Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

Köszönetnyilvánítás Az Egyesült Villamosgép­gyár vezérigazgatósága, párt- bizottsága, szakszervezeti ta­nácsa és KISZ-bizottsága, a Villamos Kisgépgyár gazdasá­gi vezetése, pártszervezete és a gyár összes dolgozója nevé­ben ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen munkatársaink és barátaink, Bartus Szilárd igazgató, dr. Szentpétery Kál­mán főkönyvelő és Nagy Batiz Jenő gyártóeszköz-gazdálkodó temetésén megjelentek, sír­jukra koszorút, virágot he­lyeztek és részvétnyilvánítá- tukkal fájdalmunkban osztoz­tak. özv. Bartus Szilárdné, özv. dr. Szentpétery Kálmánná, özv. Nagy Batiz Jenőné és gyermekeik ezúton mondanak köszönetét a városi pártbizott­ságnak, a városi tanácsnak, az ÉVIG vezérigazgatóságá­nak, közvetlen munkatársaik­nak, a gyár összes dolgozójá­nak, a vállalatoknak és intéz­ményeknek, mindazoknak, akik részvétükben osztoztak, az elhunytak sírjára koszorút és virágot helyeztek. Ceglédi régész Százhalombattán Topái Judit, a ceglédi Kos­suth Múzeum részére, Százha­lombattán, egy római kori vil­la és temető feltárását kezdte meg. Eddigi munkája eredmé­nyeként kirajzolódott az épü­let alapja. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVI. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1972. JÜNItTS 28., SZERDA CEGLÉD VÁLTOZÓ ARCVONÁSA/ Á térkép új létesítményeket jelöl VÁROSÉPÍTÉSI TERVEK A KÉTEZREDIK ÉVIG A ma embere a jövőbe te­kint, új, korszerűbb megoldá­sokra törekszik, igyekszik ki­fürkészni a várható követel­ményeket. Így vagyunk ezzel mi, ceglédiek is. Hatszáz éves városunk jelenlegi és további fejlődését szigorú előírások szabják meg. A város általá­nos rendezési tervének első üteme 1902-ben, második sza­kasza 1968-ban készült el. A rendezési tervhez természete­sen oktalanság lenne mereven ragaszkodni, az az élettel együtt módosul, s ezért szük­séges időnként felülvizsgálni. A város legutóbbi tanács­ülése elvégezte a szüksé­gessé vált revíziót. Hu­szonkét pontba foglalták az elfogadott változtatá­sokat. NÍPSZmiintN UESTEBSÉE Ötévenként fnstnyomáspréba Kevés a kéményseprő A Pest megyei Cserépkály- haépitö, Gázszerelő és Ké­ményseprő Vállalat ceglédi ki- rendeltsége intézi Cegléden és a város külterületén tizenkét­ezer lakás kéményeinek tisztí­tását — Sok a do Lgun k — mon­dotta Őrlik László, a kiren­deltség vezetője —, és kevés a szakmunkás. Kilenc állandó dolgozónk közül egy nyugdíj­ba megy, és gondot okoz a megüresedett állás betöltése. Országszerte hiány van ké­ményseprőkben. Fiatalok nem­igen mennek erre a pályára, ezért átképzetteket próbálunk nevelni. Az átképzés ideje 3 hónap. Az átképzettek, 4 évi munka után, szakmunkás-bi­zonyítványt szerezhetnek. Hogy dolgozóink jobban meg­találják számításukat vállala­tunk most új bérformát dol­goz ki. — A kémények rendszeres tisztításán kívül még milyen munkát végeznek a kémény­seprők? — A mi dolgunk az elszur- kosodott kémények kiégetése és kigolyózása, továbbá sok munkát ad az új épületek ké­ményeinek ellenőrzése is, ami nélkül lakhatási enge­délyt nem adnak ki. Különö­sen fontos és kötelező a veze­tékes gáz beszerelése előtt a kémények megvizsgálása. — A kémények állapotát hogyan ellenőrzik? — öt esztendőnként, folya­matosan, minden kéményt füstnyomás tömörségi vizsgá­latnak vetünk alá. Ez úgy történik, hogy a kéményt le­födjük, alágyújtunk, és az ol­dalán kitóduló esetleges füst megmutatja a hibát, amit ki kell javítani. — Cserépkályha-készítést és gázszerelést is végeznek? — Azzal csak fővárosi köz­pontunk foglalkozik — fejez­te be nyilatkozatát a kiren­deltségvezető. K. L. Ennek megfelelően az új tér­képre felrajzolják a nemrég átadott