Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-03 / 129. szám

1972. JÚNIUS 3., SZOMBAT rest MEGYEI '%/Círlezp KISTARCSA Vezet a szintetikus kötöttáru Korra, nemre Való tekintet nélkül, világszerte hódít a kötöttáru. Kirakatainkban gazdag választék csábítja a vevőt: pulóverekből, mellé­nyekből, praktikus szetek- ből. Ám mostanában mintha háttérbe szorult volna a gyapjúholmi, átadva helyét a diadalmasan előretörő szinte­tikának. Vajon a divatáramla­ton kívül van ennek más oka is? — Van bizony — világosít fel Szusz János fonalértéke­sítési osztályvezető, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárá­ban. — Mégpedig, hogy a gyapjúholmi exkluzív áru, a szintetikus pedig tömegcikk. 0 És a Woolmark? A „tisz­ta élő gyapjú”, amely nyuga­ton most éli reneszánszát? — A középosztálybeliek körében! A kisember ott is szintetikus kötöttárut vásá­rol. O Kistarcsán nem készül Woolmark-fonál ? — Mivel vállalatunk tagja a Gyapjúipari Nemzetközi Titkárságnak, jogában áll a Woolmark-védjegy használa­tát kérni tiszta gyapjú fona­laira. Néhány, belföldi piacra gyártott fonalunk esetében ezt meg is tettük. Választ még nem kaptunk. Sajnos, a minősítő eljárás annyira hosszadalmas, a minőségi kö­vetelmények ellenőrzése olyan aprólékos és — részünkre — költséges, hogy százszor is meggondolandó: megéri-e? • Térjünk vissza a szinte­tikára. — Fonaltermelésünk 60— 65 százalékát a tiszta szinte­tikus H. B. PAN fonal teszi ki, 15—20 százalékát pedig a szintetikus—gyapjú keverékű Lanacryl típusú fonalak. O És a többi 25 százalék? — Azt részint a tiszta gyap­jú, részint a gyapjú—viszkóz keverékű fonalak adják. • Van-e új gyártmányuk az idén? — Új gyártmányunk nincs, | hanem a bevált H. B. PAN és j a Lanacryl fonalcsalád vá- j lasztékának bővítését, a mi­nőség javítását és a színfej­lesztést tűztük célul magunk elé. Most készült el a szinte­tikus kötőfonalak színkártyá­ja, másfélszer gazdagabb színválasztékban a korábbi­nál: fonalainkat 80 színben tudjuk ajánlani. Ezenkívül, kísérleteket foly­tatunk az úgynevezett nem zsugorodó PAN kötő- és szö­vőfonalak gyártására, a Váci Kötöttárugyárral és a Lakás­textil Vállalattal kooperálva. Az ilyen fonalból kötött vagy szövött kelmék kézzel mos­hatók, nem gyúródnék, vasa­lást nem igényelnek. Rövide­sen sor kerül az alaktartást vizsgáló kísérletekre is. Ha beválik, 1973—74-ben ez az anyag is megjelenik a hazai üzletekben. (nyíri) Tájékoztatás és panasz felvétel Felkészülten megy a félfogadása Nemrégiben vendégeket fo­gadott Gödöllő város taná­csa: Vácról és Nagykőrösről jöttek tapasztalatcserére, hogy tanulmányozzák a városi ta­nácsnál létrehozott tájékoz­tató irodát. A tájékoztató iroda létesíté­sével az volt a tanács célja, hogy mindennap az ügyfelek rendelkezésére állhassa­nak. A tanács két nyugdíjas dol­gozója naponta 8-tól 4-ig fo­gadja a feleket: felvilágosí­tást adnak minden olyan üggyel kapcsolatban, amely a tanácshoz tartozik, tájékoztat­ják az érdeklődőket, hogyan kell eljárni bizonyos esetek­ben, milyen okmányokat, bé­lyegeket kell beszerezni. A tájékoztató irodában pa- naszfelvéteUel is foglalkoznak, jegyzőkönyvet készítenek és az ügyet továbbítják az ille­tékes szakigazgatási szervhez. A tanács tájékoztató iro­dája havonta egy alkalommal a város három nagyüzemé­ben helyszíni tanácskozást tart műszakváltáskor. Ha olyan kérdéssel találkoz­nak, amelyre nem tudnak azonnal választ adni, az ér­dekelt dolgozót írásban érte­sítik. Ezzel