Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
1972. JÜNIUS 6., KEDD 5 Miért nem maradnak ... DÓZSA-JUBILEUM ELŐTT Pest megyei ajánló kiadvány a Dózsa-emlékünnepségekhez KEZDJÜK EGY MEGHÖKKENTŐ SZÁMAD VITAE: az ötvenöt éven felüli aktív dolgozók aránya nálunk megközelítően kilenc százalék. Vagyis^ minden tizenegyedik kereső jutott el a mur-kaképesség lassú csökkenésének határáig. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben azonban ennél sokkal több, 25 százalék, azaz minden negyedik ember! Maga ez a tény is kiáltóan sürgeti a sokat emlegetett nemzedékváltást. Ez azonban nem oly egyszerű. Most például kereken százezer KISZ-kor- osztálvú fiatal dolgozik a tsz-ekben. De, ha a paraszt- emberek nyugdíjkorhatárát öt évvel leszállítanák, akkor egyik pillanatról a másikra ugyancsak kerek százezer tag válhatna ki a munkából. Kellene tehát a nemzedék- váltás, kellenének a fiatalok. D: nem jönnek. Vagy alig jönnek. Kevesen, azok is — tisztelet a kivételnek — inkább olyanok, akik úgy érzik, másutt nem boldogulhatnának. Ebben a tempóban a pihenőre térő öregek munkaerejét nem tudjuk pótolni. Pedig a tsz ma már nem bizonytalan perspektíva. A munkások és parasztok kereseti viszonyai nagyjából kiegyenlítődtek, ám az átlag mögött a fiatalok nézőpontjából két előny húzódik meg. Egyik, hogy a jó munkakörben lévő, modern mezőgazdasághoz értő fiatal olyan beosztást kaphat, ahol jóval az átlag feletti keresethez ju.. A másik, hogy városon most lényegesen gyorsabban emelkednek a megélhetési költségek, tehát falun maradni anyagi előny. MÉGSEM MARADNAK FALUN A FIATALOK, vagy nem annyian, amennyire most égető szükség lenne. Mitakarnak hát? Véleményem szerint a falusi fiatalság azt kívánja, hogy, ha otthon marad, tsz-be lép, élete ne különbözzék lényegesen városra ment, ipari munkába állott kortársainak életétől. Könnyű ezt leírni, de a sommás kívánság mögött rengeteg részkérdés húzódik; a megoldásban munkát talál nemcsak a tsz vezetése, de társadalmunk úgyszólván minden felelős* vezetője is. Elsőnek említsünk talán egy olyan vonatkozást, amiről nem vagy nem szívesen beszélünk. A klasszikus paraszti világtól bő három évtized választ már el bennünket, a földreform is több mint negyedszázaddal ezelőtt volt. Tízegynéhány esztendeje annak is, hogy befejeződött a mező- gazdaság kollektivizálása. A most negyvenéves emberek között kevés olyan akad, aki igazi egyéni gazda volt valaha, a harminc évnél fiatalabbak pedig legfeljebb gyermekkoruk homályából emlékeznek a földimádatra, az önálló paraszti lét külön világára. MárVeres Péter születésének 75. évfordulója alkalmából irodalmi napokat rendeztek Balmazújvárosban, az író szülőfalujában. A kétnapos program vasárnap délelőtt Veres Péter szobrának leleplezésével kezdődött. A művelődési ház előtt, a község főterén felállított bronzszobrot, Somogyi Árpád Munkácsy-díjas művész alkotta. Az avató ünnepségen részt A siklósi várfesztiválok szép hagyománya, hogy minden alkalommal egy-egy új szoborral díszítik a tenkes- alji nagyközség tereit, parkjait. Az idei — június 11-én sorrakerülő — várfesztiválon újabb szép szobrot avatnak: Perényiné Kanizsai Dorottya tiszteletére. A siklósi vár hajdani nagyasszonya az 1526-os mohácsi vész magyar hősi halottainak eltemettetésével írta be nevét a történelmünkpedig a mi egész érdekeltségi rendszerünk erre épült, arra a bizonyos „paraszti gondolkodásmódra", amit a fiatalokban már hiába keresünk. BEVEZETTÜK A FÖLDJÁRADÉKOT, kötelezővé tettük, eredményesen hatottunk is vele az idősebb generációra. A fiatalnak sose volt földje, őket nem hatja meg a földjáradék. 