Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-04 / 130. szám

I>BS1 nee vei yfirtop 1972. JÜNIUS 4., VASÄUNAP 24. NAGYBÖRZSÖNY lekéstem a nagybörzsönyi napokról. Váltig bánom, külö­nösen, hogy utólag rájöttem: miről késtem le, de hát, amint mondani szokás — így jött ki a lépés. Az összegyűjtött ren­geteg szép népművészeti hol­mit: a régi, ritka szőttest, hímzést, edényt, a szövés-fo­nás, fazekasság, bányászkodás, szőlészkedés nemzedékeken át megőrzött, ősi eszközeit, szer­számait hazavitték az alkalmi kiállításról, a sok utánjárással, fáradsággal gyűjtött hajdani dalok felújítóinak kórusa el- s^éledt — amit láthattam- hallhattam volna, azt a lelkes, tájékozott, szervező hevületű iskolaigazgató: Győrök József idézte szavakban és dokumen­tumokban elém. A Zsigmond király korában jelentős bányavárosok közt számon tartott Nagybörzsöny népessége, különböző ténye­zők egybehatása következté­ben, rohamosan csökkent, la­kóinak száma az elmúlt évti­zed alatt 1600-ról 1300-ra apadt, a három éve először megrendezett nagybörzsönyi napok nemcsak a turisztikai érdeklődés növelését szolgál­ják, hanem idegenek és hely­béliek előtt egyaránt rá akar­nak mutatni a község múltjá­nak értékeire, jelenlegi lehető­ségeire. A régesrégi, gazdasá­gilag és művelődési tekintet­ben dús hagyományú község újabb életre delejezésének ez is egyik áramforrása lehet. A falumúzeumban nézege­tem a valamikor halotti lep­let, amit a serdülő leány ma­gának és jövendőbelijének kezdett szőni, szőtte-szőtte éveken át, hogy majd legyen mivel beborítani tetemüket a koporsóban. És nézem a vi­dám falvédőket, feltűnik egy- egy mókás szöveg: ilyesféle: „Fészek, fészek, madárfészek — Az én uram mindig ré­szeg!” Megbámulom' a hatal­mas főzőfazekakat, de kísérőm megmagyarázza, hogy ezek csak afféle fazékfiókák. Laka- dalomra, mulatságra az ánti- időben 25—30 literes cserépfa­zekakat is készítettek, körül­rakták jó száraz hasábfával, és azokban főzték a finom tyúklevest. Lapozgatok az újonnan le­jegyzett évszázados dalok ko­fáiban: a szövegek latin, né­met a magyar változatokban szerepelnek, mintegy betűik­ben hordozván az idők válto­zását. Olvasom a valamikori Gergely-járás gyerekhívoga- tóit. amikkel még az 1868-as Eötvös József-féle népiskola­törvény megalkotása előtt a nagybörzsönyi apróságokat ta­nulásra agitálták. S megtu­dom. hogy ez évben először si­került 60—70 esztendős asszo­nyoktól már feledésbe merült népi énekek sorát kicsalogat­ni. Ha egy-két nappal előbb érkezem Nagybörzsönybe, há­rom teremre való folklór­anyagban gyönyörködhettem volna. Élvezhettem volna az asszonyok, férfiak, kisiskolá­sok ajkán felcsendülő, nagy- apák-dédapák korából feltá­masztott dallamokat, ahogy a főleg természetbarátokból ál­ló, több száz főnyi vendégse­reget gyönyörködtette és szó­rakoztatta. így csak a tanulsá­gát vonhattam le a szűköseb­ben és tolmácsolásban tapasz­taltaknak. Biztosan nem ez Nagybörzsöny legsúlyosabb gondja, de talán ez a legköny- nyebben megoldható. Ott áll a Börzsöny-patak partján, a község kellős közepén, egy ki­szolgált víz'malom. Kevés költséggel restaurálható népi műemléképület, amelyet lakó­ja nyilván nem túlzott áron eladna. Olyan