Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

KIVÁLÓ ÚTTÖRŐ MUNKÁÉRT Kitüntető címet nyert a gyümrői Sárvári Endre úttörőház A megyei úttörőelnökség a közelmúltban a gyermeknapi és úttörőavatási ünnepély ke­retében adta át a kitüntető cí­met Borbás Ottó úttörőház- igazgatónak, az intézmény ed­digi munkájának elismeréséül. A község' falukrónikája így emlékezik meg az úttörőház tevékenységének számszerű eredményeiről: .. szóba kell hozni az út­törőház 16 szakkörét, és évi hathónapos látogatottságot vé­ve alapul, 30 ezren keresték fel. Szólni kell a káptalanfüredi községi úttörőtáborról, mely az olcsó üdültetési lehetőség biz­tosítása mellett honismereti szempontból is rendkívül je­lentős, hiszen számtalan gyöm- röi és járásunkbeli gyerek is­merkedik a mozgalmi életen kívül a Balaton-környék szép­ségeivel.” És a számok nem túlzók. Élő mozgalmi központ, módszertani tevékenysége rendkívül jelentős, nemcsak a monori járás területén tartják számon. Az itt helyet kapó Rákóczi- emlékek, valamint módszerta­ni kiállítás mellé az ez évi helytörténeti gyűjtés eredmé­nyeképpen gazdag anyagot be­mutató néprajzi kiállítás ke­rült. Palotai Sándor tanár és szakköre gyűjtőmunkájának eredményeképpen nagyon hasznos, a múltat idéző, kelle­mes emlékeket ébresztő, nép­rajzi gyűjteményt láthat min­denki, aki felkeresi az intéz­ményt a Steinmetz kapitány^ úton, és időt szakít a kiállítás megtekintésére. Az intézmény nyári munká­jának szerves részei a kiállí­tások. Mindhármat egész nyá­ron, naponta 9 órától 14 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Furuglyás Géza Sokat adott olcsón A büntetés: szigorított börtön Harcos Imre 1966-ban ke­rült először bíróság elé. Mi­vel büntetlen előéletű volt, a reá kiszabott büntetést há­rom évre felfüggesztették. Le­járt a három év, rehabilitál­ták. Ismét büntetlen előéle­tűnek vallhatta magát, de nem sokáig. 1969-ben csalásért , ítélte most már végrehaj­tandó szabadságvesztésre a bíróság. Harcos jól viselke­dett, és a kétharmad letöltése után, 1971. februárban ismét szabad ember volt. A Mono­ri Állami Gazdaság adott számára munkát, kőműves­ként alkalmazták. Munkavezetői minőségben néhány segédmunkással együt Tápiószecsőre küldék,* azzal a megbízással, hogy az almatá.rolót bontsák le. A munkát annak rendje-módja szerint elvégezték, a váloga­tott anyagot a Ferenc-ta- nyára szállították. A többi maradt, de nem sokáig, mert Harcos Imre keresett rá ve­vőket. Sülysápon talált is, hogyne, hiszen olcsón árulta az anyagot. Két fuvar téglát, tetőcserepat, szarufát, lécet 1100 forintért. S. J., a Sülysáp és Vidéke ÁFÉSZ alkalma­zottja csak csodálkozott, mi­kor a nyomozás során udva­ráról elszállították az „anya­got”. Négyszáz forint előleget adott K. J., az állami gazda­ság villanyszerelője, egy anyaggal együtt vállalt kis melléképület elkészítéséért Harcosnak. Az anyagot el­szállították, a melléképület már nem készült el. Harcos börtönből való sza­badulásától csupán egy hó­nap telt el. Társadalmi tu­lajdon elleni, visszaesőként elkövetett lopásért helyezte vád alá a Monori Járási Ügyészség. Az állami gazda­ságtól' elbocsátották, idézést bűnügyben nem lehetett szá­mára kézbesíteni, nyomave- szett. A megadott hét címen hiába keresték. Elfogató pa­rancsra letartóztatásba he­lyezték, épp egy esztendei szabadlábon való „bujkálás” után. A bíróság előtt teljes be­ismerést, megbánást muta­tott. ’ A Monori Járásbíróság Harcos Imrét visszaesőként elkövetett lopásban találta bűnösnek. Ezért a BTK mó­dosított új szakasza alapján meghozta az ítéletet: főbün­tetésként egy év és négy hó­nap szigorított börtönben vég­rehajtandó szabadságvesztés­re ítélte. — e — a — MOHOMIDÍH A P EST -M E G Y El HÍRLAP KÜLONKIA DAS A XIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÄM 1972. JÜNIUS 17., SZOMBAT EGV ÉV UTÁN Tervteljesítés határidő előtt Mintakészítő üzem SzőSősnyaralón — Brigád a szocialista címért A sülysápi fogyasztási szö­vetkezet tavaly június 1-én létesítette fa- és fémminta ké­szítő üzemét Szőlősnyaralón. Bár a kis üzem mindössze csak egyéves múltra tekinthet visz- sza, máris szép eredményekkel dicsekedhet. Schäfer Vilmos részlegveze­tő elmondja, hogy az előirány­zott terv szerint erre az évre 1 millió 300 ezer forint for­galmat kell lebonyolítaniuk. Jelenleg már 900 ezer fo­rintnál tartanak. Biztosra veszik, hogy éves tervüket a III. negyedév végére tel­jesíteni fogják. A műhelyben igen jó szak­emberek dolgoznak. Munká­jukról valamennyien nagy szeretettel beszélnek. Mint mondják, nagyon oda kell fi­gyelni, mert már tized millimé- temyi eltérés sokat számít. A kollektíva hangulata kitűnő. Öt helyről, Budapestről, Gyömrőről, Monorról, Tápió- szecsőről és Sülysápról járnak Szőlősre dolgozni, és jól meg­értük egymást. Április 4-én határozták el, hogy Bajcsy-Zsilinszky néven brigádot alakítanak. Belelapozok a díszes kiállítá­sú brigádnaplóba, s már az el­ső oldalon ezt ól vasom: egy­mást a munkában és a magán­életben a legmesszebbmenőkig segíteni fogjuk. A következő lapon ez áll: Április hónapra vállaljuk, hagy a Hajtómű- és Felvonógyár részére á megren­delt mintákat 100 ezer forint értékben teljesítjük, a székes- fehérvári nehézfémöntöde sör- csap-forgómintáit elkészítjük, végül vállaljuk, hogy a hely­beli kisállattenyésztő társulás és felvásárlás részére a tojató- berendezést és nyúlketrecek összeállítását szabad időnkben elvégezzük.” A felvonógyár részére 125 ezer forint értékű munkát végeztek, a székesfehérvá­riaknak pedig a sörcsap- forgómintákat határidőre a szövetkezet gépkocsija leszállította. Ezenkívül a szocialista brigád nemcsak a kisállattenyésztő társulás részére teljesítette vállalását, hanem munkaidőn kívül elkészítették a szőlősi pavilon cégtábláját, továbbá a' szőlősi boltban beüvegezték a pultokat, a központi irodában pedig a székek lábait, vala­mint az ajtók és asztalok zá­rait kijavították. Nemrég a brigádból Török Gábort behívták katonának. A brigádtag épp akkor kezdett hozzá Szőlősön családi házá­nak felépítéséhez. Társai nem hagyták cserben barátjukat, szabad idejükben teljesen be­fejezték a ház alapozását. Az üzem jelenleg 12 főváro­si és vidéki vállalattal áll kap­csolatban, és a rendelések visszaigazolásának tanúsága szerint ez év december hó vé­géig bőven el van látva mun­kával. A dolgozók gyakran a váJ­Kis bosszúságok? Üvegcserepek Megy egy sört szállító teher­autó a monori Móricz Zsig- mond utcán. Ez az útszakasz a sofőrök réme, az idegek pró­bája, a találgatások ideje: tö­rik a tengely vagy nem törik? Hatalmas gödrök, kemény buc­kák, dombok mögött szakadék­szerű kátyú. A tengely nem törik, de egy sörösláda úgy repül le a kocsiról, mint a MONOR, KOSSUTH TSZ Bekötő út a kertészethez A monorí Kossuth Tsz kertészetének sok gondot, bosszú­ságot okozott az, hogy a rossz úton elakadtak szállítóeszkö­zeik. Most a tsz építőbrigádja készíti elő a talajt a betonút megépítéséhez. A jövő hét elején kezdik meg a betonozást. Foto: Péterffy Este van Monoron, de még zajlik az élet a központban. Az órásbolt kirakati redőnyét már lehúzták, pedig a nagyközség egyetlen órája itt van. A lehú­zott redőny előtt csoport tana­kodik: elmehetünk még egy kólára mozi előtt, vagy nem? Hány perc lehet még addig? Van órád? Neked sincs? Vala­kit meg kellene kérdezni. Bo­csánat, mennyi az idő? Saj­nos, nem tudom. Hát ez van. A modern busz­megállónál sincs óra, vala­hogy elfelejtették. Az informá­ciós üvegkalitka ablakában van egy csörgős vekker. De óra, amely oszlopon áll, vala­hol a központban, amit meg lehetne nézni, s aminél ne adj’isten, randevúzni lehetne — nincs. Igényesek vagyunk? Lehet. Nem akarunk lekésni a buszról, az időre megbeszélt találkáról, nem szeretünk má­soktól kérdezősködni...? Tulajdonképpen vehetnénk egy karórát is... Mi van j Nem tudom mi történt. A. vr iútálílomós és a sorompó- presszó között — nem hosszú útszakasz — öt részeg ember­rel találkoztam. Volt, aki az útszéli akácot ölelgette, volt, aki a társát támogatta, s biz­tos, kiegyensúlyozott léptek­kel igyekeztek mindketten az árokba. Azt hittem, ezt a rej­télyt nem fogom megoldani, de aztán mégis sikerült. A sororh- pópres&zóban. — Kólát szeretnék ... — Sajnos, nincs. Málna van. A málnát viszont — hja, roppant igényesek lettünk — már kevesen isszák. Jólesne ebben a fullasztó melegben egy hideg kóla, vagy egyetlen üveg sör — de nincs. Rövid ital, az van. Az asztalokon is fél konyak, fél cseresznye ... Hatásuk a melegben megdup­lázódik. Így aztán tényleg nem csoda, ha egyesek az úton — kettőt látnak. A kereskedelem. A bosszú­ságok kimeríthetetlen szülője. A monori ruházati boltban hosszú hetek óta nincs cip­zár. Valaki panaszkodik: — Három hete járok már oda. Rövid cipzár kellene. De nincs. Hosszú van, de azzal mit kezdjek? Valaki adott egy tippet: menjek a piactérre, ott yan egy maszek. Mentem is — és végre kaptam cipzárt, olyat, amilyenre szükségem van. Igazán megtakaríthattam volna magamnak a mászkálá- sokat és a bosszankodást... Hát igen. Apró bosszúságok. Szinte jelentéktelenek. De mennyivel kellemesebb lenne nélkülük! Koblencz Zsuzsa lalt határidő előtt teljesí­tik feladatukat. Ilyenkor a részlegvezető táv­iratban értesíti a vállalatok igazgatóit, hogy elkészült a megrendelt munka, jöhetnek érte. A szövetkezet vezetősége minden segítséget megad a kollektívának. Az üzem vala­mennyi dolgozója védőitalként naponta fél liter tejet kap, a kisvendéglőben pedig étellel látják el őket. Ezenkívül mo­dem öltöző, mosdó és zuha­nyozó áll a dolgozók rendelke­zésére. Krátky László JEGYZET Az öregekről Szinte nincs olyan hét, ami­kor nem kapunk invitálást valamilyen ünnepségre a mo- rori öregek napközi otthoná­ba. A múltkor névnapot ül­tek. s ugyanakkor ünnepelték Kalmár bácsi 90. születésnap­ját is. A Margüt-napot Ma­riska néni 73. születésnapjá­nak ünnepléséivel kötötték egybe. Kis pénzt adnak ösz- sze, Iduka, a vezetőnő tortát süt az ünnepeiteknek, s jön a logarüzemből a patronáló brigád, akiket úgy várnak már, mint a gyerekeiket egy ottho­ni látogatásra, összenőtt kö­zösség, kár, hogy nem sokat mond a közhely: igazán má­sodik otthonuk lett . ezeknek az idős embereknek a napkö­zi. Emlékszem az indulásra: so­kan féltek attól, hogy a fél­reértés, a szeretetotthon fur­csa képzeteket keltő elnevezé­se távoltartja majd az örege­ket a napközitől. Féltek még a szervezők is, hogy nehéz lesz a kezdet. Most már min­den rendiben van. Minden meghívásnak nem tudunk eleget tenni. De öröm­mel figyeljük az öregek nap­közi otthonának egyre színe­sebb életét, s szívesen mon­dunk a nevükben köszönetét a patronáló brigádnak is. —zs.— Á baksetelhárításról Monoron, a nagyforgalmú Ady Endre és a Kossuth La­jos utcában „megjelentek” a fehér zebrajelzések. A gya­logátkelő-helyek távolról is feltűnő jelzése fontos baleset- elhárítási intézkedés, hiszen a gépjárművek száma állandóan emelkedik,, nő a forgalom, s azzal párhuzamosan a balese­ti veszély. Ezért lehet az illetékesek in­tézkedését jólesőn nyugtázni, hiszen szaporítja gondjainkat a nyári szünidő, amikor gyer­mekeink többet tartózkodnak a szabadban. Ez a körülmény késztet ar­ra bennünket, hogy javasoljuk az illetékeseknek, hogy a monori főtéren a gépjármű­vek részére rendeljenek el se­bességkorlátozást. Gyakran vagyunk szemtanúi egy-egy végigszáguldó autónak, ezen a városi forgalmú útszakaszon. Baleset persze így is bekövet­kezhet, erre figyelmeztetnek a riasztó statisztikai számadatok is. Egy azonban bizonyos: a balesetvédelem, a balesetel­hárítás elsősorban rajtunk, embereken múlik. Ezért meg kell tennünk érdekében min­dent! (hörömpő) M4I MŰSOR Mozik Gomba: Heintje. Győmrő: Karbonárik. Maglód: Ismét átugrom a pocsolyákat. Men- de: Queimada. Monor: Halott szemek tanúvallomása. Nyár­egyháza: Mr. Tibbs nyomoz. Péteri: Napsugaras szemek. Pilis: Jelenidő. Tápiósáp: Sa­tud Marija, I—IX. Űri: Külön­leges kiállítás. Üllő: Fiúk a térről. Vasad: A betyárkapi­tány. Vecsés: Az ügyvéd. Kiállítás Győmrő, művelődési ház klubhelyiség: Dózsa-emlékki- állítás. Bál Győmrő, művelődési ház, klubterem, 19 órától: magnós­bál, Mende, művelődési ott­hon, 19-től 23 óráig: ötórai tea, játszik a Cu-Ki együttes. Pályaszéli jegyzet a nagytarcsai mérkőzésről Nagyon szép, sportszerű példát mutatott az a szép szá­mú szurkolótábor, akik elkí­sérték kedvenc csapatukat Nagytarcsára. A mérkőzés fo­lyamán sportszerűen biztat­ták a csapatot, zúgott a „haj­rá Monor”. Volt egy kis cso­port, akik így biztatták a csapatot: hajrá Monor, hajrá bajnokcsapat! Ez . a lelkes szurkolótábo,- vastapssal ju­talmazta a játékosokat, mikor a játékvezető a mérkőzés vé­gét jelezte. Elhangzott még egy öröm­teli köszönet is, amikor a szurkolókkal a tömött autó­busz megállt a sportszékház előtt, Solti László szakosz­tályvezető megköszönte a szurkolóknak a lelkes, sport­szerű buzdítást. (v.) • • ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péte­riben: dr. Huszár Sarolta (Péteri), Maglódon és Ecseren: dr. Szuhaj János (Maglód), Monoron, Monori-erdőn, Gom­bán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Monor, egész­ségház), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don : dr. Pázmány Elemér (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysá­pon és Üriban: dr. Zoles2 László (Sülysáp, Kossuth L. u. 206.). Üllőn: dr. Koncz La­jos, Vecsésen: dr. Fekete Ká­roly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Já­nos utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén szom­bat déltől hétfő reggelig Mo­noron, a főtéri gyógyszertár-' ban. Kézilabda Területi bajnokság, A-csoport Győmrő—PEMÜ 16:13 (férfi). Nagyszerű mérkőzést ho­zott a gyömrői és solymári csapat találkozója. Az első félidőben kiegyenlített küz­delem folyt a pályán. Saj­nos, Kovács Gy. indiszponált, gyenge játékát nagyon meg­érezték a gyömrőiek. Szünet után a gyömrőiek szeren­csére akkor dobták mindig az újabb gólt, amikor arra a legnagyobb szükség volt... Ily módon megérdemelten győzött, GyömrŐ. A csapat­ból csak Kovács X. és Szabó I. dicsérhető. Leányfalu—Győmrő 6:5 (női). A gyömrőiek négy tarta­lékkal álltak fel a mérkő­zésre. Még így is születhetett volna fordított eredmény. Ä vendégek hosszú indítások­ból szerezték meg csaknem minden góljukat. A döntetlen igazságosabb lett volna. Jó: Halla E., Rubint. (gér) t 1 Az embert naponta több ap­ró bosszúság éri, és, ha igái, hogy sok kicsi sokra megy, máris megvan a rejtély kul­csa: mitől vagyunk idegesek, és még idegesebbek, mint teg­nap meg tegnapelőtt. nyil. Az üvegek halk csörgés­sel összetörnek, locsolják a port a folyékony kenyérrel. A vezető leszáll, nézi, az épen j,fharadt üvegeket, visszarakja a kocsira, a töméntelen üveg­cserép meg ott marad, az út S zépén. Jön egy gumikerekű kdáskocsi. Álljon meg, áll- meg! — integetnek a szó- dásnak a jóindulatú bámész­kodók —, itt üvegcserepek vannak, bele ne lépjen a ló, rá ne menjen a kerék! Söprűt hoznak, lapátot, szedegetik az út teljes terjedelmében szét­szóródott kemény üvegcsere­peket, -szilánkokat. Ez az út — kerékpárút is. És gyerekek szaladgálnak — mezítláb! Mindenki szid valakit: a taná­csot, mert nem tölteti fel az utat, pedig mióta könyörögnek már a lakók, a söröskocsi ve­zetőjét, aki lelkiismeretlenül itthagyta a cserepeket, mint aki jól végezte dolgát... Min­denki bosszankodik. Joggal. ' A ' Orátlanul

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents