kevés a nagyüzemi művelésre alkal­mas föld. Bármennyire is fur­csán hangzik, a szakszövetke­zetnek mindössze hét aktív tagja van, de ebbe már az el­nök is bele számít. Természe­tesen ennyi ember nem tudná megművelni a szövetkezet 150 hold szántóját, kertészetét, málnását, s a mintegy 800 holdas erdőgazdaságát. A munka javát a mintegy 50 al­kalmazott végzi, A gondok A szakszövetkezet elnöke így magyarázza a tavalyi sikerte­len évet. — Ez a harmadik veszte­séggel zárult évünk. A szövet­kezet gondjai éppen tavaly növekedtek meg hiszen a veszteségek összegeződtek, s olyan magasra rúgtak, hogy az önmagában eredményes el­múlt évben nem lehetett a hiányt pótolni. Számunkra az Időjárás is kedvezőtlen volt. A közel 30 hoildnyi málnásunk 40 százalékkal hozott keve­sebbet, mint amennyire jog­gal számíthattunk. A legna­gyobb érvágás azonban az

Next

/
Thumbnails
Contents