Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
1972 JÜNIÜS 24.. SZOMBAT ""'Zjfírlan 3 Új törvény a bíróságról és az ügyészségről jelentkező negatív jelenségek elleni határozott fellépésről, t ^után a lakáselosztás és a lakásbérlet, valamint a lakbérek új rendszerének kialakítása tárgyában 1971 derekán hatályba lépett új jogszabályokról. az üzemi balesetekből és a foglalkozási betegségekből eredő jogvitákról. Felszólalása végén a Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta: — Számadásunk egyben készülődés is az elkövetkező időszak feladatainak megoldására. Népi demokráciánk állami, gazdasági és társadalmi rendjének, nemkülönben az állampolgárok jogainak és törvényes érdekeinek következetes bírósági védelme újabb és újabb erőfeszítést. sok-sok hozzáértést és tudományos igényű munkaszervezést igényel. Meg kell birkóznunk azzal a feladattal, amelyet a két új kollégiumnak: a gazdasági kollégiumnak és a munkaügyi kollégiumnak a Legfelsőbb Bíróság szervezetébe való beépítése jelent. A gazdasági döntőbizottságok és a területi munkaügyi döntőbizottságok megszűnése, feladataiknak a bíróságok által történő átvétele szükségessé teszi c . ítélkezési gyakorlat egységének biztosításáról való fokozott gondoskodást, ami nagy r .értékben megnöveli az elvi irányítás súlyát, a vele szemn joggal támasztható elvárásokat. — A törvényesség és az igazság eszméjének gondozása, a kíméletlen harc minden «.áros jelenség ellen, rend- k'vül felelősségteljes, s egyben megtisztelő feladat. Az ezzel járó terhet örömmel vállaljuk, s nem csökkent kitartással munkálkodunk az alkotmányban és a most megalkotandó bírósági szervezeti törvényben megszabott feladatok egyre magasabb szinten való teljesítésén. Dr. Szénást Géza beszéde — Az ügyészségről szóló törvény — a tanácstörvénnyel és a bíróságokról szóló törvénnyel együtt — ama törvényeink közé tartozik, amelyek előkészítését az alkotmány írja elő, s amelyek az alkotmány egy-egy fejezetének végrehajtását szolgálják — kezdte felszólalását dr. Szénást Géza legfelsőbb ügyész. — A szocialista ügyészségre vonatkozó szervezeti és működési alapelvek a következők: a helyi szervektől független, centralizált szervezet; a tör- vénysségi felügyelet körébe tartozó szervek tevékenységébe való operatív beavatkozás tilalma; a törvények egységes és jogpolitikai elvekkel összhangban álló értelmezésének elősegítése; valamint az ügyészekkel szemben támasztott magas szakmai, erkölcsi és politikai követelmények. A továbbiakban a legfőbb ügyész elmondta, hogy a törvényjavaslat szerint az ügyészek a legfelsőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat nekik. A rendelkezéssel is biztosítják, hogy az ügyészi szervezeten belül egységes jogszabály- értelmezés és jogpolitikai szemlélet érvényesüljön. Az ügyészség és a helyi szervek kapcsolatának pozitív oldalaként említette, hogy az ügyészségek a törvényességi felügyelet ellátása során segítik a tanácsokat, valamint más jogalkotó és iogalkalmazó szerveket. Az ügyészség — s ezen belül a nyugati export értéke már másfélmillió dollárt tesz ki. Hadd tegyem hozzá: mindezt a tavalyi haÉdes István sonló import mellett! Minket szerencsére nem érint a beruházási stop: Gyomron 1975-re negyvenmillió forintért felépül a lakkgyanta- gyár. Jelenleg is gyártjuk már ezt a nyugaton igen kelendő alapanyagot, ebből az idén 700 ezer dollár bevételt tervezünk. 1975-re azonban ez a gyáregység már évi kétmillió dollár értékű terméket állít elő. A fejlődésről számol be Góg Mátyás, a Herceghalomi Kísérleti Gazdaság igazgatója is. — Minket azért nem érint a beruházási stop, mert teljes egészében a saját anyagi erőnkből épül takarmánykeverőnk, amelynek építési és hangsúlyozta Szénási Géza —, természetesen a jövőben sem vállalhatja magára más szervek feladatait és felelősségét a jogszabályok megtartása és megtartatása terén. Saját munkaterületén minden szerv maga legyen a törvényesség első számú őre és felelőse. Az ügyészi szervezet legutóbbi kétéves munkájáról beszámolva, Szénási Géza elmondta, hogy az említett időszakban az ismertté vált büntettek száma a korábbiakhoz képest emelkedett, de számottevő növekedésről mégsem beszélhetünk. A