Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-17 / 141. szám

rtJ » HECVEi 1972. JÜNIUS 17., SZOMBAT Dózsa-jubileum előtt Dózsa katonái Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól -a nyári szünidőre is- azonnali belépéssel felveszünk budapesti, kiemelt építkezésekre. ♦ Jelentkezés: „Április 4“ Építőipari Szövetkezet Budapest Vili., Auróra u. 23—25. Csehszlovák Kultúra munka­társai elmondták, hogy a ceglé­di bemutató után a kiállítás anyagát újra a főváros — Pestlőrinc — kérte — bemu­tatásra. A 62 éves művész-politi­kus, aki a 30-as években vé­gezte el, neves festőink ta­nítványaként, a budapesti Lőrincz Gyula rajza Képzőművészeti Főiskolát, a közeljövőben festményeit is bemutatja majd a magyar közönségnek. Morvái Pál Hét végi események Cegléden Ma délután öt órakór Dózsa népe címmel a haladó paraszt­mozgalmakat ábrázoló bélye­gekből nyílik kiállítás Ceg- Léden, a Kossuth Művelődési Központban. A kiállítást Pá- kozdi László, a MABEOSZ igazgatási főosztályának ve­zetője nyitja meg. A kiállí­táson alkalmi postahivatal emléklapokat árusít,- emlék­bélyegzőt használ. Vasárnap két kiállítás is nyílik a ceglédi Kossuth Mú­zeumban. A parasztélet a XVI. században című kiállí­tás a magyar jobbágyság leg­nagyobb forradalmi mozgal­mának kialakulásáról, társa­dalmi és gazdasági körülmé­nyeiről ad képet a látogató­nak. És ugyanitt tekinthetik meg az érdeklődők Lőrincz Gyula pozsonyi grafikusmű­vész Dózsa-sorozatát. Mind­két kiállítást Hargitai Ká­roly, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője nyitja meg. Hétfőn este filmankétot rendeznek az ítélet című Dózsa-filmről a művelődési központban. Az ankéton részt vesz Csoóri Sándor és Kása Ferenc, a film két alkotója is. Budapesti művészeti hetek 1972 Idén hatodszor rendezik meg a művészetek őszi fesztivál­ját A budapesti művészeti he­tek eseményeiről sajtótájékoz­tatón számolt be tegnap dél­előtt Hantos János, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Az egyhónapos eseménysoro­zat nyitóestje szeptember 25- én az Erkel Színházban Ko­dály Székely fonó című dal­játékának koncertszerű elő­adása lesz, Ferencsik János vezényletével. A hangversenysorozat ran­gos b|izai és külföldi előadó- művészek színvonalas sereg­szemléjét ígéri. A külföldi együttesek programjából nagy várakozás előzi meg a Szófiai Filharmonikusok és a Moszkvai Rádió Szimfónikus Zenekarának Kodály tolmá­csolásait. A világhírű szólista művészek közül David Ojszt- rah, Yehudi Menuhin, André Watts; karmesterként a Bécsi Filharmonikusok élén Clau­dio Abbado fellépése a prog­ram kiemelkedő eseményé­nek ígérkezik. A balettműsorból a kubai nemzeti balett és a pécsi ba­lett szereplése, valamint az Operaház magyar balettestjei érdemelnek említést. A gazdag színházi program­ból a külföldi együtteseket; a belgrádi Atelje 212 és a lon­doni Royal Shakespeare Com­pany vendégjátékát emeljük ki. k. a. Legyen sok klub!(l) ELJÖTT 17 FIATAL ÍRÓ Június folyamán Pest me­gye budai járásának tizenegy községében tizenhét fiatal író tartott, illetve tart író—olvasó találkozót. A községek Perbál, Páty, Diósd, Üröm, Tök, Tiny- nye, Telki, Pilisvörösvár, Sós­kút, Piliscsaba Zsámbék. A fia­tal írók, költők, Osgyáni Csaba, Kelebi István, Mózsi Ferenc, Kovács István, Werbőczy An­tal, Turbók Attila, Simonffy András, Varga Csaba, Szent- mihályi Szabó Péter, Apáti Miklós, Horváth Lajos, Kenes- sei András, Szepesi Attila, Nádudvari Anna, Pardi Anna, Sebestyén András, Ács Jenő. A fiatal írók nem egyszeri találkozást keresnek fiatal ol­vasóikkal, nagyobb szabású, szép terveik vannak. Valami olyant szeretnének létrehozni, mint ami Tök községben már valóság. Első az országban Tavaly, április 11-én, Jó­zsef Attila születésnapja tisz­teletére, Tök községben létre­jött, az országban elsőként, az Olvasó népért klub. Tagjai kivétel nélkül fiatalok, 14—20 évesek, szakmunkástanulók, gimnazisták, a helyi termelő- szövetkezetben és fővárosi gyárakban dolgozó fiatalok. Mintegy harmincötén vannak. Juhász Sándor 1967 óta igazgatója a toki művelődési otthonnak. (Felesége a község könyvtárosa.) — Évekkel ezelőtt, 1968-ban már próbálkoztunk azzal, hogy valamiféle klubot hozzunk létre. Első gondolatunk az volt, hogy egy könyvtárklu­bot csinálunk, de ez az első lépésnél megbukott, hiszen az olvasók kilencven százaléka iskolás! Éveken keresztül próbáltuk a fiatalokat össze­fogni, a közöny falába ütköz­tünk, 1971. januárjában aztán sikerült. Igaz, az első hetek­ben, hónapokban csak egy programunk volt: a hétvégi tánc. — Éreztük, a fiatalok maguk is érezték, hogy hosszú távon ez kevés. Valami olyasfélét képzeltünk el, hogy meghí­vunk egy írót, egy egyetemi tanárt, vagy valakit, akivel kötetlenül elbeszélgetünk — mindenről. így jöttek ki hoz­zánk Budapestről egy egyszeri író—olvasó találkozóra Varga Csaba és Gyulai István fiatal írók. Egyszeri találkozónak indult a dolog, s havonta visszatérő program, baráti kapcsolat lett belőle, sok — országosan is valóban egyedi, országos visszhangot is kivál­tott — eredménnyel. A Holnap antológia A budai járás párt-, állami KISZ- és közművelődési szer­vei, valamint az Olvasó né­pért mozgalom elindítói, az írók, fiatal írók között akkor már hónapokra visszanyúló kapcsolat volt. Ennek a kap­csolatnak egyik eredménye­ként 1971. októberében kiad­ta a budai járás a fiatal írók antológiáját, Holnap címmel. Tizennyolc alkotó verseit, el­beszéléseit. A könyv utószavá­ban Varga Csaba így ír: „A budai járásban másfél évvel ezelőtt elhatározták, hogy az Olvasó Népért mozga­lommal közösen közművelődé­si kísérletet kezdenek. Mit je­lent ez? A községi könyvtá­rak, művelődési házak, terüle­ti KISZ-szervezetek köré cso­portosult ifjúsági klubokba rendszeresen fiatal írók, köl­tők, szociográfusok látogat­nak. Miért? Országos gondot jelent, hogy az ifjúsági klu­bok, mint a fiatalok kis kö­zösségei, nem töltik be szere­püket. Nem alakulnak valódi közösségek, nem nevelik meg­felelően az ifjúságot, nem kezdeményeznek együttes cse­lekvéseket. Legtöbbször nem nyújtanak többet táncos-zenés szórakozásnál... A budai já­rásban azért tűzték ki felada­tul, hogy az ifjúsági klubok életét megváltoztatják. A fia­tal írók azért kapcsolódtak be a kísérletbe, hogy gyakori részvételükkel, a klubok irá­nyításával és előadásaikkal segítsék az embrionális álla­potú közösségek megszilárdu­lását, művelődési igényeik felkeltését és kielégítését... A cél az, hogy olyan kommunis­ta közösségek szülessenek, amelyek társadalmunk fejlő­dését és törekvéseit — éppen a nagyobb műveltség által — pontosabban értő és ezért tu­datosan élő fiatalokat nevel­nek.” Amikor a fenti sorok az antológiába íródtak, a toki Olvasó Népért Klub már élt, néhány hónapos múltra te­kinthetett vissza. Csikkek a plafonon — A dimbes-dombos padló- jú helyiséget aligha lehetett otthonosnak nevezni — mond­ja a művelődési otthon igaz­gatója. — Maguk a gyerekek lefestették az ajtókat, ablako­kat, a táncos rendezvények bevételéből függönyöket, kar­nisokat vettek, újságtartót, könyvespolcát vettek — csi­náltak. Egyik klubtagunk, Kollár Péter — ő az különben, aki a KISZ-szervezet, a klub nevében hivatalosan is részt vesz a tanácsüléseken — mu­zeális edényeket, lámpákat, órákat gyűjt, behozta gyűjte­ménye legszebb darabjait! Most már meg lehet nézni az otthonunkat... Így mondom, báfr a magam huszonkilenc évével én vagyok a legidősebb klubtag. — Nem mindegy, hogy mi­lyen környezetben élnek a fiatalok. Azelőtt? Egy-egy fog­lalkozás után szanaszét hever­tek a csikkek, felpöckölték a plafonra is. Ma? A takarító­nőnek sok dolga nincsen. Ha valaki véletlenül ledobja a csikket, a többiek felvetetik vele. Sikerült olyan légkört kialakítani, amelyre az egy­mással szembeni tisztelet, be­csülés a jellemző. Vagy mon­dok egy másik példát. Itt, Tök községben a fiatalok kö­zött is dívott, hogy szabad idejükben mentek a borpin­cékbe. Kezdetben a klubban is lehetett látni egy-egy bo­ros-, sörösüveget. Ma? Ha egy új — a szokásokat nem isme­rő — fiatal próbál bejönni itallal, azonnal megkapja: „Kinn tágasabb!” Nem kell mondanom, hogy ezek nem csupán külsőségek ... Deregáai Gábor (Folytatjuk) CSALÁD ES ISKOLA Vakáció A LEGFONTOSABB, amit minded szülőnek figyelembe kell vennie most, a vakáció elején, hogy a lehető legrosz- szabb állapot a gyerek számá­ra a magány és a bezártság. Különösen nyáron, amikor minden a szabadba csalogatja őket. Most nincs iskolai elfog­laltság, s nincsenek a megszo­kott barátok, a családok több­ségében mindkét szülő dolgo­zik, s a környéken lakó gye­rekek többsége is munkában van, vagy elutazott. Az első hetek még édes semmittevés­sel telnek, de egyszer csak a gyerekekre szakad az unalom, nem tudnak mit kezdeni a rengeteg szabad idővel. S ilyenkor és ettől kell félniük leginkább a szülőknek. Mert előbb-utóbb mégis keresnek maguknak elfoglaltságát, ba­ráti társaságot, de nem biztc«, hogy olyant találnak, ami hasznukra is válik. Mit tegyenek tehát a szü­lök? Tulajdonképpen két és fél, három hónapról van szó, s ha jól meggondoljuk, ez az idő kevés is arra, hogy min­den hasznos lehetőséggel él­jünk. Itt van például a legké­zenfekvőbb, a család együttlé- te a szülők fizetett szabadsága alatt. Ez két, három hét, s akár elmennek közösen üdül­ni, akár otthon maradnak, sok mindent lehet ezzel kezdeni. Strandra járhatnak, rokonok­hoz utazhatnak, vagy a ház körüli kisebb-nagyobb mun­kákat végezhetik — a gyere­keknek mind nagy élmény lesz, ha foglalkozunk velük, programot csinálunk nekik, hiszen év közben csupán va­sárnaponként lehetnek együtt egész nap a szüleikkel. A NAGYOBBAK két-három hétre munkát is vállalhatnak. Persze nekik valót, olyant, amely nem haladja meg ere­jüket. Építőtáborba is mehet­nek. Nagy élmény ez számuk­ra, hiszen együtt vannak bará­taikkal, közösen szórakoznak, sportolnak és dolgoznak. Arra persze mindenképpen vigyáz­ni kell, hogy a munka az épí­tőtáborral együtt se tartson tovább egy hónapnál, mert ilyen jellegű aktív pihenésre, a szellemi tevékenységből való kikapcsolódásra,> a fizikai munka megízlelésére nem kell több. Különösen hasznos élmény- szerző forrás a környezetválto­zás. Ha lehet, ezt ne hagyjuk ki! A gyermeküdültetésre, az úttörő és KlSZ-üdülőtáborok- ra, az ifjúsági kempingekre, az országjárásra, az iskolai nap­közis táborokra és a falun vagy a városban élő rokonok­nál töltött nyaralásra gondo­lunk. Az utazás már önmagá­ban is nagy dolog, hát még az új környezet, az új barátok! DE BIZONYOS IDŐT ott­hon is keH tölteniük a gyere­keknek. A megszokott környe­zetben, a családi teendőkből részt vállalva. Ápolni kell az otthoni barátokkal is a kap­csolatokat, időnként segíteni kell a szülőknek a főzésben, a bevásárlásban, vagy a takarí­tásban, s bizony sort kell ke­ríteni az olvasásra, a kedvenc hobbyra, szórakozásra is. S mire otthon, vagy másutt vé­gigkóstolják a munka, a szó­rakozás, a pihenés kínálkozó formáit, már vége is a vaká­ciónak, s kiderül, hogy nem is olyan hosszú a szünidő. De a teljes sikerhez, a tényleges pi­henéshez a szülőknek és a gyerekeknek közösen és jól kell megtervezniük a nyarat — ennek pedig most van itt az ideje. Tóth László A napközi nem gyermekmegőrző A NYÄRI NAPKÖZIK LA­KÓI rendszerint több iskolá­ból jönnek össze, s nemegy­szer cserélődnek a csoporttár­sak is. Előfordulhat, hogy he­tenként más és más pedagógus foglalkozik egy-egy közösség­gel. Mindebből következik, hogy tanácsos rendszeresen ér­deklődni a gyerektől, új ba­rátai iránt. A foglalkozások zöme já­ték: strandolás, mozi, sport — de nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a nyári napközi feladatai nem azono­sak az elsősorban üdülési célt szolgáló táborokéval. Mivel délutánonként hazamegy a gyerek, napjait végsősorban a családnak kell irányítani. Az ellátottság, a koszt álta­lában ugyanolyan, mint tanév közben a napköziben. A külön szórakozásokra minden helyi tanács jelentős összegeket ál­doz — a vakáció sokszínűsé­gét, tartalmasságát mégsem zsugoríthatjuk kizárólag az itt zajló életre. Aki az egész vakációt nyári napköziben töl­ti, nem egy esetben, bizony, valamiféle „gyermekmegőr­zőben” érzi magát. Töreked­jünk hát arra, hogy „igazi” táborban is nyaraljon a gye­rek, esetleg töltsön pár napot távolabb lakó rokonainál is. Másrészt nevelési szempont- l 1 is igen hasznos, ha az idő­sebb diákok néhány hetet ter­melő munkában töltenek el. Ezentúl kétévenként: dabasi kulturális napok AZ IDŐJÁRÁS hirtelen vál­tozásaira nem,igen terjed ki a gyerek figyelme. A korán munkába induló szülő leg­alább előző nap este figyel­meztesse, s mindig két öltö­zék garnitúrát készítsen ki, hogy jó idő esetén a könnyeb­bet, hűvös, esős napokon a melegebbet vegye fel. öltözé­két a használtabbak közül válasszuk ki. Gondoskodjunk arról is, hogy sose felejtse ott­hon fürdőruháját, esős időben kedvenc könyvét (ha nincs, próbáljunk oda hatni, hogy legyen!). Viszont értékes já­tékot ne vigyen magával. Nemcsak azért, mert van elég napközis játék, de, mert el is veszítheti. Figyelmeztessük, hogy n indig keresse, ha vala­mit elhagy. Nincs tábor, mely valamilyen formáiban ne ren­delkezne „talált tárgyak osz­tályával”. VASÁRNAP ÉS AZ ÜN­NEPEK ALATT, a nyári nap­közi is szünetel. Ezeket a na­pokat lehetőleg töltse együtt a család. Igen jó hatásúak a meghitt, közös étkezések. Ma már igen elavult az a köz­mondás, hogy „magyar ember evés közben nem beszél”. Mi­kor beszélgessen egy mai csa­lád, ha rendszerint csak a vasárnapi ebédnél vannak együtt mindannyian? Ilyen­kor természetesen sok min­denről esik szó — de ne feled­kezzünk meg a gyerekről sem. Érdeklődjünk tábori problé­máiról, élményei felől is. Bősz Jenő Az idén januárban született meg a határozat: az idén első ízben, s ettől kezdve kétéven­ként Dabasi kulturális napo­kat rendeznek. A június 24-én kezdődő és augusztus 20-ig tartó eseménysorozat program­ja már elkészült. , Az ünnepélyes megnyitóra június 24-én, szombaton dél­után három órakor kerül sor. Czeróczki András, a nagyköz­ség tanácselnöke avatja fel a Gyóni Géza-emlékszobát. Utána megkoszorúzzák a köl­tő emléktábláját, majd pedig irodalmi estet rendeznek a művelődési házban. A kéthónapos programsoro­zatban juniális, Dózsa György emlékkiállítás játékos vetélke­dő, hangverseny, népitánc-be- mutató és képzőművészeti tár­lat is szerepek Európai folklórfesztívál Az osztrák rádió kezdemé­nyezésére európai folklórfesz­tivált rendeznek június I7-éa Klagenfurtban. Az alsó-auszt­riai városban sorra kerülő fesztiválon hazánkat a zalai táncegyüttes képviseli. Az együttes már elutazott Auszt­riába. 1 I A nagy sikerű budapesti, kecskeméti, bajai bemu­tató után vasárnap délelőtt Cegléden, a Kossuth Múzeum­ban nyitják meg Lőrincz Gyula szlovákiai magyar fes­tőművész^ Dózsa katonái című grafikai sorozatát bemutató kiállítást. A festő-politikus­ban — aki Picasso, Marc Cha­gall és Móricz Zsigmond jó barátja volt — olyan művészt ismerhet meg Cegléd váro­sa, aki életprogramjának te­kinti a Duna menti népek megbékélését és a haladás ügyének szolgálatát. A most bemutatásra kerülő rajzai azt az érzést keltűi, hogy a népét féltő, melegen szerető művész nemcsak ér­telmileg, hanem érzelmileg is azonosul Dózsa katonaival. Pleoejus igazát annyira va- lóságnaK es általános érve- nyúne-K érzi, hogy nincs szük­ségé látványos, formai bra­vúrra. Rajzai egyszerűen, ae ugyanakkor modernül be­szelnek a forradalom, s a nép igazáról. Miért Dózsa Györgyöt vá­lasztotta a művész? Az idén van a Dózsa-évforduló; a ma­ga módján ő is hozzájárul enhez. De nem csak azért. Lehet, hogy másmilyenek vol­tak Dózsa katonái, nem olya­nok, ahogy eddig ábrázolták őket. Gyakran időzik el a seregen, nem tud betelni az indulatos kaszások tömegé­vel, mert mindez számara ismerős, és mert a közelmúlt­ra is érvényes igazságokat hordoz. Rajzain a felkelés majdnem minden mozzanatát láttatja. Látunk egészséges, sebesült és félvak katoná-i kát, gyalogosokat, lovasokat, dobosokat, kürtösöket, nyila- zókat. És látunk sajátos tí­pusokat, kifejező arcokat. Nem az esemény részletes elmondásával, lerajzolásával fejezi ki mondanivalóját — mondja róla Szíj Rezső mű­vészettörténészünk, akinek nemrégiben jelent meg köny­ve Lőrincz Gyuláról és a va­sárnapi megnyitón is ő is­merteti a művész munkás­ságát —, hanem a vonal se­gítségével, szigorúan . művé­szi eszközökkel. Cselekmény­nyel nem találkozunk a raj­zokon. A tragédia mozzana­tainak magas színvonalú ki­fejezése már megtörtént ő előtte, Derkovits metszetein. Nincsenek széles, látványos' gesztusok, a mik inkább ta­szítják, semmint vonzzák a műértő tekintetét. Ehelyett ta­lálkozunk ezekkel a tiszta eszközökkel formált művé­szettel, amelynek minden részlete súlyos történelmi mondanivalóval terhes. A Dózsa-sorozat magyaror­szági bemutatása a legjobbkor jött, hiszen szerves részeként illeszkedik bele a Dózsa-év eseményeibe. A budapesti'

Next

/
Thumbnails
Contents