Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

ÜLLŐ Az új iskoláért A Hazafias Népfront üllői bizottsága ülést tartott. Napi­rendi pontok voltak: a mun­katerv megbeszélése, albizott­ságok megalakítása. Két albi­zottságot alakítottak, éspedig társadalmi munka és kultúr- bizottságot. A társadalmi munka bizottság elnökének Erdei Gábort, titkárának Hardik Isvánt, a kultúrbi- zottság elnökének Petrányi Bélánét, az általános iskola igazgatóját, és titkárnak Kiss Sándort választották meg. A továbbiak során kimondotta a bizottság, hogy az építendő is­kola javára június 17-én tár­sasvacsorával egybekötött táncmulatságot rendez a tsz és ÁFÉSZ anyagi támogatásával. Ugyanerre a célra júliusban, a Fácános erdőben júliálist tartanak. Mindkét rendezvény iránt nagy az érdeklődés. Vé­gül a bizottsági tagok beszá­moltak az elmúlt békehónap eredményeiről. ___________ (em) Ki váló úttörőm un káért Gyomron, az elmúlt héten szombaton rendezték meg az úttörő- és kisdobosavatási ün­nepséget. Részt vett az ün­nepségen Lábai László, a me­gyei úttörőtitkár is, aki át­nyújtotta a kitüntetést a ki­váló úttörőmunkáért az úttör rőház igazgatójának, Borbás Ottónak. M0N0R>VIDfóI PES.T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM 1972. JÜNIUS 7., SZERDA Késik a kenyér és a fej KEVÉS A HENTESÁRU - IDÉN LESZ ELÉG ZÖLDSÉG - A PILISI ÁFÉSZ MUNKÁJÁT ÉRTÉKELTE A NYÁREGVHÁZI TANÁCSÜLÉS Hogyan látja el áruval nyáregyházi kereskedelmi egységeit a pilisi fogyasztási szövetkezet? — erről tárgyal­tak a legutóbbi tanácsülésen N yáregyházán. Négy élelmiszerbolt, egy húsbolt, egy zöldségbolt, egy tüzelőtelep, egy szeszfőzde, három vendéglő és két szik- vízlerakat van a községben. A kenyérre és töltelékárura idén is panaszkodnak. A kenyér minősége ugyan már javult, de még min­dig későn szállítják. Kol­bászból, szalámiból na­gyon kicsi a választék. Ez év első négy hónapjában sok gondjuk volt a tejjel is. Voltak napok, amikor egyáltalán nem hoztak, máskor csak délelőtt tíz órakor érkezett meg. Aki megszólaltatja a múltat Beszélgetés a pilisi krónikással Ki ne ismerné Pilisen azt a középkorú, magas férfiút, aki a helyi evangélikus egyház szolgálatában immár jó har­minc esztendeje, mint lelkes kántor tevékenykedik. Csilló Mihály diplomás ta­nító nem csupán az orgona megszólaltatásának ihletett lelkű mestere, hanem közsé­gének, szűkebb szülőhazájá­nak szomjasan kutató króni­kása is. Ifjú legényember ko­ra óta — mint kezdő pedagó­gus és kántor — gyűjtögeti, rendezgeti Pilis község törté­nelmi adatait, elsárgult fó- liánsait. Ezzel párhuzamban — amit a régi öregek mesél­nek, regélnek — szorgalma­san lejegyzi. Ami kézzel fog- hatóan hamis avagy rossz, azt félreteszi, papírkosárba dob­ja. De ha valami csak egy­százaléknyi igazságot, hiteles­séget is hordoz, azt újra és újra előveszi, forgatja, vizs­gálja fáradhatatlanul, késő éjbe nyúló órákon át. Néhány lelkes pilisi pedagó­gus összefogásával készül már a község hajdanát és je­len korát bemutató könyv, de a munkának egyedüli meste­re és irányítója csakis Csilló Mihály lehet. A napokban vele beszélget­tem. Föltettem