Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-18 / 142. szám

6 7í\Kírlap 1972. JÚNIUS 18., VASÁRNAP 26. CEGLED II. Jó negyven éve lehet an­nak, hogy ceglédi cimboráim lelkendezve beszéltek az ak­koriban feltört helyi hévíz sokféle felhasználásáról és pompás jövendőjéről. A nem sokkal előbb megnyitott haj- dúszoboszlói és karcagi hő­források diadalmas verseny­társát látták a ceglédi vízben, s álmaikban már csobogtak a hatalmas fürdőmedencék, nyüzsögtek a fürdőpaloták vendégei — sajnos kicsit ha­mar, kicsit korán. A ceglédi első hőforrás eldugult, mielőtt még kihasználhatták volna, s mikorra az ötvenes évek vé­gén megnyitották az újat, a 67 fokos, gyógyjellegű termál­víz sorsát jó időre eldöntötte az időközben kifejlődött szo- boszlói fürdőváros. Kisebb fürdő épült ugyan, de a tel­jes, korszerű gyógyfürdőtelep- szálloda kombináthoz 90 mil­lió forint kellene, s a jelenle­gi ötéves terv csak ötmillió forintot irányoz elő erre a célra. De Cegléd — ha gyógy­fürdőjével le is maradt Szo- boszló mellett — termálvíz­kincsét belekombinálta a vá­ros jövőjébe. A tanulmány- terv elkészült, a szálloda he­lyét is kijelölték, s a távlati városfejlesztési tervben reali­tásként szerepel ez a nagy be­ruházás. Visszafelé tekintve, 25 év magamfajta idős em­bernek szinte potomság. Ám előrefelé képzelet csak, s így nem a magam szerény szemé­lye, hanem a mostani gyere­kek, ifjak, serdülők, érettebb korúak helyett és nevében örvendezek, ha a 2000 körül megvalósuló, gyönyörű, mai elképzeléseknél sokkal mo­dernebb ceglédi vtermálfürr dőkre, vendéglátó és üdülő­intézményekre gondolok. ... A város múltját évtizedek­kel, századokkal, a települését évezredekkel mérhetjük. Mi­lyen lehetett a kőkorszakbeli ember, akinek hamvait, csont­jait a Cegléd környéki urna­temetőkben találták...? A magas kultúrájú bronzkori ősök népes telepeiről kiásott késeket, szerszámokat, fibulá- kat mifajta nép használ­ta...? Hogyan települtek meg az „utak szegeletjén”, a nagy közlekedési metszővonalban, a rómaiak, hogyan hömpölyög­tek át rajta a népvándorlás egymást űző hullámai, hogyan vette birtokba és telepedett le földjén Árpád honfoglaló tör­zse ...? Miképpen idézhetjük vissza a Kossuth Múzeum tár­lóiból. a történészek írásaiból azokat az évezredeket, ame­lyek i. sz. 1290-ig vezetnek, amikor is Kun László király Cegléden tartózkodásáról már okleveles adat tanúskodik... És utána még mennyi pusztu­lás és siralom, mennyi újjá- épülés és bizakodás, s szép (ha nem is hiteles) hagyo­mány, mint amilyen az is, hogy Ceglédet, amelynek hadi népe Nándorfehérvár 1456. évi ostrománál különösen ki­tüntette magát, Hunyadi Já­nos kormányzó emelte vásár- tartási jogú mezővárosi rang­ra... Ceglédiek Hunyadi seregé­ben, Dózsa seregében, Rákóczi seregében, Koisuth seregében — hányatott és gyötrött sor­sát, soha bele nem nyugvását, mindig jobbra, szabadabbra, emberibbre törekedését mu­tatja ez Cegléd jobbágynépé­nek. Ám a polgárosodás évti­zedei egészségtelen birtokvi­szonyokat hoztak létre, a vi­szonylag szűk gazdagparaszti réteg önzése és a föld nélküli napszámosok nyomora közötti robbanásig feszült ellentéte­ket csak hatalmi szóval, erő­szakkal lehetett úgy-ahogy leplezni. A XV. század folyamán, ré­gi történelmének virágkorá­ban, Cegléd Pest megye har­madik legnagyobb városa volt. Ma — 38 000 főt megha­ladó lakosságával — a megyé­nek nemcsak legnagyobb vá­rosa, hanem egyike azoknak, amelyek gazdaságuk szerkeze­tét illetően a legjelentősebb változáson mentek és mennek át. Ellentétek: 1945 előtt