állatkórházat, TÜZÉP- telepet. Bejelölik az építendő kórházi elmepavilon, a bővülő strandfürdő és a jövendő gáz­cseretelep helyét, hogy csupán néhányat említsünk a határo­zat pontjai közül. Cegléd sokszínű térképe az ezredfordulóig tekint előre. A demográfiai becslés szerint ak­kor körülbelül negyvenegy- ezer-ötszáz lakója lesz a vá­rosnak. A holnap térképén a városmag helyén piros foltok jelölik a több emeletes lakó­épületeket. A földszintes, ker­tes családi házak a külső kerü­letekben húzódnak. Különösen erős fejlesztést igényel a városközpont és a vasútállomás közötti északi terület. A városközpont a jelenlegi helyén marad, s tövábbi ala­kításánál gondolni kell sajátos arculatára, műemlékeire. A terv figyelembe veszi Cegléd közvetlen vonzáskörze­tét, Ceglédbercel, Csemö, Nyársapát és a város termé­szetrajzi, ipari, kereskedelmi, közlekedési kapcsolatát tárja fel. Tekintettel a települések kiterjedt tanyavilágára, mind­ez feladatokat ró a városra. A hazai és a külföldi forga­lom csomópontjában, az utak elágazásánál fekszik a város. Ha megépül a 4-es út új sza­kasza, amely csak bekötő úttal csatlakozik Ceglédhez, változ ni fog a várost érintő forga­lom. Ezt figyelembe kell ven­ni az utak, utcák további ren­dezésénél, kiépítésénél. A felszólalók elmondották véleményeiket, javaslataikat. Abban mindannyian egyetér­tettek, hogy a terveknek a kö­rülményekhez kell igazodniuk. Azt is hangsúlyozták, fontos, hogy a lakosság is megismerje ezeket a ter­veket. Valaki felvetette, jó lenne, ha például a városháza előcsar- • nokában helyeznének el ma- I kettet. Az már biztos, hogy rö­Cegléd, B AZ ASZFALTON ÉLŐK óvatosságával haladtam a ho­mokmezőn. Fájt a csend, a tiszta levegő. Fájt a fény, a régit feledtető s újat jelentő virágillat. Gyermekkoromban soha sem tiszteltem a földi vi­lágot. És most, húsz év után, a beteljesedésnek hitt városi aszfaltot néhány órára meg­tagadva, keresem a gyermek által nem tisztelt földi valóság harmóniáját. Budai út. Cegléd XI. kerü­lete, az Öregszőlő. Falunak, ta­nyának nem nevezhető tele­pülés. Ha másfél ezer ember él itt, sokat mondok. Ha kö­zülük ötszázan dolgoznak az olaj os-füstös, kéményszagú iparban, keveset. Csikorgó ho­mokszem helyett szénmonoxi- dot és kormot köpködnek. Nem hallják a gerlék a városi ga­lambok búgó hangját, a kővi­lág állandó szürkeségében pis­lákoló lámpafényt sejtenek a Vénuszban. S ha munka után hazarántja őket a vonat, eszükbe jut-e hajdani, gondta­lan gyermekkoruk? Vasárnap. Napsütés. A szür­keséghez szokott szem hunyo­I. rog az új színek előtt, s a dob- hártya-repesztő zajhoz idomult érzékek riadoznak a csendtől. Megyek a kövesúton. Autó­sok vigyorognak, kerékpárosok akarnak segíteni. De az én számomra a gyorsaság rom­boló realitás akkor, amikor lassan akarok emlékezni. Ko­mótosan, hogy minél tovább érezzem az emlékek édes és keserű ízét. EMLÉKEZNI AZ ÜTRÖL. Az árokparti fűről, amit tehe­nünk harapott, a tehenünk nyakát szorító láncról, melybe villám kóstolt. A villámról, mely szőlőtőkék közt szaladó, ezüst nyakláncos lányt ölelt. A vasútállomás után a har­madik dűlő — itt, jobbra men­ni. Fehér falú. cserepes ház. Akkor még nádtetőre zuhogott az eső. Akkor még vizes pad- lójú szegényháznak ismerték szomszédaink. Nyolcán éltünk benne, szülők, testvérek. És ta­vaszonként néhány kotló. Mert anyám szerette a csirkéket, mint minden olyan jószágot, ami pénzt jelentett. A ház előtt autó. Nézem az idegen-ismerős jelent. A most­ide-nem-való technikát. Az udvaron fiatalasszony. Megáll, gyanakodva szemlél. RITKA A GYALOGOS va­sárnap erre. Kit gyaníthat bennem az itt élő? Emlékszem. Házunk előtt és körben virág köszöntött tava­szonként. És akácfát is ültet­tem. Nézem