Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
19*2 JÚNIUS 25.. VASÄRNAP “f^fírlöD 7 / Új technika a Győri Vagon* es Gépgyárban Részlet az új ko vácsolóüzemből. Számos szakmában nagy gond az utánpótlás. Ezek közé tartozik a gépipar egyik legfontosabb ágazata, a kohászat, ennek is két jelentős szakmája: az általános és középiskolában végzettek közül kovácsnak és öntőnek alig jelentkeznek. Pedig mind a két szakma rendkívül izgalmas, szép és érdekes. A kohászat elnéptelenedésének oka a rendkívül gázos, füstös levegő és az egészségre ugyancsak ártalmas nagy hőség. ^ Ám az lgazsághoc'áz is hozzátartozik, hogy a kohászattal szembeni meggyökeresedett tévhitre támaszkodik a kritika. Sajnos, kevesen tudják, hogy a magyar kohászatban is egymás után épülnek az olyan kovácsoló- és öntőüzemek, ahol a korszerű hideg üzemekhez hasonló munkafeltételek valósulnak meg. Elektromos hevítés a kovácsodban Győrött a Magyar Vagon- és Gépgyárban a közúti járműprogram keretében új kovácsolóüzem létesül. A nagyrészt csehszlovák (Makima) kováesológépsorok mellett már nincs olaj-, gáz, és széntüzeléses kemence. Kovácsolásra, illetve préselésre az acélt elektromos indukciós hevítőkben melegítik. Az elektromos indukciós hevítőbetétek kiképzése olyan, hogy az acél izzitá- sa közben a műhely levegője alig szennyeződik, melegszik. A csehszlovákiai kovácsoló berendezések háromszor-négyszer termelékenyebbek a hagyományos sajtológépeknél. Az is előnye a korszerű technikának, hogy lényegesen pontosabban, kisebb ráhagyásokkal dolgozik. A Magyar Vagon- és Gépgyár új kovácsoló üzeme technikai eszközeinek beruházására eddig 140 millió forintot költöttek. Jelenleg a beruházás második ütemét valósítják meg, amelynek költsége 77 millió. Az összesen 217 millió forintos új kovácsoló gépporok korszerű munka- és gyártástechnológiai körülményeket teremtettek a magyar járműprogram megvalósításához. A kovácsoló szakmánál is jobban idegenkednek a vas- és fémöntéstől. Hazánkban jelenleg alig néhány százan sajátítják el e nagyon szép szakmát. Pedig, ha valamire, úgy az öntő szakmunkások pótlására, gyarapítására ugyancsak nagy szükség van. A korszerű, jó szakmunkásokkal rendelkező kohászat nélkül el sem képzelhető a modem gépgyártás. E probléma megoldása nem történhet másképpen, csak úgy, hogy az öntödei munka- körülményeknek is lépést kell tartaniuk a korszerű műszaki és egészségvédelmi előírásokkal. Légszabályozás az öntödében Tény, hogy a hagyományos formakészítés, öntés, tisztítás egyaránt nagyon nehéz és egészségtelen fizikai munka. Nagy hátránya, a „klasszikus” vas- és fémöntésnek, hogy egyenletes, jó minőséget ritkán tud biztosítani. Ezért volt szükséges, hogy a Magyar Vagon- és Gépgyár új öntödéjét koruny követelményeinek megfelelően építsék fel. Az 1969-ben megkezdett beruházás kezd kibontakozni. Az öntőcsarnok építése befejezéshez közeledik. Megérkeztek az első formázó-, öntő- és tisztító- gépsorok. A 750 millió forintos beruházással készülő új öntödét magyar, lengyel, NDK, jugoszláv és NSZK technikai eszközökkel rendezik be. Milyen is lesz a MVG új, évenként 18 ezer tonna teljesítményű acélöntödéje? A hő- és légelszívó berendezés megfelelő üzemi klímát alakít ki. A légkondicionáló berendezés nemcsak egyenletessé teszi a hőmérsékletet, hanem a levegő tisztaságát is elvégzi. A fizikai munkát csaknem teljesen kiiktatják. A szállítást, ahol lehetséges, gépesítik. A homokkeverést, -formázást automatizálják. A munka biztonságos végzéséért a csarnokba az öntőüstök, folyékony acéllal, a felső pályán érkeznek. Az öntőformák görgősorokon jutnak az üstök alá. Nagyon lényeges újítás, hogy az öntvények tisztításánál emberi közvetlen beavatkozásra nem lesz szükség. A modern, hidegüzemhez hasonló munkahelyet kialakító új öntödében a termelékenység legalább háromszor nagyobb lesz, mint a jelenlegi. A beruházási program szervezői, a gyár műszaki vezetői okkal bíznak abban, hogy amint az új kovácsolóüzem ben, ugyanúgy a leendő — 1973-tól termelő — korszerű öntödében is lesz elegendő szakmunkás. RZ ENERGIAIPAR ÓRIÁSAI Az energiatermelő berendezések állandóan fejlődnek, korszerűsödnek. Egyre nagyobb teljesítményű gőzturbinák kifejlesztésén fáradoznak a konstruktőrök. A gazdaságossági számítások ugyanis azt mutatják, hogy minél nagyobb egy turbina, annál kisebb a fajlagos építési, fémfelhasználási és áramtermelési költség (pl. egy 800 megawattos turbinacgység építése sokkal gazdaságosabb, mint négy darab 200 megawattosé). A kapacitás és rentabilitás fogalma elválaszthatatlan az energiaiparban a magas hőmérsékletű és nagy nyomású gőz alkalmazásától. Ma már olyan nagy szilárdságú acélokat készítenek, amelyek a 210 atmoszféra légköri nyomásnak és az 500—570 Celsius fokos üzemi hőmérsékletnek is tartósan ellenállnak. Semmi akadálya tehát annak, hogy 500, 800, sőt, 1000 megawattos turbinákat építsenek (az utóbbiból három elég lenne, hogy Leningrádct bőségesen ellássa villamos árammal). Ezek a turbinák a nagy szénlelőhelyek közelében épülő „szupererőmüvek” számára készülnek. A kép egy 500 megawatt teljesítményű gőzturbina forgórészének megmunkálását mutatja a Leningrádi Fémművekben. BEKAPCSOLÓDUNK... A hírközlés fejlesztése igényli az ürtávközlő rendszerhez való csatlakozást. Hazánknak az interszputnyik szerződéshez történt csatlakozása után meg kell teremteni az űrtávközlésbe való bekapcsolódás műszaki előfeltételeit, hogy a televiziós műsorátvételre, a távbeszélő és telex kapcsolatok bővítésére, illetve ezek megbízhatóbbá tételére alkalmazni lehessen a műholdakon átmenő távközlő utakat. A Postakísérleti Intézetben most készült el az a mérőberendezés, amelynek segítségével a műhold vételére szolgáló vevőállomás telepítésére számításba jövő helyek a zavarmentességét ellenőrzik. Geológiai modell — műanyagból A bányászati munkafolyamatoknak a földrétegekre gyakorolt hatását újfajta módon tanulmányozzák a laboratóriumokban az angol geológusok. Poliuretán-gumi anyagból elkészítik a művelésre kerülő bányászati körzet modelljét, s ebbe az ún. fotoelasztikus modellbe apró lyukakat fúrnak, a tervezett munkának megfelelő elosztásban és arányban. Ezek a lyukak természetesen túl kicsik ahhoz, hogy az általános feszültségeloszlást létrehozzák, de egy speciális Polaroid ernyő és mikroszkóp alkalmazásával a feszültségtartományok és irányok megállapíthatók, mérhetők. amint az a képen is látható. ANALÍZIS - PERCEK ALATT A modem ipar elképzelhetetlen az anyagok minőségét, összetételét nagy pontossággal megállapító eljárások és a feladatokhoz rendelt korszerű műszerek nélkül. Ezek sorában fontos helyet foglalnak el a gázkromatográfok. A gázkromatográfia a mintegy két és fél évtizeddel ezelőtt kibontakozott tudományos-technikai forradalom szülötte. Szinte valamennyi gáz, folyadék és igen sok szilárd anyag meghatározására alkalmas. Jól megfelel a szakemberek azon igényének, hogy minél több vegyületet, minél pontosabban és lehetőleg minél rövidebb idő alatt azonosíthassanak. A gázkro- matográf működése azon a felismerésen alapszik, hogy bizonyos folyadékokban különböző minőségű gőzök (gázok) nagyon eltérő mértékben oldódnak. A gázkromatográfiának az is nagy előnye, hogy csak kis mennyiségű minta kell hozzá, amit a képen látható módon „táplálnak be” a készülékbe. TECHNIKA Szuperkábel E HETI TUDOMÁNY- ECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN AZ IPARI KUTATÁSOK LEGÚJABB EREDMÉNYEIVEL KÍVÁNJUK MEc iS .ÉRTETNI OLVASÓINKAT. A KOHÁSZATTÓL AZ ENERGIAIPARON ÁT, A • BÁNYÁSZATIG, A LEGKÜLÖNBÖZŐBB TERÜLETEK KUTATÁSAI KAPTAK HELYET EZEN AZ OLDALON. Az első telefonkábelt 1956-ban fektették le az óceán fenekére Anglia és Üj-Fundland között. A korábbi tenger alatti kábelek csupán távirati jelek átvitelére voltak alkalmasak. Az elmúlt másfél évtized alatt hatalmas fejlődést mutatott fel az átviteltechnika, s ebben nagy része volt az egyre korszerűsödő kábelgyártásnak. A mai tenger alatti kábelek már több száz kapcsolást tudnak teljesíteni egyidejűleg. A képen látható ún. koaxiális szárazföldi kábel acélköpenyén belül 18 „ér" található. Az angol posta ezzel a „szuperkábellel kapcsolja össze Londont és Birminghamet. A kábel része lesz annak a rendszernek, amelyen egyszerre csaknem százezer (!) telefonkapcsolatot lehet majd létesíteni. A kábelen nemcsak telefonbeszélgetés, híjnem adatok, tv-ké- pek, vagy akár e három kombinációja is továbbítható lesz. Jóllehet, a távközlő műholdak megjelenése bolygónk égboltján merőben új helyzetet teremtett a hírközlésben, a kábeles átvitel fejlődésére ez aligha lesz számottevő hatással. Csőbakötés üzem közben Gyakran szükségessé válik, hogy becsatlakozzunk az éppen működő fűtő-, víz- vagy gázvezetékbe. Meg lehet-e ezt úgy oldani, hogy ne zárjuk le a vezetéket, s ne hagyjuk hosszabb-rövidebb időre víz, gáz vagy fűtés nélkül a vállalatokat, intézményeket, lakásokat? Egy szovjet mérnök találmányával megoldható a feladat. A majdani becsatlakozás helyére a fővezetéken már jóelőre felhegesztenek egy hármas elágazású csőcsonkot. A vízszintesen mutató ágra hozzácsatlakoztatják a bekötendő csővezetéket, a fölfelé irányuló karimás csonkra pedig felerősítik azt a vágószerszámmal ellátott készüléket, amellyel alkalmas pillanatban a fővezeték falát átnyitják. E készülék visszatartja a folyadék vagy a gáz nyomását mindaddig, amíg a nyílást, amelyen a vágószerszámot bedugták, el nem zárja a csőcsonk belsejébe korábban behelyezett szelep. A vágószerszám kiemelése után a nyílást kívülről behegesztik.