pompás, külön­leges falumúzeumot lehetne csinálni belőle, a helyi nép­művészet, a mezőgazdasági és ipari munka bemutatására, hogy csodájára járnának. S talán nemcsak az az 50—60 személy, aki a fizetővendég­házakban tud elhelyezkedni, nemcsak az idelátogató ter­mészetbarátok, hanem azok is, .akik, majd a tsz faipari üzeme által készített és fel­állított szép, kis víkendháza- kat a Börzsöny-patak hosszú­völgyi partja mentén hamaro­san kibérlik. Meg talán hír- ből-szóból meg is sokasodhat a Nagybörzsöny elragadó er­dői, gyönyörű környéke iránt érdeklődők száma; falumú­zeum, fizetővendég-szolgálat, víkendházacskák — sok kis mozzanat nagyobb mozgást is indíthat. Miért ne frissülhet­ne fel újból a vérkeringése en­nek a hajdan pezsgő életű bányaközségnek. Bánj iÍSZ ill. Valaha ezen fordult, s ki tudja: nem for­dul-e meg újra az ércbányá­szaton Nagybörzsöny sorsa. A két Árpád-kori, nemes ízléssel, gondos történeti elem­zéssel helyreállított nagybör­zsönyi templom közül az egyiknek homlokzatán ősi bá­nyászcímer. A XII.—XIII. szá­zadból származó zömök, kis épület „bányásztemplom” el­nevezése nyilván a nagybör­zsönyi bányászatra utal, amelynek első nyomai II. Endre király idejéből szár­maznak. Tudjuk, hogy 1311- ben Csák Máté, az esztergomi érsek birtokában levő nagy­börzsönyi ezüstbányából fél­mázsa színezüstöt rabolt, s számos adatból következtethe­tünk arra, hogy a börzsönyi bányászat Zsigmond király idejében virágzott a legjob­ban. Török prédálás, bécsi akadékoskodás és még sok más tényező okozta, hogy a börzsönyi ezüot- és ércbányák elsorvadtak, s elszórt próbál­kozások ellenére, mindmáig tetszhalottak. Tetszhalottak, írjuk, mert a községben erő­sen tartja magát a hír, hogy a legújabb geológiai vizsgála­tok eredményekkel kecsegtet­nek, hogy egyes régebben mű­velt tárnák megnyitásáról ko­A Finommechanika Monoton Lengéscsillapítók, autóvillamossági alkatrészek A bányásztemplom ősi ha­ranglábának modern rekonst­rukciója. Csohaji Előd felv. molyán tárgyalnak, hogy az ősi ipar felélesztésével meg­elevenedhet, meggyorsulhat a valamikor „fodina argenta”- val, ezüstbányával büszkélke­dő község életének ritmusa. A nagybörzsönyiek termé­szetesen addig sem ülnek, nem ülhetnek ölbe tett kézzel. Ha a hajdan ugyancsak híres-neves szőlőművelés hanyatlott is, he­lyette szorgosan termelik a vitamindús bogyóféléket: a málnát, a fekete ribizlit, s a fiatalabbak eljárnak dolgoz­ni Vácra, Dorogra, ahol talán keményebb, de jobban fizető a munka. Csakhogy ezeknek a „vendégmunkásoknak” nehe­zebb a sorsa, mint a Budapest környéki ingázóknak. Nagy- börzsönyből nem olyan sűrű, nem olyan gyor, az ingajárat. Van, aki egyszer egy héten, van, aki egyszer egy hónap­ban jön haza. Aztán elmarad, s a család is költözik utána, így fogy a község; De nőve-' kedhetnék újra, ha a tervek, a remények, az álmok megva­lósulnának. Békés István A Fővárosi Finommechani­kai Vállalat a fővárosból Mo- norra telepített üzemrészében január elsejével indult meg a munka. Jelenleg ötven em­bert foglalkoztatnak a nagy­községben, autóalkatrészeket gyártanak az új telephelyen. Két-három éven belül egy korszerű, tiszta, jól felszerelt üzemet szeretnének létrehozni az Üj Élet