növekvő számú erőszakos és garázda jellegű bűncselekményekkel szemben szigorúbban és ennek következtében eredményesebben léptek fel a bűnüldöző szevek, felszerelési költsége kerek huszonkétmillió forint. Próbaüzemelését a jövő hónap végére tervezzük, és nagyon bízunk benne, hogy szeptembertől kezdve már megindulhat az üzemszerű termelés a 3500 vagonos takarmánykeverőben. Hogy mi szükségünk volt rá? 720 ko- cás, zárt rendszerű sertéstelepünknek évi 1500 vagon takarmánykeverékre van szüksége. A szabad kétezer vagonnyi kapacitásra más gazdaságokkal kívánunk szerződni. Elképzeléseink szerint hat-hét éven belül vissza kell térülnie befektetésünknek. Góg Mátyás Rózsahegyi György rajzai A beszélgetésnek az ülésszak folytatását jelző csengőszó vet véget. Prukner Pál sajnálatos viszont, hogy nincs javulás a fiatalkorú bűnözés terén. 1968-ban még 99 fiatalkorú bűnelkövető jutott 10 000 fiatalkorú lakosra, 1971-ben már 120. A társadalmi tulajdont károsító és ismertté vált bűntettek száma is emelkedik 1969 óta. A bűntettekkel okozott kár igen jelentős: 1971-ben 240 millió forint volt. A legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetése az ellenőrzésre hivatott szervek sokszor példátlan hanyagsága miatt volt lehetséges. Nem egy helyen a gazdasági vezetés elnéző magatartása segíti elő az összefonódásokat, nem ritkán vakon megbíznak olyan emberekben, akik hatalmas vagyont kezelnek, de tevékenységüket nem is ellenőrzik. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben a társadalmi tulajdonban okozott károkból a mezőgazdaság részesedése egyre nagyobb arányú: egy év alatt 6 százalékkal növekedett, és 1971-ben 25,8 százalékot tett ki. A legfőbb ügyész a tipikus bűnelkövetési módok között említette meg többek között azokat az eseteket, amikor a tsz-ek kiegészítő-, illetve melléküzem- ági tevékenységét fondorlatos bűnözőkre bízzák, vagy amikor a mérleghiányos tsz-ek vezetői hamisítással igyekeztek a hiányt eltüntetni, vagy csökkenteni. A példák sorában szólt még a nyereségcentrikus szemlélettel gyakran párosult korrupcióról is. A fogyasztók érdekvédelmével foglalkozva elmondta ezután, hogy a bűnüldöző szervek és az ügyészségek az elmúlt időszakban határozottabban léptek fel az árszínvonal elleni támadásokkal szemben, bizonyítja ezt, hogy tavaly háromszor annyi árdrágítás miatt folyt büntetőeljárás, mint az előző évben. Szénási Géza ezt követően a fiatalkorú bűnözés alakulását és okait elemezte, s hangsúlyozta beszédében, hogy a megelőzés e téren is az egész társadalom feladata. Erre egyedül a bűnüldöző szervek nem képesek, eredményt csak akkor várhatunk, ha a szülőkön kívül a munkahelyi kollektívák, párt-,és tömegszervezetek az eddiginél sokkal nagyobb erőt fordítanak a fiatalkorú bűnözés megelőzésére. Az ügyészi általános felügyeleti munka tapasztalatai alapján elmondotta, hogy a törvényesség általános helyzete jónak értékelhető, fejlődött az állami szervek jogalkalmazó tevékenysége, javult az állampolgárok magatartása és jogszabály-tisztelete. A tanácstörvény érvénybe lépése óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatai között említette, hogy a törvény bizonyos változásokat eredményezett a tanácsi szervek és az ügyészségek kapcsolatának formáiban is. Az ügyészi szervek a törvényességi felügyelet ellátása során segítik a tanácsok tevékenységét, tájékoztatják a tanácsot az adott terület törvényességi helyzetéről, törvényességi szempontból észrevételeket tesznek a városi, megyei és fővárosi tanácsrendeletek megtervezésére; de ugyanakkor nem vállalhatják magukra a tanácsi szervek felelősségét és feladatait a törvényesség biztosítása terén. Az általános felügyeleti tevékenység ügyészi tapasztalatainak ismertetése után Szénási Géza szólt a jogszabály- alkotás egyes kérdéseiről, majd a vizsgálatok és a panaszintézés során szerzett tapasztalatokról is. Elmondotta, hogy a Munka Törvény- könyvének rendelkezései a jogalkalmazásban mind jobban érvényesülnek, hozzátette azonban, hogy az indokolatlan munkaerőmozgás és az ebből adódó munkaerőhiány kedvezőtlen hatása a jogalkalmazásban is érezhető. Idén az ügyészségek csaknem 70 ezer állandó dolgozót foglalkoztató 102 állami gazdaságnál tartottak vizsgálatot, s összesen 6 ezer munkajogi intézkedést vizsgáltak meg. Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a munkajogi ügyintézés törvényessége ezen a területen a javulás ellenére alacsonyabb színvonalon áll, mint az ipari vállalatoknál. A megállapított hibák jelentős része a munkafegyelem és munkamorál megszilárdítására foganatosított intézkedések alkalmazása körében merült fel. Az idén január 1-től érvénybe lépett, a szövetkezetek egészét érintő jogszabállyal kapcsolatban a legfőbb ügyész tapasztalatként említette még, hogy a tanácsi szerveknek az eddigieknél jobban fel kell készülniük a szövetkezeti törvénynek megfelelő állami törvényessági felügyeleti feladatok folyamatos végrehajtására. A gazdasági bírságokra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban Szénási Géza elmondta, hogy ez a jogintézmény még nem eléggé intenziven tölti be rendeltetését, a felhatalmazott gazdasági irányító, felügyeleti és ellenőrző szervek ugyanis kevés esetben éltek indítvány ozási jogukkal: négy és fél év alatt mindössze 18 indítványt tettek. Tavaly és az idén eddig nyolc esetben indítványozta az ügyészség a gazdasági bírság kiszabását, s ezek közül hét esetben a jogellenesen gazdálkodó szerveket 7 680 000 forint összegben kötelezte a bíróság, Központi Gazdasági Döntőbizottság a gazdasági bírság kifizetésére. Beszédének további részében Szénási Géza foglalkozott az ügyészség polgári jogi tevékenységével, majd befejezésül hangsúlyozta: az ügyész: szervek a jogszabályi kerete': között mindent megtesznek c jogellenes magatartások következetes üldözése érdekében, illetve azoknak — szükség esetén büntetőjogi, szabálysértési eszközök, vagy súlyos vagyoni szankciók alkalmazásával történő — visszaszorítására. Végezetül kérte, hogy az ügyészségről szóló törvényjavaslatot, valamint az ügyészi szervezet kétéves munkájáról szóló beszámoló' az országgyűlés fogadja el. Benkei András felszólalása — örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szocializmus teljes felépítéséért folyó sokrétű, felelősségteljes munkába egyre eredményesebben illeszkedik a magasabb szintű követelményekhez igazodó, szocialista jogszabályalkotó tevékenység — kezdte felszólalását Benkei András belügyminiszter. — A szocialista jogszabály- alkotás folyamatához szervesen kapcsolódik a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, amely a társadalmi fejlődéssel és a szocialista törvényességgel összhangban szabályozza az ügyészség tevékenységét. — A törvényjavaslat alapelve az alkotmány követelményeinek megfelelően hangsúlyozza, hogy az állam valamennyi szervének és minden állampolgárának 1 kötelessége az alkotmány szellemében élni és biztosítani annak betartását. Az alkotmányos rendelkezésnek kiemelése a törvény- javaslatban tovább erősíti az ügyészi szervezet társadalmi rendszerünk iránti felelősségét. Az ügyészség megtisztelő feladata, egyben kötelessége, hogy a maga sajátos eszközeivel fellépjen a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető cselekményekkel szemben, és szerezzen érvényt szocialista államunk törvényeinek. — Pártunk X. kongresszusa az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztését tárgyalva, nyomatékosan hangsúlyozta, hogy változatlan követelmény a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítése. — A törvényesség továbbfejlesztése gyakorlatilag annak a helyes alapelvnek a magasabb színvonalú érvényesülését jelenti, mely szerint; nem maradhat senki büntetlenül, aki vét a törvények ellen, ugyanakkor minden törvénytisztelő állampolgár számára a legteljesebb mértékben biztosított a törvényes rend körülményei közötti élet és zavartalan alkotó tevékenység. — A törvényesség érvényesülésének mindenkori legfőbb garanciája pártunknak a munkásosztály, az egész dolgozó magyar nép érdekeit kifejező politikája és az, hogy mind a Legfőbb Ügyészség, mind a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a többi állami szerv tevékenységét a párt politikája, iránymutatása, a Magyar Népköztársaság törvényei szerint végzi — mondotta a belügyminiszter, majd hozzáfűzte: a törvényesség magasabb színvonalú érvényesülése hangsúlyozottabban megkívánja az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek hatékonyabb közreműködését és ezzel egyidejűleg a közgondolkodás pozitív elemeinek erőteljesebb fejlesztését, a szocialista közszellem erősítését. A továbbiakban hangoztatta a miniszter, hogy a törvény- javaslat a Magyar Népköztársaság alkotmánya szellemében született. Rendelkezései elősegítik a Magyar Népköztársaság jogpolitikai elveinek érvényesítését. Benkei András külön kiemelte, hogy a törvényjavaslat az ügyészség fontos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben és a jogtudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. — A szocialista törvényesség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye: az élet minden területén biztosítani a jogszabály értelmezésének és érvényesülésének egységét. Az állampolgárok zaklatásának, vélt vagy valódi sérelmek okozásának, a munkafegyelem lazulásának kiinduló pontja lehet, ha a helyesen megalkotott magasabb szintű jogszabályok a végrehajtás során hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés következtében eltorzulnak. Fokozza a veszélyt, ha egyes helyeken az eltérő értelmezéshez még a közömbösség, a közösség érdekeinek semmibevétele, vagy a spekulációra alapozott jövedelemszerző tevékenység is hozzájárul. Pártunk és kormányunk egyértelműen elítél minden olyan magatartást, amely „olcsó eszközökkel” próbál magasabb jövedelmi szintet elérni, legyen az egyéni vagy csoportos tevékenység eredménye. Ezért, amikor helyeseljük és elismerjük az egyéni és csoportos érdekeltség elvét, jogosultságát a magasabb jövedelemre, ugyanakkor ismételten hangsúlyozni kell, hogy mindez csak az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesülhet. — A büntetőeljárásban szabályozott törvényi biztosítékok sorában — mondotta a belügyminiszter — az ügyész jogai és kötelességei kiemelkedő helyet foglalnak el. Ezek közül is jellemző az ügyész nyomozásfelületi joga, amely magában foglalja az intézkc dés és az utasítá" jogát. — Az általános törvényes ségi felügyeleti témakörben • módosítás lényeges elem hogy a törvényjavaslat a ga- dasági tevékenység vizsgála' és a gazdasági célszerű? ' szempontok alapján vég-» ellenőrzéseket — amennyib ez nem ütközik törvények!: —, kivonja az ügyészség h tásköréből. Ez még tovább r véli az országos gazdasági ii\ nyitó szervek felelősségét. Ezért a kiterjesztett törvé nyi felelősség valamennyi érir tett szervtől a korábbiakn' fokozottabb ellenőrző tev kény séget, a közösségi túl a donnái való gondosabb, f: gyelmesebb bánásmódot kö vetel. — Az általános fejlődéssé1 összhangban a törvényjavaslat kimondja, hogy az ügyész fontos állami vagy társadalmi érdekből, illetőleg akkor indíthat peres (vagy nem peres) eljárást, vagy léphet fel, ha a jogosult bármely okból nem képes jogainak védelmére. A javaslat megfogalmazása kifejezésre juttatja az állampolgárok rendelkezési jogának tiszteletben tartását. — A büntetőeljárások lefolytatásában, az igazságszolgáltatásban az ügyészségnek, a Belügyminisztériumnak és az Igazságügyi Minisztériumnak egyaránt megvan az önálló felelőssége, de mindhárom szerv együttesen is felelősséggel tartozik intézkedései helyességéért és törvényességéért. Ezért a büntetlenség vagy a bűnösség eldöntését szolgáló bizonyítékok felelősségteljes értékelésénél nagy szerepe van annak, hogy a bűnüldöző szervek közötti együttműködésben az elvi, kritikai légkör következetesen érvényesüljön. — Az előterjesztett törvény- javaslat — hangsúlyozta a miniszter — az állampolgárok oldaláról nézve is kielégítő biztosítékokat tartalmaz. Fejlettebb szabályozásokat összegez oly módon, hogy azok kifejezik az állampolgárok jogainak tiszteletben tartását, és kellő biztosítékokat nyújt mind a jogok érvényesítésére, mind a törvények megsértőivel szembeni határozott fellépésre. — A Magyar Népköztársaság ügyészségérő szóló törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. A feladatokat minden állampolgár számára érthetően határozza meg. Növeli az állami szervek felelősségét a szocialista törvényesség érvényesítésében és — nem utolsósorba— erősíteni hivatott az állampolgároknak a törvényes rend érdekében kifejtett tevékenységét. I > t
