Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-17 / 141. szám
rtJ » HECVEi 1972. JÜNIUS 17., SZOMBAT Dózsa-jubileum előtt Dózsa katonái Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól -a nyári szünidőre is- azonnali belépéssel felveszünk budapesti, kiemelt építkezésekre. ♦ Jelentkezés: „Április 4“ Építőipari Szövetkezet Budapest Vili., Auróra u. 23—25. Csehszlovák Kultúra munkatársai elmondták, hogy a ceglédi bemutató után a kiállítás anyagát újra a főváros — Pestlőrinc — kérte — bemutatásra. A 62 éves művész-politikus, aki a 30-as években végezte el, neves festőink tanítványaként, a budapesti Lőrincz Gyula rajza Képzőművészeti Főiskolát, a közeljövőben festményeit is bemutatja majd a magyar közönségnek. Morvái Pál Hét végi események Cegléden Ma délután öt órakór Dózsa népe címmel a haladó parasztmozgalmakat ábrázoló bélyegekből nyílik kiállítás Ceg- Léden, a Kossuth Művelődési Központban. A kiállítást Pá- kozdi László, a MABEOSZ igazgatási főosztályának vezetője nyitja meg. A kiállításon alkalmi postahivatal emléklapokat árusít,- emlékbélyegzőt használ. Vasárnap két kiállítás is nyílik a ceglédi Kossuth Múzeumban. A parasztélet a XVI. században című kiállítás a magyar jobbágyság legnagyobb forradalmi mozgalmának kialakulásáról, társadalmi és gazdasági körülményeiről ad képet a látogatónak. És ugyanitt tekinthetik meg az érdeklődők Lőrincz Gyula pozsonyi grafikusművész Dózsa-sorozatát. Mindkét kiállítást Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. Hétfőn este filmankétot rendeznek az ítélet című Dózsa-filmről a művelődési központban. Az ankéton részt vesz Csoóri Sándor és Kása Ferenc, a film két alkotója is. Budapesti művészeti hetek 1972 Idén hatodszor rendezik meg a művészetek őszi fesztiválját A budapesti művészeti hetek eseményeiről sajtótájékoztatón számolt be tegnap délelőtt Hantos János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Az egyhónapos eseménysorozat nyitóestje szeptember 25- én az Erkel Színházban Kodály Székely fonó című daljátékának koncertszerű előadása lesz, Ferencsik János vezényletével. A hangversenysorozat rangos b|izai és külföldi előadó- művészek színvonalas seregszemléjét ígéri. A külföldi együttesek programjából nagy várakozás előzi meg a Szófiai Filharmonikusok és a Moszkvai Rádió Szimfónikus Zenekarának Kodály tolmácsolásait. A világhírű szólista művészek közül David Ojszt- rah, Yehudi Menuhin, André Watts; karmesterként a Bécsi Filharmonikusok élén Claudio Abbado fellépése a program kiemelkedő eseményének ígérkezik. A balettműsorból a kubai nemzeti balett és a pécsi balett szereplése, valamint az Operaház magyar balettestjei érdemelnek említést. A gazdag színházi programból a külföldi együtteseket; a belgrádi Atelje 212 és a londoni Royal Shakespeare Company vendégjátékát emeljük ki. k. a. Legyen sok klub!