termelőszövetkezet volt tanyaközpontjában, s a létszám az elképzelések sze­rint elérné a 200—250-et. Idén 100 ezer autó-lengés­csillapítót gyárt a vállalat, eb­ből már jelentős mennyiség Monoron készül. Később autó­villamossági alkatrészek is ké­szülnek majd a nagyközség­ben. Ezekből a vállalat évi 70 millió forint értéket állít elő. A magyar dohányipar deb­receni gyáregységében meg­kezdte a termelést a „mini dohánygyár”, az iparág kísér­leti üzeme. A mini cigaretta- gyár egy üzemnek egyszázad­ra kicsinyített mása. Gépei alkalmasak a cigarettagyár­tás új technológiájának, ke­zelési eljárásainak kipróbálá­sára. A mini gyár a kísérletek és kutatások mellett évente nyolcvanmillió cigarettát ké­szít. MÁTÓL: ÚJ FORGALMI REND AZ M 7-ESEN URH-s kocsik, motoros járőrök HÍRADÓLÁNC 113 KILOMÉTEREN - HELIKOPTERREL ÉS REPÜLŐVEL ... _ l - rr "•* -j Rendőrségi URH-s kocsi ka­ravánjai járták végig ezen a héten az M 7-es autóút Buda­pesttől Zamárdiig terjedő sza­kaszát, s a pálya felett, a légi országúton, helikopter és re­pülőgép is megjelent. Bejár­tál: az útvonalat a KPM és az autópálya-főmérnökség szak­emberei, s mindenütt térké­pek, rajzok alapján egyeztet­ték a „hadműveleti” terveket. Ez a szó illik talán a legjob­ban arra az előkészületre, amely az élmúlt napokban megelőzte az M 7-es új, va­sárnapi forgalmi rendjének bevezetését: az egyirányúsí- tást. A hazánkban egyedülálló forgalomszervezési kísérlet­nek ma van a premierje. Tizenhárom vasárnapon át A balatoni autóút közleke­désével lapunkban is már nemegyszer foglalkoztunk, s ritka kivételtől eltekintve, nem a legkedvezőbb megfigye­lésekről ■szárfiólhattuitk be. A' tavalyi' "tapasztalatokat elemezve a Belügyminiszté­rium közlekedési csoportfő­nöksége, az érintett megyék b Hogy mik vannak/ Nemcsak szabálysértés: neveletlenség is Azt mondják, ha a magyar ember sírva vigad, ezt mind­össze két okból teszi. Ha örö­me van, s ha bánata. Márpe­dig örömre, bánatra mindig van ok. Szüretkor és fizeté­sek napján pedig különösen. Gyakran lehet hát a borízű hangot hallani az éjszakában. A szabálysértési hatóság még­is ritkán tárgyal csendhábo- rítást. Pest megye nagyköz­ségeiben évente átlagban 3— 4 ilyen ügy fordul elő. A legtöbben hangfogót tesznek a szájukra, ha az ablakon kior­dít egy hólósapkás fej, vagy ha csendesen figyelmezteti őket a rendőr. Éjszakai kurjongató A piliscsabai fiatalember a kivételek közé tartozik, pe­dig azelőtt még soha nem ke­rült összeütközésbe a ható­sággal. Most ha csak egy öt­ven forintos, jelképes bünte­tés erejéig is, de igen. „Pécsre utaztam, egy ban­kettre. Éjfélkor jó hangulat­ban mentünk a Széchenyi té­ren, a szállásunk felé. Kissé spiccesen. Egyszeresük szólt a rendőr, hogy fizessek ötven forintot. Nyilván én voltam a leghangosabb. Nem volt ná­lam egy fillér sem. Elenge­dett. Véletlenül történhe­tett ... Nagyon bánom.” Persze, azért nem egészen így történt az eset. Nézzük csak a Piliscsabára elküldött rendőri feljelentést. „... ordítva énekelt. Fi­gyelmeztettem és közöltem ve­le, ötven forintra megbünte­tem. Kifizetését megtagadta. Közöltem, feljelentem. Le­gyintett, mondván, abból úgy­sem lesz semmi...” Bizony, lett belőle valami. Már az