Ceg­léd jellegzetes magyar mező­város, fejlett gyümölcs- és szőlőkultúrával, satnya ipar­ral: néhány malommal, egy téglagyárral, szeszfőzdével, s néhány kisüzemmel. Ebben a struktúrában, különösen a két világháború között, a városia­tatnak, mint az agrár szektor. Az összes ceglédi mezőgazda- sági üzem együttes termelési értéke 1969-ben 275 millió fo­rintot tett ki, a ceglédi iparé ugyanebben az időszakban pe­dig ennek mintegy öt és fél­szeresét: 1,5 milliárd forint termelési értéket képviselt. Ezek az arányok szükségkép­pen meghatározzák a fejlesz­tés további irányát. A városi kórház impozáns. fényben úszó, szinte gyógyító erőt sugárzó épülettömbjét né­zem. Jól vissza kell mennem Az új ceglédi városi kórház Tulok Ferenc felvétele sodás üteme lelassult. 1965 óta: ugrásszerűen nőtt az ipa­rosítás és a kommunális fej­lesztés tempója. A nehézipar­ban, a könnyűiparban, az élel­miszeriparban dinamikusan fejleszthető üzemek sora léte­sült. A lakásépítés, a villa- mosenergia-ellátás, a gázszol­gáltatás, az ivóvízellátás, a csatornázás, „ az út- és járda­építés állandó fokipzás^ a köz­lekedés ‘javítása’ a’ sa’rös-poros- álmos Ceglédet évről évre vá­rosiasabb vonásokkal élénkíti. S bár a mezőgazdasági munka folyamatai a Ceglédi Állami Tangazdaság és az öt nagy termelőszövetkezet keretében mindjobban korszerűsödnek, a mezőgazdaságban és az ipar­ban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaság és az ipar ter­melési értéke minden más adatnál világosabban tanúsít­ja a Cegléd fejlődésében vég­bement forradalmi-minőségi változást. Az ipari szektor üzemei megközelítőleg két­szer annyi embert foglalkoz­az úton, aogy szemem teljes szélességében be tudja fogni a hatalmas homlokzatot. Visszamegyek az időben is. 1927-ig Cegléden nem volt vá­rosi kórház, Ekkor nyílt meg a 35 ágyas szülőotthon, amely­ből aztán a régi városi kór­ház kisarjadt. Szétszórtan, toldva-foldva a felszabadulá­sig 136-ra szaporodott az ágyak száma, de 1957-ben is 'csak'1250 ágy "állott ä beférek rendelkezésére. 1966—1969 kö­zött, rekordidő alatt épült fel a Törteli úton a 476 ágyas új kórház. A régi egészségügyi intézmények átalakításával így 630 ágy szolgálja Cegléden az emberek gyógyítását. Én gyakran vissza-vissza- pillantok. Cegléden a múltat vizsgálva is előre tekintenek. Feszült izgalommal várják a tervbe vett új létesítmények megvalósulását. Bíznak az el­ért sikerekben és abban, hogy az erők összefogásával még gyorsabban jutnak tovább a fejlődés útján. Békés István Palóckiállítás Az Ipolytól délre és észak­ra, a Mátra, a Börzsöny és a Bükk kis falvaiban, világtól elzártan egyéni stílusú szö- vés-himzés fejlődött ki. Míg Kisterenye, Kozár a színes, nagyon tarka népviseletet, mintákat kedveli, addig a Galga 'mentén a fehér az uralkodó szín. Ez a szövés­hímzés ma is eleven hagyo­mány. Érdekesség viszont, hogy a régen használt pamut, len és kender alapanyagot felváltotta a modern műszál. E táj méltán nevezetes mű­vészetéből ad ízelítőt a palóc napok alkalmából a Népmű­vészeti Háziipari Vállalat és a Palóc Háziipari Szövetkezet megrendezett kiállítása Buda­pesten, a Rákóczi út 53 szám alatti Népművészeti Boltban. A szombaton megnyílt ki­állítás június 29-ig tart nyit­va. Szocialista szerződés Szakmai gyakorlat Csepelen Szocialista szerződést kötött a Csepel Autógyár és a pest- erzsébeti Eötvös Loránd Köz­lekedésgépészeti és Acélszer­kezeti szakközépiskola. Az is­kola a jövőben fokozott segít­séget nyújt a gyárnak a jár­műiparban annyira szükséges jó szakemberele