nemcsak a vá­rosi, hanem a községi tana- I csők munkáját is segítik, hi­szen a vidékről bejárók, ha előzőleg felvilágosítást kér­nek, lakóhelyükön gyorsab­ban intézhetik ügyeiket. A ta­pasztalatok szerint a tájékoztató iroda bevál­totta a hozzá fűzött remé­nyeket s a kísérleti céllal létrehozott irodát hamarosan véglegesí­tik. Gödöllővel, az agráregye­temmel ismerkedhetnek a te­levízió nézői július 8-án, csü­törtökön este 18 óra 20 per­ces kezdettel a Nyílt nap Gö­döllőn című műsorban. Az agrártudományi egyetem vég­zős mezőgazdasági gépészmér­nökeinek búcsúzását örökíti meg a filmkamera. Szerződés Báccsal Előkészítő az egyetemen A Bács-Kiskun megyei diákklub már másfél éve mű­ködik a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemen. Most a megye és az egyetem között létrejött a szerződés is, amely­nek értelmében az egyetem segíti a pályaválasztás előtt álló fiatalokat, a III. osztályos középiskolás diákok csoport­ját Gödöllőn tájékoztatják a felvételi tárgyak^ ismeret- anyagáról. A szerződésben a megye vállalta, hogy előse­gíti a végzett szakemberek megyén belüli elhelyezkedését és támogatja a kezdők gond­jainak mielőbbi megoldását. ÉPÍTŐ KATÓNAK Nagyszabású munkálatok a gödöllői vasútvonalon Gödöllő és Pécel között nagyszabású vasútépítés fo­lyik néhány napja, a munká­latok során eddig három­ezer köbméter földet moz­gattak meg. A munkavágányo­kon felállították már azokat a vasúti kocsikat, amelyek az építők szállásai, raktárai lesz­nek. Épületet is emelnek, eb­ben helyezik el többek között a konyhát, és a fürdc^. Péce- len elkészítették a felvonu­lási terepet, Gödöllőn pedig az építésvezetőség telephelyét fogják felépíteni. A Budapest—Hatvan vasút­vonalon tmk-munka szerepel a tervekben, s ezután megkez­dődik a rekonstrukció. A Bu­dapesti Építési Főnökség gö­döllői építésvezetősége irá­nyítja a munkálatokat, ame­lyekből részt vállaltak kato­nák is. A szállásokat készítő „elővéd” tagjainak ellátásá­ról az Agrártudományi Egye­tem konyhája gondoskodik, méghozzá közmegelégedésre. Az idén a tervek szerint Isa- szeg és Pécel között talpfa­cserére, sínvándorlás- és hé­zagszabályozásra, kopott sínek cseréjére kerül sor. A munká­latok a közlekedés biztonsá­gát szolgálják. Csiba József Ötvenévesek találkozója ötvenévesek baráti találko­zóját tartják meg szombaton este a bagi művelődési ház­ban. Akik idén töltik be, vágy már betöltötték félszázadik életévüket, feleségükkel és hasonló korú barátaikkal együtt, a fehér asztal mellett ünnepük meg születésnapju­kat. A „félévszázadosokat” ez alkalomból úttörők is köszön­tik. Rókavrdászai, trófea-kiállítás Erdész—vadász találkozó A Gödöllői ta­vasz programso­rozatának kere­tében vasárnap erdész—vadász ta­lálkozót rendez­nek a gödöllői ar­borétumban. A délelőtti műsor­ban meghívásos versenyre kerül sor; tacskók és terrierek versen­genek majd róka­fogásból. Csapat­ban és egyénileg is vetélkednek majd a favágók, akik az isaszegi, gödöllői, valkói és galgamácsái erdészetből érkez­nek. Délután a 200 hektárnyi területű arborétum megte­kintésére invitál­ják a vendégeket, akik megnézhetik az erdő- és vad­gazdaság érdekes trófeakiállítását is. A vendéglátás­ról a Gödöllő és Környéke ÁFÉSZ gondoskodik. A találkozó helyszíne az Isa- szeg felé vezető úton közelíthető meg gépkocsival, Gödöllőről pedig autóbuszokon ér­kezhetnek a láto­gatók. Rossz idő esetén június li­án rendezik meg a találkozót, amely várhatóan a Gödöllői tavasz