Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-27 / 149. szám

Szeszes ifaSf ne! Járásszerte megkezdődik az aratás. Ügy vélem, nem tesz vele rosszat az újságíró, ha felhívja a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy a szokásos büfékocsin csak hű­sítőt szállítsanak a határban dolgozóknak. Elsősorban azért, mert egy­re többen gépekkel is dolgoz­nak a mezőn. Márpedig köz­tudott, hogy aki gépen ül, nem ihat szeszes italt! Másrészt: a tűző napon dol- gozóknaK orvosilag sem taná­csos szeszes italt inni. Legfi­nomabb, és a célnak legmeg­felelőbb a jegelt, szénsavas üdítőital és a gyümölcslé. Több termelőszövetkezetben felfigyeltek már a szesz áru­sítására. Az üllői Kossuth Tsz elnöke példás és határozott intézkedése nyomán a sörös­kocsiról való árusítást betil­totta. Jó lenne, ha azok a gaz­daságok, ahol még nem tették meg, követnék példáját még akkor is, ha egyes tagok nem értenek vele egyet. Nem szabad feledni, hogy a szeszes ital határban való áru­sításának betiltása elsősorban azok érdekét szolgálja, akik nehéz és felelősségteljes me­zei munkát végeznek, akikre e hetekben szinte az egész or­szág szeme tekint! A. Gy. MAI WfSOR Mozik Gyömrő: Hattyúdal. Maglód: Á cár tisztje és a komisszár. Mende: Végre hétfő. Monor: Meztelen vagy. Nyáregyháza: Ny írfal igét. Pilis: Salud Marija I—II. Üllő: Ismét átugrom a pocsolyákat. Vecsés: Porond­parádé. Kiállítás Gyömrői könyvtár: Dózsa- emlé kkiállítás. Élvonalban A kultúra és a sport a köz­élet, a közérzet jelentős része, forrása. Az emberek szívesen beszélnek róla, látogatják a rendezvényeket, kritizálják. Azt hiszem, nem kell különö­sebben részleteznem, mit je­lent kimagaslóan szerepelni a sport, .vagy a kultúra terüle­tén. Néhány évvel ezelőtt sportolóink kényeztettek el bennünket. Szinte minden év­ben ott volt járásunk a Sza­bad Föld Kupa döntőjében, Pilis, Vecsés, majd Üllő révén. Országunk egyetlen járása sem dicsekedhet hasonlóval! Most kimagasló kulturális sikerekről is számot adhatunk. Tavaly a vecsési Jókai-együt- tes jutott be a Rádió feszti­váljának középdöntőjébe, idén pedig, a Ki mit tud?-ok törté­netében először, két járási produkció is döntőbe jutott. Sőt a döntőben is nagyon ko­moly esélyei vannak a monori gimnázium irodalmi színpa­dának és Hegyi Füstös Lász­lónak egyaránt. Több millió tv-néző láthatta és hallhatta járásunk kultúrájának képvi­selőit. Egyre inkább országos hírű­vé válik a maglódi Röpülj páva kör is. A Nagy István képzőművészeti csoportban is több kitűnő művész ad hírt magáról. Öröm, jóleső érzés beszélni erről, tudni azt, nem mara­dunk le, sőt, egyre inkább he­lyet követel a monori járás kultúrája az élvonalban! (szatti) Havi 750 ezer forgalom A pilisi ÁFÉSZ ruházati boltjáról utoljára februárban adtunk hírt, amikor a tető- szerkezet leégett. Az átalakí­tott, újjáépített bolt március­ban nyílt meg újra, új boltve­zetőkkel. Kovács Károllyal, az üzletvezető helyettesével be­szélgettünk. A rövid kis inter­júra az a rendkívüli nyári vá­sár adott alkalmat, amit a pilisi ÁFÉSZ kezdeményezett.. — Ilyenkor félév végén minden kiskereskedelmi egy­ség igyekszik régi áruitól meg­szabadulni és újakat besze­rezni. Nos, mi ezúttal nylon­ingeket, laxtexnadrágot, bébi­holmikat, divattáskákat