képzéséihez. Tanulóikat szakmai gya­korlatra a Csepel Autó­gyárba küldik, sőt, amelyik tanulónak kedve van hozzá, a meghatározott időn túl is maradhat még a gyárban. A gyár és az iskola illeté­kesei tervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák azo­kat az alkatrészeket, amelye­ket ezután az iskolában a ta­nulók készítenek el. Tervbe vették, hogy a ki­selejtezett, a gyárban már használhatalan gépeket, szer­számokat, az iskolának adják, ahol azokat megjavítják. Így a tanulók megismerkedhetnek ezekkel a munkaeszközökkel. ír műszaki hét Június 19—23 között rendezi meg hazánkban első ízben az ír műszaki hetet a Magyar Ke­reskedelmi Kamara, az MTESZ» és az ír Export Tanács a Tech­nika Házában. Az eseményről T. J. Garvey, az ír Export Ta­nács vezérigazgatója pénteken tájékoztatta az újságírókat. Kevés pénzzel zsebükben, kis csomagjaikat hátukra vetve, a balatoni országút mentén ezen a napon is megjelentek a stoposok. Fiúk és lányok, egyedül és csoportosan, régi barátok és alkalmi útitársak. Intettek az elsuhanó autóknak — talán felveszi őket valaki. Egy irányba igyekeztek valamennyien: a Balaton felé. A megyei főkapitányság és a budai járási rendőrfőkapi­tányság délutántól késő estig tartott közbiztonsági akcióján el­lenőrizték a »toposokat is. A járás egész területére kiterjedő akció során a rendőrőrsre bekísért fiatalok közül. F. Károlyt szökésért, K. Annát és L. Máriát közveszélyes munkakeriilésért állították elő. A szökevény (Az érdi strandon az úszó­mester kabinjában hallgatta a magnót, amikor megérkeztek a rendőrök. Elbújt az ajtó mö­gött, de észrevették. F. Károly 17 éves lesz, személyleírásat egy hónapon belül másodszor továbbították a távgépírók: kétszer szökött meg az aszódi intézetből.) — Egy stopos úttal kezdő­dött minden, néhány évvel ez­előtt. Sanyival, egy pesti srác­cal mentünk le a Balcsira, és tele voltunk dohánnyal. Sa­nyi az anyjától lopott 40 ezer forintot, abból szórakoztunk éjjel-nappal. Pár hét múlva nem maradt egy vasunk se, nekiálltunk összeszedni a cuc­cokat a strandokon. Legin­kább farmer nadrágokat lop­tunk, ezeknek jó ára van és hamar tovább lehetett pasz- szolni az árut. Egészen szép pénzeket kerestünk, de hamar el is vertük, loptunk tovább. Egy holland lakókocsinál le­buktunk, aztán beutaltak Aszódra. Többször megszök­A HANYAGSÁG STATISZTIKÁJA Van, akinek fáj, ha fizetni muszáj... A muszáj nem a legszebb szó, de a jelenség, amelyre ez­úttal vonatkozik: nem kevésbé kellemetlen. A Pest megyei Bíróságon el­mondták, hogy az utóbbi idő­ben rendkívüli mértékben megnövekedett a fizetéstől hú- zódozók száma — s ami meg­lepő, nemcsak magánszemé­lyek, hanem mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és önálló kö­zös vállalkozások is szívesen halogatják tartozásaik ki- egyenlítését, függetlenül attól, milyen anyagi helyzetben van­nak. Negyven forint és télmillió Sokszor nem a deficites, rosszul működő, tönk szélén álló üzemek szaporítják notó­riusan adósságaikat, hanem éppen a legeredményesebbek. A tendencia riasztó: 1971-ben csak a Dabasi Járásbíróság kis híján ezerkétszáz alkalom­mal bocsátott ki fizetési meg­hagyást a területén működő üzemek eljen, vagyis az előző évi kétszeresét. A követelések az ország minden részéből, s a legkülön­félébb árucikkek vásárlásából származnak —írószertől búto­rig, vegyianyagtól gabonáig, s a tartozások összege legalább annyira más és más, mint a hitelezők földrajzi lelőhelye, vagy a hozómra vásárolt cik­kek természete. A két végletet a gyáli Ve­gyesipari Tsz önálló Közös Vállalkozás 41 forintos kése­delmi kamattartozása — és az ócsai Kossuth Szakszövetke­zet félmillió forintot megha­ladó vetőmagvételára képvise­li. Fizetési meghagyásra, leszállítás után Számtalanszor előfordult az is, hogy az adós ellentmon­dást nyújtott be, s ennek kö­vetkeztében a fizetési megha­gyásban foglalt összeget le­szállították. Ilyenkor — de nem előbb — nyomban ki­egyenlítették tartozásaikat a felszólítottak, s ezután a hite­lezők keresetüket a késedelmi kamatra és az eljárási illeték­re szállították le. Mindez azonban rengeteg adminiszt­rációval, tárgyalásokkal, íté­lethozatallal, sokrétű plusz­munkával és pluszköltséggel jár, — és szükségtelen (mert kikerülhető) munkaterhét ró a bíróságokra is. Éppen az a körülmény, hogy sok üzem csak a fizetési meg­hagyásra vár, s ha megkapta, fizet: azt szemlélteti, hogy számtalanszor csupán végte­len hanyagságról van szó, — nem fizetésképtelenségről, ha­nem arról, hogy (ha van mi­ből, ha nincs) egyes vállala­tok, üzemek képtelenek fizet­ni. s hogy ez a sajátságosán egyoldalú „szórakozottság” mi­lyen méreteket ölt, arra néz­ve szolgáljon támpontul a ta­valy kibocsátott fizetési meg­hagyások száma. A dabasi já­rásban van tsz, amely ellen 3, 4, 10, van, amelyik ellen 30, 60, 99 — de olyan is akad, amelyik 105, 184, 205 fizetési meghagyást kapott a múlt esz­tendőben. A notórius adósok listavezetője A notórius adósok listave­zetője ellen tavaly 303 (azaz háromszázhárom, minden munkanapra több mint egy) fizetési meghagyást nyújtottak be, összesen tizenegy millió forint értékben. Hogy a fizetési meghagyá­sokat követően jó néhányan nyomban fizettek — az mit sem von le a szomorú tény­ből: o hanyagság sok tízezer forintnyi kárt, ablakon kido­bott pénzt, fölösleges munkát okoz. A kínos lista vezetőjének nevét nem publikáljuk — mert máskülönben a megye legeredményesebb tsz-ei közé tartozik. Ugyanakkor azon­ban éppen ez hívja fel a fi­gyelmet az eddiginél is inkább a fizetési morál lazulására. Béreli Gabriella hogy onnan is él kellett jön-.' nőm. Elhiheti, hogy elegem volt az egészből, megbeszéltük a Marival, hogy lemegyünk a Balatonra, és ott fogunk lak­ni. i A miniszoknyás (Mari 17 éves, fehér blúzt, rózsaszínű miniszoknyát vett fel a balatoni útra, más hol­mija nincs is. Személyi iga­zolványának adatai szerint egy kórházban dolgozik, de később beismeri: két hónapja csava­rog. Kihallgatásán többször próbálta megkerülni az őszinte választ, de átlátszóan, ügyet­lenül hazudott. Először került a rendőrségre.) tem, Kelenföldön hozzácsa­pódtam egy társasághoz, be­törtünk. Megint elkaptak, a bíróság elítélt hat hónapra, de nem kellett leülni, a bünte­tést három évre felfüggesztet­ték. Aszódon se jól, se rosszul nem éreztem magam, have­rom, akit úgy jobban ismer­tem volna, alig volt. Valahogy olyan közömbös lesz az ember a másikkal, nem szólunk bele egymás dolgaiba. Azt hiszem, a mutterem is így van velem. Most is hozzá mentem elő- szöíy de mondta, inkább men­jek el, nem akarja, hogy baj legyen. Persze, kilencen va­gyunk testvérek, miért is ép­pen engem szeretne. Talán a bátyámmal is így volt, ő most már dolgozik, tavaly jött ki a börtönből, rablásért csukták le. A balhék meg a szökések után, tudom, hogy mindenki azt gondolja: úgyis megint lopni fogok. Pedig lehet, hogy nem csövezek és nem is lopok többé. Lehet, még nem tu­dom. Két levél (K. Anna barátnőjével állt az autópálya szélén, begya­korlottnak tűnő mosollyal in­tett a vezetőknek, de csak a rendőrautó fékezett mellette. Fekete, feszes nadrágot, leszes, kék pulóvert visel. Szemöldö­két vastagon kifestette, néha elsírja magát, ilyenkor arca öreges, csúnya. Kopott reti- küljében találták egy községi körzeti megbízott figyelmezte­tő levelét: ha továbbra sem vállal munkát, közveszélyes munka kerülésért megbüntetik. Mellette volt egy búcsúlevél a szülőknek: „Balatonra men­tem, ne keressetek”. Anna 17 éves.) — Hát igen, a Balatonra akartunk menni, Marival, ö a legjobb barátnőm. Sokáig együtt voltunk intézetben, ne­ki is családi zűrjei voltak, ne­kem meg pláne. Tizenkét test­véremmel, apámmal, anyám­mal, egy szükséglakásba vol­tunk beszorítva, képzelheti, milyen élet volt az. Az egyik öcsém motort lopott, egyből lecsukták, az egyik nővérem pedig rosszul bánt a gyerekei­vel, azért kapott börtönt. Apám állandóan ivott, anyám szívbeteg lett — szóval össze­jött minden, képzelheti. El­vittek a pomázi intézetbe és voltam Nagykőrösön, Eszter­gomban is. De nekem az inté­zet után sem sikerült semmi. Dolgoztam itt-ott, néhány he­lyen csak pár napot. Február 4-én kiléptem az utolsó mun­kahelyemről is, azóta alig van pénzem, mert közben történt még egy csomó zűr. összeáll­tam egy fiúval, ez a hülye meg összeverekedett a rend­őrökkel, mondanom se kell, hogy tárgyalás lett a vége. Ez­után én borzalmasan össze­vesztem az anyjával, világos, — Nekem csak apámmal volt problémám a családban, de erről nem akarok beszélni. Lényeg az, hogy még az in­tézetben is jobb volt, mint otthon, és azt hiszem, anyá- mék is jobbnak tartották, ha nem vagyok velük. Különben úgy tudták, hogy dolgozom, de a kórházban csalt 1300 fo­rintot fizettek, ez pedig nem pénz. Én sokat jártam taxi­val, és a számlát én is fi­zettem, nemcsak a fiúk. Ezen­kívül néha ruhákra is költe- nam kellett. Mostanában összeköltöztem egy fúval, két hétig tartott az ügy, de legalább addig volt lakás és enni­való. Aztán Annussal mász­káltunk mindenfelé. Tőle kü­lönben már gyerekkorom óta tiltottak, pedig jól megbarát­koztunk. Hozzá legalább őszinte lehettem. Tegnap es­te elmentünk Vácra, szóra­koztunk a Hattyúban. Meg­ismerkedtünk két sráccal, az Annus egy öregasszony laká­sára vitt minket, de én egye­dül aludtam. Nehogy azt gon­dolja, hogy én csak úgy, akár­kivel ... Ez a mai nap olyan rosszul kezdődött. Az Oszta- penkó szobortól kezdtünk stopolni, hát látjuk, integet­nek egy külföldi kocsiból. Én azt se tudom, milyen nyelven beszéltek, mindegy, a lényeg az, hogy teljesen más irányba vittek minket. Aztán egyszer- csak behajtottak egy búza­táblába. Annus egy gyűrűt, én ezt a nyakláncot kaptam — értéktelen vacak különben —, de istenbizony semmi nem történt, mert elszaladtunk. És most tessék, elkaptak. Pedig két siófoki srác már vár min­ket. lakás is lett volna, és megígérték, szereznek állást a vendéglátóiparban. Sok bor­ravaló, meg minden... ★ A rendőrség F. Károlyt, K. Annát és L. Máriát őrizetbe vette, s rajtuk kívül még több, otthonról elcsavargott fiatallal szemben kellett in­tézkedni. De holnap és hol­napután, kevés pénzzel zse­bükben, kis csomagjaikat há­tukra vetve, egyedül és cso­portosan jönnek utánuk a többiek. Országjáró gimna­zisták, ipari tanulók, egyete­misták között ott lesznek ők is: a családjukból kivetett, mindenhonnan menekülő, a gondtalanság illúzióját hajszo­ló tizenéves kalandorok. Egy- irár.yba mennek valameny- nyien. Intenek — talán fel­veszi őket, talán segít rajtuk valaki. Szitnyai Jenő I f k Peil mentjei barangoíáóoh S | Infegefők az út szélén íOBÖSÖÉC Lebukás lakókocsinál ír Ez a nap rosszul kezdődött

Next

/
Thumbnails
Contents