egyik emlékezetes eseménye lesz. CS. J. Járó kutya Vécelrd A péceli Háziipari Szövetkezet új játéka az elemmel mű­ködő, járó kutya. Hamarosan elkezdődik sorozatgyártása. Urbán Tamás felvétele „A magunk örömére, a község hasznára" Az erdőkertesi énekkarnál Erdőkertes negyventagú da­lárdája nem régi, de annál jelentősebb múltra tekint vissza. Mindössze másfél éve alakultak s e rövid idő alatt is komoly eredményeket értek el, nemcsak az éneklésben, de a község hétköznapi gond­jainak megoldásában is. A kórusalapítás ötlete az iskola szülői munkaközössé­géé volt, sikerült is megnyer­niük az ügynek Zombor Istvánt, aki nemrég került a községbe énektanárnak. Még kabarét is A lelkes, agilis vezető, Zom­bor István tevékenysége nem merül ki az énekszámok be­tanításában. Ha kell, a kórus zenés-táncos műsort ad, sőt erejükből sikeres kabaré­előadásra is futja. A karnagy szép eredményt ért el az énekkar zenei kép­zettségének fejlesztésében is. — Minden próbát egy kis szolmizálással kezdünk — mondja. — Ettől sokan húzó­doztak eleinte, de ma már örülnek, amikor látják, hogy komolyabb műveket is meg tudunk így tanulni. Az ének­kari szerepléseknél is érde­kesebb feladat volt a Görbe tükör című kabaréestünk, amely az egész kórus kollek­tív munkája volt; a versek megírásától a táncok és ze­neszámok betanulásán keresz­tül a hangszeres kíséretig. Az ott kifigurázott hibák, visz- szásságok nagy részét azóta már ki is javították a község­ben. — Pedig nem könnyű itt összeartani az embereket. Máshová járnak dolgozni — leginkább Pestre —, sokan váltott műszakban. Mégsem ritka, hogy férj-feleség együtt énekel a kórusban. Mindenki fontos Ha a családosok számára a napi munka után néha áldo­zatot jelent is, hogy a próbák­ra járjanak, a nyugdíjasok­nak kellemes, hasznos elfog­laltság, kibontakozási lehető­ség. A kórus legidősebb tagja Pálfalvi János MÁV-asztalos művezető volt; most ő az együttes ezermestere, a szín­padot, súgólyukat, lépcsőt maga készíti, javítgatja s bol­dog, hogy tehet valamit a kis közösségért. — Itt mindenki abban igyekszik segíteni, amiben tud — mondja. — A karnagy sze­mélye összefog bennünket, érezteti velünk, hogy szük­ség van ránk, és mi bármit megteszünk a kedvéért. Aki hiányzik a próbáról, ahhoz az utcán is odamegy másnap: hol voltál, miért nem jöttél? A kicsi velük énekli Egyformán lelkesedik min­denki a kórusért és veze­tőjéért is. örülnek, hogy sze­repléseiket a község igényli. Akik itt énekeinek, család­jukba is haza viszik a zene szeretetét, s gyermekeiket is ilyen légkörben nevelik. Sinkó Györgyné is férjével együtt jár a próbákra, nagyobbik fiuk az iskola kórusában éne­kel, s amit otthon tanulnak, azt kétéves kisfiúk is velük énekli. Torossy hászlóné 15 éves lányát nemsokára át­hozza az iskolai kórusból. Az iskola énekkarát is nem­rég szervezte újjá Zombor Ist­ván. Május elsején a községi kórus együtt szerepelt az is­kolásokkal, akik akkor nagyon megszerették a felnőttek kó­rusát. Korda Ágnes Beégefés i ki ad on Allórészek az automata mosógéphez Az ikladi Ipari Műszergyár bercili telephelyén áprilisban hetven dolgozó állt munkába az új tekercskészítő, tekercs­berakó és impregnálórészleg­ben. Az OBOD-állórészeket gyártó szalagon május köze­pi re érték el a százszázalékos teljesítményt. Ezek az állórészek pótol­hatatlan alkatrészei az automata mosógép motor­jainak. Május elsejétől tért rá az üzem a két műszakra, év vé­BORSO - NYUGATI PIACRA Ötödször kiváló Országos rekordok az egyetemi tangazdaságban A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdasága kettős feladatot lát el: gondoskodik az egyetem és a gyöngyösi fel­sőfokú technikum hallgatói­nak gyakorlati képzéséről és, mint nagygazdaság, példamu- ta -an gazdálkodik. Tavaly a tangazdaság ezer­ötszáz dolgozója 34 millió fo­rint nyereséget állított elő. Az eredményekből mindkét ága­zat, a növénytermesztés és az állattenyésztés egyformán ré­szesült. A gazdaság öt kerüle­tében összesen 3687 katasztrá- lis holdon termesztettek kalá­szosokat. Búzából holdanként 27,3 mázsás termést takarítot­tak be, amely jóval túl­szárnyalja az országos át­lagot. Fajtaborsót csaknem 1500 ka- tasztrális holdon vetettek, a termés 90 százalékát értéke­sítették, elsősorban nyugati piacon. Országos rekordot ér­tek el a konzervborsó-ter- mesztésben is, amelyet kizáró­lag a gyáraknak szállítottak. Takarmánytermesztésben a lu­cerna áll az első helyen. Az állattenyésztésben a leg­jelentősebb a baromfitenyész­tés, amely évi 80 millió forint termelési értékkel gyarapítja a gazdaság eredményeit. Hazai és külföldi piacon mintegy 300 ezer szülőpárt Os 15 millió brojlert értékesítettek, elsősorban azonban a ter­melőszövetkezetek és az állami gazdaságok igé­nyeit elégítik ki. Tavaly készült el a 480 koca­férőhelyes sertéstelep is, amelynek betelepítését befe­jezték; 1971-b n 3676 mázsa sertést értékesítettek. A kor­mányprogramnak megfele­lően foglalkoznak szarvas­marha-tenyésztéssel, s meg­kezdték az állatállomány ki­cserélését; kétmillió forint értékben vásároltak magyartarka vemhes üszőt. Kísérletkép­pen bevezették az intenzív borjúnevelést, s ezt a technológiát az idén a teljes állatállományra kiter­jesztették. A gazdaság tavalyi ered­ményeiért ötödször nyerte el a Kiváló vállalat címet. A dolgozók anyagi megbecsülé­sét bizonyítja, hogy 1971-ben az átlagkereset meghaladta a 28 500 forintot, a? egy dolgo­zóra jutó nyereség pedig elér­te a 3800 forintot. s. L gére már ezekből az állóré­szekből ötszáz darabos napi teljesítményre számítanak. A berceliek természetesen örültek az új gyáregységnek, hiszen helyben kaphattak munkát. Szabad szombaton társadalmi munkában dolgoz­tak, 15 ezer téglát tisztítottak meg, hogy mielőbb megindul­hasson a termelés a község­ben. Ennek köszönhető az áp­rilisi próbaüzem, és az, hogy májusban átadhatták a 120 személyes női és a 60 személyes férfiöltözőt. A szállítást könnyíti majd meg a telephelynek a második negyedévben megépülő főút­vonala. Augusztusban kezdi meg a termelést egy 40—50 munkást foglalkoztató forgá­csoló, október közepén pedig az öntöde. Év végére a ter­vek szerint, 250-en dolgoznak majd az ikladi Ipari Műszer- gyár berceli telephelyén. Elmúlt havi tervüket telje­sítették: 2239 OBOD-állórészt szállítottak Ikladra. Májusban azonban már 4500 állórészt gyártottak Bercelen. Gondok, persze, akadnak: az impregnáló beégetőkemen­céjének kapacitása kicsi, nincs arányban a termelt motorok számával. A napi termelés fe­lé; képes csak fogadni, így a többi motort Ikladra kell szál­lítani, és ott beégetni. Egyébként a berceli dolgo­zók vállalták, hogy az egyik munkaszüneti na­pon kommunista műszak­kal támogatják a vietnami nép harcát. Üzemük pedig állandóan, nap­ról napra fejlődik, csinosodik: átadták a fürdőt, jól halad a raktárépítés, és a jövő hónap­ban hozzálátnak az új üzem­rész kialakításához is. T. E. I I Gödöllő a televízióban

Next

/
Thumbnails
Contents