a színpadot, a fel­nőttélet sivár színpadát. Az akácfa helyén motoros kút. Onnan viszi a vizet a fiatal- asszony. Mosógépbe önti? Csirkét itat? Ott, a régi házhe­lyen, tüzet raktam valamikor. A merényletért megvert az apám. Pedig szép tűz volt! A száraz kórók jajgattak, és szik­rákat köpködtek a csillagok felé. Tücsköt is ott fogtam elő­ször. ahol most a helybeli tsz traktora pihen. HARAGUDTAM A GÉPEK­RE. Tehenünk megriadt ha traktor vagy kombájn pöfö­gött, s én olyankor verést kap­tam, mert a láncfeszítő erőt nem tudtam megfékezni, s az állat a vad iramban nem érez­te, hová szabad és hová nem. Besze Imre (Folytatjuk.) videsen térképmásolatokat füg­gesztenek ki a tanácsháza fo­lyosóin. Ezek körvonalazzák a holnap városának változó arc­vonásait. T. T. Tizenkét év kutatás Bemutatót és tanácskozást tartott kedden Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató In­tézet. A tapasztalatcserére el­sősorban a homokterületen gazdálkodó mezőgazdasági szakembereket hívták meg. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmüket azokra a rendsze­rekre, amelyeket a kecskeméti kutatók 12 év tudományos munkájával alakítottak ki, s az eddigi kísérletekben jól be­váltak. A FALUMÚZEUM vasárna­ponként sok látogatót fogad Abonyban. Általában a nagy­községen átutazók is szíve­sen megállnak egy kis időre, míg a helyi gyűjteményt meg­tekintik. Rendteremtés az Egyetértésben Száz ember serénykedett Jár a seprő az istállók előtt. Apáti-Tóth Sándor felvitele A berceli dombok szelíd hajlatában, kiemelkedve a zöld háttérből, fehérre meszelt épületsor húzódik. A négyes műúton robogó autók utasai­nak kellemes látvány a felvil­lanó kép, s az átutazók talán nem is tudják, hogy a cegléd- berceli Egyetértés Tsz major­sága mellett suhannak el. Ott sorakoznak a korszerű szarvasmarha-istállók, a gép­műhelyek, és a melléküzem épületei. Középen strázsál a villogó gömbű hidroglóbus, a háttérben új telepítésű gyümöl­csöskert. A bekötő út mentén portásfülke fogadja az érkezőt. Már a külső kép is fnutatja, rendet tartanak ebben a gaz­daságban. A nagy nyári betakarítást megelőzve, az egyik hajnalon, száz ember látott munkához. Serényen dolgoztak, pedig tudták, hogy erre a napra nem jár külön fizetség, mégis ki­mentek még az irodások is. Nyár eleji nagytakarítást tar­tottak. A tsz-ben régi szokás, hogy május 1-re, az aratás kezdetére és augusztus 20-ra külön rendet tesznek a házuk táján. Lapátot, gereblyét fogtak valamennyien, mindenkinek volt feladata. Ezen a napon az agronómusok is kaszáltak, szénát gyűjtöttek. Az asszo­nyok gereblyéztek, irtották a gyomot, megkapálták, meglo­csolták az istállók mellett hú­zódó virágágyakat. Igen, ez nem tévedés: gondozott kis­kertek szegélyezik az utakat a tehenészeti telepen, akárha va­lamelyik berceli ház udvarán járnánk. Szeretik, megbecsülik munkahelyüket az emberek, valóban gazdái a tsz-nek. Egy markológép a műhe­lyekből kikerülő fémhulladé­kot rakta a vontató pótkocsi­jára. A gépeket glédába sora­koztatták, rendet tettek a kombájnszérű helyén. Mire a nap deleiére ért, a szakácsok is elkészítették az ebédet. Megterítettek az árnyékban és pontot téve a társadalmi munka végére, elfogyasztot­ták az ízes paprikást. T. T. Ellenőrzés a boltokban A melegre fordult időben kettőzött gonddal tárolják a ceglédi élelmiszerboltokban a tej- és tejtermékszállítmányo­kat. A napi rendeléseket a boltok és igények felmérése nyomán teszik meg. Az ellen­őrök és KÖJÁL-szakemberek gyakrabban tartanak, ellenőr­zéseket, és szigorúan járnak el a szabálytalanságok, gondat­lanságok elkövetőivel szem­ben. Az útirány: Abony, Albertirsa, Nyársapát Naponta százhatvan mázsa kenyér Korszerű berendezések REGGEL, FÉL