kellemetlen, hogy idézésre kellett megjelennie a nagyközségi tanácson. Az öt­ven forintos bírság pedig úgy alakult ki, hogy a bizottság figyelembe vette megbánását, büntetlen előéletét és azt, hogy kétezer forintos fizeté­séből tart el két gyereket. A tizedik szomszédig Hasonlóan becsületes, sőt, kimondottan megnyerő fiatal­ember a péceli ügy főszerep­lője. Egy hibája van: a bo- londulásig imádja a beat­zenét. Birtokában vannak a legjobb számok szalagon, s ahogy hazaér a munkából, be­kapcsolja a magnót. A magnó — a jelek szerint — kissé hangosabban szokott szólni a megszokottnál, ugyanis csendháborításért feljelentette őt nem az első, nem a második, nem a har­madik. nem is a hatodik, ha­nem pontosan a tizedik szom­szédja. „Nem hiszem, hogy zavarja őket a zene. Miért fáj nekik, hogy hangosan hallgatom a magnót — én a beatet csak egy bizonyos hangerőn tudom élvezni —, ha nem fáj a köz­vetlen szomszédoknak!” A szabálysértési előadó megkérdezte az egyik közvet­len szomszédot, mi a vélemé­nye minderről. „Én a két év alatt már el­fásultam. És különben sem akarok veszekedni ...” A szabálysértési előadó helyszíni szemlét rendelt el. Beállították a magnót a kifo­gásolt hangerőre és elmentek a tizedik szomszédiba zenét hallgatni. Bum, bum, a mély hangok bizony jól hallatszot­tak, az ablakok is rezegtek. A vita lezárult. A hatóság fi­gyelmeztette a csendháborí­tót, hogy „az indokolatlan zajt, amely mások nyugalmát zavarja,” szüntesse meg. A fiatalember szinte kétségbees­ve kérte, legalább néha en­gedjék meg, hogy úgy hall­gathassa a zenét, ahogy sze­retné, ahogy élvezi! Ha a szomszédok hozzájá­rulnak — mondták a tanács­ban —, semmi akadálya ... Csendhábcrítás nappal A beatzenénél jóval kelle­metlenebb, amikor két motor- kerékpár és egy autó motor­ja zúg felváltva a szomszéd­ban, hajnali 5-től este 8-ig. „Ez felülmúlja egy üzem za­ját is”, írja beadványában egy vecsési panaszos. „Fele­ségem háromműszakos, bejá­ró. Egy ideig tűrtük, hogy bé­kesség legyen...” Elfogyott a türelem. A sza­bálysértési bizottság elé ke­rült a csendháborító, s termé­szetesen tagadta, hogy egész nap zajt okozna. Ezután pedig az istennek sem akarta el­hinni, hogy csendháborítást nemcsak éjszaka, hanem nap­pal is el lehet követni. Min­denesetre megígérte, hogy a jövőben csak akkor túráztat­ja a motorokat, ha elkerülhe­tetlenül szükséges. A bizott­ság feltételezte, hogy nem szándékosan, nem rosszindu­latból okozott indokolatlan, mások nyugalmát zavaró zajt, hitt az ígéretben, és ezért megelégedett azzal, hogy hi­vatalosan figyelmeztette az illetőt. ö súlyosnak találta ezt a legenyhébb bírságot: a figyel­meztetést, és a határozatot megfellebbezte... D. G, közletóedéSrehcfészefei és a KPM együttesen dolgozta ki az M 7-es vasárnapi forgalmi rendjét: az egyirányúsítást. Mától kezdve tizenhárom va­sárnapon át, délelőtt 11 órakor az M 7-es és M 1-es találkozá­sánál lezárják az autóutat, s a Balatont ezután elsősorban a 70-es úton lehet megközelíte­ni. Az M 1-esen tovább hala­dók Bicskéig, majd a 811-es úton Székesfehérvárig mehet­nek, ahonnan a 8-as vagy a 70-es úton érhetik el a tó part­ját. A teljesen kiürített autó­utat délután 4 órakor Za- márdinál megnyitják, s