0 a közös építéséhez nem az egyénileg gyűjtött vagyonkájával járul hozzá, hanem tanult ismereteivel és ifjú energiájával, tehát a munkájával. Meg kell találnunk a módját, hogy ezt a hozzájárulást újszerű tulajdonosi érdekeltségként ismerjük el. A r-árak a differenciált nyereségrészesedéssel, törzsgárda- megbecsüléssel előbbre járnak ezen az úton, mint a csoport- tulajdon alapján gazdálkodó tsz-ek! Itt válik bizonytalanná az a megfogalmazás, hogy a paraszti jövedelmek „lényegében elérték az ipari színvonalat,,. Mert a „lényeg” csak a kereset összegszerűsége. De ez falun a közös és a háztáji együttes eredményéből adódik. A munkaidő pedig ma már külön a közösben is csak hajszálnyira marad el a gyári mögött. És még ehhez jön a háztáji elfoglaltság. A tsz-tag, ha komoly jövedelmet akar, irgalmatlan sokat dolgozik. Sokkal többet, mint a városi. Élhetne már szépen, csak nincs hozzá ideje. A fiatal ezt nem vállalja. Inkább lakik munkásszálláson, de városi környezetben. Kiutat kell ebből találni. Vagy úgy, hogy megkeressük a háztáji gazdálkodás emberkímélő, technikával segített változatait, vagy úgy, hogy a fiatalt elegendő keresethez juttatjuk a közösben, nem szorítjuk még otthoni munkára is. Ne beszéljünk most az istálló elé kitett vödörről meg szappanról, mint a munkahelyi mostohaság példájáról. Van még ilyen, de szerencsére nem ritkaság a közös gazdaságokban a zuhanyozó, az öltözőszekrény sem. Ma már elemi követelmény ez, „istálló- szagúan a fiatal nem hajlandó haza indulni. SOKKAL IZGALMASABB KÉRDÉS néhány sor a statisztikából. Az egyenlőnek vett jövedelem mellett a tsz-tagok szociális ellátása csak 73 százaléka a városinak. Még ezen belül a bölcsődei ellátás csak egyharmada, a szervezett üdülés egyötöde, az üzemi étkeztetés egyhetede! Egyszerűen nem igaz, hogy ez azért van, mert a parasztember „nem igényli” az ilyen szolgáltatásokat. Talán az idős nem. A középkorú már szívesen venné, a fiatal pedig követeli. A boldoguláshoz falun is szükséges, hogy az asszony dolgozzon. Ha gyerek érkezik, ott is a bölcsőde lehet a megoldás, különben a kicsi emberke az életszínvonalat viszi el. vett Darvas József, a Magyar íiók Szövetségének elnöke, Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes. O.: volt az ünnepségen Veres Péter özvegye, megjelentek gyermekei, harcostársai és tisztelői. Vasárnap délután Balmazújvárosban a Kadarcs utca 6. szám alatti ház falán — ahol Veres Péter lakott — emléktáblát lepleztek le. be. A hagyomány szerint Kanizsai Dorottya nyomban a török eltakarodása után a csatatérre sietett. Négyszáz embert fogadott fel, s a szerteszét heverő halottakat összeszedette és kegyelettel elte- mettette. Az egészalakos szobrot — Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását — a várpalota előtti parkban, Kanizsai Dorottya híres füveskertjének közelében állítják fel. Az üdülés sem lehet városi privilégium. Az óhatatlanul szűk kört jelentő faluból még- inkább elkívánkozik legalább két hétre a fiatal ember. Inkább két hétre menjen, mint egész esztendőre... Igen, hallom a választ: csinálja meg mindezt a termelő- szövetkezet. (Számos tanács, amikor bölcsődét épít, tsz-tag- nak csak akkor ad helyet na a közös gazdaság ezt súlyos ezrekért megvásárolja.) Nagyon primitív kibúvó ez a társadalmi felelősség . alól. Ne felejtsük el, hogy a tsz: a termelő szövetkezet rövidítése. A mai tőkeszegény viszonyok között éppen elég, ha a tsz anyagi ereje futja a termelés nélkülözhetetlen fejlesztésére, a munkakörülmények javítására, a tisztes jövedelem biztosítására. Legtöbb közös gazdaság képtelen arra, hogy átvállalja még a társadalmi feladatokat is. RÖVIDEN TALÁN ENY- NYIT. A fiatalok korszerűbb életformát, korszerű életkörülményeket kívánnak akkor is, ha falun maradnak. És ha azt akarjuk, hogy falun maradjanak, akkor ezt a kívánságukat az eddiginél jobban figyelembe kell vennünk. Földeáki Béla A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Kvassay úti laboratóriumában modelleken vizsgálják folyóink és tavaink áramlásait és a környezetre gyakorolt hatását. Jelenleg a Balaton, a Velencei-tó és a bajai Duna-szakasz kicsinyített Szervusz, Lajoskám, de régen láttalak... — Én nem vagyok Lajos ... — Bocsáss meg. Az istenverte arcmemóriám — men- tegetődzött Povázsai és melegen, igazán barátian magához ölelte a Lajos név ellen imént tiltakozó férfit, mondván: — Igazán ne haragudj Ferikém ... Hogyan is nem ismerhettelek meg. A jellegzetes orrod, az arcodon ez a ránc ... — Én nem vagyok a maga Ferikéje... Én nem is ismerem magát. Hülye! — mondta a férfi kimért rezignáció- val, rövid harc után lefejtve vállairól Povázsai karjait és máris eltűnt az emberforgatagban. — Látod? Megőrülök! — fordult hozzám Povázsai. Az arcmemóriám ... Remélem te, te vagy? Megnyugtattam, hogy én, valóban én vagyok, régi jó barátja és megértője, aki mint valami lelki szemetesláda, rendszeresen magába fogadja Povázsai kis életének sok ostoba hulladékát. — Köszönöm öregem, hogy így mellém állsz. Te! Voltam orvosnál is. Vizsgáljon meg, mert mégis csak borzasztó, hogy egyik percről a másikra elfelejtem az arcát annak, akivel az imént beGödöllői tavasz, 1972 Erdész—vadásztalálkozó A Gödöllői tavasz 1972 program keretében vasárnap erdész—vadász találkozót rendeztek a gödöllői arborétumban. Az eseménysorozat megnyitóját szombat este tartották a Petőfi Filmszínházban, ahol dr. Balassa Gyula nyugalmazott miniszterhelyettes bemutatta a főleg Gödöllőn dolgozó Hárs Mihály filmrendezőt. A Hárs Mihály rendezte természetfilmeket 25 országban ismerik, s a rendezőnek nagyon jó a kapcsolata a várossal. A bemutatás után vetítésre került sor. Vasárnap autóbuszok szállították az érdeklődőket a gödöllői arborétumba. Meghívásos kotorékversenyt rendeztek rókára és borzra, favágóverseny volt, valamint erdei gép- és agancskiállítás. A fakitermelők közül a csapatversenyben Valkó — Gödöllő — Galgamácsa áorrend alakult ki, az egyéni versenyben á valkói Nagy Mihály lett az első, és a szintén valkói Balogh Ferenc a második. modelljeit építették meg vizsgálatok cél jára. A képen: miniárvíz a bajai Duna-szakasz kicsinyített modelljén. A kísérletek során konfettiszórással állapítják meg az áramlatok alakulását és az ennek megfelelő védelmi eljárásokat. széliem. Memóriagyakorlatra rendelt vissza, de elfelejtettem ... — Annak is az arcát? — Dehogy... A szobaszámot, ahol voltam és a szülészhez nyitottam be. Kirúgott és majdnem rendőrért kiáltott. Azt hiszem, végül is öngyilkos leszek, ha ez így megy tovább — siránkozott Povázsai, miközben gyanakodva fürkészte az arcomat, hogy az vagyok-e, akire emlékezik, jó helyre mondja-e sirámait. Megvigasztaltam. Történelmi példákat találtam ki a számára, elmondtam neki, hogy Kutuzov Wellington úrnak szólította Napóleont, hogy Caesar azt hitte Antonius- ról, hogy az apja, s Brutus- röl, hogy a fia, s hogyan fizetett rá erre az utóbbi tévedésre. Sőt azt is kitaláltam neki, hogy egy híres költő, bizonyos Young Meer, hogyan hitte a feleségéről, hogy az nem a felesége, s emiatt, hogyan ajándékozta meg egy férfias éjszakával a húsz éve vele együtt unatkozó asszonyát ... Povázsai ekkor tört le teljesen: — Ezt nem kellett volna mondanod... — Mit? Ha egy kicsit megkésve is, | megjelent a Pest megyei Népművelési Tanácsadó Dózsa | György emlékét idéző kiadvá- i nya. Megkésve, hiszen, június ! 25-én ünnepli az ország — éppen Pest megyében, Cegléden — az 1514-es parasztháború vezérének 500. születésnapját. A kiadvány célja ugyanis elsősorban az, hogy segítséget nyújtson mindazon intézményeknek, üzemeknek, iskoláknak, amelyek Dózsa György nevét viselik, az évforduló méltó megünnepléséhez. A kötet előszavát Simon István, Kossuth-díjas költő írta, tömören foglalja össze egyrészt Dózsa forradalmának lényegét, lefolyásának fő mozzanatait, másrészt az irodalmi emlékek fölsorakoztatásával hozzásegít a rendezvények színvonalának biztosításához. Pataki Ferenc tanulmánya a történelem oldaláról közelíti meg Dózsa korát. Bemutatja a parasztság helyzetét, szól a háború kirobbanásának közvetett és közvetlen okairól, a krónikás hitelességével idézi a háború lefolyását, majd a bukás okait és következményeit elemzi. Szatmári Lajos az 1514-es parasztháború irodalmi feldolgozásairól írt érdekes tanulmányt. E szerint már 1514 Alakulása óta viseli Dózsa György nevét a dömsödi termelőszövetkezet. A legendás parasztvezér születésének ötszázadik évfordulójáról emlékeztek meg tegnap este a szövetkezetiek, a Kék Duna vendéglő kerthelyiségében. Az ünnepi közgyűlést — melyre több mint kétszáz tagot hívott meg a vezetőség — Balogh László, a termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg. Ezután tartotta meg ünnepi megemlékezését Dömsöd község pártbizottságának titkáA Dózsáról szóló könyvekből kiállítást nyitott tegnap Pátyott a községi könyvtár. Este 7 órai kezdettel a Petőfi Termelőszövetkezet művelődési házában fiatal írók — Mó- zsi Ferenc és Kovács István — találkoztak olvasóikkal. A találkozót Lőrincz Miklós, a ter— Ezt a példát, ezzel a Young Meerrel... Éppen most válók Jucitól. — Te jó ég! Elváltok, tíz év után? Dehát miért? — Az arcmemóriám miatt, hittem kezdetben ... Míg rá nem jöttem, hogy Jucinak is legalább olyan rossz az arcmemóriája, mint nekem... Látom, nem érted. Kérlek, megmondom őszintén, hogy egy nővel volt dolgom. Férfi vagyok, tíz évben egyszer nekem is szabad összehasonlítást tennem. Nem igaz? Szóval egy nővel voltam kettesben, amikor... — amikor Juci rádtörte az ajtót és ott talált benneteket... — Egy nyavalyát. Senki sem törte rám az ajtót. Legkevésbé Juci. Ugyanis ő volt velem. Az átkozott arcmemóriám! Tíz év után is összetévesztettem a feleségemet, egy idegen nővel, akit este leszólítottam az utcán... — Óriási! — kapott el a röhögést roham... — Óriási!... Mintha Boccaccio írta volna... óriási!.., De miért váltok ezekután? — Miért, miért? Jucinak is rossz az arcmemóriája. Nem ismert meg, hogy én vagyok. Érted? Most válunk. Az arcmemóriánk miatt — mondta Povázsai és megcsókolta a kezem, azt hitte az arcom után, hogy a nagynénikéje vagyok. Gyurkó Géza májusában — hanem is irodalmi színvonalú — írás született a parasztháborúról. „Nagy csodajel történt a keresztes hadnál, melyet egy kardinális hirdetett egész Magyarországon a török ellen” címmel. Ezt akkor júliusban már röpiratként is kinyomtattak. Attól kezdve nagyon sok krónikás, történetíró, költő, drámaíró és író dolgozta fel a Dózsa vezette parasztháború eseményeit, történelmi tanulsá gait. Nemegyszer éppen újabb forradalmak előkészítését segítették ezek az irodalmi emlékidézések, gondoljunk csak Petőfi híres versére: „még kér a nép, most adjatok neki... nem hallottátok Dózsa György hírét?" vagy Ady szavaira: „Mi lesz, ha Dózsa György kósza népe rettenetes nagy dühvei özönöl”. A kötet két tanulmányát irodalmi szemelvények egészítik ki, valamint jól sikerült összeállítás irodalmi, ének-, zene- és kórusművekről, amelyek eligazodást nyújtanak a Dózsa-emlékműsorok rendezőinek. A kiadvány utószavában a műsorszerkesztőknék ad praktikus jó tanácsokat Kovács Gyula, a Pest megyei Népművelési Tanácsadó vezetője. P. P. ra, Decsov Lajos. Beszédében történelmi visszapillantással rajzolta meg a kort, a parasztháború előzményeit, Dózsa kaszás parasztjainak harcát a földesúri önkénnyel, a kizsákmányolás ellen. Szólt a háború vérbefojtásáról, s a Dózsa halála utáni további megtorlásról. A község általános iskolásai műsorral elevenítették fel Dózsa emlékét. Az ünnepi közgyűlésen a termelőszövetkezet vacsorán látta vendégül tagjait. mélőszövetkezet elnöke, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára nyitotta meg. Az olvasók a helyszínen vásárolhatták meg az ünnepi könyvhét kiadványait. FOGORVOSKAR PÉCSETT Az Egészségügyi Minisztérium határozata alapján Pécsett is megindul a fogorvosképzés. Mint ismeretes: jelenleg csupán a budapesti és a szegedi orvostudományi egyetemek bocsátanak ki fogorvosokat, az országban a harmadik ilyen szakot a pécsi egyetemen szervezik meg. A most elkészült program szerint 1972. őszén megkezdik a fogászati klinika építését, 1973. őszén veszik fel az else fogorvos-hallgatókat és 1974 őszén indul meg a hallgatók klinikai szakoktatása. Védekezés a karsztvíz ellen Nyírádon, a dolomiton elhelyezkedő bauxitkincset nagy mennyiségű karsztvíz borítja, amelynek szintjét újabb fúrt aknából kiemelt vízmennyiséggel is csökkentik. 1955 óta már mintegy 400 millió köbméter vizet „csapoltak” le a nyírádi térségben, amélynek következtében a bauxittelepek felett a karsztvízrendszer eredeti szintje 50 métert süllyedt. A kiemelt vízmennyiség felét most már fúrt aknákból emelik ki. Ez a módszer sokkal biztonságosabb, nincs veszélyben az akna, és nem fenyeget vízbetörés. Emlékezés Veres Péterre Siklóson szobrot kap Kanizsai Dorottya Az arcmemória Névadójára emlékezett a Dózsa Termelőszövetkezet Dózsa-kőnyvkíállítás Pátyott i *