HAT. Az éb­redező város utcáin kerékpá­rosok, gyalogosok igyekeznek munkahelyük felé. Fehér kö­tényke libben egy nagyon igyekvő kerékpáros kislány ke­zében, a túlsó oldalon meszes vödröt cipelő, festékes ruhájú fiatalember fütyörészi a leg­újabb táncdalt. Zöldséggel megrakott talicska kereke nyi­korog, izzadt homlokú, idős asszony tolja nagy igyekezet­tel a piactér felé ... A Mizsei úti kenyérgyár elő­készítő üzemében a dolgozók éjfél után egy órakor álltak munkába. A rekeszekben illa­tos kiflik, zsemlék várnak szállításra. Nyitásra a boltok­ban lesznek, jut belőlük a já- I rás üzleteibe is. Az udvaron felsorakoztak a gépkocsik. Az útirány: Abony, Albertirsa, Nyársapát. Hat órakor kigör­dül az utolsó kocsi. Százhat­van mázsa kenyér és 60 ezer darab péksütemény indul út­jára naponta a kenyérgyárból, ahol hétféle cukrásztermék is készül. Amióta korszerűsítet­ték az üzemet, száznégy dol­gozó munkáját segíti a négy új gőzkemence, a süteménye­ket korszerű olájkemencék sü­tik. A legnagyobb műhelyben dolgozik az adagolóberendezés, amely a kétkilós kenyereket méri, formálja. A dagasztócsé­szék mindegyikébe két mázsa kenyértészta fér. Az egykilós finom fehér kenyér tésztáját kézi erővel formálják. Az A kis ügyetlen Intelligens külsejű, nem idős ember megy az utcán, mellette hallgatag, csupa figyelem kislány. A gyerek négy-öt éves lehet, nyilado­zó értelmű, tágra nyitott szemű. Valami rossz fát tett a tűzre, mert megszeppen­tett hallgatja az okítást. Hallgatja más is, aki előt­tük, vagy utánuk halad. A férfi nem kíméli a hang­erejét, de a szókincsét sem. A kislányra szórt jelzők kö­zül a legfinomabb a hülye kifejezés, melyeket a gye­rek azért érdemelt ki, mert az üvegbetét visszaváltásá­nál ügyetlenkedett Nem állom meg szó nél­kül. Igen udvariasan és óvatosan megpróbálom csi- títani és szavainak megvá­logatására rávenni a férfit. Ö megérti, bólogat, sóhajt: — Igaza van, hogy milye­nek és hogy milyen tanulé­konyak ezek a mai gyere­kek! Egy óvodás is szem­rebbenés nélkül kimondja, hogy az... (és ő is kimond­ja) meg a szüleit is ... (is­mét válogatott trágárságok ömlenek belőle, melyekre az aszfaV.betyárok is csak végső elkeseredésükben ra­gadtatják magukat). A kislány lesüti a szemét, tűzpiros az arcocskája. Mintha a kockaköveknek, a kövek közt kiserkedt fű­csomónak mondaná, de mondja: — Soha többé nem teszek ilyet... Ne tessék hara­gudni rá. (e. k.) egyik gyúróasztalhoz éppen most gördítik a guruló da­gasztócsészét. Vígh Károly dolgozik itt. — Hitelesített markom van — mondja tréfásan a fiatal betanított munkás, aki a kilós kenyerek formálását egy év óta végzi, szinte patikamérleg pontossággal. Egyébként esz­tergályos a szakmája. Igaz, jó tanítója van, Lovas Pál sze­mélyében, aki 47 éve dolgozik a pékszakmában. — Egy éve nyugdíjas va­gyok — mondja az idős pék­mester —, de azóta is min­dennap bejárok, nem tudok meglenni kényé -szag nélkül. Szeretem tanítani a fiatalokat, akiknek sokkal könnyebb a munkájuk, mint nekünk volt. Nem kell a nehéz liszteszsá­kokat cipelniük, fát vágniuk. Mondják, az országban már olyan kenyérgyárak vannak, ahol még sütőlapát sincs, pe­dig a lapátkezelés külön mű­vészét. A GYÄRBAN egyetlen ipari tanulóval találkoztunk. Pe­csenyéi Évával, aki most vé­gezte Nagykőrösön az élelmi- c-eripari szakközépiskola má­sodik osztályát. Gyakorlati idejé tölti. Ha elvégzi az is­kolát, itt dolgozik majd ő is, már gyerekkorában így hatá­rozott. Csatári Ilona Népszerű az új képeslap A ceglédi térképet ábrázoló, színes képeslapot -az ÁFÉSZ- áruház emeleti papírosztályán árusítják. A Dózsa-ünnepsé- gek alkalmából több száz fo­gyott el belőle, és továbbra is sokan keresik.

Next

/
Thumbnails
Contents