néhány kér­dést: — Honnan ered a község neve? — A honfoglalás korában létezett egy Pilis nevezetű törzs. Tehát a szó ősmagyar. Erre több forrásunk is utal. — Így akkor nem a pilises (borotvált) fejű barátokról vette községünk a ríevét? — Ilyesmiről szó sem es­het! — hangzik a válasz. — A szerzetes barátokról a du­nakanyari Pilisek lettek sor­ra elnevezve, mint példáid: Pilisszentkereszt, Piliscsaba, Pilismarót, Pilisszentlászló stb., de maga a Pilis-hegység is... Beszélgetést folytatunk Má­ria Terézia koráról, a Belez- nay grófokról, akik hont- nógrádi szlovák jobbágyokat telepítettek a hajdan elpusz­tult község helyére. Szó esik még többek kö­zött Kármán Józsefről, a fel­világosodás korának hevülő szívű ifjú írójáról, Beleznay Anna költőnőről, Petőfi Sán­dorról és Istvánról, Sárkány Sámuelről, valamint még szá­mos jeles egyéniségről, akik itt jártak, éltek valamikor Pilis falai között. — Mik a tervei értékes anyagait illetően? — Talán egy önálló histó­riai munkát kiadni egyszer ... De továbbra is szívesen tá­mogatom, segítem azt, ami már elindult, a helyi pedagó­gusok anyagát könyvvé for­málni. Rakovszky József A Tejipari Vállalatnak ugyan­is kevés a gépkocsija, ezért nem tudnak pontosan szállíta­ni. Zöldségben sem bővelke­dett a nyáregyházi bolt az el­múlt hónapokban. Előfordult, hogy a budapesti piacokról vásárolt áruval látta el az ÁFÉSZ a helyi üzletét. Most javulás mutatkozik, mivel a környező tsz-ek is kínálnak árut, és kistermelők is tudnak szállítani. Alapvető élelmiszerekből minden kapható, a FŰSZÉRT manor! kirendeltsége minden olyan árut, ami a napi szük­ségletek kielégítéséhez szüksé­ges, azonnal Sizállít. A tüzelőellátásra sem hangzott el az elmúlt té­len panasz. Fűtőolaj is volt, egy-két eset kivételé­vel. Gázpalackcserére nem kellett várni, nem egy esetben 80—100 tele pa­lack is volt a lerakatban. A szeszfőzde forgalma csök­kent az utóbbi évben. Rész­ben, mert kevesebb gyümölcs termett tavaly, részben mert nagyobb kiadást jelentett a főzetés. A Vendéglátásnak ele­get tett az ÁFÉSZ, tataroztat- ták egységeiket, kívül-belül tiszták lettek, tetszetős búto­rokat helyeztek el a helyisé­gekben. Egy kivételével tataroztat- ták az élelmiszerboltokat is. Erre az egyre — a 32- esre — az idén kerül sor. Érdemes még kiragadni a beszámolóból egy számadatot: a pilisi ÁFÉSZ tavalyi forgal­ma 118 millió forint volt. Ezt az összeget hét község bolt­jaiban forgalmazták, s a hét község közül Nyáregyháza az előkelő második helyen áll, 13 millió 346 ezer forintos forgal­mával. Fél millióval több ez, mint az 1970-es forgalom. (f. o.) Kelendő a paprika Nemrég nyílt meg ismét a sülysápi állomás mellett a Vi­rágzó Tsz zöldséges pavilon­ja. A környékbeli lakosok és utasok nagy érdeklődéssel áll­ják körül minden reggel a boltot. A karalábé fogy el a leghamarább, kelendő még a szép, hamvas paprika. Véradás Sülysápon Sülysápon a művelődési ház előterében a napokban vér­adást rendeztek. A véradásban élen járt a Virágzó Tsz tag­sága. A központi irodából négy fiatalasszony, ezenkívül a ja­vítóműhelyből számos dolgozó adott vért. Dicséretet érdemel a Virágzó Tsz elnöke, aki a véradókat saját autóján szállí­totta a helyszínre. M 41 \lfSOR MOZIK Maglód: Kapaszkodj a felle­gekbe, I—II. Nyáregyháza: Fel­szabadítás, III. Űri: Furcsa zálogtárgy. Vecsés: Mit csinál felséged 3-tól 5-ig? ÜLLŐN Iroda és étterem Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ beköltözött az új emeletes épületének irodahelyiségeibe. Eddig az Igazgatóság irodái három különálló épületben működtek. Külön volt a köz­ponti iroda, külön, a Galam­bos-féle házban a főkönyvelő­ség, a szolgáltatóháznál pedig az ipari könyvelés. Ez a szét­szórtság megnehezítette a za­vartalan ügyvitelt. Az új épü­let földszinti részén rövidesen megnyílik egy központi étte­rem. Vasadi piszkeszüret A vasadi szak- szövetkezetben az általános iskola tanulói az elmúlt héten öt órában egrest (piszkét) szedtek. A gye­rekek örömmel mentek dolgozni, hisz a szövetke­zet mindig a leg­nagyobb készség­gel patronálja a vasadi iskolát. Gyermeknapra is sok ajándékkal lepte meg a tanu­lókat. Most pedig nem várt anyagi támogatásban volt részük, kétezer forintot kapott az úttörőszerve­zet. Az osztályok közötti verseny győzteseit komoly ajándékkal lepte meg. A legtöbb piszkét szedett ta­nulókat külön is jutalmazta. Majd több fagylaltblok­kot sorsoltak ki. A közösségi szel­lemet mutatja, hogy a nyertes tanulók társaik­kal közösen fo­gyasztották el a nyereményüket. A szakszövetke­zet vezetője sze­mélyesen adta át az ajándékokat, megdicsérte a jó munkát végzett iskolát. A tanulók örömmel ígérték: máskor is számít­hatnak rájuk. (nemes) Ifjúsági kosárlabda-bajnokság Monori SE—Nagykátai Gimnázium női, 73:34 (30:12). A mérkőzést Nagykátán ját­szották. A monori lányok tá­madásba lendültek, egymás után dobták a kosarakat, nem engedték kibontakozni a ha­zaiak támadásait. A 15. perc­Hat község ellátása A GYÖMRŐI EGÉSZSÉGHÁZRÓL Gáz, távirányítással Az országos gázkörvezeték kiépítésének gondolata egy idő­ben született az új lelőhelyek feltárásával. A gáz tárolása bonyolult és nagy berendezést igényel. Számításokkal kitűnik, hogy nem éri meg a helyi tárolók építése, inkább összekötik a gázgyárakat vastag csővezetékkel. A vecsési gázüzem, mint Budapest gázellátásának egyik irányítója, ennek az országos körhálózatnak tagja. A szagtalan, nagy nyomású városi gázt itt „illatosítják”. A képen látható csőlabirintus műszereinek állását a diszpécserközpont éjjel-nappal figyeli. 1960-ban adták át rendelte­tésének a Steinmetz kapitány urnában a gyömrői egészség­házat. Egy volt magánlakást és mellékhelyiségeit alakították át rendelőintézetté. Az első év­ben a betegforgalom 43 ezer volt, 1970-ben már meghalad­ta a 134 ezret. Az épületen azonban nem sok változás tör­tént, mindössze az, hogy a se­bészeti szakrendelésre vára­kozók részére külön váróte­rem épült. Hogy milyen álla­potok uralkodnak jelenleg is a gyömrői egészségházban, azt a dr. Záhonyi Aladár igaz­gató főorvossal tett körséta során tudtuk meg. A gyömrői rendelő hat község (Ecser, Maglód, Mende, Sülysáp, Úri és Gyömrő) betegeinek ellátá­sából gondoskodik. Naponta