(l) ELJÖTT 17 FIATAL ÍRÓ Június folyamán Pest megye budai járásának tizenegy községében tizenhét fiatal író tartott, illetve tart író—olvasó találkozót. A községek Perbál, Páty, Diósd, Üröm, Tök, Tiny- nye, Telki, Pilisvörösvár, Sóskút, Piliscsaba Zsámbék. A fiatal írók, költők, Osgyáni Csaba, Kelebi István, Mózsi Ferenc, Kovács István, Werbőczy Antal, Turbók Attila, Simonffy András, Varga Csaba, Szent- mihályi Szabó Péter, Apáti Miklós, Horváth Lajos, Kenes- sei András, Szepesi Attila, Nádudvari Anna, Pardi Anna, Sebestyén András, Ács Jenő. A fiatal írók nem egyszeri találkozást keresnek fiatal olvasóikkal, nagyobb szabású, szép terveik vannak. Valami olyant szeretnének létrehozni, mint ami Tök községben már valóság. Első az országban Tavaly, április 11-én, József Attila születésnapja tiszteletére, Tök községben létrejött, az országban elsőként, az Olvasó népért klub. Tagjai kivétel nélkül fiatalok, 14—20 évesek, szakmunkástanulók, gimnazisták, a helyi termelő- szövetkezetben és fővárosi gyárakban dolgozó fiatalok. Mintegy harmincötén vannak. Juhász Sándor 1967 óta igazgatója a toki művelődési otthonnak. (Felesége a község könyvtárosa.) — Évekkel ezelőtt, 1968-ban már próbálkoztunk azzal, hogy valamiféle klubot hozzunk létre. Első gondolatunk az volt, hogy egy könyvtárklubot csinálunk, de ez az első lépésnél megbukott, hiszen az olvasók kilencven százaléka iskolás! Éveken keresztül próbáltuk a fiatalokat összefogni, a közöny falába ütköztünk, 1971. januárjában aztán sikerült. Igaz, az első hetekben, hónapokban csak egy programunk volt: a hétvégi tánc. — Éreztük, a fiatalok maguk is érezték, hogy hosszú távon ez kevés. Valami olyasfélét képzeltünk el, hogy meghívunk egy írót, egy egyetemi tanárt, vagy valakit, akivel kötetlenül elbeszélgetünk — mindenről. így jöttek ki hozzánk Budapestről egy egyszeri író—olvasó találkozóra Varga Csaba és Gyulai István fiatal írók. Egyszeri találkozónak indult a dolog, s havonta visszatérő program, baráti kapcsolat lett belőle, sok — országosan is valóban egyedi, országos visszhangot is kiváltott — eredménnyel. A Holnap antológia A budai járás párt-, állami KISZ- és közművelődési szervei, valamint az Olvasó népért mozgalom elindítói, az írók, fiatal írók között akkor már hónapokra visszanyúló kapcsolat volt. Ennek a kapcsolatnak egyik eredményeként 1971. októberében kiadta a budai járás a fiatal írók antológiáját, Holnap címmel. Tizennyolc alkotó verseit, elbeszéléseit. A könyv utószavában Varga Csaba így ír: „A budai járásban másfél évvel ezelőtt elhatározták, hogy az Olvasó Népért mozgalommal közösen közművelődési kísérletet kezdenek. Mit jelent ez? A községi könyvtárak, művelődési házak, területi KISZ-szervezetek köré csoportosult ifjúsági klubokba rendszeresen fiatal írók, költők, szociográfusok látogatnak. Miért? Országos gondot jelent, hogy az ifjúsági klubok, mint a fiatalok kis közösségei, nem töltik be szerepüket. Nem alakulnak valódi közösségek, nem nevelik megfelelően az ifjúságot, nem kezdeményeznek együttes cselekvéseket. Legtöbbször nem nyújtanak többet táncos-zenés szórakozásnál... A budai járásban azért tűzték ki feladatul, hogy az ifjúsági klubok életét megváltoztatják. A fiatal írók azért kapcsolódtak be a kísérletbe, hogy gyakori részvételükkel, a klubok irányításával és előadásaikkal segítsék az embrionális állapotú közösségek megszilárdulását, művelődési igényeik felkeltését és kielégítését... A cél az, hogy olyan kommunista közösségek szülessenek, amelyek társadalmunk fejlődését és törekvéseit — éppen a nagyobb műveltség által — pontosabban értő és ezért tudatosan élő fiatalokat nevelnek.” Amikor a fenti sorok az antológiába íródtak, a toki Olvasó Népért Klub már élt, néhány hónapos múltra tekinthetett vissza. Csikkek a plafonon — A