Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-18 / 142. szám
6 7í\Kírlap 1972. JÚNIUS 18., VASÁRNAP 26. CEGLED II. Jó negyven éve lehet annak, hogy ceglédi cimboráim lelkendezve beszéltek az akkoriban feltört helyi hévíz sokféle felhasználásáról és pompás jövendőjéről. A nem sokkal előbb megnyitott haj- dúszoboszlói és karcagi hőforrások diadalmas versenytársát látták a ceglédi vízben, s álmaikban már csobogtak a hatalmas fürdőmedencék, nyüzsögtek a fürdőpaloták vendégei — sajnos kicsit hamar, kicsit korán. A ceglédi első hőforrás eldugult, mielőtt még kihasználhatták volna, s mikorra az ötvenes évek végén megnyitották az újat, a 67 fokos, gyógyjellegű termálvíz sorsát jó időre eldöntötte az időközben kifejlődött szo- boszlói fürdőváros. Kisebb fürdő épült ugyan, de a teljes, korszerű gyógyfürdőtelep- szálloda kombináthoz 90 millió forint kellene, s a jelenlegi ötéves terv csak ötmillió forintot irányoz elő erre a célra. De Cegléd — ha gyógyfürdőjével le is maradt Szo- boszló mellett — termálvízkincsét belekombinálta a város jövőjébe. A tanulmány- terv elkészült, a szálloda helyét is kijelölték, s a távlati városfejlesztési tervben realitásként szerepel ez a nagy beruházás. Visszafelé tekintve, 25 év magamfajta idős embernek szinte potomság. Ám előrefelé képzelet csak, s így nem a magam szerény személye, hanem a mostani gyerekek, ifjak, serdülők, érettebb korúak helyett és nevében örvendezek, ha a 2000 körül megvalósuló, gyönyörű, mai elképzeléseknél sokkal modernebb ceglédi vtermálfürr dőkre, vendéglátó és üdülőintézményekre gondolok. ... A város múltját évtizedekkel, századokkal, a települését évezredekkel mérhetjük. Milyen lehetett a kőkorszakbeli ember, akinek hamvait, csontjait a Cegléd környéki urnatemetőkben találták...? A magas kultúrájú bronzkori ősök népes telepeiről kiásott késeket, szerszámokat, fibulá- kat mifajta nép használta...? Hogyan települtek meg az „utak szegeletjén”, a nagy közlekedési metszővonalban, a rómaiak, hogyan hömpölyögtek át rajta a népvándorlás egymást űző hullámai, hogyan vette birtokba és telepedett le földjén Árpád honfoglaló törzse ...? Miképpen idézhetjük vissza a Kossuth Múzeum tárlóiból. a történészek írásaiból azokat az évezredeket, amelyek i. sz. 1290-ig vezetnek, amikor is Kun László király Cegléden tartózkodásáról már okleveles adat tanúskodik... És utána még mennyi pusztulás és siralom, mennyi újjá- épülés és bizakodás, s szép (ha nem is hiteles) hagyomány, mint amilyen az is, hogy Ceglédet, amelynek hadi népe Nándorfehérvár 1456. évi ostrománál különösen kitüntette magát, Hunyadi János kormányzó emelte vásár- tartási jogú mezővárosi rangra... Ceglédiek Hunyadi seregében, Dózsa seregében, Rákóczi seregében, Koisuth seregében — hányatott és gyötrött sorsát, soha bele nem nyugvását, mindig jobbra, szabadabbra, emberibbre törekedését mutatja ez Cegléd jobbágynépének. Ám a polgárosodás évtizedei egészségtelen birtokviszonyokat hoztak létre, a viszonylag szűk gazdagparaszti réteg önzése és a föld nélküli napszámosok nyomora közötti robbanásig feszült ellentéteket csak hatalmi szóval, erőszakkal lehetett úgy-ahogy leplezni. A XV. század folyamán, régi történelmének virágkorában, Cegléd Pest megye harmadik legnagyobb városa volt. Ma — 38 000 főt meghaladó lakosságával — a megyének nemcsak legnagyobb városa, hanem egyike azoknak, amelyek gazdaságuk szerkezetét illetően a legjelentősebb változáson mentek és mennek át. Ellentétek: 1945 előtt Cegléd jellegzetes magyar mezőváros, fejlett gyümölcs- és szőlőkultúrával, satnya iparral: néhány malommal, egy téglagyárral, szeszfőzdével, s néhány kisüzemmel. Ebben a struktúrában, különösen a két világháború között, a városiatatnak, mint az agrár szektor. Az összes ceglédi mezőgazda- sági üzem együttes termelési értéke 1969-ben 275 millió forintot tett ki, a ceglédi iparé ugyanebben az időszakban pedig ennek mintegy öt és félszeresét: 1,5 milliárd forint termelési értéket képviselt. Ezek az arányok szükségképpen meghatározzák a fejlesztés további irányát. A városi kórház impozáns. fényben úszó, szinte gyógyító erőt sugárzó épülettömbjét nézem. Jól vissza kell mennem Az új ceglédi városi kórház Tulok Ferenc felvétele sodás üteme lelassult. 1965 óta: ugrásszerűen nőtt az iparosítás és a kommunális fejlesztés tempója. A nehéziparban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban dinamikusan fejleszthető üzemek sora létesült. A lakásépítés, a villa- mosenergia-ellátás, a gázszolgáltatás, az ivóvízellátás, a csatornázás, „ az út- és járdaépítés állandó fokipzás^ a közlekedés ‘javítása’ a’ sa’rös-poros- álmos Ceglédet évről évre városiasabb vonásokkal élénkíti. S bár a mezőgazdasági munka folyamatai a Ceglédi Állami Tangazdaság és az öt nagy termelőszövetkezet keretében mindjobban korszerűsödnek, a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaság és az ipar termelési értéke minden más adatnál világosabban tanúsítja a Cegléd fejlődésében végbement forradalmi-minőségi változást. Az ipari szektor üzemei megközelítőleg kétszer annyi embert foglalkozaz úton, aogy szemem teljes szélességében be tudja fogni a hatalmas homlokzatot. Visszamegyek az időben is. 1927-ig Cegléden nem volt városi kórház, Ekkor nyílt meg a 35 ágyas szülőotthon, amelyből aztán a régi városi kórház kisarjadt. Szétszórtan, toldva-foldva a felszabadulásig 136-ra szaporodott az ágyak száma, de 1957-ben is 'csak'1250 ágy "állott ä beférek rendelkezésére. 1966—1969 között, rekordidő alatt épült fel a Törteli úton a 476 ágyas új kórház. A régi egészségügyi intézmények átalakításával így 630 ágy szolgálja Cegléden az emberek gyógyítását. Én gyakran vissza-vissza- pillantok. Cegléden a múltat vizsgálva is előre tekintenek. Feszült izgalommal várják a tervbe vett új létesítmények megvalósulását. Bíznak az elért sikerekben és abban, hogy az erők összefogásával még gyorsabban jutnak tovább a fejlődés útján. Békés István Palóckiállítás Az Ipolytól délre és északra, a Mátra, a Börzsöny és a Bükk kis falvaiban, világtól elzártan egyéni stílusú szö- vés-himzés fejlődött ki. Míg Kisterenye, Kozár a színes, nagyon tarka népviseletet, mintákat kedveli, addig a Galga 'mentén a fehér az uralkodó szín. Ez a szövéshímzés ma is eleven hagyomány. Érdekesség viszont, hogy a régen használt pamut, len és kender alapanyagot felváltotta a modern műszál. E táj méltán nevezetes művészetéből ad ízelítőt a palóc napok alkalmából a Népművészeti Háziipari Vállalat és a Palóc Háziipari Szövetkezet megrendezett kiállítása Budapesten, a Rákóczi út 53 szám alatti Népművészeti Boltban. A szombaton megnyílt kiállítás június 29-ig tart nyitva. Szocialista szerződés Szakmai gyakorlat Csepelen Szocialista szerződést kötött a Csepel Autógyár és a pest- erzsébeti Eötvös Loránd Közlekedésgépészeti és Acélszerkezeti szakközépiskola. Az iskola a jövőben fokozott segítséget nyújt a gyárnak a járműiparban annyira szükséges jó szakemberele képzéséihez. Tanulóikat szakmai gyakorlatra a Csepel Autógyárba küldik, sőt, amelyik tanulónak kedve van hozzá, a meghatározott időn túl is maradhat még a gyárban. A gyár és az iskola illetékesei tervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák azokat az alkatrészeket, amelyeket ezután az iskolában a tanulók készítenek el. Tervbe vették, hogy a kiselejtezett, a gyárban már használhatalan gépeket, szerszámokat, az iskolának adják, ahol azokat megjavítják. Így a tanulók megismerkedhetnek ezekkel a munkaeszközökkel. ír műszaki hét Június 19—23 között rendezi meg hazánkban első ízben az ír műszaki hetet a Magyar Kereskedelmi Kamara, az MTESZ» és az ír Export Tanács a Technika Házában. Az eseményről T. J. Garvey, az ír Export Tanács vezérigazgatója pénteken tájékoztatta az újságírókat. Kevés pénzzel zsebükben, kis csomagjaikat hátukra vetve, a balatoni országút mentén ezen a napon is megjelentek a stoposok. Fiúk és lányok, egyedül és csoportosan, régi barátok és alkalmi útitársak. Intettek az elsuhanó autóknak — talán felveszi őket valaki. Egy irányba igyekeztek valamennyien: a Balaton felé. A megyei főkapitányság és a budai járási rendőrfőkapitányság délutántól késő estig tartott közbiztonsági akcióján ellenőrizték a »toposokat is. A járás egész területére kiterjedő akció során a rendőrőrsre bekísért fiatalok közül. F. Károlyt szökésért, K. Annát és L. Máriát közveszélyes munkakeriilésért állították elő. A szökevény (Az érdi strandon az úszómester kabinjában hallgatta a magnót, amikor megérkeztek a rendőrök. Elbújt az ajtó mögött, de észrevették. F. Károly 17 éves lesz, személyleírásat egy hónapon belül másodszor továbbították a távgépírók: kétszer szökött meg az aszódi intézetből.) — Egy stopos úttal kezdődött minden, néhány évvel ezelőtt. Sanyival, egy pesti sráccal mentünk le a Balcsira, és tele voltunk dohánnyal. Sanyi az anyjától lopott 40 ezer forintot, abból szórakoztunk éjjel-nappal. Pár hét múlva nem maradt egy vasunk se, nekiálltunk összeszedni a cuccokat a strandokon. Leginkább farmer nadrágokat loptunk, ezeknek jó ára van és hamar tovább lehetett pasz- szolni az árut. Egészen szép pénzeket kerestünk, de hamar el is vertük, loptunk tovább. Egy holland lakókocsinál lebuktunk, aztán beutaltak Aszódra. Többször megszökA HANYAGSÁG STATISZTIKÁJA Van, akinek fáj, ha fizetni muszáj... A muszáj nem a legszebb szó, de a jelenség, amelyre ezúttal vonatkozik: nem kevésbé kellemetlen. A Pest megyei Bíróságon elmondták, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértékben megnövekedett a fizetéstől hú- zódozók száma — s ami meglepő, nemcsak magánszemélyek, hanem mezőgazdasági termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek és önálló közös vállalkozások is szívesen halogatják tartozásaik ki- egyenlítését, függetlenül attól, milyen anyagi helyzetben vannak. Negyven forint és télmillió Sokszor nem a deficites, rosszul működő, tönk szélén álló üzemek szaporítják notóriusan adósságaikat, hanem éppen a legeredményesebbek. A tendencia riasztó: 1971-ben csak a Dabasi Járásbíróság kis híján ezerkétszáz alkalommal bocsátott ki fizetési meghagyást a területén működő üzemek eljen, vagyis az előző évi kétszeresét. A követelések az ország minden részéből, s a legkülönfélébb árucikkek vásárlásából származnak —írószertől bútorig, vegyianyagtól gabonáig, s a tartozások összege legalább annyira más és más, mint a hitelezők földrajzi lelőhelye, vagy a hozómra vásárolt cikkek természete. A két végletet a gyáli Vegyesipari Tsz önálló Közös Vállalkozás 41 forintos késedelmi kamattartozása — és az ócsai Kossuth Szakszövetkezet félmillió forintot meghaladó vetőmagvételára képviseli. Fizetési meghagyásra, leszállítás után Számtalanszor előfordult az is, hogy az adós ellentmondást nyújtott be, s ennek következtében a fizetési meghagyásban foglalt összeget leszállították. Ilyenkor — de nem előbb — nyomban kiegyenlítették tartozásaikat a felszólítottak, s ezután a hitelezők keresetüket a késedelmi kamatra és az eljárási illetékre szállították le. Mindez azonban rengeteg adminisztrációval, tárgyalásokkal, ítélethozatallal, sokrétű pluszmunkával és pluszköltséggel jár, — és szükségtelen (mert kikerülhető) munkaterhét ró a bíróságokra is. Éppen az a körülmény, hogy sok üzem csak a fizetési meghagyásra vár, s ha megkapta, fizet: azt szemlélteti, hogy számtalanszor csupán végtelen hanyagságról van szó, — nem fizetésképtelenségről, hanem arról, hogy (ha van miből, ha nincs) egyes vállalatok, üzemek képtelenek fizetni. s hogy ez a sajátságosán egyoldalú „szórakozottság” milyen méreteket ölt, arra nézve szolgáljon támpontul a tavaly kibocsátott fizetési meghagyások száma. A dabasi járásban van tsz, amely ellen 3, 4, 10, van, amelyik ellen 30, 60, 99 — de olyan is akad, amelyik 105, 184, 205 fizetési meghagyást kapott a múlt esztendőben. A notórius adósok listavezetője A notórius adósok listavezetője ellen tavaly 303 (azaz háromszázhárom, minden munkanapra több mint egy) fizetési meghagyást nyújtottak be, összesen tizenegy millió forint értékben. Hogy a fizetési meghagyásokat követően jó néhányan nyomban fizettek — az mit sem von le a szomorú tényből: o hanyagság sok tízezer forintnyi kárt, ablakon kidobott pénzt, fölösleges munkát okoz. A kínos lista vezetőjének nevét nem publikáljuk — mert máskülönben a megye legeredményesebb tsz-ei közé tartozik. Ugyanakkor azonban éppen ez hívja fel a figyelmet az eddiginél is inkább a fizetési morál lazulására. Béreli Gabriella hogy onnan is él kellett jön-.' nőm. Elhiheti, hogy elegem volt az egészből, megbeszéltük a Marival, hogy lemegyünk a Balatonra, és ott fogunk lakni. i A miniszoknyás (Mari 17 éves, fehér blúzt, rózsaszínű miniszoknyát vett fel a balatoni útra, más holmija nincs is. Személyi igazolványának adatai szerint egy kórházban dolgozik, de később beismeri: két hónapja csavarog. Kihallgatásán többször próbálta megkerülni az őszinte választ, de átlátszóan, ügyetlenül hazudott. Először került a rendőrségre.) tem, Kelenföldön hozzácsapódtam egy társasághoz, betörtünk. Megint elkaptak, a bíróság elítélt hat hónapra, de nem kellett leülni, a büntetést három évre felfüggesztették. Aszódon se jól, se rosszul nem éreztem magam, haverom, akit úgy jobban ismertem volna, alig volt. Valahogy olyan közömbös lesz az ember a másikkal, nem szólunk bele egymás dolgaiba. Azt hiszem, a mutterem is így van velem. Most is hozzá mentem elő- szöíy de mondta, inkább menjek el, nem akarja, hogy baj legyen. Persze, kilencen vagyunk testvérek, miért is éppen engem szeretne. Talán a bátyámmal is így volt, ő most már dolgozik, tavaly jött ki a börtönből, rablásért csukták le. A balhék meg a szökések után, tudom, hogy mindenki azt gondolja: úgyis megint lopni fogok. Pedig lehet, hogy nem csövezek és nem is lopok többé. Lehet, még nem tudom. Két levél (K. Anna barátnőjével állt az autópálya szélén, begyakorlottnak tűnő mosollyal intett a vezetőknek, de csak a rendőrautó fékezett mellette. Fekete, feszes nadrágot, leszes, kék pulóvert visel. Szemöldökét vastagon kifestette, néha elsírja magát, ilyenkor arca öreges, csúnya. Kopott reti- küljében találták egy községi körzeti megbízott figyelmeztető levelét: ha továbbra sem vállal munkát, közveszélyes munka kerülésért megbüntetik. Mellette volt egy búcsúlevél a szülőknek: „Balatonra mentem, ne keressetek”. Anna 17 éves.) — Hát igen, a Balatonra akartunk menni, Marival, ö a legjobb barátnőm. Sokáig együtt voltunk intézetben, neki is családi zűrjei voltak, nekem meg pláne. Tizenkét testvéremmel, apámmal, anyámmal, egy szükséglakásba voltunk beszorítva, képzelheti, milyen élet volt az. Az egyik öcsém motort lopott, egyből lecsukták, az egyik nővérem pedig rosszul bánt a gyerekeivel, azért kapott börtönt. Apám állandóan ivott, anyám szívbeteg lett — szóval összejött minden, képzelheti. Elvittek a pomázi intézetbe és voltam Nagykőrösön, Esztergomban is. De nekem az intézet után sem sikerült semmi. Dolgoztam itt-ott, néhány helyen csak pár napot. Február 4-én kiléptem az utolsó munkahelyemről is, azóta alig van pénzem, mert közben történt még egy csomó zűr. összeálltam egy fiúval, ez a hülye meg összeverekedett a rendőrökkel, mondanom se kell, hogy tárgyalás lett a vége. Ezután én borzalmasan összevesztem az anyjával, világos, — Nekem csak apámmal volt problémám a családban, de erről nem akarok beszélni. Lényeg az, hogy még az intézetben is jobb volt, mint otthon, és azt hiszem, anyá- mék is jobbnak tartották, ha nem vagyok velük. Különben úgy tudták, hogy dolgozom, de a kórházban csalt 1300 forintot fizettek, ez pedig nem pénz. Én sokat jártam taxival, és a számlát én is fizettem, nemcsak a fiúk. Ezenkívül néha ruhákra is költe- nam kellett. Mostanában összeköltöztem egy fúval, két hétig tartott az ügy, de legalább addig volt lakás és ennivaló. Aztán Annussal mászkáltunk mindenfelé. Tőle különben már gyerekkorom óta tiltottak, pedig jól megbarátkoztunk. Hozzá legalább őszinte lehettem. Tegnap este elmentünk Vácra, szórakoztunk a Hattyúban. Megismerkedtünk két sráccal, az Annus egy öregasszony lakására vitt minket, de én egyedül aludtam. Nehogy azt gondolja, hogy én csak úgy, akárkivel ... Ez a mai nap olyan rosszul kezdődött. Az Oszta- penkó szobortól kezdtünk stopolni, hát látjuk, integetnek egy külföldi kocsiból. Én azt se tudom, milyen nyelven beszéltek, mindegy, a lényeg az, hogy teljesen más irányba vittek minket. Aztán egyszer- csak behajtottak egy búzatáblába. Annus egy gyűrűt, én ezt a nyakláncot kaptam — értéktelen vacak különben —, de istenbizony semmi nem történt, mert elszaladtunk. És most tessék, elkaptak. Pedig két siófoki srác már vár minket. lakás is lett volna, és megígérték, szereznek állást a vendéglátóiparban. Sok borravaló, meg minden... ★ A rendőrség F. Károlyt, K. Annát és L. Máriát őrizetbe vette, s rajtuk kívül még több, otthonról elcsavargott fiatallal szemben kellett intézkedni. De holnap és holnapután, kevés pénzzel zsebükben, kis csomagjaikat hátukra vetve, egyedül és csoportosan jönnek utánuk a többiek. Országjáró gimnazisták, ipari tanulók, egyetemisták között ott lesznek ők is: a családjukból kivetett, mindenhonnan menekülő, a gondtalanság illúzióját hajszoló tizenéves kalandorok. Egy- irár.yba mennek valameny- nyien. Intenek — talán felveszi őket, talán segít rajtuk valaki. Szitnyai Jenő I f k Peil mentjei barangoíáóoh S | Infegefők az út szélén íOBÖSÖÉC Lebukás lakókocsinál ír Ez a nap rosszul kezdődött