nemegyszer 150—200 beteg is fölkeresi az intézetet. Jelenleg belgyógyászati, sebészeti, la­boratóriumi, röntgenszakren­delés folyik. A fogászati ren­delő is az egészségházhoz tar­tozik, ahol megfelelőek a kö­rülmények. A nőgyógyászati háromórás szakrendelés orvo­si állása hónapok óta nincs betöltve. A betegek kénytele­nek Monorra vagy a főváros­Péterffy ba járni kivizsgálásra, vagy kezelésre... Gyermekorvos és sebész nélkül Még ennél is súlyosabb probléma a gyermekgyógyá­szati szakorvos hiánya. Ta­valy májusban távozott el Gyömrőről a dr. Gellért há­zaspár. Azóta betöltetlen a gyermekorvosi és sebészeti ál­lás. A kisgyermekeket a kör­zeti orvosok látják el, beteg­ség esetén, súlyosabb esetben pedig a megyei rendelőinté­zet :.. Bármennyire furcsán hangzik, a gyömrői egészség­házban — az igazgató főorvo­son kívül egyetlen főfoglalko­zású orvos sem dolgozik. Dr. Halmai Géza körzeti or­vos vállalta mellékállásban a sebészeti szakrendelést, napi öt órában, dr. Gellért Árpád távozása után. Az ő idejében napi kilenc órában fogadták a sebészeten a betegeket... A röntgenszakrendelést dr. Hu­szár Sarolta, péteri körzeti or­vos látja el, szintén mellékál- lásszerűen. Az igazgató főor­vos végzi naponta három órá­ban a belgyógyászati rende­lést, de besegít a laboratóriu­mi munkába és ő végzi a gép- járművezetők vizsgálatát is. Háromszoros betegforgalom Az ember azt hinné, hogy elfogadható körülmények kö­zött végezhetik munkájukat az intézet dolgozói. Sajnos, nem így van. A betegforgalom a háromszorosára nőtt, a tíz év alatt, a várótermi bővítésen kívüi azonban semmi sem tör­tént ... A röntgenszakrende­lés 16 négyzetméteres helyi­ségben történik, az előírt mi­nimum 32 helyett. Kicsi a sebészeti szakrende­lő is. Egyetlen helyiségből áll mindössze. A fertőzött, geny- nyes sebeket is itt látják el, így a legkisebb sterilműtétet sem lehet itt végrehajtani. Az egykori magánlakás mel­lékhelyiségében van az igaz­gató főorvos irodája, amely egyben belgyógyászati szak­rendelő (!?) is A szoba alapte­rülete 12 négyzetméter (!), a mennyezet magassága mind­össze két méter 30 centi. Az orvosi műszereket kénytele­nek a fiókban tartani, a kar­tonokat pedig a földön, a na­gyobb raktárhelyiség hiánya miatt. Ugyanitt a Váróterem, mindössze négy és fél négy­zetméter. Esős időben vagy té­len 20—30-an zsúfolódnak be a parányi helyiségbe, a csepp­fertőzés veszélye állandóan fennáll. Ráadásul mindenki nem is fér be ... Ha a váró­ban sokan vannak, a rendelő ajtaját képtelenség kinyitni. Az igazgató-főorvos már ki­számította azt is, hogy egy betegre mindössze fél köbmé­ter levegő jut a váróterem­ben ... De nem megfelelő a gazdasági iroda állapota sem. A falról jön a vakolat, télen szinte befűthetetlen a helyi­ség. Megoldás, összefogással A gyömrői rendelőintézet­nek jelenleg húsz aktív dolgo­zója van, és mindössze egyet­len zuhanyrózsa a fürdőnek alig mondható helyiségben. És még sorolhatnánk tovább a gondokat. A problémák nap­ról napra sokasodnak. Már évek óta nyilvánvaló, hogy a jelenlegi épület nem alkalmas a betegellátásra. Ezért elké­szült a rendelőintézet