a Ba­laton felől — este 10 óráig — egyirányú lesz a forgalom, egészen a fővárosig. Ellen­irányban még a megkülönböz­tetett járművek sem közleked­hetnek. „Harcálláspont“ Martonvásáron Az új szabály minden eddi­ginél nagyobb apparátust moz­gósít az M 7-esen, s a forga­lomszervezésben és -ellenőr­zésben jelentős feladata lesz a „kritikus” szakaszon ügyeletet tartó Pest megyei Közlekedés­rendészetnek is. Erről alkot­hattunk képet az elmúlt na- p.kban tartott főpróbán, ami­kor Borbíró László ezredessel, a BM közlekedési csoportfő­nökség forgalombiztonsági osztályvezetőjével, a miniszté­rium több munkatársával, és a megyei közlekedésrendészet vezetőivel bejártuk az M 7-est. Pest megye határánál bal­eseti helyszínelő URH-s kocsi lesz szolgálatban, s a rendőr­ség motoros járőrei ellenőrzik a forgalmat az érdi csomópont és a megyehatár, valamint Érd és az M 1-es és M 7-es talál­kozása között. Ugyancsak URH-s gépkocsi áll az érdi csomópontnál, és a törökbálin­ti elágazásoknál. Ezen a két ponton — ha baleset miatt vagy más okból összetorlódná­nak a járművek —, a forgal­mat Pest irányába elterelhetik az autóútról: Érden át a fő­városba vezető 6-os út, vagy pedig Törökbálint—Budake­szi irányába. Az elterelésről időben értesítik a rendőrőrsö­ket, s ekkor munkatársaik ve­szik át a karavánok irányítá­sát. Felkészül a budapesti köz­lekedésrendészet, s biztosítja a fővárosba — szükség esetén — több útvonalról is érkező kon­vojok folyamatos haladását. A Pest megyei közlekedési rendőrök a két nagy forgalmú út. az M 7-es és M 1-es talál­kozásánál is ügyeletet tarta­nak. Az apparátushoz karhatal- misták és önkéntes rendőrök is tartoznak, s az M 7-es „üze­mét” a martonvásári „harcál­lásponttól” irányítják. Pelbárt Jenő rendőr alezredes lesz itt ma az M 7-es parancsnoka, aki a főmérnökség és az egyes megyei szakaszokon szolgála­té: teljesítő rendőrök vezetői­vel együtt tartózkodik itt. A „harcálláspontnak” rádióösz- szeköttetése van az autóút több pontján felállított karha- talmista-rádióállomásokkal, a rendőrségi kocsikkal, a heli­kopterrel és a repülőgéppel. A főmérnökség ugyancsak rá­dión érintkezik hat ügyeletes URH-s kocsijával, ezek közül kettő az Osztapenkó-szobor- tói Törökbálintig cirkál. Ké­szenlétben áll három darusko­csi is, valamint az Autóklub segély kocsi ja, amelyek szintén részt vállalhatnak az egész pályát befogó hírszolgálatból. Gyorsabban, biztonságosabban Ma délelőtt 11 órakor tehát lezárják az M 7-est, a főmér­nökség különítménye elindul, hogy valamennyi becsatlakozó útnál elhelyezzék az egyirá- nyúsítási jelző táblákat, lánc­korlátokat, villogó fényjeleket. Balaton irányában az út jobb oldalán bezárnak a presszók; benzinkutak, s 113 kilométe­ren elfoglalja helyét a forga­lomirányító apparátus. A pre­mier napján sem árt azon­ban megjegyezni: a gyors és kényelmes közlekedés most és ezután is nem a forgalomszer­vezőkön, hanem a közlekedő­kön múlik elsősorban. A ma vizsgázó, új forgalmi rend nem „csodaszer”, hanem egy lehetőség, hogy a Balaton partján pihenő sok-sok ezer autós és motoros biztonságo­sabban, baleset nélkül érjen célhoz. Szitnyai Jenő V L Pest megyei (arcing of ásol?

Next

/
Thumbnails
Contents