kíná­lunk vásárlóinknak 40—50 szá­zalékos engedménnyel. — A bolt havi forgalma el­éri a 750 ezer forintot, s azt hiszem vidéki viszonylatban nem rossz. Persze, igyekszünk gazdag választékot kínálni vá­sárlóinknak. — Meddig tart a nyár eleji vásár? Emeletes ÁFÉSZ-központ Hónap végére befejezik az üllői ÁFÉSZ irodaházának külső burkolását. A dekoratív, klinkertéglás épületen Hajdú Endre dolgozik. Péterffy felvétele MUNKÁS Hatalmas új is­kola, előtte park. Gondozott park, rózsák pompáz­nak a nyírott dísz­bokrok között, méltó keretbe fog­lalják a szobrot. Az iskola még új­nak mondható. A szobor régi. Mun­kás — ez a címe. Goldmann Györgynek, a mártírhalált halt vecsési szobrász- művésznek leg­szebb képzőművé­szeti alkotása. A munkás bronzba öntött szobra a vecsési Kun Béla tér legszebb dísze. Vecsés bármelyik közterén szívesen látta volna bárki, mégis itt, ezen a helyen kell állnia, itt és sehol más­hol, itt, ahol az alkotóművész any- nyi ihlető modell­jének mását talál­hatná. Találta... Munkásnegyed, munkásgyerekek járnak itt a szobor előtt reggelente, a napfényes, mo­dern iskolába. Munkások építik itt nem sárfalú, de az idővel is dacolni tudó kő­házaikat. Munká­sok kertjében vi­rul a rózsa, fut a szőlőinda és mun­kások kertjeiben sima arcú, mo­solygós édesanyák ringatják egészsé­ges csecsemőiket. Es itt a téren áll a Munkás, a leg­méltóbb helyen, mintha az alkotó művész ide szánta volna. Amikor alkotta, ökölbe szorult a kéz itt, ahol a Halmy úttól Pest felé annyi pará­nyi féltetős házikó állt. Családok lak­ták több, vagy csak két-három gyerekkel... Pest V aléria-telepéről ide menekült munkások, ökölbe szorult a kéz, a munkás keze ... Gyermekeik az is­kolai „szegény- gyerek-akció” kék flanell, piros virá­gos „egyenruhá­jában” jártak. In­gyen ruha volt. ökölbe szorult a kéz, amely nem tudta megkeresni a gyermekruha árát... Goldmann György megmin­tázta a Munkást. A téren áll a szo­bor, némán, de a kezek, a feje, az egész bronzba me­revedett szobor szól, s mi figyel­jük ... Az épülő házak, a világosságot be­engedő hatalmas ablakok, a lyukas cipőt soha nem is­mert gyerekek, a kertek rózsái kö­zött egészséges csecsemőiket rin­gató vidám édes­anyák, itt a félte­tős házak, a vis­kók helyén. Es épül az óvoda, a park, és másfél millióért a nagy­áruház. Van és lesz tej és kifli, és lesz csokoládé. Majdnem minden­ki elfelejtette már, csak még az öre­gek emlékeznek, hogy volt itt erre­felé viskó, sok kis viskó és a „sze­génygyerekek” kék flanell egyen­ruhája is — volt. F. G. — Július 10-ig. Úgy érzem, idén jó nyaruk van a pilisi vásárlóknak, hiszen aztán jön augusztusban nálunk is a ha­gyományos szezon végi kiáru­sítás. ________________(SZ.) Re pülővel- tanulmányúton A sülysápi ÁFÉSZ több dol­gozója 9 napos repülőkirán­duláson vett részt Bulgáriá­ban és Törökországban. A ta­nulmányi útra, az ÁFÉSZ-ve- zefőkön kívül, a kisvendéglő, az olajkút és két ipari részleg vezetője is elutazott. A kirán­dulás költségeihez a szövetke­zet igazgatósága 50 százalék­ban hozzájárult. A Fekete-ten­ger partján levő üdülőhelye­ken egyebek között az üdítő italok és cukrászsütemények előállítását és értékesítését ta­nulmányozták. A-P EST M EG Y E I HÍRLAP KÜLONKIADA S A XIV. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1972. JÜNIUS 27., KEDD Soron hívül négymillió Gond — 608 kilométer úttal Másfél ezer magángépkocsi — Felújítják a 31-est _ Útmesterség Monoron Köztudomású, rosszak a mo­nori járás útjai. Elég ha csak a járási hivatal műszaki osz­tálya által készített statiszti­kai jelentésbe belepillantunk. Ezek szerint a járás úthálóza­ta (KPM és tanácsi kezelésű együtt) 608 kilométer. Ebből a dabasi és a nagykátai útmesterségnek mindössze 170 kilométer szilárd bur­kolatú út van a kezelésé­ben. Sajnos, a munkájuk ellen sok panasz merült fel az elmúlt években. A kátyúkat betöltik ugyan az úttesteken, de nem döngölik le, így a friss javítás alig pár napig tart csak. Még ennél is rosszabbak a tanácsi kezelésű utak helyze­te. A szilárd burkolatú utak hossza 38, míg a kiépítetlen földutaké 401 kilométer. A MÁVAUT készített egy kimutatást a közelmúltban. Felmérték az autóbuszforgal­mat a járásban. Ezek szerint a monori MÁVAUT-pályaudvar- ra naponta 462 kocsi érkezik. Az összes autóbuszforgalom naponta 936 kocsi. Ennyi ér­kezik, illetve indul az állomá­sokra, állomásokról. De nemcsak az autóbuszok, hanem a különböző gépjármű­vek is rongálják az utakat, A monori járás egykori he­tilapja, a Pestvidéki Hírek 1936. augusztus 1-én megje­lent száma került a kezembe. A címfelirat felett az ára: 1500 Korona. Elképzelhetjük, jó vi­lág volt, ha egy újság ennyi­be került. A gazdasági lerom­lás következtében keletkezett helyzetről a vezércikket a lap főszerkesztője, Tarr Rezső, a monori polgári iskola akkori igazgatója írta, „A hitel rom­lása” címen. Megállapítja, hogy a vevő hitelét veszti minden árusítóval, vállalko­zóval szemben a kereskedelmi morál teljes hiánya miatt. „És mindezek tudatában a fogyasztó alig mehet aggódás nélkül a piacra, üzletbe, vagy iparoshoz, ha becsületes úton szerzett pénzét lelketlen el­adók, vállalkozók rút üzel- meinek áldozatul odadobni nem akarja. Szomorú pedig az, hogy az aggodalom nem fölösleges, mivel az eladók, vállalkozók hitele nagyon gyenge alapon áll, sőt néme­lyik egészen megfeledkezik a becsület hiteléről, mert összes törekvésük odairányul, hogy jövedelmüket tilos és oktalan módon emeljék, hogy tőkét gyűjthessenek.” A cikk példákat is felhoz. Elrontják a hírneves magyar bort, vizezik. „A külföldi veL vők, akik búcsút járni jöttek ide, ma nem is mutatják ma­gukat. Vagy menjünk tehenet venni a vásárba. Tíz közül alig fogunk két igazán borjas tehénre akadni, melynek sa­ját fia volna mellette. A krumpli a zsák derekán majd­nem mindég silányabb, mint a végén. A kukorica, zab gyakran meg van áztatva, hogy súlyosabb legyen. A vaj­ról, tejfölről és tejről ne is beszéljünk. De ki tudná a ke­reskedők, termelők ezer és ezer rafinériáját elszámlálni, melyekkel hitelük rovására élnek.” A negyedik oldalon a hir­detményekből megtudjuk, hogy a tűzifa ára mázsánként 46 ezer Korona, a kadarka pe­dig „gyógybor”, ára 12 ezer Korona. Ehhez sem kell kü­lön kommentár. Egy szomorú hírről is tudó­sít a lap. Egy 16 éves szép monori kislány szerelmi bá­natában marólúgot ivott és meghalt. Más hír: Monor köz­ség két új fúrott kutat kap. Az egyik kút a polgári iskola előtt már készen van, a má­sik fúrását egyelőre abba­hagyták, mert 26 méter mély­ségben a fúró homokrétegre (?) bukkant. Olvashatunk a lapban egy szövetkezeti hírt is. A monori Hitelszövetkezet „közös tulaj­dont képező malmot” épített az Andrássy és Pesti út sar­kán. Az őrlés és darálás meg­kezdődött. Végül sportról is tudósít: a vecsési Testedzőkor „propa­ganda kerékpáros versenyt” rendez. Indulás Vecsés község­házától Üllő községházáig és vissza. Bizonyára úgy vélték, kezdetnek ez is elég. (em) Köszönet - szemetesgödörért A pilisi ÁFÉSZ benzin- és olajkútjának építése még min­dig szünetel! Hogy miért? Er­re az illetékesek mind a mai napig nem adtak választ! /. gödör, amit annak idején kiástak, annyira beomlott már, hogy lassan-lassan csak hol­mi apró-cseprő gödröcske lesz belőle. Jelen pillanatban egy kimustrált falusi ugróbaj­nok is keresztül tudná ívelni minden veszély nélkül. Pardon! Minden veszély nél­kül...? Hát azt nem éppen! Mert, ha véletlenül belepoty- .yar.na a gödörbe, alaposan összevagdosná magát a vödör­számra odahordott éles és rozsdás konzervdobozokkal, törött üveg- és edényfélesé­gekkel. No, lám, az ember benzin­es olajkutat keres, és — sze­metesgödröt talál! Előbb ka­csaúsztató, aztán meg szeme­tesgödör ... ? Ez a gödör va­lami olyasfajta leleményes ta­lálmány, amely évszakonként lényegbe vágó változáson esik 't. Dicsérjük meg érte a pilisi ÁFÉSZ vezetőit. De miközben méltán dicsérünk, ne feled­kezzünk meg átadni a Vatyai utcai lakosság köszönetét sem azor. irányban, hogy e gödör töké.etesen megoldotta régi szemételhelyezési gondjukat. Kakovszky József ma ugyanis a monori járásban másfél ezren rendelkeznek személygépkocsival. A IV. Ötéves tervben 7 millió 870 ezer forintot terveztek a járás útjainak^ építésére és felújítására. Ez még a legminimálisabb Igényeket sem elégítheti ki. Ezért a közelmúltban a járás vezetői felkeresték Kiss De­zső közlekedési és postaügyi miniszterhelyettest, kérve rendkívüli összeget útfelújí­tásra. A látogatás sikerrel járt, 4 millió forintot kapott a já­rás. Ebből az összegből Monor az Ady Endre utca teljes hosz- szában olyan borítást kap, mint a 4-es főközlekedési út. De jut még a 4-esről leágazó vasadi bekötő útra is 500 ezer forint. Ebből az összegből 300 méternyi szakaszon végeznek útfelújítást. Köztudomású, hogy a 4-es főközlekedési utat korszerűsí­tik. Az utóbbi hetekben meg­gyorsult a munka üteme. Eb­ben az évben — a tervek sze­rint — Vecséstől Pilisig befe­jeződik a rekonstrukció. A 31-es (jászberényi) utat is korszerűsítik 1975-ig. A sok kanyar közül jó néhányat „ki­egyenesítenek”, ugyanitt út­padkát is létesítenek. Az utak jobb kezekben lesznek a jövőben. A mo­nori járásban sokáig nem volt önálló útmesterség. Most a Móricz Zsigmond utca elején épül a telep­hely, itt kap helyet a monori űt- mesterség, amely a járás út­jait gondozza majd. G. J. Posta fiók 51. Nem búcsú nélkül mentek el... „A monori Kossuth Lajos általános iskola végzős nyol­cadikosainak panaszáról írt K. Zs. a közelmúltban, meg­jegyezve: „Nem volt okos do­log a végzősöket megfosztani a ballagástól, a szerény kö­rülmények között megrende­zett búcsútól...” Ugyanakkor jótanáccsal szolgál iskolánk­nak, hogy a két véglet közül keressük meg a természetes járható utat. „Ezt kellett vol­na. kellene megtenni” — írta. Mi megtettük. Nagyon ked­ves, szép, bensőséges búcsúz­tatót rendeztünk. Csupán az osztályok körbejárása és a bankett maradt el. Miután színháztermünk korlátozott befogadóképességű, minden szülőt fogadni nem tudtunk, s ezért nem is hívtuk meg őket. Aki eljött — és volt olyan is — meggyőződhetett, hogy is­kolánk végzős tanulói nem búcsú nélkül mentek el! Blaskó Mihály igazgatóhelyettes” SPORT Csík magyar bajnok lett Az utóbbi időben elmarad­tak a várt nagyobb eredmé­nyek az üllői Csik József ré­széről. A magyar atlétika egyik kiválósága mandulamű­téten esett át. A jó olimpiai szereplés érdekében feltétle­nül szükség volt erre, hiszen a gyakori sérülések egyik elő­idézője lehetett betegsége. Természetesen a kiesést pótol­ni kellett — és ez nem ment máról - holnapra. A magyar bajnokság pénteki napja azonban meghozta Csik számára is az első sikert. Első jól sikerült dobása nyomán a gerely 80 méteren túl szállt. Ezzel teljesítette idén is az olimpiai szintet, és mivel sem Németh Miklós, sem Kulcsár Gergely — a régi nagy vetély­társak — nem tudták őt túl­dobni, megnyerte a magyar bajnokságot. Győzelme szép siker, a magyar atlétikai baj­nokság egyik meglepetése volt. Formáját remélhetőleg to­vább sikerül javítani, és talán már a hét végén sorra kerülő magyar—csehszlovák atlétikai viadalon megmutatkozik ez majd további eredményekben. Persze a fő cél az olimpia, Münchenben kell a legjobb formában lennie. A tavalyi helsinki EB-kudarc után Csik József Münchenben szeretné kiköszörülni a csorbát — he­lyezéssel. Az élete első olim­piájára készülő üllői sportem­ber ezért dolgozik, erre tett fel mindent. (szatti) Területi labdarúgó-bajnokság „B" csooort Monori SE— Gyömrő 7:0 (4:0) Monor, 600 néző, vezette Aranyosi (Kozma, Érseki). A Monori SE már, mint bajnokcsapat a következő ösz- szeállí fásban lépett pályára: Kalácsa, Gergely, Hochstein, Zöldi, László K., Simonovics, Petries, Bajkai, Kecskéi, Déri, Kacsándi. (Csere: László S.) A hazai csapat már a 4. percben megszerezte a veze­tést. Petries jó labdát küldött Bajkainak, aki kapura lőtt, 1:0. A következő gól szerzője Petries volt, majd Kacsándi lőtt mellé. Ezután a vendégek sokat támadtak, de kapura nem jelentettek veszélyt. Tóth János jó labdákkal tömte a csatárokat, de a monori véde­lem könnyedén hárított. Az első félidőben még Bajkai és Déri lőtt gólt. Szünet után nem sokkal a gyömrői Gudra hagyott ki nagy helyzetet, senkitől sem zavartatva kapufának lőtte a labdát. A monoriaknak is voltak jó helyzeteik, Bajkai, Kacsándi, majd Kécskei lőtt kapu mellé. A 67. percben szöglethez jutottak a hazaiak, és Bajkai beadását Petries ér­tékesítette, 5:0. A 78. percben a 6., majd a 88. percben a 7. gólt Kécskei rúgta. A vendégcsapatnak voltak fellángolásai, de kapura nem jelentettek veszélyt, egyedül talán Gudra lövései. A hazaiak könnyedén játszadozva érték el a gólokat. Jók: az egész hazai csapat, illetve Tóth János, Kiss és Gudra. Monori ifi—Gyömrői ifi 9:1. A monori ifi csapat is bajnok lett Ugyancsak bajnok lett a járási bajnokságban Monor II. ifi csapata is. Járási bajnokság: Monor II. —Pilis II 4:1. Monor II. ifi— Pilis II. ifi 12:0. Vitéz Imre é Miről írt a Pestvidéki Hírek Régi „szép" idők

Next

/
Thumbnails
Contents