Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
1972, JÜNIUS 25., VASÁRNAP rtsi MEGYhl ^Mírltui Jóízű beszélgetés - harminc fok fölött Jó dolog kötetlenül, minden hivatalos formaság nélkül beszélgetni a megye vezetőivel a szűkebb pátria eredményeiről és gondjairól. Ez történt az elmúlt napokban — mint hírt adtunk róla — Ráckevén, ahol a dabasi és a ráckevei járás megyei tanácstagjai beszélgettek, s ha úgy adódott, vitatkoztak dr. Mondok Pállal, a megyei tanács elnökével és Arany Istvánnal, a megyei tanács vb-titkárával. Örvendetes adatok A több órás eszmecserén kiderült, mindkét járás nagyot lépett előre az elmúlt esztendők során s ezen belül is a jelenlegi ötéves terv eddig eltelt másfél esztendejében. Szigethalmon például óvoda, ABC- áruház, kenyérbolt, benzinkút épült és kétmillió-kétszázezer forintot költöttek útburkolásra. Dunaharaszti gimnáziummal, orvosi rendelővel, óvodával és politechnikai műhellyel gazdagodott. Szigetújfalun elkészült az új művelődési ház. És a közeljövőben is sok új létesítmény felavatására kerül sor mindkét járásban. Gyálon nyolctantermes iskola és kétcsoportos óvoda, Dunaharasz- tin ABC-áruház átadását tervezik még az idén. Sziget- szentmártonban törpevízmű és ABC-áruház, Halásztelken iskola épük És sorolhatnánk még hosszan mindazt, amivel gazdagodott vagy a közeljövőben gazdagodik a megyének ez a két déli járása. Megint az ATEV Természetesen nemcsak az eredmények kerültek szóba, hanem a gondok is. Egy-egy település gondjai, de legfőképpen olyan gondok, amelyek sok községben általánosíthatók vagy éppen sok faluban éreztetik hatásukat. E területnek az egyik ilyen közös gondja változatlanul az ATEV, vagy akik így nem ismerik: az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. Pessuth Ambrus, Tököl megyei tanácstagja kezdte: — A bűz néha már kibírhatatlan. A KÖJÁL ugyan bünteti a gyárat, ennek ellenére az állati hulladékot változatlanul nyitott kocsikon szállítják, elképzelhető, hogy mit jelent ez harminc fok feletti kánikulában. Illés László, Szigetcsép, Szigetújfalu és Szigetszentmárton megyei tanácstagja folytatta: — A bűzt mindhárom faluban érezni. Amióta működik a gyár, rengeteg a légy, amely megfertőzheti a bogyós termésű gyümölcsöket. A bűz és a légyinvázió miatt évről évre nő a parlagföldek száma mindhárom község határában. Vé- dő-erdősávot kellene telepíteni ezen a területen. Az talán valamit segítene. Dr. Mondok Pál: 1971 - mérlegen A tavalyi költségvetést, annak zárszámadását tárgyalta az ország- gyűlés, más szóval a gazdálkodásról tanácskoztak a képviselők. Eltekintve a szokástól és a technikai kényszerűségtől — hogy ugyanis csak bizonyos idő eltelte után állnak rendelkezésre teljes összefüggésükben a szóban forgó tények s számítások —, külön haszna és érdekessége is van a visszatekintésnek, csaknem fél esztendő eltelte után: a távlat. Mit mutat a zárszámadás? Erőfeszítéseink eredményei nagy jelentőségűek és jórészt kézzelfoghatóak. A nemzeti jövedelem emelkedésének és a gazdasági növekedésnek erősbödő üteme, még inkább az a tény, hogy mindez elsősorban a javuló termelékenységből, a [ hatékonyabb gazdálkodásból származott, — a legfontosabb tényezők. Ennek megfelelően, sőt részben ezt meghaladó mértékben nőtt a fogyasztás és a felhalmozás. És növekedtek, mégpedig a tervezettnél nagyobb arányban, az állami költségvetés terhei. A lakosság jövedelmeinek a tervek szerint megvalósult növekedése, a foglalkoztatottság stabilitása, a végrehajtott béremelések az egészségügyi és oktatási dolgozóknál, az intézmények hálózatának és színvonalának javítása ugyanezeken a területeken, több új lakás, mint amennyire számítottunk, és nem utolsósorban a színvonalas áruellátással alátámasztott kereskedelmi forgalom, amely ismét tekintélyes mértékben nőtt — a lépten-nyomon közvetlenül is tapasztalható, jóleső eredmények. Még akkor is, ha egyikükhöz is, másikukhoz is kapcsolódhat egy bizonyos „de”, hogy tudniillik, kívánatos lett volna itt is, ott is netán többet, jobbat, szebbet elérni. C sakhogy már az is, ami történt, amivel tagadhatatlanul ja- ' vult az élet nálunk, további terheket rótt az állam- háztartásra, mégpedig olyan időszakban, amikor az számottevő nehézségekkel küzd. Hogy tisztán lássunk: a költségvetési bevételek jelentékeny hányadát tudatosan fordítjuk a termelés, a külkereskedelmi forgalom és a lakossági fogyasztás támogatására, közben azonban, akaratlan, nem gazdaságos tevékenységek is dotációban részesülnek, ahelyett, hogy ezek kiszorításával, s a gazdaságos produkció bővítésével, nagyobb mértékben növelhetnénk az ország és a költségvetés bevételeit. A bevétel kevesebb, a kiadás több a vártnál, innen a tervezettet meghaladó költségvetési hiány. Márpedig nem véletlenül hangsúlyozta a pénzügyminiszter az országgyűlés előtt: tartósan nem oszthatunk el többet, mint amennyit megtermelünk! T ermészetesen, a kormány hathatós intézkedéseket tett, és az elmúlt fél év már javuló irányzatot mutat. Lassan csökken a beruházási feszültség, határozott javulás jeleit mutatja a külkereskedelmi forgalom, és szerencsére, egyre mérséklődnek a gazdaságtalan termelés lehetőségei is. Bár alighanem ezen a téren a legnehezebb kikényszeríteni a fordulatot. Pedig már az is igen jó eredményeket hozna. ha mind több és több vállalat foglalkozna nagy figyelemmel a meglevő termelőkapacitások lehetséges jobb kihasználásával, ahelyett, hogy mindenáron a külsődleges bővítés, terjeszkedés illúzióit kergeti. Mindez objektív intézkedések kérdése egyrészt — amilyenek már történtek és továbbiakra is lehet számítani —, másrészt azonban szubjektív tényezők, tehát az emberi magatartás függvényei, s ezt sohasem szabad figyelmen kívül hagyni. G azdaságirányításunk reformja — végül is ezt bizonyítja a múlt évi gazdálkodás elemzése — lehetőséget nyújt a külső, nemzetközi piaci tényezők figyelembe vételére, a szocialista országok gazdasági együttműködésének jobb kihasználására, és belső gazdasági tartalékaink felszínre hozására, ide értve az ember: tevékenységben, magatartásban rejlő nagy tartalékokat is. B. J. — Az önök gondja a mi gondunk is. Még a Duna túloldaláról, Százhalombattáról is érkeznek hozzám levelek — ATEV ügyben. Ezen sajnos nem segít az a birtokomban levő miniszteri levél, amely szerint a gyár, teljes üzemelés mellett, mindössze ötszáz méteres körzetben okozhat minimális levegőszennyeződést. A KÖJÁL hatásos intézkedésére eddig annyit sikerült elérni, hogy végre zárt helyen tárolják a feldolgozásra kerülő állati hulladékot.' Pillanatnyilag csak annyit Ígérhetek, hogy rövidesen újabb vizsgálat indul ebben az ügyben. Napirenden tartják A másik közös gond: a községek jelentős része csekély fejlesztési összeggel rendelkezik, nem egy esetben mindössze évi nyolcvan-százezer forinttal. Ennyi pénzből pedig jelentősebb beruházásba aligha kezdhetnek. S ami ezzel kapcsolatos: ennek a vidéknek sok települése beletartozik az agglomerációs övezetbe. Gyál- Felsöpakony községnek például nyolc esztendővel ezelőtt mindössze hétezer lakosa volt, ma pedig tizenhétezer! Ha ma felépül is egy új iskola, két- három év múlva újabb iskolát kellene ugyanott építeni. Ugyanakkor a lakosság növekedésével nem nő a község bevétele. mivel az új házépítők tizenötéves adókedvezményt kapnak. Szigethalom községben például két esztendővel ezelőtt épült új, hattantermes iskola, de szeptembertől már négy első osztályt kell indítani, annyi a gyerek. Vagyis: újabb tantermek kellenének. Szigetcsé- pen, Szigetújfalun és Sziget- szentmártonban a trafóállomások már nem bírják a megterhelést, pedig még jelentős villanyhálózat-bővítésié lenne szükség. Dunaharasztin a 2. számú iskola is tanterem- hiánnyal küszködik. A megyei tanács elnöke és vb-titkára szorgalmasan jegyzetelt. Azonnali megoldást egyikük sem ígért, de az elmondott gondok elemzését, számontartását igen. Egy dologban azonban nyomban segítettek. Dunaharasztin a magánépületben levő, aládúcolt könyvtár ügyében a megyei tanács elnöke háromszázezer forint azonnali segélyt ígért — házvásárlásra. Bár odakinn, a ráckevei utcákon harminc fok körüli hőmérséklet volt, mégsem bánta meg senki, hogy ezen a rekke- nő nyári délutánon részese lehetett ennek a beszélgetésnek. Prukner Pál Dél-Pest megye centruma lesz Beszélgetés Kürti Andrással, Cegléd tanácselnökével, munkaerőhelyzetről, beruházásokról, lakásprogramról Cegléden az 1971-es népszámlálás adatai alapján 38 ezren Laknak. Előzetes számítások szerint 1985-re — amikorra a város középfokú központtá növi ki magát — 42 ezerre, 2000-re pedig 48—50 ezerre növekszik a lélekszám Cegléd a jövőben Dél-Pest megye centruma lesz, ezt földrajzi fekvése, természeti és köz- gazdasági adottságai indokolják. Az 1960-as években többen dolgoztak a mezőgazdaságban, mint az iparban, 1971- ben több mint 8 ezer ember kereste kenyerét a gyárakban, üzemekben, míg alig 5 ezren végeztek mezőgazdasági munkát. A hetedik évszázadába lépett alföldi város iparfejlesztési koncepcióiról, munkaerőhelyzetéről készítettünk interjút Kürti Andrással, a városi tanács elnökével. O Néhány szót a III. ötéves terv időszakáról. Hogyan alakult a foglalkoztatottság, az ipartelepítés Cegléden? — Az elmúlt tervciklus- ban új ipartelepítés nem történt. Inkább a meglevő üzemeket bővítették, korszerűsítették — több mint 170 millió forint értékben. Megközelítően 90 millió forintot fordítottak a termelés bővítésére. Főleg a gépipari és az építőipari ágazat fejlődött. Az ipari termelés az elmúlt tervidőszakban 38 százalékkal nőtt. Az említett számok bizonyítják: lehetővé vált, hogy az iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok helyben találjanak munkát, a korábban nem dolgozók — főleg nők — elhelyezkedhessenek, a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő átáramolhasson az iparba, és csökkenjen az elvándorlás a fővárosba vagy más ipari városokba. Az építőiparban és a vasipari szakmákban nagy a munkaerőhiány, s ez azt eredményezte, hogy a fluktuáció, az üzemek közötti munkaerővándorlás, s bizonyos mértékben a munkaerő-csábítás az utóbbi esztendőkben megnőtt. 9 Űj munkaerőként leginkább tehát a fiatalokra és a nőkre lehet számítani. Hogyan gondoskodnak részükre kedvező munka- 1 ehetőségekről ? — A végzett fiatalok elhelyezkedésének alakulásában szerepet játszik a főváros és más, iparilag fejlett városok közelsége. A korábbi években a ceglédi ifjúság máshol keresett munkát. Az okok: a kedvezőtlen elheÚJBURGONYA - EXPORTRA lyezkedési lehetőség, a lakáshiány és más szociális feltételek hiánya. A fiatalok letelepítéséhez szükséges feltételek megteremtésén túl jobban kihasználjuk a szakmunkásképzés lehetőségeit: az új tíztantermes intézetben. Az iparitanuló-képzés- ben növelni kell a leánytanulók arányát. A munkaképes korú, de nem foglalkoztatott nők száma a városban: 4600. Közülük mintegy 2000 asszony és lány munkájáról kell a közeljövőben gondoskodni. Bevonásuk az iparfejlesztés szempontjából hasznos, de ugyanakkor gond is. Szakképzetlenek, többségük alacsony iskolai végzettségű, sokan külterületen élnek. A könnyebb munkához vonzódnak, ami egyben jobb munkakörülményeket is biztosít. Akadályozza elhelyezkedésüket az óvodai és bölcsődei helyek hiánya — ennek ellenére üzemeink még egyetlen saját óvodai és bölcsődei hellyel nem rendelkeznek! G Hol kaphatnak munkát a mezőgazdaságból kikerülők és a Ceglédre ingázók? — Az elmúlt tervciklusban olyan sok volt a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő, hogy elhelyezkedésüket csak úgy lehetett megoldani, hogy a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemágaikat fejlesztették. /Több mint 500-an dolgoznak most ezekben az üzemágakban. A város vasúti és autóbusz- közlekedése jó, s ez tovább javul a korszerűtlen kisvasutak felszámolásával, mert helyettük sűrített autóbuszjáratok közlekednek. Legtöbben a nagykátai járás déli részének községeiből, valamint Csemőről, Nyársapátról, Törteiről járnak be Ceglédre dolgozni. A negyedik ötéves terv iparfejlesztésében ezekre az ingázókra is számítunk. • Hogyan alakulnak az ipari beruházások a negyedik ötéves tervben? — A helyi üzemek, az ide települő hordógyárral együtt több mint 500 millió forintot fordítanak beruházási célokra. Számításaink szerint az iparban foglalkoztatottak száma 1975-bén eléri a tízezret. Munkaerőmérlegünk adatai szerint ..azonban további szabad munkaerővel kell számolnunk. Az elhelyezkedési lehetőségeket elsősorban a helyi üzemek fejlesztésével, másrészt a fővárosból idetelepítendő gyáregységekkel lehet megoldani. Tekintettel arra, hogy főleg női munkaerőről van szó, a gépipar és a műszeripar telepítése indokolt. • Az idén mire összpontosítja a város a beruházásait? — A városfejlesztés két legjelentősebb programja a lakásépítés és a kommunális ellátottság javítása. • Hol épülnek az új lakások? — A Jászberényi út mellett, amelyet ma Kozma Sándor utcának hívnak, három toronyházat épít a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezekben a tízemeletes épületekben összesen százötven lakást adnak át még az idén. A lakásokat távfűtéssel melegítik majd, ezért hőközpontot kell telepíteni arra a részre. Minden épületben hidrofor lesz, tehát senkinek nem okoz majd gondot a vízellátás. • Más lakásépítkezések? — A Táncsics Mihály utca' sarkán tizenöt lakásba költözhetenek be az új lakók. Folyamatban van a Marx Károly utcai OTP-ház építése, a Kölcsey téren még az idén hozzáfog a Ceglédi Építőipari Vállalat kilencvennyolc állami lakás felépítéséhez. Kilencvenkét lakás alapozásához kezdtek a Széchenyi úton, ezeket az OTP értékesíti. A Rákóczi út és a Szövetség utca sarkán ötvennégy lakásos épületet emelnek. • Melyek a legjelentősebb kommunális építkezések? — Ebben az évben elkészül, harmincmillió forintos költséggel a korszerű szennyvíztisztító telep. Kilencszáz- ezer forinba került az új Gerje-híd. A Szücs-telepen, a város új ipamegyedében, megépült a bekötő út kétmillió forintért. Négy-ötezer négyzetméter alapterületű járdára futja a meglevő pénz. Elsősorban a város peremén élő embereket érinti a vízvezeték-hálózat bővítése, újabb tucatnyi utcában fektetik le a csöveket. 6 Mivel gyarapodik Cegléd jövőre? — Még az idén megkezdik a Bács megyei építők a százhatvannyolc diákot befogadó középiskolai kollégium építését. Hozzáfogunk a százszemélyes óvodához, illetve a hatvanszemélyes bölcsődéhez. Jelentős a városban a családiház-építés. — A város lakói a Dózsa- ünnepségek előkészületei során szép példáját adták a társadalmi összefogásnak. Önzetlenül sok társadalmi munkát végeztek. Városépítő terveink megvalósulásában is számítunk a lakosságr ra. Júliusban jelenik meg a Társadalmi Szemle kettős száma A Társadalmi Szemle kettős száma az idén előbb jelenik meg. A párt elméleti és politikai folyóirata — a hagyományos augusztus-szeptemberi (8—9-es) szám helylett — most 7—8-as, július-augusztusi számként július második felében kerül az előfizetők, olvasók kezébe. Ez a szám vezető helyen közli Aczél Györgynek, a Központi Bizottság június 14-i ülésén elmondott előadói beszédét az állami oktatás helyzetéről és feladatairól. Alsónémedi határában szedik az újburgonyát. Juhász Kálmán családja 50 mázsás átlagot vár holdanként. A zsákokba csomagolt áru az NSZK-ba indul. Urbán Tamás felvétele Vevőre várnak a traktorok Kedvezőnek látszik a gépelláíás A betakarítási szezon előtt nincs hiány traktorokból, szállítóeszközökből az AGRO- TRÖSZT-nél. A nagy nyári munkákra a kereskedelem is felkészült: minden eddiginél nagyobb és választékában is gazdagabb június közepén a traktorkínálat. A gazdaságok ebben az évben június 10-ig 3422 erőgépet vásároltak, ezeket a betakarításnál már fel is használják. A raktári készletek további vásárlásokat tesznek lehetővé. Az országos összesítés szerint több mint 1800 traktor vár eladásra a telepeken, tehát jut azoknak a gazdaságoknak is, amelyek csak most gondolták meg magukat, és közvetlenül a szezonmunkák előtt gyarapítják gépállományukat. A kereskedelem az U—650 jelzésű román traktorra árengedményt ad; 20 százalékkal olcsóbban szerezhetik be a gazdaságok ezt a 65 lóerő teljesítményű traktort. A traktorvontatású pótkocsikból is bőséges a kínálat, a raktárakban még 900 pótkocsi vár vevőre.