bővíté­sére a tervezet két változata. Az első szerint, a jelenleg meglévő mellé, a szomszédos üres telken egyemeletes kiegé szító épületet emelnének. Az első alternatíva megvalósítá­sának költsége 9, a másodiké 12 millió forint. Nem kétsé­ges, az utóbbi a gazdaságo­sabb, ez kielégítené az igénye­ket. A nehezen tűrhető állapo­tok megszüntetésére csak ez adna lehetőséget. Ahhoz azon­ban, hogy a terv megvalósul­jon, az eddigieknél többet kell tenni. Nem kisebb dologról van itt szó, mint hat község 38 ezer lakosának zavartalan betegellátásáról. Ahhoz, hogy az új rendelőintézet fölépiil- jön, az említett hat község összefogására is szükség van. Nemcsak a tanácsok segítsé­gére, hanem társadalmi mun­kára. az intézmények összefo­gására is. Csak így lehet előbbre jutni a gyömrői rendelőintézet ügyében. G. J. ben már 25:8 arányban ve­zettek, s előnyüket a félidő végéig tovább növelték. A má­sodik félidőre a hazai lányok nagyon elfáradtak, Jók: Gál, Lentár, Gaszner. Nagykátai Gimnázium— Monori SE férfi, 53:52 (38:34). A monon csapat jól kez­dett, s már a 3. percoen 12:2 arányban vezettek. Ahogy a monori játékosok lendültek támadásba, úgy fordult a já­tékvezető is sorozatos ítéletei­vel a monori csapat ellen. A 4. percben Antal és a hazai csapat egyik játékosa egyszer­re ugrottak a labdáért, S mindketten a földre estek. A játékvezető szándékosnak vél­te az esetet és a monori já­tékost kizárta a csapatból. Szünet után is sokat támad­tak, de a játékvezető nem na­gyon engedte kibontakozni a csapat támadó játékát. A 15. percben Nagyágit, a monori csapat második legjobb játé­kosát pontozta ki. A mérkőzés úgy indult, hogy nagy kosár­előnnyel nyerik a mérkőzést, de a sorozatos bírói tévedések megfosztották a győzelemtől, s talán a megyebajnokság megnyerésétől is. / Monori SE—Nagykátai Vörös Meteor női, 42:18 (20:4) A monori kezdő ötös: Antal, Katus, Benkö, Bajkai, Kozák. A mérkőzést Monoron, torna­teremben játszották. A ha­zaiak már a 10. percben 18:2 arányban vezettek, s előnyü­ket tovább növelték. Szünet után a vendégek kissé feljöt­tek, egymás után dobták a ko­sarakat, de a nagy előnyt már nem tudták behozni. A mono­ri csapat minden tekintetben jobb volt ellenfelénél. Jók: Antal, Katus, Benkö, Bajkai. Monori SE—Nagykátai Vörös Meteor férfi, 53:40 (20:15). Mindkét csapat sokat táma­dott és egymás után dobták a kosarakat. Szünet után a ha­zaiak jobban összpontosítottak és jobban sikerültek a kosárra dobások is, így ilyen arányban megérdemelten nyertek. Jók: Kristóf, Nagyági, Her­nádi. Állatorvosi Tudomány Egyetem—Monori SE NB III. férfi, 85:57 (42:25). Ezt a mérkőzést a monori szabadtéri pályán játszották, s a kezdés után mindjárt a fővárosiak irányították a já­tékot és gyors lefutásokkal ér­tek el kosarakat. Szünet után a hazaiak szoros emberfogást alkalmaztak, és gyors lefutá­sokkal próbálták zavarni a fővárosi csapat játékát. A mo­nonak a mezőnyben semmivel sem maradtak el a fővárosi csapattól, de magasságuknál fogva a palánk alatt jobban érvényesültek. Jók: Pozsonyi, Antal, Feke­te. Vitéz Imre

Next

/
Thumbnails
Contents