Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

Népfront­tanácskozás Értékelték az első félévi község­fejlesztési tervteljesítést Ülést tartott a Hazafias Nép­front monori járási bizottsá­gának alkotmányjogi, község­fejlesztési és szépítési bizottsá­ga. Dr. Zimányi Gyula, a bi­zottság elnöke számolt be az első ülésen a bizottság előtt álló feladatokról, a jövő ter­veiről. Ezután Krenács János, a járási hivatal tervcsoportjá­nak vezetője az ' első félévi községfejlesztési terv teljesíté­séről tájékoztatta a megjelen­teket. Az ülés részletes is­mertetésére visszatérünk. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Á hét dala. Monor: Kardiogram. Űri: Az ügyvéd. Vecsés: Az ügyvéd. KOHOB'VID A P E SJ M EGYEI HÍRLAP K ÜL Ö N KIADAS A . XIV. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1972. JÚNIUS 15., CSÜTÖRTÖK Egy hét múlva: beérik az őszi árpa A péteri Rákóczi Tsz-ben felkészültek az aratásra Hornyák Mihály, a péteri Rákóczi Tsz főagranómusa el­mondotta, hogy az aratásra való felkészülés mór befejező­dött a szövetkezetben. Két SzK—4-es kombájn és két bá- j lázógép áll készenlétben, j Ezekkel a munkagépekkel a j termelőszövetkezetben 160 I hektár Ő6zi búzát, 25 hektár j rozsot, 57 hektár őszi árpát és j A monorí nagymama Kis család utazik, anya, apa és a kislányuk. Nagy az izga­lom, örül az utazásnak a kis­lány és millió kérdéssel ost­romolja a szüleit. — Mikor érünk odd? — Nemsokára. — Mennyi az a nemsoká? — Még 20—25 perc! — Akkor már ott vagyunk? És megvan még a Cirmi? A Tisza is? És nem harap? — Megvan a Cirmi, és a Ti­sza nem harap, de vigyázz velük. — Én ott maradok? — Ott. — Né, egy állomás, mi ez? — Üllő. — Itt mindenki ül? — Dehogy, az más, az egy név volt — a papa magyaráz- gat történelmet, tanítaná a kis óvodással, de ... — Jé, apu! Megint, egy állo­más, ez mi? — Ez Hosszúberek—Péteri! A kicsi kinéz. — Tényleg hosszú! Hosszú- kerekpéteri! Hosszú is meg kerek is. — Nem kerek, Ildiké, be­rek! — Kerek-berek, mi az a be­rek? — Majd elmondom. — De én nem tudom, mi az, én hadd hívjam Hosszúkerek- péterinek, jó? — Mindjárt Monorra érünk, Ildiké, készülődni kell. Hol a babád, a táskád? Vedd szé­pen, ez már Monor. — Monor, Monor, Monor! Itt lakik a nagymama, itt la­kik a nagypapa. Látod, anyu, tudom, mi a Monor, az, ahol nyaralok, ahol a monori nagymama lakik! Monor, Mo­nor ... A vonat megáll. Ott vár a nagymama, a monori nagy­mama. — Gyere pici kis unokám! — s az röpül a karjába, szo­rítja, öleli. — Itt maradok nálad, mo­nori nagymama! Látod, anyu, ez a Monor! Monor, Monor. Fekete Gizella Grezsákék szerencséje Sülysápon gyor­san híre járt, hogy Grezsák Já- nosnét nagy sze­rencse érte. Mi­dőn meglátogat­tam takaros Vas­út utcai ottho­nában, elmondta, hogy egyszerű életét ez ideig nem zavarta meg semmi, örült ked­ves férjének, há­rom gyermekének és hét unokájá­nak. A napokban azonban postára vitt egy levelet. Ott érte az öröm­hír, hogy a nem­rég váltott nye­reménybetét­könyvével egy Zsiguli személy­autót nyert. Mi tagadás, a jó hír hallatára jófor­mán két napig nem tért magá­hoz. Most azon­ban már minden természetes. Hi­szen a jóhoz oly gyorsan hozzá le­het szokni. — Mi lesz az autóval? — erre a kérdésre Gre- zsákné elmoso­lyodott. — Lehet, hogy eladjuk — mond­ta nyugodtan —, lehet, hogy nem. Ezt még közösen döntjük él. Szélhámos fényhépészt leplezett le a rendőrség A monori járás több közsé­gében járt a tavasszal egy bu­dapesti fényképész. Felaján­lotta: olcsón készít felvétele­ket, albumokat is összeállít. Műtermével a nyáron kiköl­tözik a községbe, a megrende­lőktől pedig sorra felvette az előlegeket: 50—100, esetenként 3—400 forintot is. Egyik-másik család még meg is örült — nem kell a gyerekekkel Mo­norra utazzanak, helybe jön a fényképész. Ha a képek elké­szülnek, részletre is fizethet­nek. A fényképészről időközben kiderült' csakugyan fényké­pész, de nincs az egész ország ra vonatkozó iparengedélye, “mellett egyéb bűncselekmé­nyek is terhelik, ezért az egyik budapesti kerületi rendőrka­pitányság letartóztatta. Érte­sítették a monori járási rend­őrkapitányságot, hogy keresse meg a kárvallottakat. Ez meg­történt: mintegy 50 család adott előleget a szélhámos fényképésznek. A rendőrkapitányság ezúton Is felhívja a lakosságot: le­gyenek óvatosabbak hasonló esetekben. Vigyázzanak job­ban az olyan házaló fényké­pészekkel, akik nem a monori járásból valók. (f. p.) 23 hektár triticálét kell learat- niok. Az őszi árpa aratását elő­reláthatólag június 20— 25 között kezdik meg, ugyanis a kedvező meleg időjárás következtében az érés meggyorsult. — Milyen átlagtermésre szá­mít a termelőszövetkezet? — Az őszi kalászosokból a betervezett termésátlag az előzetes becslések alapján meglesz. Búzából hektáron­ként 25. rozsból 17, őszi árpá­ból 26 és a triticáléból 17 má­zsa átlagot várunk. A termelőszövetkezet ezen­kívül 73 hektáron termel sár­garépát, amely szépen fejlő­dik, a kertészeti csoport most végzi a sorolást a táblákon. Mintegy 20 hektáros terü­leten szépen fejlődnek a kiültetett paprika- és ká­posztapalánták, az öntö­zést a múlt héten kezdte meg a szövetkezet. MA—120-as öntözőberendezés­sel naponta mintegy két hek­tár területen áztatják át a földeket. Szépen fejlődik a 17 hektá­ros területen elvetett uborka, melyen most végzik a második kapálást. A tűzvédelmi előírásoknak megfelelően, a szövetkezet minden előkészületet megtett. Vitéz Imre Gondok Szőlősnyaralón Sülysápon és Úriban a fo­gyasztási szövetkezet vezető­sége nyolc részközgyűlést tar­tott. Az első gyűlés Szőlős­nyaralón zajlott le. Igen nagy volt az érdeklődés. A 192 tag­ból 120-an jelentek meg a szőlősi iskolában. Varró Ferenc üdvözlő sza­vai után Bálint József emlé­kezett meg a szövetkezet múlt évi szép eredményeiről. A többi között elmondotta, hogy egy olajkutat létesítettek, a gázcseretelepen jó volt a szol­gáltatás. A fennakadást olykor a szállítópartner okozta. Úriban előfizetéses közét­keztetést vezettek be. Igen nagy sikere volt a tavaszi és őszi 40 százalékos en­gedményes vásárnak. Tár­sadalmi hozzájárulással megnyílt a Pacsirta-tele­pi háztartási bolt is. A jól működő pesti részleg mikrobuszt kapott. A szövet­kezet vezetősége pedig a meg­növekedett feladatok eredmé­nyesebb ellátása érdekében egy személyautót vásárolt. A sápi 20. számú húsbolt részé­re egy 12 légköbméteres hű­tőkamrát szereztek bé. Ezután következtek a fel­szólalások. A hozzászólók nem fukarkodtak az éles bírálattal sem. Fábri János panaszolta, hogy már 1949-ben tagja volt a fogyasztási szövetkezetnek. Tagsági könyvecskét is ka­pott, de erre elfelejtették a Évszázados dalok kutatója A KIVÁLÓ MAGLÖDI PEDAGÓGUS ÉS NÉPMŰVELŐ Újsághír; A pedagógusnap alkalmából az oktatásügy kiváló dolgozója címmel tüntették ki Ripka János- nét, a maglódi 1. számú is­kola tanárát. Olyan Maglódon a Petőfi téri iskola, mint egy vár. Már csak a két bástya hiányzik. Az udvarra a kis utcából nyí­ló bejáraton lehet bejutni. Gyönyörű virágoskert mellett lépkedünk lefelé a lépcsőn. Itt lakik, itt tanít Ripka Já­nosáé. A hűvös szobában ked­vesen hellyel kínál, majd né­mi szabadkozás után beszólni kezd: — Ö, nem történt semmi különös, úgy érzem, jól dol­goztam, ezért kaptam a ki­tüntetést. 1941-ben kezdtem el a tanítást az általános is­kolában. Maglódra 1949-ben jöttünk a férjemmel együtt, azóta itt tanítunk mind a ketten. Énekgyakorlati fog­lalkozást tanítok az ötödik­nyolcadik osztályokban. Jó néhány gyerek került ki már a kezem alól, és nagyon örü­lök annak, hogy sokukkal meg tudtam szerettetni a dalt. Azok, akik az iskolai ének­karban megálltak a helyüket, a középiskolai kórusokiban sem vallanak szégyent. Sze­retek éneket tanítani. Arra is büszke vagyok, hogy tanítvá­nyaim is szeretik az énekórá­kat. Amióta itt tanítok Mag­lódon, jól működő énekkarunk van. Részt veszünk rendszere­sen a községi, társadalmi ün­nepségeken, rendezvén veken. Örülök annak, hogy a község vezetői elvárják, hogy fellép­jünk egy-egy ünnepség alkal­mával. Ripka Jánosné, az 50-es évek elején bekapcsolódott az MNDSZ munkájába. Lelkesen vezette akkoriban Maglódon az énekkart és a tánccsopor­tot. Előadásokat szerveztek, el-eljártak a szomszédos köz­ségekbe is vendégszerepelni. Több mint egy évvel ezelőtt nagy megtiszteltetés érte: föl­kérték őt, az újonnan alakult nemzetiségi „Röpülj páva kör” művészeti vezetői teen­dőinek ellátására. Erre így emlékezik: — Nagyon örültem, amikor fölkértek erre. A .vegyes- és a menyecskekórust kezdtük el szervezni. A maglódiak szíve­sen jöttek énekelni. Még most is örömmel emlékezem Mer- :zel Zsuzsi néni, Tabányi Ka­ti néni segítségére, akik sok ismerősüket, rokonukat hoz­ták el a körbe énekelni. Azóta már jól szerepeltek kórusaink a különböző versenyeken, a tv is készített rólunk felvételt. Tavaly dr. Vikár László, a Magyar Tudományos Akadé­mia népzene- és népdalkutató osztályának vezetője, külföl­di ösztöndíjas egyetemisták­kal kint volt Maglódon, és meghallgatta a „Röpülj páva kör” műsorát. Elégedetten nyilatkozott. A legszebb em­lékem a csehszlovákiai sze­repléshez fűződik. Befejeztük a műsort, és egy lelkes helyi vezető fölszaladt hozzám, át­ölelt és ezt mondta: „Minden daluk egy drágakövet ér...” — A kórus tagjai csaknem valamennyien úgynevezett nó­tafák. Azok a dalok, amelye­ket elénekelnek, 2—300 éve­sek már. Az ötven-hatvan éves dalosokkal azonban meg is kell taníttatni a dalokat. Értékes darabok ezek, nem­csak azért, mert két-három- száz éves eredetűek, hanem mert szövegük sem kifordított, eldeformált. A közelmúltban tanultuk a „Kács-domokács, zsámboki takács” kezdetű, magyar eredetű dalt. A gyer­mekkórus egyik tagja másnap bejött és elénekelte a szlovák eredetit, így: Tkám — Vrec- jet Kám... Rájöttünk, mi vet­tük át a szlovákoktól a dalt. néhány száz évvel ezelőtt, és nem fordítva ... A kiváló maglódi pedagógus tehát nemcsak iskolai, hanem népművelői munkájáért is kapta a kitüntetést. Szeretik őt a községben. Nemegyszer késő estébe nyúlik a próba, de férje, aki szintén pedagógus, segítségéi-e van a háztartás­ban. Büszkék két ikerfiúkra is, akik most végezték a ker­tészeti szakközépiskola har­madik osztályát. Ök is szeret­nek énekelni... Gér József sorszámot feljegyezni. Ez ok­ból hosszú évek óta nem hív­ják meg egy gyűlésre sem, annak ellenére, hogy ezt a hiányosságot már nem egy alkalommal szóvá tette. Major Rudolf sérelmezte, hogy a zöldségfélék nagyon hiányoznak a szőlősi boltban. Ha néha jön hagyma, annak a fele romlott. Legutóbb fe­kete foltos burgonya érkezett. Mire lefaragcsálták a hibás részeket, egy kilóból alig ma­radt valami. A kenyér különösen a hét végén nagyon formátlan, össze van nyomva és ke­letien. Nagy sérelme to­vábbá a szőlősi közönség­nek, hogy éppen szomba­ton órákat kell várni, míg kiszolgálják őket. Ugyanis ekkor futnak be a különböző vállalatok autói, s a boltos kénytelen az áruát­vétellel foglalkozni. Nem le­hetne ezen a helyzeten segí­teni? Bálint József válaszolt a felszólalásokra. A kiküldött meghívók jelentős része úgy érkezett vissza az irodába, hogy a címzett ismeretlen. A meghívókat a szövetkezet ad­minisztrátorai a helybeli ta­nács lakónyilvántartásai alap­ján állítják ki. Sajnos, a nyil­vántartás már nem megfelelő minden tekintetben. Két éve ugyanis több utca neve