dimbes-dombos padló- jú helyiséget aligha lehetett otthonosnak nevezni — mondja a művelődési otthon igazgatója. — Maguk a gyerekek lefestették az ajtókat, ablakokat, a táncos rendezvények bevételéből függönyöket, karnisokat vettek, újságtartót, könyvespolcát vettek — csináltak. Egyik klubtagunk, Kollár Péter — ő az különben, aki a KISZ-szervezet, a klub nevében hivatalosan is részt vesz a tanácsüléseken — muzeális edényeket, lámpákat, órákat gyűjt, behozta gyűjteménye legszebb darabjait! Most már meg lehet nézni az otthonunkat... Így mondom, báfr a magam huszonkilenc évével én vagyok a legidősebb klubtag. — Nem mindegy, hogy milyen környezetben élnek a fiatalok. Azelőtt? Egy-egy foglalkozás után szanaszét hevertek a csikkek, felpöckölték a plafonra is. Ma? A takarítónőnek sok dolga nincsen. Ha valaki véletlenül ledobja a csikket, a többiek felvetetik vele. Sikerült olyan légkört kialakítani, amelyre az egymással szembeni tisztelet, becsülés a jellemző. Vagy mondok egy másik példát. Itt, Tök községben a fiatalok között is dívott, hogy szabad idejükben mentek a borpincékbe. Kezdetben a klubban is lehetett látni egy-egy boros-, sörösüveget. Ma? Ha egy új — a szokásokat nem ismerő — fiatal próbál bejönni itallal, azonnal megkapja: „Kinn tágasabb!” Nem kell mondanom, hogy ezek nem csupán külsőségek ... Deregáai Gábor (Folytatjuk) CSALÁD ES ISKOLA Vakáció A LEGFONTOSABB, amit minded szülőnek figyelembe kell vennie most, a vakáció elején, hogy a lehető legrosz- szabb állapot a gyerek számára a magány és a bezártság. Különösen nyáron, amikor minden a szabadba csalogatja őket. Most nincs iskolai elfoglaltság, s nincsenek a megszokott barátok, a családok többségében mindkét szülő dolgozik, s a környéken lakó gyerekek többsége is munkában van, vagy elutazott. Az első hetek még édes semmittevéssel telnek, de egyszer csak a gyerekekre szakad az unalom, nem tudnak mit kezdeni a rengeteg szabad idővel. S ilyenkor és ettől kell félniük leginkább a szülőknek. Mert előbb-utóbb mégis keresnek maguknak elfoglaltságát, baráti társaságot, de nem biztc«, hogy olyant találnak, ami hasznukra is válik. Mit tegyenek tehát a szülök? Tulajdonképpen két és fél, három hónapról van szó, s ha jól meggondoljuk, ez az idő kevés is arra, hogy minden hasznos lehetőséggel éljünk. Itt van például a legkézenfekvőbb, a család együttlé- te a szülők fizetett szabadsága alatt. Ez két, három hét, s akár elmennek közösen üdülni, akár otthon maradnak, sok mindent lehet ezzel kezdeni. Strandra járhatnak, rokonokhoz utazhatnak, vagy a ház körüli kisebb-nagyobb munkákat végezhetik — a gyerekeknek mind nagy élmény lesz, ha foglalkozunk velük, programot csinálunk nekik, hiszen év közben csupán vasárnaponként lehetnek együtt egész nap a szüleikkel. A NAGYOBBAK két-három hétre munkát is vállalhatnak. Persze nekik valót, olyant, amely nem haladja meg erejüket. Építőtáborba is mehetnek. Nagy élmény ez számukra, hiszen együtt vannak barátaikkal, közösen szórakoznak, sportolnak és dolgoznak. Arra persze mindenképpen vigyázni kell, hogy a munka az építőtáborral együtt se tartson tovább egy hónapnál, mert ilyen jellegű aktív pihenésre, a szellemi tevékenységből való kikapcsolódásra,> a fizikai munka megízlelésére nem kell több. Különösen hasznos élmény- szerző forrás a környezetváltozás. Ha