Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-16 / 140. szám
1972. JÜNItJS 16., PÉNTEK ss%J£iHag> 3 I Befejezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kibővített ülése Az időszerű nemzetközi kérdésekről 1. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet, pártunk és kormányunk külpolitikai tevékenységének időszerű kérdéseit, jóváhagyta a Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tett lépéseket és megállapította: A Szovjetunió, a szocialista országok egyeztetett, következetes külpolitikája és egységes fellépése a nemzetközi helyzetben tapasztalható bizonyos enyhülés döntő tényezője. Az enyhülés folyamatának tartóssá tételét, elmélyítését, az eredményes nemzetközi tárgyalásokat szolgáló törekvések mind erőteljesebbé válnak. A nemzetközi biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítések ma már egyre inkább cselekvő támogatásra találnak a népek, a haladó erők, valamint a tőkésországok azon politikusai részéről, akik készek elismerni a világ realitásait. O A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja 24. kongresszusán meghirdetett békeprogram eredményes megvalósítását. Kifejezi azt a meggyőződését, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldhatók tárgyalások útján, ha az imperialista hatalmak is a béke érdekeit részesítik előnyben a nemzetközi feszültséget és a háborús veszélyt növelő lépésekkel szemben. A moszkvai szovjet—amerikai tárgyalások a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről vallott lenini tanítások gyakorlati alkalmazását példázzák. A megkötött egyezmények és az aláírt okmányok azt bizonyítják, hogy a tárgyalásos politika — az alapvető érdekek — és nézetkülönbségek ellenére —, alkalmas eszköz a feszültség csökkentésere. A Szovjetunió állhatatos elvi magatartásának köszönhető, hogy sikerült megállapodni olyan bonyolult kérdésekben, mint a rakétaelhárító rendszerek és a hadászati támadófegyverek gyártásának korlátozása, elősegítve ezzel a fegyverkezési hajsza megfékezését. Pártunk és népünk üdvözli a Szovjetunió — ez alkalommal is hangsúlyozott — határozott állásfoglalását az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agressziójával szemben. Teljesen egyetért azzal is, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei igaz ügyének támogatása semmilyen vonatkozásban nem lehet alku tárgya. A magyar kommunisták, hazánk dolgozo népe nagy figyelemmel kísérte és támogatja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány képviselőinek a szovjet—amerikai csúcstalálkozón tanúsított következetes osztályállásponttól áthatott magatartását. Ez alkalommal is kifejezésre jutott az a mély felelősségérzet, amellyel az SZKP és a szovjet kormány harcol a világ békéjéért, az emberiség biztonságáért. A tárgyalásokon elért eredmények jól szolgálják az egész szocialista közösség ügyét; jelentősen javítják a nemzetközi kommunista mozgalom, az összes imperialistaellenes erők küzdelmének feltételeit. A Központi Bizottság meggyőződéssel vallja: az enyhülés biztató folyamata és az a tény, hogy a kapitalista országok mindjobban kénytelenek számolni a realitásokkal, nem ho- mályosíthatja el, hogy az imperializmus természete, alapvető törekvései nem változtak. Pártunk és népünk tudatában van annak, hogy a világbéke megőrzésének jövőben is legfőbb záloga a Szovjetunió, a szocialista közösség, a iiíladás erőinek szüntelen növekedése, valamennyi imperialistaellenes erő akcióegysége. A magunk részéről mindent megteszünk az egység erősítéséért. O A Központi Bizottság üdvözli a szovjet— nyugatnémet, valamint a lengyel—nyugatnémet szerződés ratifikálását, a Nyugat- Berlinről szóló négyoldalú megállapodás járójegyzőkönyvének aláírását, valafnint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti általános közlekedési megállapodás megkötését. Az Európában most kibontakozó új szakaszban elengedhetetlen az életbe léptetett történelmi fontosságú szerződések és egyezmények következetes érvényre juttatása. A további előrehaladás megköveteli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság államközi kapcsolatai a nemzetközi jog, a teljes egyenlőség alapján rendeződjenek. Szükséges, hogy a két német államot egyidejűleg felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatait külpolitikánk alapelveinek megfelelően, hazánk nemzeti érdekeit szolgálva, szövetségeseinkkel összhangban, a békés egymás mellett élés politikája alapján kívánjuk rendezni és fejleszteni. A Központi Bizottság határozottan elítéli az enyhülés ellenzőinek tevékenységét. Reményét és meggyőződését fejezi ki, hogy kontinensünkön fokozatosan kiépül a biztonság és a széles körű együttműködés rendszere. Ehhez már eddig is értékes hozzájárulást nyújtott az európai közvélemény és képviselőinek brüsszeli közgyűlése. Kívánatos, hogy Európa haladó társadalmi erői a jövőben még határozottabban tevékenykedjenek a földrész sorsának alakításában. © Délkelet-Ázsiában az Egyesült Államok „vietnamizálási” politikájának teljes bukásától való félelmében, a Vietnami Demokratikus Köztársáság kikötőinek elaknásí- tásával^ városainak, falvainak, ipari és mező- gazdasági létesítményeinek rendszeres bombázásával az agresszió kiterjesztéséhez folyamodott. Barbár eszközökkel, tömeges megtorlásokkal akarja térdrekényszeríteni a vietnami népet. E kísérletei azonban — ugyanúgy, mint az eddigiek — sorra megtörnek a hazafias erők határozott ellenállásán, sikeres akcióin. Ebben a helyzetben még inkább szükség van a szocialista országok fokozott mértékű és összehangolt erőfeszítéseire. A hősiesen harcoló vietnami nép, Indokína népei továbbra is támaszkodhatnak a Szovjetunió és a többi szocialista ország politikai, anyagi és katonai segítségére. Vietnami testvéreink a jövőben is számíthatnak a Magyar Népköz- társaság támogatására. A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozza: pártunk és népünk teljes mértékben egyetért a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hétpontos javaslatával és. az 1972. február 2-i kiegészítő nyilatkozattal: az Egyesült Államoknak feltételek nélkül és azonnal be kell szüntetnie értelmetlen ag- ressziós cselekményeit, meg kell határoznia saját hadserege és a csatlós alakulatok kivonásának pontos idejét, a térségben fel kell számolnia minden támaszpontot és meg kell szüntetnie a saigoni rezsim katonai támogatását. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul folytassa a párizsi tárgyalásokat: tartsa tiszteletben a dél-vietnami nép önrendelkezési jogát a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján. A Központi Bizottság a X. kongresszus határozatának megfelelően megtárgyalta az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló jelentést és megállapította: O Az állami oktatásban népünk a felszabadulás óta évszázados mulasztásokat pótoló, történelmi jelentőségű eredményeket ért el. A volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolásával, az oktatásügy demokratizálásával, tartalmának szocialista szellemiségével minőségileg új iskola- rendszert teremtettünk. Mindez hozzájárult szocialista hazánk, társadalmi-gazdasági életünk fejlődéséhez, népünk alkotó energiájának kibontakozásához, társadalmunk tudati és kulturális fejlődéséhez. Az állami oktatás az elmúlt negyedszázadban hazánk fejlődését 260 ezer felsőfokon, 575 ezer középfokon végzett szakember, 745 ezer szakmunkás képzésével segítette. Az esti és a Levelező oktatás százezrek számára nyitotta meg az utat a műveltség megszerzéséhez munkájuk végzése mellett. Az állami oktatás eredményei nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket. A fejlődés eredményeként ma már a megfelelő korosztály 60 százaléka óvodás, 90 százaléka elvégzi az általános iskolát, 70 százaléka középfokú, 7 százaléka felsőfokú tanulmányokat végez. A szocialista köznevelés fejlesztésében kiemelkedő a pedagógusok szerepe. Áldozatos munkával, eredményesen oktatják és nevelik a felnövekvő nemzedéket, tanították és tanítják a felnőtteket, s tevékeny részesei a közéletnek. Pártunk, társadalmunk bizalommal van irántuk és épít munkájukra a jövő nagy feladatainak megoldásában is. O A Központi Bizottság értékelte az 1961. évi iskolareform megvalósítását. Megállapította, hogy elsősorban az oktató munkában értünk el lényeges előrehaladást, növekedett az oktatás hatékonysága. A reform alapelvei — az oktatás korszerűsítése, a gyakorlattal való kapcsolatának erősítése, a szocialista nevelőmunka javítása — helyesek és továbbra is érvényesek. A Központi Bizottság a jelentős eredmények mellett azt is megállapította, hogy a helyesen megszabott feladatok egy részének megvalósítását személyi és tárgyi feltételek hiánya gátolta. A középfokú oktatás általánossá tételének gyors megvalósításával és a gimnáziumi politechnikai oktatással kapcsolatos elképzelés nem volt reális. O Oktatásügyünk továbbfejlesztését a szocializmus magasabb szinten történő építése, a tudományos-technikai forradalom hazai kibontakoztatása sürgetően igényli. Állami oktatási rendszerünk kettős feladat előtt áll. Á közeljövőben a jelenlegi szervezeti kereteken belül kell fejleszteni, korszerűsíteni az oktatást. Ugyanakkor a most meginduló korszerűsítéssel összekapcsolva, haladéktalanul el kell kezdeni és néhány év alatt ki kell dolgozni az iskolarendszer távlati fejlesztésének koncepcióját. O A Közel-Keleten a haladó rendszerű arab államok küzdenek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is elismert, igazságos követeléseik teljesítéséért. Egyidejűleg erősítik gazdaságukat, védelmi képességüket, eredményesen munkálkodnak társadalmi fejlődésük időszerű feladatainak megoldásán. Fontos intézkedéseket tesznek országaik progresszív erőinek összefogására és mozgósítására, a demokratikus jogok és vívmányok bővítésére. Helyzetük megszilárdulása lehetővé teszi, hogy felszámolják az imperialista hatalmak gazdasági befolyását és érvényesítsék a természeti erőforrások, s bennük az olajkincsek feletti teljes nemzeti szuverenitást. Ilyen irányban tett újabb lépéseik, közöttük a külföldi tőkééi dekeltségek államosítása, jogosak és törvényesek; közvetve szolgálják az egész arab nemzeti felszabadító mozgalom érdekeit is. A Magyar Népköztársaság továbbra is következetesen támbgatja az arab népek harcát az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a palesztínai nép törvényes jogainak érvényesítéséért, a közel-keleti helyzet politikai rendezéséért. O A Központi Bizottság megállapítja: a nemzetközi politikai események egyre jobban bizonyítják a Szovjetunió és a szol cialista országok — közöttük hazánk — külpolitikai vonalvezetésének helyességét. A számunkra kedvező folyamatok azonban nem ébreszthetnek illúziókat bennünk, mert az enyhüléssel szembenálló erők még jelentősek. Az előttünk levő nagy nemzetközi feladatok megkövetelik, hogy még következetesebben oldjuk meg a szocializmus építésének soron levő tennivalóit. A Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal szoros szövetségben küzdünk az agressziók felszámolásáért, a békés egymás mellett élésre, a nemzetközi biztonság erősítésére irányuló politikánk érvényesüléséért ... O Oktatási intézményeinkben a túlméretezett tananyag nemcsak felesleges megterhelést okoz a pedagógusoknak és a diákoknak, hanem gátolja a tanulók önálló gondolkodási készségének fejlődését, a tanult ismeretek aktív felhasználását is. A különböző iskolatípusok jelenlegi tananyagát csökkenteni és korszerűsíteni kell. A tartalmi korszerűsítés során nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági, politikai ismeretek oktatására, az állampolgári nevelésre. A tananyagot úgy kell megállapítani, hogy a tanulók kötelező iskolai elfoglaltsága a jelenleginél kisebb legyen. Ä szakmai képzésben az elméleti alapokra, a munkafolyamatok egészének áttekintésére és olyan gyakorlati ismeretek tanítására kell helyezni a hangsúlyt, amelyek lehetővé teszik a munkahely speciális követelményeihez való gyors alkalmazkodást. © Iskoláink szocialista szellemben nevelik a fiatalokat. Tanulóifjúságunk iskolai munkája és munkaerkölcse ma általában kielégítő. Mindamellett iskoláinkban változatlanul a legfőbb feladata a nevelőmunka fejlesztése. Iskoláink alapozzák meg jobban a fiatalok világnézetét. A szocialista magatartás erkölcsi elveinek megismertetésével, a közösségi élet fejlesztésével segítsék elő, hogy növendékeink a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. Az iskolai életben a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteire, úttörőszervezetekre, a diákönkormányzatra támaszkodva — minden fokon és minden iskolatípusban — szélesíteni kell a tanulóifjúság jogait, növelve kötelességtudatát, felelősségérzetét és fegyelmét. Az iskola támogassa a tanulók önművelését és segítse a szabad idő kulturált felhasználását is. Az ifjúság nevelésében az iskola mellett jelentős szerepe van az ifjúsági szervezetnek, az iskolán kívüli kulturális intézményeknek és a tömegtájékoztatási eszközöknek. A köznevelés irányításáért felelős szervek gondoskodjanak ezek nevelőmunkájának jobb ösz- szehangolásáról. O Népi államunk politikai feladata, hogy erőteljesen segítse a fizikai dolgozók gyermekeinek iskoláztatását. Jelenleg a középiskolák első évfolyamain a tanulók 55 százalékának, az egyetemeken, főiskolákon az első éves hallgatók 40 százalékának szülei ma is fizikai dolgozók. A kollégiumokban, a napközi otthonokban, egész napos iskolákban továbbra is elsősorban a fizikai dolgozók gyerekeit kell elhelyezni. Emellett növelni kell a magasabb fokú továbbtanulást elősegítő tanfolyamok számát is. O A Központi Bizottság állást foglalt az óvodák, az egyes iskolatípusok fejlesztési irányainak kérdésében: — Az óvodák hálózatát a következő ötéves tervek során jelentősen bővíteni kell, az óvodába nem járó gyerekek számára iskolaelőkészítő foglalkozásokat kell szervezni. — A következő években legfontosabb feladat az általános iskolai oktatás fejlesztése. Az oktatás színvonalát — az egyes iskolák közötti különbségek csökkentésével, a roszszabb körülmények között működők helyzetének javításával, a tananyag korszerűsítésével — emelni kell. — A szakmunkásképzés tartalmi fejlesztése, személyi és tárgyi ellátottságának javítása oktatásügyünk másik fő feladata. A szf.k- munkásképzés korszerűsítésére megindult munkálatokat gyorsítani kell. — A szakközépiskolák a jövőben a szakmai irányuknak megfelelő felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra készítsék fel tanulóikat. Az ipari és mezőgazdasági szak- középiskolákban — mindenekelőtt az igényesebb elméleti megalapozást kívánó szakmákban — a szükséges gyakorlati idő biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a végzett tanulók szakmunkás-bizonyítványt kapjanak. — A gimnáziumi oktatásban erősíteni kell az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való felkészítést, azoknak a tanulóknak a számára pedig, akik az érettségi után munkába kívánnak állni, lehetőséget keli teremteni gyakorlati ismeretek megszerzésére. Mindkét cél érdekében szükséges a jelenlegi kötelező tananyag csökkentése és a feltételek megteremtésével — a 2. osztálytól kezdődően — a fakultatív, tárgyak rendszerének fokozatos bevezetése. — A felsőoktatásban tovább kell javítani a képzés minőségét. Az egyetemeken, főiskolákon széles alapismereteket kell adni, a specialisták képzése a továbbképzés feladata legyen. Az új képzési igények kielégítését a meglevő intézmények együttműködésével, és nem új intézmények létrehozásával kell biztosítani. Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszert alapelveinek fenntartásával kell továbbfejleszteni. ' — Az esti és a levelező képzési formák nélkülözhetetlen szerepet töltenek be azzal, hogy lehetővé teszik a tanulást azok számára is, akik valamilyen ok miatt nem tudnak részt venni a nappali képzésben. Az esti és a levelező oktatásnak fontos szerepe van az egyre inkább általános szükségletté váló továbbképzésben is. Ezért megfelelő ösztönzéssel is támogatni kell a dolgozók munka melletti tanulását. Valamennyi társadalmi szervezetnek, az üzemek, vállalatok, intézmények vezetőinek elő kell segíteniük az esti és levelező képzés lehetőségének kihasználását és a munka melletti tanulás erkölcsi és anyagi megbecsülését. — A szakemberek továbbképzéséért a munkahelyek vezetői a felelősek, a továbbképzés feltételeit az oktatási intézmények biztosítsák. © A középfokú és felsőoktatási intézményeidben továbbtanulók létszámát a népgazdaság szakembenszükségletével összhangban kell meghatározni. Mivel 1977-ig az általános iskolát végző korosztály létszáma csökken és a 80-as évek elejéig stagnál, fokozottan törekedni kell arra, hogy a továbbtanulók aránya növekedjék. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az általános iskolát végzett lányok közül minél többen tanuljanak tovább a középfokú oktatási intézményekben, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben. O Lényegesen javítani kell oktatási rendszerünk személyi és tárgyi feltételeit. — A köznevelés továbbfejlesztése érdekében vonzóbbá kell tenni a pedagógushivatást és életpályát. Az élet- és munkakörülmények megfelelő színvonalával elő kell segíteni, hogy a fiatalok nagyobb számban válasszák a nevelői hivatást. — Emelni kell a pedagógusképzés színvonalát, ki kell dolgozni a továbbképzés új rendszerét, s a pedagógusokat érdekeltté kell tenni továbbképzésükben. A továbbképzés bázisai a megfelelő felsőoktatási intézmények legyenek. — Növelni kell a pedagógusok, a tantestületek önállóságát. Lehetővé kell tenni, hogy az előírt pedagógiai-tantervi célok és követelmények eléréséhez legjobban megfelelő módszereket a pedagógusok maguk választhassák meg. — Az oktatásügy fejlesztése kiemelt társadalmi feladat, amelyre a következő ötéves tervekben a nemzeti jövedelemnek a jelenleginél nagyobb hányadát kell biztosítani; Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközöket hatékonyabban használják fel. — A köznevelés irányítását valamennyi szinten meg kell javítani. A kormányszervek erősítsék mind az általános pedagógiai, mind a szakirányítást. A középfokú szakoktatási intézmények fenntartói fokozatosan a megyei tanácsok legyenek. Az iskolák belső életében növelni kell az igazgatok hatáskörét, a tantestületek szerepét. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy vállaljanak kezdeményező szerepet a Központi Bizottság határozatának végrehajtásában. Az oktatási intézményekben működő pártszervezetek fordítsanak különös gondot az oktató-nevelő munka eszmei, politikai színvonalának emelésére, korszerűsítésére. Segítsék a szocialista pedagógiai elvek és módszerek terjedését, érvényesülését, foglalkozzanak a pedagógusok szakmai, elméleti felkészültségének növelésével. O A Központi Bizottság javasolja, hogy a Minisztertanács tárgyalja meg az oktatásügy fejlesztésének kérdéseit, és határozza meg a szükséges állami intézkedéseket. A Központi Bizottság „Az állami oktatás helyzete és fejlesztésének feladatai” című dokumentumot nyilvánosságra hozza. Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól 2. a I
