Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-06 / 131. szám
2 '"'ZJŰrltMp 1972. JÜNIUS 6., KEDD FÓKUSZ Tito Moszkvában TEGNAP ötnapos hivatalos látogatásra érkezett Moszkvába Joszip Broz Tito, jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ elnöke. MOSZKVÁBAN ÉS BELG- RÁDBAN egyaránt fontos politikai eseménynek tekintik e látogatást. A szovjet és a jugoszláv vezetők gyümölcsöző párbeszédének mostani szakasza azt célozza, hogy megerősítsék a két állam kapcsolataiban történt pozitív előrehaladást és feltárják a kapcsolatok további bővítésének és elmélyítésének újabb lehetőségeit minden vonalon. A SZOVJETUNIÓBAN jól ismerik Tito marsallt, mint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a fasizmus elleni küzdelem bátor harcosát, forradalmárt és politikust — írta a moszkvai Izvesztyija politikai szemleírója, Alekszandr Bovin. A szovjet emberek úgy is ismerik Tito elvtársat, mint a szovjet—jugoszláv barátság aktív hívét. E barátság megszilárdítása megfelel a Szovjetunió és Jugoszlávia népei alapvető érdekeinek. Tito látogatásai a Szovjetunióban ugyanúgy, mint a szovjet vezetők látogatásai Belgrádban, mindig a közös ügy hasznára váltak. E közös ügy: a Szovjetunió és Jugoszlávia barátságának és együttműködésének további fejlesztése, a világot átfogó szocializmus állásainak erősítése. AZ ELŐZŐ szovjet—jujugoszláv találkozók tapasztalatai alapján bizonyosra vehető, hogy a mostani megbeszélések témában rendkívül gazdagok lesznek. Vonatkozik ez a gazdasági, de talán még nagyobb mértékben a politikai kapcsolatokra, a kulturális együttműködés bővítéséire, a társadalmi szervezetek és a termelő kollektívák állandó és széles körű baráti érintkezéseinek megteremtésére. VONATKOZIK a nemzetközi problémák egész csoportjára is. E problémák többségét illetően a Szovjetunió és Jugoszlávia álláspontja megegyezik, vagy rendkívül közel áll egymáshoz. Mindkét állam tevékenyen síkraszáli a békéért és a nemzetközi biztonságért, a békés egymás mellett élés elveinek megvalósulásáért, az imperialista agresszív politika és a nemzetközi önkény ellen. Mindez jó alapot nyújt ahhoz, hogy a két állam a közös célokért vívott harcban összehangolja külpolitikai erőfeszítéseit. TITO a hét végén interjút adott a moszkvai rádió és televízió belgrádi tudósítójának. A jugoszláv államfő elismeréssel beszélt Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának tavaly szeptemberi belgrádi látogatásáról és az akkor kiadott közös nyilatkozatról, amelyet jelentőségében az 1955-ös dokumentumhoz hasonlított. Mostani látogatása során — állapította meg Tito —, új lehetőségek nyílnak a két ország gazdasági, politikai, kulturális és ^külpolitikai együttműködése előtt. A LÄTOG AT Ásnak rögtön nyitányul különleges fényt adott az a tény, hogy a jugoszláv vezetőt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége közelmúltbeli nyolcvanadik születésnapja alkalmából Le- ni.i-ron.ddel tüntette ki, s e kitüntetést tegnap este átnyújtották Joszip Broz Titónak. A. B. T. PEKINGBEN ÉS ATHÉNBAN egyidejűleg bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság és a Görög Királyság nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. GIRI, indiai köztársasági elnök vasárnap az űrkutatási ügyek miniszterévé nevezte ki Indira Gandhi miniszterelnököt, aki a kormányfői tisztségen kívül eddig is további három tárca birtokosa volt. MCMAHON ausztrál miniszterelnök hétfőn Djakar- tába, diplomáciai kőrútjának első állomására érkezett. Az európai közvélemény képviselői brüsszeli közgyűlésének felhívása Mi, az európai közvélemény képviselői közgyűlésének résztvevői — közgyűlésünk Brüsszelben 1972. június 2—5 között Európa valamennyi része és számos nemzetközi szervezet képviselőinek részvételével zajlott le — kontinensünk népeihez és kormányaihoz, összes társadalmi és politikai csoportosulásaihoz és mozgalomhoz fordulunk. Az Európában kialakult helyzet elemzése egyfelől lehetővé tette, hogy a feszültség enyhülésének útján a legutóbbi hónapokban elért jelentős sikereket konstatálhassuk, másfelől azonban felszínre hozta azokat a komoly akadályokat és azt a még mindig veszélyes ellenálást, amelyeket le kell küzdenünk. Európa válaszúihoz ért — hangzik a felhívás egyebek közt. Mi nem engedjük meg, hogy az alig megszületett remény csalódássá váljék. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ez megfelel a haladás útján szabad és szuverén fejlődésre törekvő összes európai népek akaratának. Egyetértőén a következő általános és alapvető elveket dolgoztuk ki, amelyekre — az ENSZ-alapokmány szellemében — az európai biztonságnak épülnie kell: — lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről; a fennálló határok sérthetetlensége; be nem avatkozás a bel- ügyekbe; valamennyi állam nemzeti függetlenségének és egyenjogúságának tiszteletben tartása; a kontinens valamennyi országa szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása; tiszteletben tartása a népek azon jogának, hogy akadálytalanul dönthessenek sorsuk felől; békés egymás mellett élés és jószomszédi viszony az államok között. A közgyűlés részvevői feltétel nélkül támögatják az európai értekezlet összehívását, az összes érdekelt államok egyenjogú részvétele alapján. A közgyűlés részvevői úgy vélik továbbá, hogy Európa békéjéhez és biztonságához nélkülözhetetlen a két német állam egyenjogú részvétele. Ugyanakkor azt tartják, elérkezett az ideje, hogy egyrészt mindazok az államok végérvényesen nemzetközi jogilag elismerjék az NDK-t, amelyek ezt még nem tették meg, másrészt hogy mindkét államot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A béke egyetemes és oszthatatlan. A közgyűlés részvevői meg vannak győződve arról, hogy a szilárd európai biztonság és a valóban békés viszonyok Európájában — egyszersmind az egyetemes béke egyik legfontosabb eleme is. Meggyőződésünk továbbá, hogy az európai együttműködés kiépítésénél tekintetbe kell venni Európa felelősségét az egész világgal, és különösen a fejlődő országokkal szemben. A közgyűlés e felhívással, a benne foglalt valamennyi ajánlással összhangban, ünnepélyesen felhívja az összes európaiakat, európa összes politikai és társadalmi erőit, egyesítsék erőfeszítéseiket, tegyék földrészünket a béke és a gyümölcsöző együttműködés kontinensévé. AZ ELSŐ Környezetvédelmi világértekezlet Stockholmban hétfőn délelőtt megnyílt az ENSZ első környezetvédelmi világértekezlete, amelyen a világszervezetnek és szakosított szervezeteinek tagállamai képviseltethetik magukat. A 11 napos konferencián nem vesz részt a szocialista országok nagy többsége — közöttük hazánk és a Szovjetunió — mivel a szervezők politikai diszkriminációt alkalmazva lehetetlenné tették, hogy a világ iparilag legfejlettebb államai közé tartozó NDK a többi jelenlevő állammal egyenrangúan képviseltesse magát. A megnyitó ülésen Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára és Olof Palme svéd miniszter- elnök üdvözölte a küldötteket. NYUGAT-BERLINI radioes lapjelentések szerint az NSZK és Nyugat-Berlin közötti utakon vasárnap nulla óra nulla perctől érvénybe léptetett könnyítések révén a forgalom súrlódásmentes és folyamatos. Nyers Rezső nyilatkozata A Szovjetunióban járt magyar pártküldöttség elutazása előtt Nyers Rezső nyilatkozatot adott a Moszkvában működő magyar tudósítóknak. — Látogatásunk célja az volt — mondotta —, hogy megismerkedjünk a szovjet népgazdaság tervezési és irányítási rendszerének továbbfejlesztésével, a korszerű üzem- és munkaszervezési módszerekkel, valamint az anyagi érdekeltség elvének alkalmazásával. Küldöttségünk tájékoztatást kapott a Szovjetunió népgazdaságának fejlődéséről. — Látogatásunk hasznos, és eredményes volt. Á beható tárgyalásokon kívül ellátogattunk néhány üzembe, és ezek a látogatások igen nagy benyomást tettek ránk. Meglátogattuk a szovjet népgazdaság egyik legmodernebb és legjelentősebb üzemét is, a volgai autógyárat is Togliattiban, ahol a Zsiguli készül. Legérdekesebb élményünk a korszerű technika mellett az egész üzem „láthatatlan”, de mindenben tapasztalható szervezettsége, pontos működése volt. Az a véleményünk, hogy a volgai autógyár a Szovjetunió és az egész szocialista közösség számára igen nagy jelentőségű létesítmény, és nagy jövő áll előtte. — Kujbisev területén tájékoztatást kaptunk a pártmunka módszereiről. — Utazásunk a küldöttség minden tagja számára kellemes személyes élményeket hozott, pártunk számára pedig hasznos és tapasztalatokban gazdag volt. Látogatásunk szervesen illeszkedik az SZKP és az MSZMP közötti rendszeres találkozók sorába, amelynek keretében az idén Leonyid Brezsnyev és Kádár János, majd ezt követen Alek- szej Koszigin és Fock Jenő elvtársak megbeszéléseire is sor került. Más politikai bizottsági tagok és küldöttségek látogatásai mellett a mi ütünk is ezeknek a találkozóknak láncolatába tartozik. Ä nép akaratából A DIFK megalakulásának évfordulója Az évforduló alkalmából Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke üdvözlő táviratot küldött dr. Nguyen Huu Tho- nak, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadi- tási Front Központi Bizottsága elnöksége elnökének, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya mellett működő tanácsadó testület elnökének, Nuynh Tan Phatnak, a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya elnökének. Ma »an a harmadik évfordulója, hogy megalakult a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány (DIFK). Létrejötte, amely a dél-vietnami helyzet alakulásának szükség- szerű következménye volt, új szakaszt jelentett az amerikai agresszorok ellen küzdő vietnami nép forradalmi mozgalmában. A DIFK megteremtésével állami szintre emelkedett a dél-vietnami nép szabadságharcának szervezése és a felszabadított területek ügyeinek intézése. Emellett természetesen igen fontos szerepet játszott és játszik a nemzetközi kapcsolatok megteremtésében, kiszélesítésében, a dél-vietnami hazafiak érdekeinek nemzetközi képviseletében. A DIFK megalakulása azonnal és közvetlenül éreztette hatását a Vietnamról folyó párizsi tárgyalásokon. Pontosan három évvel ezelőtt — a DIFK megalakulásával egyidőben — a Midway amerikai repülőgép-anyahajón elvégezték az utolsó simításokat Nixon úgynevezett vietnamizá- lási politikáján, amelynek lényege: megszervezni a vietnamiak vietnamiak ellen folyó háborúját, megerősíteni a Thieu-féle bábkormány hatalmát. Így kívánták alátámasztani az Egyesült Államok neokolonialista politikáját egész Indokínában, s e közben — az amerikai nép elégedetlensége miatt — a lehetséges mértékben csökkenteni az amerikai katonák létszámát, vérveszteségét. Ennek a politikának a határidőnaplója szorosan összekapcsolódott az újraválasztásában reménykedő Nixon választási határidőnaplójával. A vietnamizálási politika keretében felfegyvereztek több mint egymillió katonát, kiképeztek több mint 200 ezer rendőrt, a lakosság áttelepítésével, vagy kiirtásával megpróbálták felszámolni a gyanús, vagy nem kormányhű települések lakosait. S e politika keretében követték el az agressziót Laosz, a fegyveres inváziót Kambodzsa, a terrorbombázások felújítását a VDK ellen. Ide tartozik — mint mindenre elszánt, kétségbeesett lépés — a VDK kikötőjének elaknásítása, az életet jelentő rizsföldek és öntözési gátrendszer bombázása. De hiába minden erőlködés. Minden lakos mögé mégsem állíthatnak egy-egy katonát, vagy rendőrt. (Mint kiderült, Thieu még katonáiban sem bízhat, hiszen napjainkban is egész egységek álltak ét a népi erők oldalára.) A három évvel ezelőtt készült vietnamizálási terv összeomlott. Ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka a hazafias népi erők mostani győzelmes offenzívája. Az a terv viszont, amely a vietnami nép bevonásával, alapvető érdekeinek figyelem- bevételével készült, amelynek képviselője ma a nagy tekintélynek örvendő DIFK, sikeresen halad a megvalósulás útján. E tervben foglalt célokat éppen a DIFK tavaly nyáron közzétett hétpontos javaslata tartalmazza. Ezek a célok megfelelnek a vietnami nép, az egész indokínai nép és a világ valamennyi békeszerető népe érdekeinek. A hétpontos javaslat első két pontja, amely a közvetlen katonai és politikai lépésekre vonatkozik, még az agresz- szor számára is tisztességes kiutat ajánl. Részünkről, a Magyar Népköztársaság állampolgárai részéről nem ünnepélyes kijelentés az évfordulón, hogy minden erőnkkel továbbra is támogatjuk ezt a tervet. Kormányunk, pártunk és népünk a teljes győzelemig segíti a vietnami nép igazságos harcát. Győzelmük, ezerszer kiérdemelt békéjük, nemzeti egységük, történelmi igazságszolgáltatás lesz egy olyan nép számára, amely évtizedeken át rendíthetetlen akarattal küzdött a gyarmatosítók és az idegen betolakodók agressziója ellen. K. I. Angela szabad Angela Davis a döntés után nyilatkozik az újságíróknak (a háttérben Angela családja). Ha máshonnét nem, a televízióból sokan emlékeznek még a nehezen feledhető darabra, Reginald Rose „Tizenkét dühös ember" című játékára. A tizenkét dühös ember: egy amerikai esküdtszék tagsága. A darab arról szól, hogyan dönt élet és halál felett egy ilyen testület. Nem tudjuk, ezúttal mi játszódott le a világtól elzárt teremben, amíg a tizenkét ember tizenhárom óra alatt meghozta Angela Davis felmentő döntését a kaliforniai San Jóséban. De annyi biztos, hogy a hét fehér nőből és öt fehér férfiből álló testület jól döntött, igazságosan döntött és határozatuk sok mindennek és sok mindenkinek világraszóló diadala. Mindenkelőtt természetesen a főszereplőé, az igazságtalanul oly hosszasan és oly fájdalmasan meghurcolt vádlotté, Angela Davisé, ezé a nagyszerű, bátor emberé. A felmentés nyilvánvalóan az 6 egyéni sorsa szempontjából sem közömbös: senkinek nem lehet mindegy, hogy annyi szenvedés után újabb tortúrák várnak-e rá, imgy szabadon, normális körülmények között végezheti munkáját, folytathatja harcát az ügyért, amire minden energiáját és — mint most látványosan bebizonyította —> akár életét is feltette. De a néger kommunista polgárjogi harcos első felmentés utáni nyilatkozatából is azonnal kitűnik, hogy számára ebben az esetben sem csak, sőt nem is elsősorban, az ő egyéni sorsa számított. Diadalát azonnal megosztotta mindazokkal, akik saját hazájában és szerte a világon mellé álltak, szavakkal és tettekkel küzdöttek a kiszabadításáért. Sokan voltak ilyenek Washingtontól San Fran- ciscóig és Budapesttől Üj- Delhiig, és jó arra gondolni, hogy küzdelmük, küzdelmünk nem volt hiábavaló. Ez nem valamilyen zsurnalisztikái fordulat, hanem a teljes igazság. A felmentés ugyanis nyilvánvalóan két, egymással szoros kölcsönhatásban levő tényező eredménye. Az egyik az, hogy az esküdtszék valóban ártatlannak találta Angélát valamennyi, ellene felhozott konkrét vádpontban. De a másik tényező feltétlenül az, hogy az amerikai és a nemzetközi harcostársaik olyan közhangulatot teremtettek, amely megkönnyítette az esküdteknek, hogy utat engedjenek az igazságnak. Azok, akik ezt az ügyet annak idején gondosan megkomponálták, nyilvánvalóan politikai pert akartak, ha bűnügyi köntösben is. A bűnügyi köntös lehullt és megmaradt a tömény politikai per, a vietnami háború döntő esztendejében. az amerikai elnök- választások évében. Csak az előjel és az eredmény lett egészen más, mint ahogy a kiagyalók elképzelték. Heves monszunesők Dél-Vietnamban A dél-vietnami népi felszabadító erők az elmúlt 24 órában több sikeres támadást hajtottak végre a központi fennsíkon levő Kontum tartományi székhely, a Qui Nhon kikötővárostól mintegy ötven kilométerrel északra levő Phu My, Saigon közelében, Hau Nghia tartomány térségében és a Mekong deltavidékén. Phu My körzetében lelőtték az amerikai tengerészgyalogosok egy Phantom típusú repülőgépét. B—52-es amerikai óriásbombázók több hullámban támadták Dél-Vietnam felszabadított területeit. Nagyobb szárazföldi és légi akciók kibontakozását mindkét fél részéről a heves monszunesők akadályozzák. HÉTFŐRE VIRRADÓ ÉJJEL a nigériai fővárosba érkezett Ali Bhutto, pakisztáni elnök. Lagos előtt Bhutto rövid időt töltött Szudánban és Szomáliában. Kőműves, vízvezeték-szerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás ktsz MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN Bp. IX., Viola u. 45.