lehet, ezt ne hagyjuk ki! A gyermeküdültetésre, az úttörő és KlSZ-üdülőtáborok- ra, az ifjúsági kempingekre, az országjárásra, az iskolai napközis táborokra és a falun vagy a városban élő rokonoknál töltött nyaralásra gondolunk. Az utazás már önmagában is nagy dolog, hát még az új környezet, az új barátok! DE BIZONYOS IDŐT otthon is keH tölteniük a gyerekeknek. A megszokott környezetben, a családi teendőkből részt vállalva. Ápolni kell az otthoni barátokkal is a kapcsolatokat, időnként segíteni kell a szülőknek a főzésben, a bevásárlásban, vagy a takarításban, s bizony sort kell keríteni az olvasásra, a kedvenc hobbyra, szórakozásra is. S mire otthon, vagy másutt végigkóstolják a munka, a szórakozás, a pihenés kínálkozó formáit, már vége is a vakációnak, s kiderül, hogy nem is olyan hosszú a szünidő. De a teljes sikerhez, a tényleges pihenéshez a szülőknek és a gyerekeknek közösen és jól kell megtervezniük a nyarat — ennek pedig most van itt az ideje. Tóth László A napközi nem gyermekmegőrző A NYÄRI NAPKÖZIK LAKÓI rendszerint több iskolából jönnek össze, s nemegyszer cserélődnek a csoporttársak is. Előfordulhat, hogy hetenként más és más pedagógus foglalkozik egy-egy közösséggel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszeresen érdeklődni a gyerektől, új barátai iránt. A foglalkozások zöme játék: strandolás, mozi, sport — de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a nyári napközi feladatai nem azonosak az elsősorban üdülési célt szolgáló táborokéval. Mivel délutánonként hazamegy a gyerek, napjait végsősorban a családnak kell irányítani. Az ellátottság, a koszt általában ugyanolyan, mint tanév közben a napköziben. A külön szórakozásokra minden helyi tanács jelentős összegeket áldoz — a vakáció sokszínűségét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizárólag az itt zajló életre. Aki az egész vakációt nyári napköziben tölti, nem egy esetben, bizony, valamiféle „gyermekmegőrzőben” érzi magát. Törekedjünk hát arra, hogy „igazi” táborban is nyaraljon a gyerek, esetleg töltsön pár napot távolabb lakó rokonainál is. Másrészt nevelési szempont- l 1 is igen hasznos, ha az idősebb diákok néhány hetet termelő munkában töltenek el. Ezentúl kétévenként: dabasi kulturális napok AZ IDŐJÁRÁS hirtelen változásaira nem,igen terjed ki a gyerek figyelme. A korán munkába induló szülő legalább előző nap este figyelmeztesse, s mindig két öltözék garnitúrát készítsen ki, hogy jó idő esetén a könnyebbet, hűvös, esős napokon a melegebbet vegye fel. öltözékét a használtabbak közül válasszuk ki. Gondoskodjunk arról is, hogy sose felejtse otthon fürdőruháját, esős időben kedvenc könyvét (ha nincs, próbáljunk oda hatni, hogy legyen!). Viszont értékes játékot ne vigyen magával. Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, de, mert el is veszítheti. Figyelmeztessük, hogy n indig keresse, ha valamit elhagy. Nincs tábor, mely valamilyen formáiban ne rendelkezne „talált tárgyak osztályával”. VASÁRNAP ÉS AZ ÜNNEPEK ALATT, a nyári napközi is szünetel. Ezeket a napokat lehetőleg töltse együtt a család. Igen jó hatásúak a meghitt, közös étkezések. Ma már igen elavult az a közmondás, hogy „magyar ember evés közben nem beszél”. Mikor beszélgessen egy mai család, ha rendszerint csak a vasárnapi ebédnél vannak együtt mindannyian? Ilyenkor természetesen sok mindenről esik szó — de ne feledkezzünk meg a gyerekről sem. Érdeklődjünk tábori problémáiról, élményei felől is. Bősz Jenő Az idén januárban született meg a határozat: az idén első ízben, s ettől kezdve kétévenként Dabasi kulturális napokat rendeznek. A június 24-én kezdődő és augusztus 20-ig tartó eseménysorozat programja már elkészült. , Az ünnepélyes megnyitóra június 24-én, szombaton délután három órakor kerül sor. Czeróczki András, a nagyközség tanácselnöke avatja fel a Gyóni Géza-emlékszobát. Utána megkoszorúzzák a költő emléktábláját, majd pedig irodalmi estet rendeznek a művelődési házban. A kéthónapos programsorozatban juniális, Dózsa György emlékkiállítás játékos vetélkedő, hangverseny, népitánc-be- mutató és képzőművészeti tárlat is szerepek Európai folklórfesztívál Az osztrák rádió kezdeményezésére európai folklórfesztivált rendeznek június I7-éa Klagenfurtban. Az alsó-ausztriai városban sorra kerülő fesztiválon hazánkat a zalai táncegyüttes képviseli. Az együttes már elutazott Ausztriába. 1 I A nagy sikerű budapesti, kecskeméti, bajai bemutató után vasárnap délelőtt Cegléden, a Kossuth Múzeumban nyitják meg Lőrincz Gyula szlovákiai magyar festőművész^ Dózsa katonái című grafikai sorozatát bemutató kiállítást. A festő-politikusban — aki Picasso, Marc Chagall és Móricz Zsigmond jó barátja volt — olyan művészt ismerhet meg Cegléd városa, aki életprogramjának tekinti a Duna menti népek megbékélését és a haladás ügyének szolgálatát. A most bemutatásra kerülő rajzai azt az érzést keltűi, hogy a népét féltő, melegen szerető művész nemcsak értelmileg, hanem érzelmileg is azonosul Dózsa katonaival. Pleoejus igazát annyira va- lóságnaK es általános érve- nyúne-K érzi, hogy nincs szükségé látványos, formai bravúrra. Rajzai egyszerűen, ae ugyanakkor modernül beszelnek a forradalom, s a nép igazáról. Miért Dózsa Györgyöt választotta a művész? Az idén van a Dózsa-évforduló; a maga módján ő is hozzájárul enhez. De nem csak azért. Lehet, hogy másmilyenek voltak Dózsa katonái, nem olyanok, ahogy eddig ábrázolták őket. Gyakran időzik el a seregen, nem tud betelni az indulatos kaszások tömegével, mert mindez számara ismerős, és mert a közelmúltra is érvényes igazságokat hordoz. Rajzain a felkelés majdnem minden mozzanatát láttatja. Látunk egészséges, sebesült és félvak katoná-i kát, gyalogosokat, lovasokat, dobosokat, kürtösöket, nyila- zókat. És látunk sajátos típusokat, kifejező arcokat. Nem az esemény részletes elmondásával, lerajzolásával fejezi ki mondanivalóját — mondja róla Szíj Rezső művészettörténészünk, akinek nemrégiben jelent meg könyve Lőrincz Gyuláról és a vasárnapi megnyitón is ő ismerteti a művész munkásságát —, hanem a vonal segítségével, szigorúan . művészi eszközökkel. Cselekménynyel nem találkozunk a rajzokon. A tragédia mozzanatainak magas színvonalú kifejezése már megtörtént ő előtte, Derkovits metszetein. Nincsenek széles, látványos' gesztusok, a mik inkább taszítják, semmint vonzzák a műértő tekintetét. Ehelyett találkozunk ezekkel a tiszta eszközökkel formált művészettel, amelynek minden részlete súlyos történelmi mondanivalóval terhes. A Dózsa-sorozat magyarországi bemutatása a legjobbkor jött, hiszen szerves részeként illeszkedik bele a Dózsa-év eseményeibe. A budapesti'