és ház­száma megváltozott. Sajnos, a nyilvántartásban sok lakónak a neve mellett még mindig a régi házszám szerepel. Ami a kenyér minőségét illeti, a vezetőség a vásár­lók kifogásait rendre közli a gyömrői sütőipari válla­lattal. Az észrevételekre azonban érdemleges vá­lasz soha nem érkezik. Az előadó ezután megje­gyezte, hogy hamarosan telje­sül a szőlősiek kívánsága. Tu­domása szerint ugyanis egy kiskereskedő engedélyt kért zöldségesbolt nyitására. Kérel­me a tanácsnál elbírálás alatt van. Végül megemlítette, hogy a többi felszólaló írásban fog választ kapni. Ezután a jelenlevő tagok közül mintegy négyezer fo­rintnyi értékben nyeremény­tárgyakat sorsoltak ki. A fő­nyereményt: egy szovjet női kerékpárt 61-es számmal Sá- bicz Istvánná nyerte. Ezenkí­vül Videoton rádió, kuktafő­ző, kávéőrlő és még sok nye­reménytárgy talált gazdára. Krátky László Ezúton mondunk köszönetét mindazon rokonoknak, ismerősök­nek, a KIOSZ-nak, akik szeretett férjezi, édesapánk és nagyapánk, Simándi István temetésén megje­lentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, frészvétükkel bánatun­kat enyhítették. özv. Simándi Istvánné és családja. NŐI LABDARÚGÁS Monori SE—43. számú Szakipari Építők 2:0 (1:0) Annyira tele van a fa, hogy többet már rakni sem lehetne rá. Senki sem állja meg csodálkozás nélkül. Megbámulják földig érő ágait, a gyönyörűen pirosló és csomókban lógó óriás szemű gyü­mölcsfürtöket. Né­zik, nézegetik. Van, aki egyszerűen be­nyúl a kerítésen és levesz egy szemet. A magját nem köpi, csak úgy maga elé pöcköli és még cup- pant is hozzá. Van, aki előbb szétnéz jobbra és balra is, s amikor úgy véli, sen­ki sem látja, egy jó marokravalót szed belőle. Még a zsebé­be is tesz. Estére az elérhető ágak megkopaszod­nak, de a belsőkön a szürkületi enyhe széltől félrelibbent levelek alól ezernyi szem kelleti magát csalogató bólogatás- sal . . . Két tíz éven fe­A gyerekek mint a villám, fel a kerí­tésre, onnét le a jár­dára és csak az út elágazásánál állnak meg. Erősen lihegve ülnek le az árok szé­lére, zsebeik tartal­mát gyorsan kifor­Cseresznyeérés lüli fiú vetődik ar­rafelé. Nézik, gusz- tálgatják előbb áfát, aztán a kerítést. Egy pár pillanat, és már bent is vannak a fa alatt. Előbb telekap­kodják a zsebeiket, majd lakmározni kezdenek. Kiáltás... ditják és jóízűen szemezni kezdenek. Melléjük érek. — Jó a cseresznye, gyerekek? — Nagyon finom, ropogós és jó édes is. — Aztán honnét van, fiúk? — Hm... — A Kissék fájá­ról, mi? Szépen be­csengettetek és kér­tetek egy marékkai, ugye? — Háát — majd egy kis szünet után a rövid hajú hirtelen undorral maga elé köpi a cseresznyét. — Mintha kukac len­ne benne. A nagyobb hajú kettényomja a kezé­ben levőt és felki­áltva mutatja felém: — Tessék nézni, nem is egy, kettő is van benne! Előbb finnyás un­dorral nézik a cse­resznyét, majd gyors futással otthagynak bennünket. A cse­resznyét a fűben, en­gem az árokparton. Ács György Monor, vezette: Kovács. A hazai csapat már az első percben megszerezte a veze­tést. Knul Ilona beadását Gál Júlia egyből kapura lőtte. 1:0. A 10. percben Knul Ilona lab­dája alig szállt a kapu fölé. Továbbra is a monoriak tá- második gólját, 2:0. madtak, de gól nem született. | A második félidőben is töb­bet támadtak a hazaiak, gólt lőni azonban nem sikerült. A 10. és 15. percben Szegedi Er­zsi hagyott ki nagy helyzetet, majd a 18. percben Kovács Teréz megszerezte a monoriak (vitéz) A női foci monori képviselői. Felső álló sor, balról jobbra: Gál Júlia, Szalai Júlia, Farkas Mónika, Kalovics Teréz, Nagy Ildikó, Kovács Teréz. Középső sor: Szarka Erzsébet, Szegedi Erzsébet, Izmán Ilona, Alsó sor: Knul Ilona, Izmán Eszter, Fá­bián Ági. Foto: Péterffy I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents